Észak-Magyarország, 1994. december (50. évfolyam, 284-309. szám)
1994-12-07 / 289. szám
4 ÉSZAK-Magyarország ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 1994» December 7., Szerda Amit a pártok akarnak az önkormányzatokban %tjj Mit tesz pártjuk az önkormányzatokban a fg térség hátrányos helyzetének megszünteté- ’ S séért? (Programjuk mely területek fejleszté- i 'S sével szeretne úrrá lenni a régió - gazdasá- IJr gi-társadalmi-foglalkoztatási - gondjain? Bár a kormány a jövő évi költségvetéssel a. jelen' léginél nagyobb támogatást helyezett kilátásba, a helyhatóságoknak juttatott összeg nem fedezi majd a várható kiadásokat. Pártijuk milyen forrásból teremtené elő a különbözeiét? Mit tennének a közrend és a közbiztonság megszilárdítása érdekében? A törvényből fakadó kötelező feladatokon kívül milyen pluszt vállalna az önkormányzat, amelyben pártjuk kerül többségire? Milyen szociális juttatásokkal segítenek a rászorulókat, vane elképzelésük a lakáshelyzet megoldására? A korábbi, évtizedes fejlesztési irányok (nehézipar, vegyipar) egyoldalú hangsúlyozása, a határszéli vidékek szinte tudatos szellemi és gazdasági visszafejlesztése alaposan nyomot hagytak a megye életében. A 358 településből így válhatott mintegy 300 - infrastruktúráját tekintve - „elmaradottá”. Ennek következtében elviselhetetlen mértékűvé vált a munkanélküliség és csökken a munkanélküliek átlagéletkora is. A helyzet érezhető javításának kulcsa nem az önkormányzatok kezében van. Az eladósodó települések önmagukban képtelenek hatékony válságkezelési stratégiát megvalósítani. Amit tehetnek: a szociálisan ellehetetlenült családok számára a lehető legegyszerűbb, leghatékonyabb támogatási, illetve túlélési lehetőséget biztosítani; a munkahelyteremtés aktív kormányzati, tárcaközi és egyéb forrásait a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban az adott területre vonzani, ennek érdekében a saját erős infrastrukturális beruházásokat előtérbe helyezni; szorgalmazni a települési önkormányzatok összefogását a régió fejlesztés érdekében. A települési önkormányzatok költségvetésének hiánya településenként, településfajtánként jelentősen eltérő mértékű. A legrosszabb helyzetben a (nagyvárosok vannak, ahol a szociális-kommunális-oktatási kiadások egyaránt növekvő mértékben terhelik a költségvetést, miközben a központilag juttatott támogatás nem nő, illetve csökken. A hiány mértékétől függ a hiánypótlás finanszírozásának módja is. Azon településeknél, ahol a helyi adók bevezetése mellett a hitelfelvétel is komoly mértékű volt már az elmúlt ciklusban, valószínűleg az intézmények szervezeti átalakítása és a forgalomképes vagyon hasznosítása (értékesítése) lesz a következő lépés. Emellett azonban újabb hitelfelvételre is sok helyen sor kerül majd, ami azonban - racionális gazdálkodási érvek szerint - kizárólag infrastrukturális beruházási célokat szolgálhat. A helyi adók, illetve a helyi szolgáltatási tarifák emelése a lakosság csökkenő teherbíróképessége és a központi adóterhek fokozása miatt gyakorlatilag már nem járható út. A jóérzésű polgárok természetes igénye a lakókörnyezet rendjének állandó ellenőrzése, a közbiztonság javítása. A régió gazdasági leépülésével sajnálatos módon szükségszerűen együtt járt a közösségi normák visszatartó erejének csökkenése, a rendzavarás, illetve bűnözés gyakoriságának emelkedése. Az önkormányzatok ügy „segítettek” az elmúlt időszakban ezen a problémán, hogy az államilag fenntartott rendőrséget anyagilag támogatták rendőrőrsök felállításában, rendőri munkahelyek létesítésében. A helyi képviselő-testületek számára azonban nem csak ez az igen költséges lehetőség nyílik. Sokkal jobban kell támaszkodni a városlakók, a falusi polgárok ön- szerveződéseire, és következetesebben kell alkalmaznia polgármesteri hivatalok ellenőrzési, intézkedési, büntetési jogait. Nincs szükség arra, hogy egy Fidesz-többségű önkormányzat hatalomra kerülése esetén plusz feladatot vállaljon. Sokkal inkább lényeges, hogy az első szabadon választott önkormányzatok elmúlt 4 éves tevékenységének tapasztalatait felhasználva a meglévő szerteágazó feladatokat lokálpatrióta szellemben, de szakszerű és tudatos módon hajtsa végre. A politikai terület döntési mechanizmusába az eddigieknél jobban, automatikusan be kell épülni a helyi szakmai és civil társadalom véleményének. Az elesett emberek felkarolása, a lakásproblémák enyhítése az önkormányzat és egyben a tágabb közösség erkölcsi és törvényi kötelessége. A szociális gondok megoldására minden jószándékú ember, szervezet munkáját, segítségét fel kell használni. A legrászorultabb rétegek számára a szociális ellátást könnyen elérhető módon, lehetőleg nem bürokratikus ügyintézés keretében kell juttatni. A lakáshoz jutás feltételeit az önkormányzatnak minden olyan eszközzel támogatni kell, amely segíti a lakosság saját lakásteremtő szándékát. mm feiísáéi A párt célja megteremtem térségünk polgárai számára a létbiztonságot. Legfontosabb tényezőként a mun- kahelyteremtést említjük. Ezen belül célunk a vállalkozások támogatása, a vállalkozásokat sújtó adók és egyéb terhek csökkentése, a mezőgazdasági kistermelők segítése a mezőgazdaság újraindításában, a vállalkozásokat, kistermelőket segítő pénzügyi rendszer - kamat, hitel, futamidő - megváltoztatása, áttekinthetőbb jogszabályok megteremtése. Az FKGP ellenzi a lakosság és a vállalkozók adóterheinek további növelését, ezért nem támogatja a további helyi adók kivetését a jelenlegi adórendszerben. Célszerűtlennek tartja a néhol kivetett építményadót. Szükségesnek látja ezen helyi adók megszüntetését. A párt az önkormányzati vagyontárgyak — lakások, ingatlanok, önkormányzati vállalkozások - privatizálását csakis a teljes nyíltság jegyében tartja elképzelhetőnek. A privatizálás során a lakásokat olyan áron kell eladni a bentlakók részére, hogy a szükséges felújítások ne képezzenek megoldhatatlan feladatokat. A közbiztonság javítása érdekében tovább kell ápolni az önkormányzatok és a rendőrség között kialakulóban lévő jó kapcsolatokat. A közbiztonság fenntartása elsődlegesen rendőri feladat, azonban a lakosság segítsége nélkül megoldhatatlan feladat. A cél a lakosságbarát rendőrség és a rendőrségbarát lakosság segítségével a szilárd közbiztonság kialakítása. Ennek technikai és személyi feltételeit elsődlegesen a kormánynak kell biztosítani a rendőrség részére, azonban nem hanyagolható el az önkormányzatok aktív segítsége és felvilágosító munkája sem. Az önkormányzati tulajdonú lakások privatizálását minél előbb be kell fejezni, és már most meg kell kezdeni szociális célra lakások építését, illetve használt lakások vásárlását. Az így keletkezett és az önkormányzati tulajdonban maradt lakásállományt nem célszerű a jövőben sem elidegeníteni, hanem törekedni kell a fiatal házasok első lakáshoz juttatására. A szociális segélyezés rendszerét ki kell egészíteni azzal, hogy minél szélesebb körben lehetővé kell tenni a közhasznú munkavégzést, továbbá a házi szociális gondozást is. Fejleszteni kell a mozgásukban korlátozott beteg emberek segítését. A szociális házi beteggondozás fejlesztése városi viszonylatban nem jelent többlet- költséget, míg a szociális beteggondozó alkalmazása csökkenti a helyi munkanélküliséget is. Az önkormányzatok területén meg kell szervezni az egészség- ügyi felvilágosítást már az iskolákban. Ez feltétlenül szükséges a katasztrófával fenyegető AIDS, valamint a kábítószerek és egyéb, egészséget fenyegető kórokok terjedésének megakadályozására. . . Az elmúlt évtizedek közismerten egyoldalú iparosítása kudarcot vallott, a leépülés a területet hátrányos helyzetűvé változtatta. Ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk a nemzetközi kapcsolatok erősítését, a külföldi tőke sikeresebb bevonását, garanciák biztosítása (további fejlesztés, munkaerő alkalmazás kikötése, stb.) mellett. Az infrastruktúra megfelelő színvonalú működése világszerte elismert feltétele egy terület távlati fejlődésének. Ezért elsőrendű feladatnak tartjuk a víz-, a telefon- és gázhálózat hiányzó szakaszainak kiépítését, a megye vérkeringésébe való bevonását. A fentiek érdekében tett első lépésként Rusznák Miklós a KDNP megyei listáján megválasztott országgyűlési képviselőnk, november 28-án önálló indítványt nyújtott be a Bodrogköz, Hegyköz és Tokaj-Hegyalja súlyos elmaradottságának megszüntetése, felzárkóztatása és az életfeltételek javítása érdekében. Ha az indítványt a parlament elfogadja, a részletek egyeztetése a bizottságokhoz kerül. Első kezdeményezésünket később több hasonló követi majd. A kereszténydemokrácia alapelvei szerint felsőbb szint beavatkozása a helyi ügyekbe csak akkor engedhető meg, ha az alsóbb szint kellő segítség mellett sem képes megoldani feladatát. Akkor viszont a segítség- nyújtás kötelező. Ilyen az önkormányzatok pénzügyi területe is. Mivel a törvény nem biztosít számukra kellő gazdasági hatáskört, folyamatosan küzdeni kívánunk az elégséges mértékű állami támogatásért. Helyi szinten az adók emelése sem lehet cél, mivel a lakosság zöme teherbíróképességének határához ért. Az elmúlt négy évben viszont az önkormányzatoknál jelentős nagyságrendű vagyon keletkezett, amellyel, ha jó gazda gondosságával sáfárkodunk, szép eredmények érhetők el. Az önkormányzatok vállalkozását elősegítjük. Fontosnak tartjuk az úgynevezett „fekete jövedelmek” feltárását és megadóztatását, amihez elsősorban az érintett lakosság támogatása szükséges. Hitelek felvételét utolsó lehetőségeknek tekintjük, bár alkalmazása teljesen nem kizárt. Egy jó időzítéssel felvett kölcsön néha megoldhat reménytelennek látszó feladatokat is. A közrend és közbiztonság megszilárdítása összetett feladat. Kizárólag hatalmi eszközökkel nem oldható meg. Lényeges összetevője a gyermekkortól érvényesülő nevelés, a gazdasági helyzet alakulása és a jogrend. Ezek együttes pozitív alakulása lehet csak a célravezető. Javasoljuk még a rendőrségi létszám csökkenésének megállítását, a közrendért felelősek élet- és munkakörülményeinek javítását. Kiemelt fontosságúnak tartjuk az ifjúsággal való fokozottabb törődést. Gondoskodni kell az emberközpontú és hazafias nevelés iskolai feltételeinek megteremtéséről, végzés után munkába állításukról és a fiatal házasok életkörülményeinek javításáról. Erőteljesebben szeretnénk felkarolni a civil szervezetek tevékenységét. Az önkormányzatok kellő szintű képviselete jelenleg nyitott kérdés. Az Érdekegyeztető Tanácsban pl. az intézményfenntartó testületek képviselete még jelképesen sem megoldott. E probléma megoldására kezdeményezések szükségesek. A fekete és szürke jövedelmek feltárásával, a rosszul és bűnösen gazdálkodó bankok visszaéléseinek megszüntetésével, az állami pazarlás felszámolásával a rászorulók szociális juttatása megoldható, a lakáshelyzet javítható. A szociális segélyezés átmenetileg ugyan elengedhetetlen, tartós megoldásként nem alkalmazható. Stratégiánk csakis a fokozatos munkahelyteremtés, gazdaságunk konszolidációja lehet. A normális vérkeringés helyreállítása maga után vonja a lakásproblémák rendeződését is. Nagyon fontos kitörési lehetőséget nyújtott megyénknek az 1070/92. (XII. 29.) kormányhatározat, amely Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei program feladatairól szólt, és összesen 5 milliárd 108 millió 600 ezer forintot biztosít a régiónkban az elmaradott térségek fejlesztésére. Megyénkben ez az óriás program tette lehetővé az infrastruktúra tagadhatatlanul gyors fejlődését. Ezt kellene további kormányzati segítséggel folytatni. Szükséges az abaúj-zempléni gázprogram befejezése, a vezetékes vízellátás további fejlesztése párhuzamosan a szennyvízhálózat kiépítésével. Ez a városok peremterületeire is érvényes. Az MDF- kormány döntése alapján hidak, utak épültek, útjavítások történtek. Kistérségi erdőtelepítések vannak folyamatban, szennyvíztisztítók, hulladéklerakók kerültek megtervezésre, némelyek megvalósításra. Ezekben a beruházásokban nemcsak az infrastruktúra fejlesztését kell látnunk, hanem azt is, hogy munkát adott régiónk kivitelező- és alapanyaggyártó vállalatainak, vállalkozóinak. Régiónk számára elengedhetetlen a legutóbbi négy évben megkezdett infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások folytatása és újak kezdése! A jelenlegi fiskális országos gazdaságpolitika akkor nyerhet értelmet, ha az elmaradott térségek - köztük megyénk - érdemi támogatásával lehetőséget ad az önkormányzatoknak infrastrukturális elmaradottságuk megszüntetésére. Megyénk a Kárpátok Eurorégió közepén helyezkedik el, valamennyi fontos út keresztezi. Ügy, mint évszázadokon keresztül, ki kell használnunk ezt a lehetőséget. Ez a következő megyei önkormányzatnak fontos feladata lesz. A szűkös belső források átcsoportosítását mindegyik önkormányzat - a sajátosságok figyelembe vételével maga dönti el. Fontos, hogy átgondolt középtávú tervek alapján az éves költségvetésekben figyelembe vegyék a vagyon felhasználásának gazdaságosságát. A helyi adókat, tarifaemeléseket, hiteleket illetően az önkormányzatoknak az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a lakossági jelzésekre és a civil szervezetek véleményére. A közrend és a közbiztonság megszilárdítását két szinten kell folytatni. Az önkormányzatoknak együtt kell működni a rendőrséggel, amennyiben pénzügyi lehetőségeik módot adnak rá, új rendőrőrsöket is létre kell hozni, valamint a meglévők eszközállományát fejleszteni szükséges. A másik, talán még fontosabb szint, a demokráciából és a polgárosodásból természetesen következő, alulról jövő kezdeményezések folytán valósul meg. Az utóbbi években hazánkban erőteljes polgárosodás indult meg. A polgárok lakóterületük rendjének biztosításában egyre gyakrabban segítenek a rendőrségnek, vagy a lakóterületük környezetében teleppel rendelkező vállalatoknak, vállalkozásoknak. A jövőt az összefogásban és az együttműködésben kell tehát keresnünk. Az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatokon kívül többletfeladatok ellátására szinte sehol nincs pénz. Az új kormány megszüntette az eddigi címzett, és céltámogatási rendszert és a tervezett 1995-ös költségvetés sem sok jóval biztat. Az önkormányzatok indirekt módon további szociálpolitikai feladatokat is kaptak, miközben saját finanszírozási lehetőségeik beszűkülnek, vagy meg is szűnnek. így az önkormányzatok gazdasági, és ezáltal közigazgatási önállósága is kétségessé válhat. Mivel az egészséges ivóvízellátásról, a szociális alapellátásról és a helyi közutak fenntartásáról gondoskodni kötelező feladat, az ország szegényebb területein még a kötelező alaptevékenység végrehajtása is bizonytalan. Ahol a kötelező feladatokon kívül lehetőség van egyéb tevékenységre, a kitörési lehetőségeket kell megkeresni. Helyi vállalkozók támogatásával, idegen vállalkozásoknak kedvezményekkel, racionális vagyongazdálkodással lehet olyan forrásokat megteremteni, amelyek enyhíthetik a szociális juttatások és a lakáshoz jutás gondjait. m A megye 352 településéből 306-ot elmaradottnak, munkanélküliséggel sújtottnak minősítettek. A jövőben az intézkedések egész sorát kell felsorakoztatni, helyi, kormányzati és nemzetközi támogatást kell mögé állítani, végre dönteni kell a válságágazatok jövőjéről. Fokozni kell az állami megrendeléseket, területi kedvezményeket kell adni a vállalkozásoknak az infrastruktúra-fejlesztésben a munkateremtés érdekében. Helyi erők bevonásával legkésőbb jövő év elején szülessen meg a megyére — kormányhatározatként — egy felzárkóztatási program. Ebben fontos az önkormányzatok részvétele. A hetekkel ezelőtt létrehozott fejlesztési közalapítvány további nemzetközi erőforrásokat és vállalkozói pénzeket vonzhat. Támogatni kell a kistérségi szerveződések, gazdaságfejlesztő irodák létrejöttét. Szükségesnek tartjuk a nagy (gáz, telefon) infrastrukturális beruházások folytatását. Nem fogadjuk el a leépítési törekvéseket (például vasút). Elengedhetetlennek tartjuk a szociális programok bővítését, hogy az emberi lét értelme megmaradjon. Az első, gyorsan végrehajtható lépéseknek a gazdálkodás pazarló pontjainak küktatására kell irányulniuk. A másik nagyobb változtatási lehetőség a költségvetési tervezés korszerűsítésében, az önkormányzati információs rendszer áttekinthetőbbé tételében van. Az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek növelésével kapcsolatban a párt azon a véleményen van: egy településfejlesztési stratégia kedvező körülmények között sem alapozódhat az ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevételekre. Egyébként is: a városok ingatlanvagyonának döntő hányada a közműágazatokhoz tartozik. A közművagyon értékesítésére a legmegfelelőbb út a tőkebevonást lehetővé tevő, vállalatonként egyedileg meghatározandó privatizáció, amihez a közüzemi vállalatok társasággá alakításával megteremtődtek a feltételek. A költségvetés kétségbeejtő állapota miatt a városoknak, különösen a nagyvárosoknak, mint amilyen Miskolc, sürgősen meg kell alkotniuk privatizációs koncepciójukat, és annak szellemében cselekedni. A Szocialista Párt nem hiszi azt, hogy a romló közbiztonság és közrend pusztán rendőrségi ügy, vagy hogy ezeket az állapotokat azzal meg lehet szüntetni, ha minden utcasarkon egy-egy rendőrőrsöt állítunk. Ettől függetlenül a kérdés kulcsa mégis az, hogy a rendőrség és az önkormányzatok között milyen együttműködés jön létre. Ez ma elsősorban a rendőrségnek nyújtott sok formában realizálható támogatásokat jelent (fizetéskiegészítés, technikai felszerelés javításával kapcsolatos költségek átvállalása, önkormányzati segítségei létrehozott köztéri figyelő rendszerek, őrsök felállítása, stb.). A kérdés ma nem úgy vetődik fel, hogy reagáló vagy bűnmegelőző típusú rendőrséget támogatunk akkor, amikor segítjük a település rendőrségét. Mind a kettő fontos, noha egy-egy önkormányzat sajátos viszonyai nagymértékben meghatározzák, hogy az adott település melyik stratégiát preferálja. Van néhány probléma, amelynek a megoldása komoly „plusz feladatot” jelent majd, különösképpen a városoknak. Ezek közül az egyik legsúlyosabb a várható energiaár-emelések hatásának elhárítása, az ebből fakadó szociális feszültségek enyhítése. Az MSZP álláspontja az, hogy az alapvető közüzemi szolgáltatások — tömegközlekedés, távfűtés, víz- és csatornadíjak, stb. - önkormányzati támogatását fenn kell tartani. Ahol lehet, létre kell hozni, fel kell tölteni a közüzemi szociális alapokat, újra kell fogalmazni a lakásfenntartói támogatásokra jogosultság kritériumait. Az új lakáspolitikának nemcsak a lakáshoz jutás sokak számára nehezen megoldható gondján kell enyhíteni, a tömeges lakás- és épületfelújítás sem odázható tovább. A Szocialista Párt szeretné elérni, hogy az új lakásépítéshez adott állami támogatást terjesszék ki az első lakást vásárló fiatalokra. Megoldást jelenthet, ha a piaci bérlakást építő vállalkozókat adókedvezményekkel ösztönzik. A lakásvásárlók hitelfelvételét bérgaranciaalap létrehozásával lehetne könnyíteni. mm f -'p * A településfejlesztés alapvető kérdése a helyi gazdaság fejlesztése. A helyi gazdaság kiépítésének két alapvető mozzanata lehet, és kell, hogy legyen: az ön- kormányzat saját tulajdonával való aktív gazdálkodása, valamint a vállalkozások élénkítése, az élénkítés elősegítése szinte minden területen. Elengedhetetlen olyan irányú politika folytatása, mely az önkormányzati szervezet és a helyi gazdaság között teremthet érdekeltségi kapcsolatot. Támogatni kell a többszereplős helyi közszolgáltatási rendszerek kialakítását. A gazdasági fejlődés, az úgynevezett üzleti kínálat javításával ösztönözhető elsősorban az önkormányzati hatáskörben. A település környezetének vonzóvá tétele mellett adókedvezmények, akár ingyenes, vagy igen kedvezményes beruházásokra alkalmas területek és hasonló előnyök biztosítása csábítóak lehetnek. Számos fejlesztési tervet csak a környező településekkel együtt lehet és érdemes megvalósítani. Nekünk a területi-táji szolidaritást és a szervezett együttműködést kell megtanulni. Az önkormányzatok központi költségvetéstől való függése ma is tény. A kétségtelen forrásbővülés ellenére nem teljesült az önkormányzati törvény alapgondolata, mely szerint az önkormányzatok számára a kötelezővé tett feladatokhoz megfelelő forrásokat is kell adni. Sajnos, ez utóbbiak rendre elmaradtak. Ezért az önkormányzatoknak saját bevételeiket kell növelniük, miközben azonban a lakosság terheit- melyek megítélésünk szerint ma már a tűrőképesség határait túllépték - növelni tovább nem lehet. Az önkormányzat a vagyonával kénytelen aktívan gazdálkodni. Egyre több esetben csak a gondot és költséghelyet jelentő kihasználatlan ingatlanok piaci értékesítésével kell, hogy megszabaduljon ballasztjaitól. Az így keletkező pénzeszközöket a tulajdonában lévő szociális bérlakások felújítására, újak létesítésére, bizonyos infrastrukturális beruházásokra kell fordítania, egyszóval, a funkció nélküli ingatlan vagyonát infrastrukturális vagyonba menti át. Az önkormányzatoknak kötelessége a közbiztonság biztosítása, és fenntartása. Ennek érdekében szoros együttműködést kell kiépíteni a területen működő közrendvédelmi szervekkel. Az egészségügyhöz hasonlóan ez az egyik terület, melyen spórolni nem lehet. A lakások kerítéseinek emelése, az ajtók, vagy ablakok berácsozása helyett azokat kell a rácsok mögé juttatni, akiktől félteni kell megszerzett javainkat Egészséges lakásmobilizáció beindításával megindulhat egy folyamat, amikor a családok létszámuknak és anyagi helyzetüknek megfelelő lakáshoz juthatnak. A települések belterületein lakásépítésre alkalmas ingatlanokat kedvezményes áron, vagy akár támogatásként biztosítani kell az építkezni szándékozók részére. Ma már szinte közhellyé vált az önkormányzatok eladósodása. Véleményünk szerint fejlesztésre, beruházásra felvett, jól körüljárt, átgondolt hitelek magukban hordozzák a visszafizetés reális esélyeit. Ezért ilyen célokra - ismeretünk szerint - a bankok készséggel állnak rendelkezésre, s ez azért biztató jel, mert köztudott, hogy a bankok szívesen, csak a biztos megtérülés reményében adják pénzüket. Úgy gondoljuk, e pár gondolattal érzékeltettük elképzeléseinket a teljesség igénye nélkül, hiszen nem tettünk említést az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a sport területeiről, melyek szintén megérnek pár percnyi hangos gondolkodást.
