Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

4 B Itt-Hon 1994. November 8., Kedd ^MOZIMŰSOR November 8-tól 14-ig Kazincbarcika 8-án: Rövidre vágva; Színes amerikai film. (Kezdés: 16.00 óra) 10- én: Végveszélyben. Színes szinkro­nizált amerikai akciófilm.(Kezdés: 18.00 óra) 11- én: Végveszélyben. Színes szinkro­nizált amerikai akciófilm. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra) 12- én: Zongoralecke. Színes Uj-zélan- di filmdráma. (Kezdés: 16.00 és 18.00 óra) I— 20-ig: Hüvelyk Panna. Színes szink­ronizált amerikai rajzfilm. Mezőkövesd II- én: Sonka, sonka. Színes Spanyol film. (Kezdés: 19.00 óra) 12- 13-án: Afrika koktél fügével és ba­nánnal. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 19.00 óra) Nyékládháza 11-én: True Lies- Két tűz között. Szí­nes szinkronizált amerikai akciófilm. (Kezdés: 17.00 óra) Tiszaújváros 10-11-én: Maverick. Színes amerikai westemfilm. (Kezdés: 17.30 óra) 13- án: Rómeó vérzik. Színes amerikai thriller. (Kezdés: 17.30 óra) 14- én: Schindler listája. Fekete - fehér amerikai háborús dráma. (Kezdés: 17.30 óra) PROGRAMAJÁNLAT EMKK Kazincbarcika November 8-án 8.45,10 és 11.15 órától az ovis bérleteseknek: Dumkó és bará­tai című darabot láthatják, a Staféta együttes előadásában. November 8-án 19 órától bérletes szín­házi előadás. Bemutatásra kerül: a Sybill című operett, az Operett Szín­ház társulatának közreműködésével. Közösségi Ház Mezőkövesd November 10-én 19 órától a felnőtt színházbérleteseknek: Svejk a hátor­szágban című operett, az egri Gárdo­nyi Géza Színház művészeinek előadá­sában. November 12-én 19 órától a színház­teremben Maksa Híradó című zenés kabarét láthatják az érdeklődök. BMVH Ózd November 12-én 18 órától a kecskemé­ti Katona József Színház előadásában bemutatják Eisemann: Egy csók és más semmi című operettjét. Városi Kiállítóterein, Tiszaújváros November 20-ig látható a Barcsay té­ri kiállítóteremben Balogh László kak­tuszkertész kiállítása. A november 5-ei megnyitón a szakember diavetí­téssel egybekötött előadását élénk ér­deklődés kísérte, amely mexikói uta­zásáról készült. Utazásai, élményei tükröződnek képein Tiszapalkonya (ÉM) - Kie­melkedő kulturális élményben részesültek a település lakói. Az egykoron itt élő Sipos Mar­git olajfestményeinek legjavá­val örvendeztette meg a tisza- palkonyaiakat. Sajnos az októ­ber 23-án nyíló kiállításon nem vehetett részt, de idős szülei­nek tolmácsolása alapján kiraj­zolódik eddigi munkássága akik közel másfél évtizede köl­töztek a községbe. Az alkotó Ti- szaszederkényben (Leninváros- ban) végezte az általános isko­lát, majd folytatta Budapesten az iparművészeti gimnázium­ban ahol 1972-ben gobelin sza­kon végzett, majd „fennra- gadt”a fővárosban. Munka mel­lett ecsetet vett kezébe, ami­vel azóta teljessé vált élete, Munkahelye a Budapesti Köz­lekedési Vállalat, ahol irattár- vezető. Sokat utazik. Bejárta Indiát, a Közel-keletet, Török­országot, s az itt szerzett él­mények jelennek meg vászna­in. De ugyanilyen szeretette] nyúl azokhoz a témákhoz, ame­lyek gyökeret eresztenek lelké­ben. Most szűkebb szülőföldjén a tiszapalkonyai művelődési ház termeiben harminc alkotá­sát csodálhatja meg az érdek­lődő. A festmények között egy­aránt fellelhetők az egyiptomi piramisok, indiai, izraeli, vagy a spanyol tájak, a budapesti ló­vasút, kedvenc művészeinek portréi, Kőmíves Kelemen, Ser- vantes hőse Don Quijotéja. De soijáznak a változatos vi­rágcsendéletek, kedélyes fel- emelkedést kényszerítve a lá­togatóra. A három hétig tartó tárlat után, néhány kedvenc képét felajánlotta a községnek, hogy tudassa az itt maradók­kal: szíve, lelke egy darabja itt marad velük. Vadászat a festészetben - minikönyv (ÉM - K.L.) - Tart még az őszi vadászidő. Ugyan már véget ért az őzbak vadászat, befejeződött a szarvasbőgés, ámde a puská­sok a selejtezések alkalmával, a dúvadnak számító vaddisz­nó kilövésével, vadkacsázással, a vadliba húzásával bőségesen találnak kilőnivalót. Az igazi vadász szenvedélye elsősorban a nemes vadak tró­feája, de ugyanolyan becsben tartják számos vad prémjét, bundáját. Nem kevesen vannak, akik a képzőművészetben találják meg a vad ábrázolásának ér­tékét, szépségét. Ezeknek, a képzőművészetben ábrázolt va­dászatot kedvelőknek szolgál­tat nem mindennapi csemegét a Miskolcon működő PéCh An­tal Miniatűr Könyvgyűjtők Klubja, amely most jelentette meg alig valamivel nagyobb, mint gyufaskatulyányi kiadvá­nyát Csiszár József: Vadászat a festészetben című festmény­gyűjteményéről. Mint Tóth Pál, ny. bánya­mérnök, a klub létrehozója és vezetője elmondta, az 1977 óta működő klub eddig megjelent több mint száz kiadványában, miniatűr könyvében, főként a bányászat és kohászat, vala­mint az erdészet történetével foglalkozó másokat jelentetett meg. Most azonban a klub tag­jainak bemutatták ezt a vadá­szattal foglalkozó kötetet. A megjelentetés kettős célt szolgál. Egyfelől olyan, a vadá­szattal foglalkozó és Csiszár Jó­zsef által alkotott képek rep­rodukcióját közli, amely igaz gyönyörűséget szerez nemcsak a vadászoknak, hanem a ter­mészetet kedvelőknek, a szép­ben gyönyörködni tudóknak, de a műgyűjtőknek is. Levéltárban őrzik a bányák iratait (ÉM - K.L.) - Bízvást elmond­hatjuk, hogy megyénk - ha úgy tetszik, régiónk - a honfogla­lástól fontos szerepet játszott az ország életében kohászatá­val, bányászatával. Gondoljunk csak arra, hogy az Ózd mellet­ti Vasvár szinte szakrális hely­nek számított vasművességé- vel, s a tornai karszt vidéken is számos bucavasat előállító vas­olvasztó működött. Telkibánya a középkorban játszott jelentős szerepet ne­mesfém, arany-, ezüstbányá­szatával, míg a legújabb kor­ban a Sajó völgyi és Miskolc környéki barnaszén előfordulá­sok tették lehetővé az iparvi­dék kialakulását. S természe­tesen a bányászkodáshoz tar­tozott a rudabányai vasércle­lóhely kitermelése is. A dicső múlt után napjainkban a me­gyénkben szinte az ősfoglalko­zások között számon tartott bá­nyászkodás hanyatlóban, pon­tosabban hosszabb távon meg­szűnőben van. A több évtizedes múlt emlékeit, írásos dokumen­tumait azonban mind a jövő, mind pedig a kutatás számára megőrzik. Ezt a munkát vég­zi a miskolci egyetemen lévő levéltár. Mint Zsámboki Lászlótól, a levéltár vezetőjétől tájékozód­tunk, a már megszűnt bánya­üzemek mintegy 80 kötetnyi anyagát vették eddig át. Ez az utóbbi 20-30 év iratanyagát öle­li fel, ebben található a ruda­bányai vasércbánya megközelí­tőleg 14 kötetet kitevő teljes do­kumentációja. Ez teljes képet ad az ottani feltárásokról, kü­lönböző művelési módokról, gé­pesítésről és a bányászattal kapcsolatos egyéb intézkedé­sekről. A levéltári anyag nagyobb részét természetesen a borsodi szénbányászat közelmúltbeli történeti fejlődése teszi ki. Itt őrzik például az olyan nagy múltú üzemek, mint Ormosbá­nya, a mákvölgyi, közte az al- berttelepi, a lyukói bányák mű­ködésére, műszaki fejlesztésé­re vonatkozó dokumentumokat. Bányatérképek, a bányászko­dással kapcsolatos központi in­tézkedések, munkavédelmi, biztonságtechnikai előírások, egyáltalán: az üzem életére vo­natkozó dokumentumok. 1994. November 8., Kedd Itt-Hon B 5 Sok helyen használják ma is nagymamáink orvoslásra való szereit Mezőkövesd (ÉM - SzS) - ,A köszvény ellen vedd a keserű lapunak a bélit, avagy gyöngé­jét, a ki ollyan mint a káposz­ta torsa, vond le a külső hélyát, tedd lágy meleg vízbe, hogy az ki vonnya a keserűségét. Csi­nálj salátát belőle, megköny- nyebbíti a fájdalmat, és a vért megtisztíttya. Béka tojást a tokban avagy poshatt vízben kell szedni Mar­thas hónapban, az distillálva igen hűsíti a sebeket; és ha mindjárt ennek a hónak az ele­jén abban megmossa az ember a kezét, avagy keni véle, min­den utálatos riihet, sennyedése- ket, akár miből származzék, el vészén róla. És az ujjakban ne­velkedő férget megöli, amint­hogy más állatokban is. Hogy pedig egész esztendő által meg­tarthassad azt a béka tojást és élhess véle, tedd ebben a hóban egy fazékban, csináld bé, ásd el a földben fövenyes helyen. El­sősorban zavaros vízzé válik, azután megtisztúl. Szederjes violáknak a szaga igen jó ré­szegség ellen, akinek másnap attúl fáj a feje, kösse be véle. Conserva violarum, avagy csu­porba csináld viola igen jó az hagymázban, és minden hévsé- gek ellen, kiváltképpen a kis gyermekeknek, akiket a nehéz­ség tör; mert minden nemű hévséget megolt, megerősíti a szívet, a hasacskáját nyitva tartya, és az öklendezést csila- píttya. Sőt, ha csak vízbe főz is az ember violát, tegyen mé­zet belé és igya, purgál. A kopaszoknak ha gyakran vereshagymával kenik a fejek búbját, hajok nő. Junius hónap­ban, mikor az hársfa igen szé­pen virágzik, meg kell szedni az virágját, és vízét kell venni, igen jó a gutta ütés és nehéz­ség ellen. Nagy forroságok idején a di­ónak zöld héjából facsard ki a levét, nád mézzel vagy mézzel csináld bé, igen jó főbül leszál­lóit folyás ellen, aminek követ­kezése a nehéz lélegzet és a to- rokgyuladás. Hold töltekor, mi­kor a nap az Oroszlánban va­gyon, az ebek gyakran meg­szoktak dühösödni, ezért végy néhány folyó vizi rákot, és ele­venen avagy fazékban égesd meg, törd porrá, igen jó a dü­hös eb marása ellen, ha egy ka­nál borban vagy vízben bé ve­szed. A fokhagyma igen jó minden méreg ellen, a dühös ebnek marása, kígyó és egyébb mér­ges féreg csípése ellen, a rossz és egészségtelen vizek hatása ellen, ha reggel éhomra eszi az ember. A kinek rühes, fakadékos, koszos keze vagyon, kenje meg fehér hídnak hajával, és meg­gyógyul, mert megszáraztya. A körös fán termő zöld bo­garat ha meg hadgyák enni a dühös ebnek és beteg barom­nak, meggyógyul. A Mályva rosának gyökerét a nehézség ellen akkor kell ás­ni, mikor a nap az oroszlánban vagyon, és az Hold növelkedik. Azt apróra metélik, czérnára vonják, s a beteg nyakára pul- susaira kötik...” Színes „ruhába” öltöztek az erdők A viperák aludni tértek, az áfonya már érik (ÉM - K.L.) - Színesedik az er­dő. A szlovák határ mentén, a zempléni hegyek jellegzetes csúcsától, a Nagymilictől az al­földi nyárasokig, a folyók men­ti fűzesekig változatos látványt nyújtanak a hegy-dombok. A bükki fenyvesek, a Nagymező borókásai haragos zöldben pompáznak, akárcsak a zemp­léni Huták örökzöldjei, de a berkenye levélzete már sárgul, csakúgy, mint az Istvánkúti nyírfás, amely otthona a most már téli pihenésre húzódott ke­resztes viperának. A pusztafalui Tolvaj-hegyen barna lombozatba öltözött a tölgyes, s völgyben érleli ter­mését a csemegének számí­tó áfonya. Minden vidéknek megvan a jellegzetes növényvilága. A hegy­aljai sztyepplejtókön, a leány­kökörcsin már téli álomra szen- derült. Majd csak tavasszal kell keresni megint az ősmagyarok növényének tartott tátoijánt is a harangodi lösztáblás Hemád- völgyi részen. Őszi köntösre cserélték nyá­ri ruhájukat a bokrok, cserjék. Levélzetük változatossága szín­pompás látványt nyújt a déli verőfényben az erdei ösvénye­ken túrázóknak. Égőpirosra érett a kecskerágó fürtös gyü­mölcse, s messziről szembe tű­nik az ebszőlő fekete fürtje. Szirmot bontott az őszi Bükk jellegzetes virága, az encián, csakúgy, mint a zempléni, tor­nai karszterdőkben található őszi kökörcsin lilás-piros kely- he. Nincs talán olyan erdőrésze megyénknek, ahol ne illatozna a fodormenta és a kakukkfu.A Sajó völgyét határoló erdősé­gekben olyan ritkaságok színe­zik a tájat, mint a vadkörte vö­rösödé lombozata, vagy Szend- rő környékén szórványban ta­lálható vadcseresznye színes le­vélzete. A hajnali, kora reggeli kö­dök után napközben még a bá­gyadt őszi verőfény ragyogja be az erdei tisztásokat. A meghű- vösödő alkonyati órákban azon­ban a hegyek között települt er­dő menti falvak kéményéből felszálló füst jelzi: visszavonh­atatlanul itt az ősz. Nem csak szeretik, segítik is őket Országos siker született Nagykőrösön Mezőkeresztes (ÉM) - A tele­pülés kulturális életének egyik kiemelkedő eseménye volt az Arany János irodalmi vetélke­dő országos döntője, amelyet október 22-én tartottak a Nagy­kőrösi Művelődési Központban. A hattagú mezőkeresztesi csa­pat (3 diák és 3 nyugdíjas) negyven települést megelőzve az első helyen végzett. Felké­szülésüket a helyi területi és az országos döntőig jelentősen tá­mogatta a helyi önkormányzat, átvállalva a versenyzéssel járó kiadásokat is. A Nagykőrösi út­ra, az ötezres lélekszámú Me­zőkeresztesről mintegy nyolc- vanan elkísérték a csapatot, kö­zöttük volt Kalivoda András polgármester és Dózsa György jegyző - aki kérdésünkre büsz­kén mondta: Mi nem csak sze­retjük és igényeljük a kulturá­lis életet, de megfelelő módon - lehetőségeinkhez mérve - tá­mogatjuk is. Egyébként az or­szágos döntő harmadik helyé­re is borsodiak, Nyékládháza csapata került. Az Itt-Hon konyhája Ezúttal két úgynevezett kímélő étel el­készítését szeretnénk olvasóinkkal megismertetni a távoli Somogyból. A kíméletesség ezúttal nem feltétlenül a gyomornak a túlterheltségtől való óvását jelenti. Vonatkozik ez a pénz­tárcára, ha úgy tetszik a havi kony­hapénz kímélésére is. Rántott burgonya, mint főétel Személyenként két közepes, vagy an­nál kicsit nagyobb burgonyával számol­junk, tehát annyiszor kettőt tegyünk oda főni a tűzre, amennyien majd kö­rülüljük az asztalt A főzővízbe kevés­ke sót tegyünk. Amíg a burgonya fő, előkészíthetjük a lisztet, a tojást, vagy tojásokat, illetve a zsemlemorzsát. A liszthez is, a felvert tojás(ok)hoz is csi­petnyi sót tegyünk. Amikor a burgonyák félig megfőt­tek, öntsük le a vizet és pár percet áll­ni hagyjuk, hadd hűljön le egy kicsit, így ugyanis könnyebben tudjuk hámoz­ni. Hámozás után a burgonyákat ujj­nyi vastag szeletekre vágjuk, az elő­készített lisztben, majd a felvert to­jásban és a zsemlemorzsában lassan megforgatjuk. Csak az ínyencek szá­mára újuk le, hogy tetszés szerint te­hetünk a felvert tojáshoz egy kevéske sört is, és úgy párizsias bundát kap a burgonya. így tesszük forró zsírba és kisütjük. Az ily módon készült rántott burgo­nya kitűnő főétel, ugyanis rendkívül laktató. De több vidékén a megyének feltétként is tálalják különböző főzelé­kekhez. Tavaszi leves Ez a szalonképesebb neve a követke­ző olcsó ételnek, amelyet azonban a belső-somogyiak csak betyárlevesként emlegetnek. Bográcsban, vagy fazék­ban szalonnadarabokat pirítunk, majd amikor a szalonna kiadta a zsfrját, egy jó nagy fej hagymát aprítunk hozzá és azt üvegesre pároljuk. Meghintjük gaz­dagon (ólommentes) pirospaprikával és tépéssel, vagy durvára vágott zöldsége­ket adunk hozzá, petrezselyem zöldet, zellert, káposztát. Percnyi együttsütés, pirítás után felöntjük vízzel, megsóz­zuk és rövid főzés után hozzáadjuk az éppen kéznél lévő száraztésztát. Legin­kább a lebbencshez használt illik hoz­zá. Minél több benne a zöldség, annál inkább mondhatjuk levesünket tavaszi­nak. Nem idegen tőle a borssal és a kö­ménnyel való fűszerezés sem. Hozzávalók személyenként: öt deka füstölt szalonna, maroknyi száraztész­ta, zöldségek, só, bors, paprika ízlés szerint. Egymás mellett két kedvenc színészének portréja Fotó: Bartók István

Next

/
Oldalképek
Tartalom