Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-29 / 282. szám
y 14 ESZAKtMagyarorszáo Dokumentum - Hirdetés 1994» November 29», Kedd HOGY NE KELLJEN MINDENT KÉTSZER MONDANI, KÉTSZER MONDANI Tartson konferenciát telefonon! Néhány gombnyomás, és máris hárman vannak a vonalban. Egy nyomógombos készülékkel egyszerre két emberrel beszélhet, így időt és fáradságot takarít meg. Ez a szolgáltatás elsősorban üzletembereknek előnyös, de a DIGIFON szolgáltatások közül mindenki kiválaszthatja az igényeinek megfelelőt. A DIGIFON szolgáltatások nemcsak az Ön életét teszik kényelmesebbé, hanem azok dolgát is megkönnyítik, akik Önnel szeretnének kapcsolatba lépni. Legközelebbi ügyfélszolgálati irodánkban készségesen válaszolunk minden kérdésére. A szolgáltatásokat digitális központba kapcsolt előfizetőinknek ajánljuk. Az Érdekegyeztető Tanács megállapodása a jövő évi adó- és költségvetési törvénytervezetről Budapest (OS) - Többnapos alkut követően tegnap délelőtt aláírták a jövő évi adó- és költségvetési törvénytervezetekről szóló megállapodásukat az Érdekegyeztető Tanács szociális partnerei. A hárooldalú megállapodás szövegét az Országos Sajtószolgálat alapján az alábbiakban közöljük. Az Érdekegyeztető Tanács 1994. november 18-ai ülésén megtárgyalta az 1995. évi adó- és költségvetési törvényjavaslatokat. A. A szociális partnerek az 1995. évi adó- és költségvetési törvényjavaslatoknak az I. és II. pontokban felsorolt változtatásaival egyetértenek. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodásban foglalt módosító indítványok parlament részére történő benyújtásáról gondoskodik, és ezeket a parlamenti vita során támogatja. A munkaadói oldal tudomásul veszi az 1995. évi adó- és törvénymódosítási megállapodások parlamenti beterjesztését. Az Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő hat országos szakszervezeti szövetség ugyanakkor vállalja, hogy a megállapodásban foglaltak teljesülése esetén tartózkodnak a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. Jelen megállapodás értelmében a szociális partnerek kifejezik készségüket és érdekeltségüket a társadalmi-gazdasági megállapodás keretében folytatandó további tárgyalásokban. Az Érdekegyeztető Tanács az 1995. évi adó- és költségvetési törvényjavaslatokkal kapcsolatban a következőkben állapodott meg: I. ADÓTÖRVÉNYEK 1. Személyi jövedelemadó 1.1. A magánszemély a fizetendő adójából évi 7200 forint adójóváírásban részesül, ha az éves összes jövedelme nem haladja meg az 500 ezer forintot, olymódon, hogy ezt adójóváírást a munkáltató adóelőleg-számításnál is figyelembe kell venni, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy a várható jövedelme nem lesz több az említett értékhatárnál. 1.2. Az 1,5 százalék munkavállalói járulékot nem terheli adó. 1.3. Adómentes a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből havi 1600 forintig terjedő, vagy a kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására feljogosító utalvány értékéből havi 1200 forintig terjedő kedvezmény, amely megilleti a szakmunkástanulót is. 1.4. Az önálló szellemi tevékenységet végző magánszemély az adójából levonhatja az e tevékenységéből származó jövedelmének 25 százalékát, de legfeljebb évi 50 ezer forintot az adójának 100 százalékáig terjedően. 1.5. Az önkéntes kölcsönös nyugdíj- pénztárba befizetett összeg címén annak 50 százaléka, de legfeljebb évi 100 ezer forint vonható le a magánszemély adójából _az adójának 100 százalékáig terjedően. 1.6. A vállalkozásnak a magánszemélyek által nyújtott kölcsönök jegybanki alapkamatot meg nem haladó kamata évente összesen 200 ezer forintig, legfeljebb azonban a jegyzett tőke 10 százalékáig terjedő mértékben 0 százalék adókulcs alá tartozik, azt meghaladóan összevonás alá tartozó jövedelem. 1.7 A szövetkezeti osztalék évi 1000 forint alatti értékben 0 százalék adókulcs alá tartozik, ha nyugdíjas magánszemély kapja. 1.8. A föld haszonbérbe adása esetén évi 50 ezer forint bérleti díj alatt választható a 20 százalékos forrásadó. 1.9. A közlekedési és postai dolgozók személyi jövedelemadóban szabályozott kedvezményei átkerülnek kormányrendeleti szabályozás alá, amelyet szakszervezeti egyeztetéssel kell kialakítani. 1.10. Szakmunkástanuló foglalkoztatása esetén a, személyi jövedelemadóban adózó egyéni vállalkozó és a társasági adó alanya egyaránt 2000 forint/fő/hó összeggel csökkentheti az adóalapját. 1.11. A kifizető tulajdonában álló személygépkocsi magáncélú használata címén fizetendő átalányadó beterjesztett szabályozásában az adókötelezettség az 1 tonnát meg nem haladó önsúlyú, kettőnél több utas szállítására alkalmas tehergépjárműre is kiterjed. 2. Általános forgalmi adó 2.1. A lízing tekintetében maradnak a jelenleg hatályos szabályok 1995- ben is, tehát az adófizetési kötelezettség változatlanul a fizetés esedékességéhez kötődik. 2-2 A könyvtári szolgáltatás tekintetében opciós jogon választható az adófizetési kötelezettség (ennek mértéke 12 százalék), amely egyúttal azt is jelenti, hogy a könyvtári beszerzésekre jutó áfa levonható, illetve visszaigényelhető. 2.3. Alanyi adómentességet választhat 1995-re az az adóalany is, akinek a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele 1993- ban vagy 1994-ben túllépte az 500 ezer forintot, de nem haladta meg az 1 millió forintot. A választásról legkésőbb 1995. január 31-ig kell az adóalanynak nyilatkoznia az adóhatóság felé. 2.4. A saját vállalkozásban megvalósított beruházásra előírt adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jogosultság időben nem válik el egymástól. 2.5 A személyi jövedelemadó-rendszerben kialakított átalányt választó adóalany az általános szabályok szerint gyakorolhatja áfa-levonási jogát. 3. Fogyasztási adó 3.1. Az egyes kőolajszármazékok után kizárólag a fizetendő fogyasztási adót kell a termék 15 Celsius hőmérséklethez tartozó térfogat- mennyiségre (literre) átszámolva meghatározni. 3.2. A mezőgazdaság gázolaj fel- használásához kapcsolódó költség- vetési támogatást 1995-től fogyasztásiadé-visszatérítés váltja fel. A fo- gyasztásiadó-visszatérítés mértéke, alanyi köre és igénybevételének valamennyi egyéb feltétele az egyes növénytermesztési hitelekhez nyújtott kedvezményekről szóló 40/1992. (III.4.) Kormányrendelet rendelkezései szerint kerül meghatározásra. 4. Társasági adó 4.1. Az üzletrész-tulajdonostól visz- szavásárolt szövetkezeti üzletrész bevonásakor keletkező eredmény nem képez adóalapot. 4.2. Vállalkozás által pénzintézetnek közvetlenül átutalt, a magán- személyt megillető osztaléknak, részesedésnek az a része, amelyet E- hitel tőketörlesztésére fordítanak, mentes a kiegészítő adó megfizetése alól. 4.3. Mentes a kiegészítő adó alól az alapítványnak, MRP-nek véglegesen átadott pénzeszköz az adóalapnál érvényesített összeggel megegyezően, valamint a személyi jövedelemadó mentesen jogszabály alapján adott lakásépítési támogatás, és a jogszabályon alapuló fejlesztési hozzájárulás. 4.4. Az 1994. évben leadott kárpótlási utalvány adókedvezménye fennmarad. 4.5. A kiegészítő (osztalék) adó mértéke az eredetileg javasolt 25 százalék helyett 23 százalék legyen. 5. Helyi adók 5.1. A telekadó hatálya nem terjed ki a belterületi mezőgazdasági hasznosítású földrészekre. 6. Illetékek 6.1. A szövetkezetek átalakulása, szétválása, egyesülése mentes a vagyonszerzési illeték alól. 7. Gépjárműadó 7.1. A belföldi forgalmi rendszámú tehergépjárművek adóalapja az önsúly plusz raksúly 50 százaléka. 8. Földadó 8.1. Megszűnik a földadó. II. KÖLTSÉGVETÉS 1. A női nyugdíjkorhatárt a parlament tárgyalja újra. Amennyiben erre már ez évben nem kerül sor, úgy módosítani szükséges a végkielégítéshez való hozzájutást. 2. A szükséges feltételek megléte híján a Társadalombiztosítási Alapok 1995. január 1. helyett június 30-ig vehetik igényben a központi költségvetést forgóalapját. A kormányzat vállalja, hogy ezen időpontig az érintettekkel együttműködve megteremti a társadalom- biztosítási alapok önálló gazdálkodásának feltételeit, amelyek - a TB- alapok konszolidálása, a kockázati alapok feltöltése - a vagyonjuttatás továbbfolytatása és meghatározott időpontig történő befejezése - a TB- alapokat érintő törvénymódosítások elfogadása. 3. A felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek, továbbá a közgyűjteményi és közművelődési intézmények az alaptevékenység körében végzett szolgáltatásaik bevétele után mentesülnek az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat 14. paragrafus (2) bekezdése b) pont szerinti befizetése alól. 4. Az energiaárak 1995. január 1-től megvalósuló emelésről és annak lakossági és intézményi kompenzációjáról az érdekegyeztetés keretében kell tárgyalni. 5. Gyorsuljanak fel az államháztartás reformjával, az adóharmonizációval, a feketegazdaság visszaszorításával és a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok hatékony működése feltételeinek megteremtésével kapcsolatos munkálatok a szociális partnerek közreműködésével. 6. A szakszervezetek működési feltételeinek javítása érdekében költségvetési (szakszervezeti-oktatási) témákat (mintegy 10 miihó forint értékig) és a tulajdoni ügyeket a kormány a szakszervezetekkel egyeztetve záros határidőn belül rendezi. 7. A bérek, keresetek alakulásában központi szabályozás nem érvényesül. A béreket a munkaadói és a munkavállalói szervezetek közötti bértárgyalások, megállapodások szabályozzák. Az állami tulajdoni körben a tulajdonos akaratát törvénnyel, rendelettel, nyilvános határozattal nem érvényesíti. Elismeri a szféra differenciált kezelésének szükségességét. 8. A kormány - a szabadon rendelkezésére álló ingatlanvagyon mértékéig - segíti a kamarákat a vagyonhoz jutás érdekében. 9. A mezgazdasági decentralizált alapok közül 1995-ben az Erdészeti, és a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap kerül összevonásra. A többi agráralap az 1995. évi dereguláció befejezéséig változatlan marad. 10. A közalkalmazottak körében az illetményelőmeneteli táblázat első fizetési osztály első fizetési fokozatának (A/l) mértéke 1995. január 1- jétől 8500 forint. Ennek fedezete, hogy az 1992. július 1. előtti, nem közalkalmazotti munkaviszonyok kötelező beszámítására 1995. január 1. helyett 1996. január 1-től kerül sor, továbbá a munkavállalók Szolidaritási Alapba a befizetett hozzájárulás 0,3 százalékos lehetséges csökkentésével nem élnek. (Ennek révén a költségvetési befizetések 1995. évre vonatkozó tervezett 12 milliárd forintos befizetése 9 milliárd forintra csökken.) A béremelés költségkihatásának rendezésére további kb. 6 milliárd forint összegben a kormány dolgoz ki javaslatot (a beterjesztett 1995. évi költségvetési törvényjavaslatban szereplő államháztartás GFS szemléletű hiányának változatlan nagysága mellett) a költségvetés kiadási oldalán történő átcsoportosítással, nem érintve a tervezett bérelőirányzatokat és a költségvetési intézmények működőképességét befolyásoló dologi előirányzatokat. A köztisztviselők 18 000 forintos illetményalappal számított illetményének bevezetéséhez a költségvetés 90 százalékos beállási szintig - a törvényjavaslat, illetve indoklása szerinti módon - biztosít támogatást. Azoknál a közigazgatási szerveknél, ahol a 100 százalékos beálláshoz szükséges többlet saját forrásból nem biztosítható, ott a kormány megvizsgálja a kiegészítés lehetőségét. 11. A Munkanélküliek Szolidaritási Alapjával kapcsolatban: — A Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába (továbbiakban MSZA) fizetendő munkaadói járulék mértéke 1995. január 1-jétől 5 százalékról 4,2 százalékra módosul.- A munkavállalói oldal deklarálja, hogy a MSZA-ba fizetendő munkavállalói járulék mértékének 0,3 százalékos csökkentésével nem kíván élni. — A szociális partnerek tudomásul veszik, hogy 1995-ben az MSZA-ból 11 milliárd forint átcsoportosításra kerül a Foglalkoztatási Alapba, az Alap költségvetési támogatásának 11 milliárd forintos csökkentésével egyidejűleg.- A Kormány vállalja, eláll attól a szándékától, hogy törvénymódosítással garantálja az alapok közötti átcsoportosítási lehetőséget.- A szociális partnerek tudomásul veszik, hogy az MSZA-ból keletkező maradványból - indokolt esetben — a Munkaerőpiaci Bizottság 1995- ben 5 milliárd forint értékig átcsoportosítást hajthat végre a Foglalkoztatási Alapba. — A szociális partnerek tudomásul veszik továbbá, hogy a kormány kezdeményezi a hatályos foglalkoztatási tv. 39. paragrafusában rögzített, az MSZA-ban keletkező esetleges hiány 10 százalékos mértékű költségvetési pótlási kötelezettség megszüntetését. — A szociális partnerek tudomásul veszik, hogy a munkaerőpiaci folyamatok prognosztizáltnál kedvezőtlenebb alakulása esetén a kormány év közben kezdeményezi az MSZA- ba fizetendő járulék mértékének növelését (a járuléknövelés arányairól az ÉT-ben történő megállapodást követően), és ilyen tartalmú törvénymódosítási javaslatot teijeszt az Országgyűlés elé.- 12 360 forintjövedelemig gyermekenként havonta átlagosan 200 forintos támogatás illeti meg a családokat. Ennek forrása a gyed, gyet és gyes tervezett módosításának 1995. január 1-ről 1995. július 1-re történő halasztásából eredő megtakarítás. A támogatás konkrét részleteiről és ütemezéséről a kormányzati oldal az ÉT Szociálpolitikai Bizottságával közösen határoz. B. A kormány a munkavállalói oldallal egyetért abban, hogy a kifizető tulajdonában álló személygépkocsi magáncélú használata címén fizetendő átalányadó beteijesztett szabályozása a következők szerint módosuljon:- Kategóriánként csak egy adótételt tartalmaz a törvény.- Több kategóriát kell megállapítani oly módon, hogy az alacsonyabb értékű személygépkocsi adótételei csökkenjenek, a nagyobb értékűek adótételei növekedjenek a beteijesz- tetthez képest.- A kivételezettek körébe kell sorolni a költségvetési szerveket, a karitatív és társadalmi szerveket, az egyházakat, az üzletszerű oktatási, szállítási (taxi, posta) tevékenységet folytatókat, az energia és egyéb köz- szolgáltatókat, lízingbe és bérbeadókat, a háziorvosi és gyermekorvosi ellátást szolgáló vállalkozásokat azon gépkocsikra vonatkozóan, amelyekkel ezeket a tevékenységeket ellátják. C. KÜLÖNVÉLEMÉNYEK Munkavállalói oldal 1. Az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldal fenntartja súlyos aggályait és eltérő nézeteit az 1995. évi költségvetés és adórendszer tekintetében. 2. A Munkástanácsok Országos Szövetsége és a LIGA Szakszervezetek továbbra is fenntartja azon véleményét, hogy a profitorientált, üzleti kiegészítő biztosítók szerepének erősítése a „hosszú távú lekötések támogatása” címén az európai demokráciákhoz méltó, szolidaritáson és társadalmi kockázatközösségen alapuló intézmények működését lehetetlenítik el. Munkaadói oldal Egyet nem értését az alábbiakban külön rögzíti: 1. Adótörvények tervezett változtatásához kapcsolódóan 1.1. A gazdálkodó szervezeteknél üzemeltetett és tulajdonban lévő személygépkocsik vélelmezett személyi jövedelem alapján történő adóztatásával, szja-ban az oldal nem ért egyet. 1.2 Továbbra is javasolja, hogy a kamarai tagdíj befizetésére kerülő ösz- szeg 50 százaléka legyen adóból visszatartható, 50 százaléka költségként elszámolható. Ahol nem keletkezik adó, ott 100 százalékban költségként elszámolható legyen. 1.3. Fenntartja azon igényét, hogy az szja-ban adózó magánvállalkozások különíthessenek el fejlesztési beruházási célokra az adózás előtti eredményükből. (Régi TASZ felélesztése.) 1.4. Továbbra is igényli a befektetési kedvezmények megkülönböztetésének megszüntetését (részvény, üzletrész, szövetkezeti üzletrész, részjegy). 1.5. Úgy ítéli meg, hogy a szakmunkásképzés adótörvényekben megjelenő támogatottságát tovább növelni indokolt. 2. Az 1995. évi költségvetéshez kapcsolódóan Az oldal az elkülönített alapok komplex felülvizsgálatát megelőzően a gazdaságfejlesztési alapra tervezett összevonásokkal nem ért egyet. 2.2. Az agrárrendtartási törvény 1995. évi költségvetési módosítási tervezete - 61. paragrafus - egy nem kiérlelt részproblémára intézkedik, ezért annak törlését kezdeményezik a munkaadók. A témára a rendtartási törvény 1995. évi tervezett generális módosítása során kell visszatérni. 3. A munkaadói oldal három szervezetének különvéleménye A Magyar Gazdasági Kamara és Munkaadói Szövetség, a Vállalkozók Országos Szövetsége, valamint az Ipartestületek Országos Szövetsége a Munkaadói oldal döntését, miszerint tudomásul veszi a kormány 1995. évi költségvetését és a kapcsolódó jogszabályok tervezetét, ellenzi. Budapest, 1994. november 27. Dr. Békési László kormányzati tárgyalócsoport vezetője Szabó István munkaadói oldal soros elnöke Palkovics Imre munkavállalói oldal soros elnöke J.
