Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)

1994-12-07 / 289. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- December 7., Szerda _TÁRLAT Közkedvelt közhelyek Kövesdi Tibor A kazincbarcikai Városi Galériában még de­cember 8-ig láthatja a közönség az Eszak-ma- gyarországi Fotóművészeti Szemle alkotásait. A fotókiállításokon hamar lelepleződik - jó­val könnyebben, mint más műfajokban - a bi­zonytalan gondolat, vagy a felvett póz. Ez utóbbi különösen bosszantó, ha emlékeztet már látott műalkotásokra. A Fotó című lapban - még a „régi” rendszerben - lehetett tömege­sen találkozni felrepedezett anyafölddel a fényképeken (ezt itt a kiállításon feltupírozták női aktokkal - „csak” három ilyen fotó látható a falakon), amelynek fotogén látványa ma már nyugodtan nevezhető vizuális közhelynek. Másik, unos-untalan felbukkanó fotográfi­ai tömegjárvány az enyészet és az elmúlás áb­rázolása. Nem az izgalmas felületű roncsokra, romokra kell gondolnunk, hanem az olykor fi­atal lányokkal, olykor öregekkel humanizált, lepusztult külvárosi részletekre. Általában a címek még ráfejelnek a „mondanivalóra”, sok­szor magyarázzák a képeket. Sajnos, a kitapo­sott ösvényen haladó, eredeti gondolatot meg­fogalmazni képtelen észak-magyarországi fo­tográfusok (természetesen ez csak a kiállítók­ra érvényes) között alig akadni tiszta hangú alkotókra. Bálint Zsigmond tárgyszerű és szép népraj­zi fotói, Papp Zoltán és Tóth József atmoszfé­rateremtő képessége, Ádám János tárgynél­küli képei, Dobosy László az újszerű fotós fel­fogásokat már konvencióként kezelő művei (Andrea No 1) és Incze István: Ádám és Éva cí­mű nyers munkája jelentik az üdítő kivételt. Nemcsak őmiattuk, hanem tanulságképpen is érdemes végigböngészni régiónk fotóművésze­ti szemléjét. Ádám János Sodrásban című fotója _ÉM-portré Az eszperantista Miskolc (ÉM - M.L.) - Sokan megnézik azt az információit rejtegető táblát, amely évek óta ott lóg a Tiszai pályaudvar aluljárójában! A tá­jékoztató olyan furcsa, ismeretlen nyelven író­dott, amit iskolákban - gondolnánk - aligha tanítanak. A szöveg ugyanis eszperantó. Él azonban városunkban egy gimnazista lány, aki könnyedén eligazodik a sorok között, ugyanis három éve eszperantó nyelvet tanul. És hogy nem is rosszul, mi sem bizonyítja job­ban, minthogy az ezt a nyelvet tanuló diákok országos versenyében első helyezést ért el. No­vember élején a németországi Halléban rende­zett Nemzetközi Eszperantó Találkozón így ő képviselte Miskolc „színeit”.- Az eszperantót kevesen beszélik, még ke­vesebben tanulják. Persze akadnak olyanok is, akik azt sem tudják, miről van szó - mond­ja Csorba Viktória. - Amikor a Kossuth Gim­náziumba rajz tagozatra jelentkeztem, még én sem tudtam, hogy egyszer közelebb kerülök majd hozzá. Az eszperantó egyébként furcsa „keveréknyelv”, hiszen latin, francia és német szavakból építkezik. Megtanulása azonban nem nehéz, hiszen egyszerű a nyelvtani szer­kezete. Ennek ellenére igen kevés országban ismerik, vagy értik meg. Éurópában a fiatalok aligha tanulják, mivel a németországi találko­zón is elsősorban középkorúak vettek részt. Érdekes viszont, hogy Lengyelországból, a nyelv hazájából senki nem volt jelen. Viktória nemrégiben hetedik helyezést ért el az országos eszperantó műfordítási verseny­ben. Tagja az Észak-magyarországi Eszperan­tó Szövetségnek, és szeretne nyelvvizsgázni ebből a kuriózumszámba menő nyelvből. Barokk óriások szellemidézése Válaszok, képzetek, érzelmek Három német képzőművésznő alkotásai a megyeházán Miskolc (EM) - Heike Krebs Bech­tel, Ernestine Repsch és Lilo Fischer-Fomoff német képzőművé­szek alkotásai láthatók tegnaptól január 31-ig Miskolcon a Megyehá­za Galériában. A kiállítást Sarah Sommer tanácsos asszony nyitotta meg. Egy Leonardo da Vinci idézet­tel kezdte, mely szerint a művészet olyan csodálatos dolog, amely nem­csak odafordul a természet jelensé­gei felé, hanem elő is idézi a jelensé­geket. És ez körülbelül azt jelenti, hogy a képzőművészet nem más, mint láthatóvá tett tapasztalat. A kiállításon három művésznő egymástól igen különböző képi vilá­gát láthatjuk. Lilo Fischer-Fomoff számára a rajzolás passzió, szenve­dély, de egyben válasz is a világra. Ernestine Repsch tudatalattijában elfeledett álmok, vágyakozások és ősi képzetek kimeríthetetlen kész­A megnyitó műsorában közreműködtek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatói Fotó: Dobos Klára letét birtokolja, ezek jelennek meg alkotásain. Heike Krebs Bechtel al­kotásai a néző hangulatától függő­en különböző érzelmeket váltanak ki, az elmélyülést, az eszmélést és az összpontosítást kínálják fel a képek. Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - A Szezonbérlet december 5-i hangversenyén a Déri András vezette Miskolci Szimfonikus Zenekar J. S. Bach III. D-dúr szvitjét, Händel B-dúr hárfaversenyét (szólista: Kocsis Andrea hárfaművész) és Vivaldi Gloria című művét (Gémes Szil­via és Bokor Jutta énekművé­szek és a Miskolci Bartók Kórus közreműködésével) szólaltatta meg a Miskolci Nemzeti Szín­házban. A zajos sikerhez tehát minden felté­tel adott volt: három csodálatos ba­rokk mester három - meglehetősen rövid tételekből álló - könnyed ki- kapcsolódást ígérő kompozíciója, köztük egy szinte kuriózumszámba tartozó hárfaverseny. Az előzetes várakozásoknak megfelelően nagy taps is fogadta a vendégkarmester Déri Andrást, aki könnyedén meghajolt, majd a szo­kásoktól eltérően nem a karmesteri pulpitust választotta, hanem leült a színpad közepén álló csembalóhoz. Igazán megható volt a szándék a korhűségre, dicsérendő a példamu­tatás, miszerint a karmester több­hangszeres zenész, aki ezen felül még arra is képes, hogy egy időben legalább két dologra összpontosít­son: a hangszerjátékra és a zenekar összefogására. Csak az volt a pici baj, hogy ezek a szándékok nem erő­sítették, hanem majdhogynem kiol­tották egymást. Déri András se nem csembalózott, se nem vezényelt iga­zán. Néha már úgy tűnt, hogy csak jelzésszerűen, mintegy a ráérő ide­jében játszik egy-két futamot a bil­lentyűkön, miközben a dirigálása sem igazán a zenekar egyben tartá­sára, hanem a zenei motívumok széles ívű lerajzolására törekedett. Ennek megfelelően Bach D-dúr szvitjére a fénytelenség, a tompa hangzás volt a jellemző, ami a tudó­sító érzése szerint a gyors tételek­ben írható volt a kelleténél erősebb tempóválasztás számlájára. A me- lankolikusabb hangvételű tételek közül az Air elhangzásakor tett ta­núbizonyságot arról a zenekar, hogy nem felejtettek még el barok­kot játszani. Ä D-dúr szvit után élt a remény, hogy a karmester végre megválik a teljesen funkciótlan, helyenként ki­fejezetten zavaró csembalótól, de Déri András következetes maradt önmagához és Händel hárfaverse­nyét is kettős szereposztásban ját­szotta el. Szerencsére mindez nem nagyon zavarta Kocsis Andrea hár­faművészt, aki a nézőtérről is érez­hető iszonyatos koncentrációval, mégis könnyedén formálta meg Händel versenyművét, végig követ­kezetesen beleolvadva a zenekar egészébe. Antonio Vivaldi Gloria című mű­vének megszólaltatásakor Déri András visszatért a karmesteri pul­pitusra, és már csak a vezényléssel törődött. Széles ívű, rajzolós mozdu­latai immáron erénnyé váltak a kó­rus kezelésében és a zenekar is ki­szabadult abból a valószínűleg né­hány zenész számára nyomasztó ér­zésből, hogy a koncert első részében a dirigensnek csak a bal karját lát­hatta. Ennek megfelelően a hang­zás is élénkebbé, csillogóbbá vált, „vivaldisan” optimistább lett az elő­adás. Ezt a hangulatot a szólisták közül Gémes Szilvia (szoprán) vette át, míg Bokor Jutta (alt) a zenekar előtt állva is eltűnt néha, a hangja szinte elveszett. A Miskolci Bartók Kórus ezen az estén megfelelő szín­vonalon teljesített, az összhatásban viszont zavaró volt a női kar eseten­kénti kései belépése és a tenor szó­lam kamaszos vékonysága. Maecenas-könyvek karácsonyra Budapest (MTI) - A Maecenas Könyvkiadó új könyvekkel és ko­rábbi nagy sikerű köteteinek új kia­dásaival készül a téli könyvvásárra. A könyvbemutatón Szvák Gyula igazgató valódi kuriózumként aján­lotta a téma iránt érdeklődők figyel­mébe a Világgazdaság rövid törté­nete című könyvet, Rondó Cameron munkáját. A világhírű brit közgaz­dász könyvét először az Oxford Uni- versty Press adta ki 1990-ben. Azó­ta 19 nyelvre fordították le. Az aján­ló sorok szerint ilyen tömören még soha nem sikerült senkinek sem összefoglalni a pattintott kókor- szaktól a mikrochipekig ívelő fejlő­dés menetét. Ugyancsak új kötet Henry Bedingfeld és Peter Gwynn- Jones Címertan című könyve. Ä ki­advány rendkívül alapos, megbíz­ható elemzést kínál a címertan fej­lődéséről. Balogh László, A világ nemzetei zászlókon, címereken, tér­képeken, adatokban című könyve 269 független országgal ismerteti meg az olvasót. Az ez év augusztu­sában lezárt kötet a kiadó ígérete szerint a legfrissebb információkat nyújtja az ilyen jellegű kiadványok közül. A kötet anyaga a budaörsi Balogh-gyűjteményre épül. A Maecenas Könyvkiadó két­nyelvű verseskötet sorozatában is­mét megjelentette Babits Mihály és Pilinszky János verseit. Meghívó Katona Klári önálló estjére Miskolc (ÉM - FG) - December 12-én, hétfőn este 7 órától Kato­na Klári önálló estjére várják az érdeklődőket a Miskolci Nem­zeti Színházba. A koncert előtt elevenítsük fel a művésznő da­lait, életútjának legfontosabb állomásait. Katona Klári nevét az 1972-es tánc­dalfesztiválon ismerhette meg a kö­zönség, a Bővizű forrás című dallal a fesztivál egyik győztese lett. Ezt követően a Neoton szólistájaként Olaszországban turnézott, majd ’75-ben a Tessék választani! rádiós dalfesztiválon szerepelt az Ablak nincs az emberen című dallal, 1977- ben a Metronóm ’77 első díjat nyer­te el az Tíz percet az évekből című dallal. Számtalan jelentős európai fesztiválon képviselte hazánkat, több előadói díjat kapott, háromszor lett Magyarországon az év énekes­nője, megkapta a Pepita Oroszlán díjat a külföldön legnagyobb pél­dányszámban eladott magyar leme­zért. Az első nagylemeze a Savanyú a csokoládé ’77-ben jelent meg, ezt követet a Láthatod, boldog vagyok, a Titkaim, a Katona Klári, az Éjsza­kai üzenet, a Mozi, majd a ... neked című album. Röviden így lehetne Katona Klári összefoglalni eddigi pályáját. Vi­szont ennél sokkal gazdagabb az életútja. „Katona Kláriban - most utólag bizonyítva látjuk - minden adottság megvan, és meg is volt ahhoz, hogy a magyar popvilág szupersztárja váljék belőle - írta róla Győrffy Miklós 1987-ben. - De mivel úgy látszik, senki nem akart belőle sztárt faragni, esztendőkön át ver­gődött, és olykor tucat-táncdaléne­kesként aratott feledhetetlen félsi­kereket. Hol jelen volt, hol meg nem. Fazonokat váltott, ha hívták, jött, amit ráadtak, fölvette. Aztán - talán az utolsó pillanatban - gyön­gyöket fűzött a hajába. Azóta - első­sorban Presser jóvoltából - azt csi­nálja, amit eddig is csinálnia kellett volna. Jó sajtója van, a legjobb for­máját futja, sztár lett, de továbbra is minden sikeréért valójában ma­gának kell megküzdenie.” Katona Klári valóban kivételes pályát futott be. Története nem vé­letlenül lett a Humphrey könyvei cí­mű sorozat első kötete. S talán az sem véletlen, hogy dalait úgy tud­juk hallgatni, mintha nekünk, he­lyettünk írták volna. Pedig Katona Klári is azt mondja, mindenkire nem szabad hallgatni, nem érde­mes. De azt is hozzáteszi: „De akire igen, arra nagyon. Az emberek saját lemondásaikról szólnak, saját le­mondásaik tükrében élnek. Ezért állítanak ilyesmit: nincs szerelem, csak a könyvekben. Tapasztalataik­ról számtalanszor gondolják, az a valóság, pedig csak rossz tapaszta­latokat szereztek, s azokat egyetlen tényként elfogadva, úgy vélik, nem léteznek másfélék. Helyettük kell kimondani a másféle dolgokat...” Kömiűvelődési fórum Miskolc, Szerencs (ÉM) - Vadász János, a Közgyűjteményi és Közmű­velődési Dolgozók Szakszervezeté­nek országos titkára Borsod-Abaúj- Zemplén megyei körútja során de­cember 8-án, csütörtökön délután 2 órára a Borsod-Abaúj- Zemplén Me­gyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet Egyesületi Házába (Mis­kolc, Széchenyi u. 35.) közvetlen be­szélgetésre hívja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési terüle­ten dolgozó szakszervezeti és nem szakszervezeti tagokat. A fórum témái: költségvetés, érde­kegyeztetés, sztrájk vagy nem sztrájk. December 9-én, délelőtt 9 órától a Közművelődési és Közgyűj­teményi Dolgozók Szakszervezete szerencsi alapszervezetének meghí­vására Szerencsen a Rákóczi-vár- ban tart fórumot Vadász János. Szörnyecskék Miskolc (ÉM) - Rab András, az óbudai Kísérleti Általános Iskola igazgatója Szörnyecskék az iskola­padban címmel a gyermekek iskolai beilleszkedésének nehézségeiről tart előadást a miskolci Ifjúsági és Szabadidőház pedagógiai ismeret­terjesztő előadássorozatának kere­tében december 8-án, csütörtökön délután 1 órától. Trubadúrok Miskolc (ÉM) - Szigeti Csaba do­cens, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem és a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem oktatója ma, szerdán délután 5 órától a tru­badúrköltészetről tart előadást a Miskolci Egyetem Bölcsészettudo­mányi Intézetében. (B/2 épület, 3. emelet, 108. terem) Kulturális Kamara Miskolc (ÉM) - A Magyar Kulturá­lis Kamara vezetőinek kezdemé­nyezésére november végén megala­kult a kamara önálló megyei tago­zata. Az új szervezet programot dol­goz ki, és kapcsolatot keres az ön- kormányzatokkal, ezen belül első­sorban a kulturális bizottságokkal kíván együttműködni. A tagozat a kulturális értékek őrzését, a kama­ra munkaadói szerepkörét és civil szervezetek segítő támogatását vál­lalja. (Például pályázatoknál szak­mai ajánlat, stb.) Á tagozat együtt­működésre törekszik mindazokkal, akiknek tevékenysége a kulturális te­rülethez kapcsolódik (vállalkozások, idegenforgalom, pénzintézetek.) Az önálló megyei tagozatot irányító hatfős ügyvivő testület tagjai: Ben- csik János, a tokaji Városszépítő Egyesület elnöke; Dombóvári János iskolaigazgató, Sátoraljaújhely; Ivanovics Ferencné, Expedit Kft. igazgató, Miskolc; Sajó Attila, az Egressy Béni Művelődési Központ igazgatója, Kazincbarcika; Vass Ti­bor, Új Bekezdés Irodalmi Egyesü­let elnöke, Miskolc; Kovács István­ná, B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet munkatár­sa. Az érdeklődő kulturális intéz­mények, kulturális civil szerveze­tek, egyesületek, alapítványok Ko­vács Istvánná ügyvivő címén jelent­kezhetnek: Miskolc, Széchenyi u. 35. 3525, telefon: 354-811. Gyermekkönyvhét Miskolc (ÉM) - A Gyermekkönyv­hét mai programja: délelőtt fél 10- től Színre-szín, színjátszó szakkör és foglalkozás bemutatója a József Attila Könyvtárban. A II. Rákóczi Ferenc Könyvtár Gyermekrészlegé­ben 10 órától Téli népszokások cím­mel komplex könyvtári óra lesz, majd délután fél 3-tól harmadiko­sok és negyedikesek karácsonyfadí­szeket készítenek. Csütörtökön délelőtt 10 órától A Nemzeti alaptanterv - Irodalomta­nítás - Könyvtárak címmel előa­dást hallgathatnak a közművelődé­si és iskolai könyvtárosok, valamint a pedagógusok a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyv­tárában. Előadó Suppné Tarnay Györgyi, a debreceni Kossuth Lajos Tudomá­nyegyetem adjunktusa. Fél három­kor ugyanitt kezdődik a városi me- seíró-pályázat eredményű irdetése és díjkiosztása. A József Attila Gyermekkönyvtárban ezen a napon Sárkányépítő szakköri bemutató foglalkozás lesz délután fél négytől. x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom