Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-25 / 279. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. November 25., Péntek _APROPÓ Por és sár Vass Tibor Miskolc városa nem szűkölködik irodal­mi rendezvényekben, havonta átlagban legalább két nyilvános előadás, találkozó meghívóját kapom kézhez. (Talán csak rossz) szokásom, hogy ilyen alkalmakkor végignézem, kik ülnek a széksorok között: vannak-e, s ha igen, hányán a város és vonzáskörzete írogató emberei, a hivata­los vagy az „amatőr" (nem munkáltatói, egyesületi) irodalmi élet képviselői közül - nevezetesen, hogy képviselteti-e magát a szakma. Hét-nyolc éve járok rendszeresen ilyen jellegű szeánszokra, ezért úgy érzem, a té­vedés kockázata nélkül jelenthetem ki: nincs olyan alkalom, ahol a régió írótár­sadalmának egésze összetalálkozna. Egyáltalán, kell-e neki így, „össztár­sadalmi tag" a párbeszéd igényével egy te­rembe gyűlni? Nem biztos. De nem tar­tom biztatónak, hogy az írók nem érdek­lődnek társaik művei, személyei iránt, nem állnak szóba egymással a különböző irányzatok képviselői, kerülik a nyilvános és nem nyilvános párbeszédet. Az pedig már tragikus, ha a tömegkommunikáció­ban lehetőséghez jutó valamely fórum a másikat rögtön (legyünk most udvariasak:) sárral dobálja, persze az érintett fél azon­nali viszontválaszának lehetősége nélkül. Ez mostanában így természetes, lega­lábbis annak próbálják titulálni. A mai irodalmi intézményrendszer érzé­sem szerint (ismét?) átesett a ló másik ol­dalára: a politikából ismert kizárólagos­ságra, kirekesztésre törekszik. Az informá­ció (ismeretek?!) hiányában előítéletekre alapozó divatos modor önpusztító módon éli fel még megmaradt olvasóit. Az egyéb­ként is szegényesen kevéske kortárs iro­dalmi művet olvasók száma talán épp azért csökken rohamosan, egyre draszti­kusabban, mert a józan, normális értelmi­ségi létre berendezkedett embernek, el kell határolnia magát a belső harcaival el­foglalt, saját létét földbe döngölő, mocsár­ba süllyedt intézményrendszer produktu­maitól. Tévedés azt hinni, hogy ennek mai válságos, kritikus állapota nem bír ilyen erős hatással az olvasóra... Városunk irodalmi berkeiben régóta ka­varog (megint visszafogottan:) a por, s az istennek sem akar végre nyugodtan le- szállni az önkormányzat által hivatalosan támogatott alapítvány szerkesztőségében. Bár a lap megjelenése feltűnően késik, az említett hatás miatt (is) egyre kevesebben várják, keresik. A miértek boncolása a hi­vatalra, nem pedig ránk, a szeretettel ol­vasók megcsappan körére tartozik. Talán ideje lenne a művekkel, a műhelymunká­val foglalkozni, érdekükben szót érteni. Két hét az éterben Miskolc (ÉM - FG) - Aki a 102,3 MHz-re csa­varja a rádió keresőgombját, régi-új ismerősök­kel találkozhat. Éjféltől újra szól a City Rádió. Éppen egy évvel ezelőtt hallhattuk először a főleg egyetemistákból álló szerkesztőség mű­sorát. Bazsa Krisztina, a rádió alapítója - ak­kor még mint végzős jogászhallgató - társai­val azt szerette volna ezzel is elősegíteni, hogy közelebb kerüljön egymáshoz Miskolc és az Egyetemváros. Akkor két hétre szólt a sugár­zási engedély. S most - tudtuk meg a főállás­ban immáron egyetemi oktatóként dolgozó Ba­zsa Krisztinától - ismét két hétig hallhatjuk a City Rádió adását. A műsorokról a rádió vezetője elmondta, hogy elsősorban zenét sugároznak a nap 24 órájában, de természetesen adnak híreket, in­formációkat, és lesznek hosszabb szerkesztett műsoraik is. Az ideiglenes sugárzási engedélyt kapott rádió reklámbevételből és támogatá­sokból tartja fenn magát. Hogy miért érdemes ilyen rövid ideig működtetni egy rádiót?! Erre a kérdésre azt a választ kaptuk: hogy elsősor­ban azért, mert szeretik a rádiózást, és termé­szetesen nem mondanak le arról sem, hogy a jövőben megszerezzék az állandó sugárzási engedélyt. MISKOLC Suomi - távol, és mégis közel A finn hét megnyitója az Ifjúsági és Szabadidő Házban Outi Hassi magyarul köszöntötte a Lea Hirvonen Virágok a papíron című sorozata előtt megjelenteket Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM - FG) - A Finn Nagykövetség, a Finn Légitár­saság, a Magyar-Finn Baráti Társaság, a Kereskedelmi és Ipari Kamara, valamint az Eszak-magyarországi Gazdagá­gi Kamara támogatásával teg­nap délután finn nemzeti hét kezdődött a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban. — Finnország messze van - kezdte köszöntőjét Outi Hassi, a Finn Nagykövetség kulturális titkára és éppen most merült el a sötét hi­deg télben. Finnország mégis közel van. Őseink ugyanazokról a vadász­mezőkről indultak el nyugat felé. Összeköt bennünket a közös nyelv­család és a történelem is, hiszen egyik, nép függetlensége sem volt csorbítatlan. Ha repülővel utazunk, 2 óra alatt megérkezhetünk Finnor­szágba, ahol már a kis manók cso­magolják a karácsonyi ajándéko­kat. December 6-án pedig, a Finn Köztársaság nemzeti ünnepén, a függetlenség napján gyertyák gyúl- nak a temetőkben, az ablakokban... A rövid megnyitó nem adhatott alkalmat, hogy többet meséljen ha­zájáról Outi Hassi, de átadta a mis­kolci közönségnek azt a kiállítást, melynek segítségével ízelítőt kap­hatunk a finn kultúrából. Az Ifjúsá­gi és Szabadidő Ház nagytermében rendezett tárlaton láthatjuk többek között a Szentendrén élő Lea Hirvo­nen textiltervező iparművész mun­káit, az Ittala Finnland formaterve­zett üvegtermékeit, a Hackmann cég rozsdamentes edényeit, a Finn- board papír- és kartontermékeit. Miskolc város nevében Kobold Tamás alpolgármester köszöntötte a vendégeket. A két ország, illetve Tampera és Miskolc kapcsolatáról szólva elmondta, hogy reményei szerint a jövőben tovább mélyül ez a barátság, és protokolláris alkalmak helyett a kulturális, gazdasági együttműködésre helyeződik a hangsúly. A finn hét keretében ma délután 5 órától Breitenbach József: Hymyi- le - érdekességek Finnországról címmel tart vetítettképes előadást. Világ vizsgázói és vizsgáztatói Nemzetközi pedagógiai konferencia a szikszói gimnáziumban Szikszó (ÉM - FG) - A fennállá­sának 30., névadásának 25. és a névadó, Szepsi Csombor Már­ton születésének 400. évforduló­ját ünneplő szikszói gimnázium a Magyar Pedagógiai Társaság­gal közösen háromnapos nem­zetközi pedagógiai konferenci­át rendez Szikszón. A tegnapi megnyitón KristófLajosné, a gimnázium igazgatója és Csornai Zoltán, a Gyáriparosok Szövetségé­nek elnöke, a konferencia fővédnöke köszöntötte a megjelenteket. Az amerikai, dániai, olaszorszá­gi, romániai, szlovákiai és termé­szetesen magyarországi pedagógu­sok előbb a dán Inge-Lise Anderse beszámolóját hallgatták meg az ot­tani vizsgarendszerről. Dániában minden diák maga dönthet arról, hogy vizsgázik-e vagy sem. Az első vizsgát a 9. osztály után tartják, egy évvel később pedig már magasabb szintű megmérettetése jelentkez­hetnek a diákok. Erre a kettős vizs­garendszerre azért van szükség, mert a dániai iskolákban egyálta­lán nincs felügyelet, és ez az egyet­len mód arra, hogy képet kapjanak az iskolákban folyó munkáról. To­vábbi három év tanulás után tehe­tik le felsőfokú vizsgáikat, ez az érettségi egyben belépő az egyete­mekre is. Ezeken a vizsgákon mi­nisztériumi biztosok is részt vesz­nek. Persze nem minden iskolába jut ilyen vizsgáztató, hogy hová mennek a minisztériumi emberek, azt sorshúzással döntik el. Mint az előadótól hallhattuk, elsősorban ar­ra törekednek, hogy minél jobb esélyt adjanak a fiataloknak. A kol­légák kérdésére válaszolva Inge-Li­se Anderse elmondta: nem is terve­zik a vizsgarendszer szigorítását, hiszen a cél elsősorban a személyi­ség fejlesztése. Ugyancsak hasonló célokról beszélt Anne Petti clevlan- di - jelenleg Szikszón tanító - ta­nárnő. Mint mondta, Európában in­kább arra törekednek, hogy minél több ismeretet tanuljon meg a diák, Amerikában pedig elsősorban gon­dolkodni tanítják a gyerekeket, és azt sajátíttatják el velük, hogy hol szerezhetik be a szükséges informá­ciókat. Bár, mint mondta: úgy tű­nik, a dániai vizsgarendszer az amerikainál is amerikaibb. Az olaszországi iskola- és vizsga­rendszer sajátosságait Pierino Pangrazzi droi pedagógus ismertet­te. Náluk az első vizsgát az 5. év után teszik le a diákok, ezt követi - három év után - az úgynevezett kö­zépfokú vizsga, és a tizenharmadik tanulmányi év befejezéseként az érettségi. A jövővel kapcsolatban el­mondta, hogy az ottani vizsgarend- szer is nagyon régén megérett már a reformokokra, de még mindig nem lehet tudni, mikor kerül a par­lament elé a törvénytervezet. Májai Ferenc, a szovátai magyar líceum igazgatója már egy megújult vizsgarendszerről számolhatott be. Mint ismeretes ’89 előtt Romániá­ban mindenki számára kötelező volt az érettségi. Ez magával hozta a színvonal jelentős csökkenését. A kötelező jelleg megszűnésével, a vizsgarendszer átalakításával együtt tapasztalható a minőség nö­vekedése, az érettségi rangjának emelkedése is. A konferencián szó esett még az is­kolák kapcsolatairól. A vendégek ma délután részt vesznek a Szepsi Csom­bor Mártom Gimnázium jubileumi ünnepségén. Holnap pedig megyénk nevezetességeivel ismerkednek. Vezérlőszekrény a jövő szakembereinek Miskolc (ÉM) - Szakmai napot tartottak tegnap a Szemere Bertalan Gimnázium és Szak- középiskolában. A Groupe Schneider cég képviselői ez al­kalommal adták át - szakokta­tási hozzájárulásként - azt a vil­lamosipari képzés színvonalá­nak emelésére szolgáló eszközt is, amely a jövőben része lesz a gyakorlati oktatásnak. A szakoktatásban érdekeltek, illet­ve az egyes ipari cégek találkozója a naprakész szakmai műveltség és tudás szempontjából elengedhetet­len. Kapcsolatuk bizonyos szem­pontból a kölcsönösségen alapul, hi­szen a szakközépiskoláknak az a célja, hogy diákjaik minél felkészül­tebben hagyják el az iskolát, az ipa­ri cégeknek pedig az, hogy a modern technikát, a cégek termékeiket ne csak megismerjék, de használni is tudják a jövő szakemberei. Ézek a gondolatok vezérelték a Groupe Schneider nemzetközi vál­lalatcsoport magyar, illetve miskol­ci képviseletét, amikor tegnap szak­mai tanácskozással egybekötött be­Folyamatirányítás - tanári segítséggel mutatón egy majd’ egymillió forint értékű villamos-vezérlöszekrény átadásával járultak hozzá a Szeme­re villamosipari képzéséhez.. Kőrössy Sándor, a Szemere Ber­talan Szakmunkásképző, Szakkö­zépiskola és Gimnázium igazgatója köszönőjében elmondta, hogy a cég harmadik éve patronálja iskoláju­kat. Figyelemre méltónak ítélte, hogy a gyártók és a felhasználók kö­Fotó: Farkas Maya zötti folyamat közé iktatták az isko­lát, az ott képzett diákokat is - mint a jövő felhasználóit. Mint azt Varmuzsa Péter tanár- szakoktatótól megtudtuk, a most átadott eszköz - villamos folyamat- irányításra, vezérlésre, számítógép­pel összekapcsolva programozásra is alkalmas - azokat a régi tanesz­közöket váltja majd fél, amelyeken diákként még maga is tanult. Lillafüredi tárlat Miskolc (ÉM) - Seres János festő­művész kiállítását - a Lillafüred Alapítvány szervezésében - novem­ber 27-én, vasárnap fél ötkor Goda Gertrúd művészettörténész nyitja meg a Palotaszálló Lillafüred Galé­riájában. A megnyitót követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisko­la hallgatói Bach és Glinka műve­ket adnak elő. Képek és kerámiák Tiszalúc (ÉM) - Kiss Roóz Ilona keramikusművész, Munkácsy-díjas érdemes művész és Puskás Imre festőművész alkotásaiból nyílik ki­állítás november 29-én, kedden dél­után 6 órakor a tiszalúci Rendezvé­nyek Házában. A tárlatot Tompa Sándor, országgyűlési képviselő nyitja meg. Citeraszó Kazincbarcika (ÉM) - A kazinc­barcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a 20 éves jubileumát ünneplő Kazinc­barcikai Citerazenekar rendezésé­ben november 26-án, szombaton ti­zedik alkalommal rendezik meg a citerazenekarok megyei találkozó­ját. A délelőtt 10 órakor kezdődő műsorban fellépnek a Borsod-Aba- új-Zemplén megyei és a meghívott citerazenekarok, népzenei együtte­sek, népdalkörök és néptáncegyüt­tesek. Délután 4 órától a házigazda Kazincbarcikai Citerazenekar - az alapítók és a mai együttes - közö­sen adnak gálaműsort. Ezt követő­en szakmai tanácskozásra kerül sor, 5 órától pedig az érdeklődők táncházban vehetnek részt. Nyílt nap Miskolc (ÉM) - A Herman Ottó Gimnáziumban november 30-án, szerdán a városi, december 1-jén, csütörtökön reggel fél 9-től pedig a vidéki tanulók számára nyílt napot tartanak. Az iskola iránt érdeklődő tanulók tájékoztatást kapnak az in­duló szakokról, a felvételiről, az is­kola életéről, valamint megtekint­hetik az iskolát. Az intézmény hívja és várja a nyílt napokra a kísérő ta­nárokat is. A szülők számára de­cember 12-én, hétfőn délután 17 órakor tartanak tájékoztató érte­kezletet. Néptánctanfolyam Miskolc (ÉM) - Néptánctanfolya­mot szerveznek az érdeklődő gyere­keknek az MSZP politikai centru­mában. A 4-6 éves gyerekek beirat­kozása november 29-én, kedden délután fél 4-től 4 óráig, a 7-10 éves iskolásoknak este 6 órától a foglal­kozások helyszínén, Miskolcon a Corvin u. 9. szám alatt. Bál a diákokért Miskplc (ÉM) - A miskolci Pattan­tyús Ábrahám Géza Általános Is­kola tantestülete, iskolaszéke és a „Pattantyús Ábrahám Iskola Diák­jaiét” Alapítvány kuratóriuma szü­lő-nevelő találkozóval egybekötött batyusbált rendez november 26- án, szombaton este 7 órától. Szeretetvendégség Miskolc (ÉM) - A Belvárosi Refor­mátus Egyházközség november 25- én délután 5 órától szeretetvendég- séget tart a Kossuth u. 17. alatti székházban. A találkozón - ame­lyen cserkészek is részt vesznek,- előadás hangzik el a két Zrínyiről, majd beszámolót tartanak a Balázs Győző Kulturális Alapról. j-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom