Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

8 Z Itt-Hon 1994. November 22., Kedd _ ZEMPLÉNI PORTRÉ Tvergyák Józsefné Bekecs (ÉM - B.Sz.) - Amikor fiatal diplomásként Bekecsre érkezett, nem­igen gondolta, hogy itt is ragad. Hiszen gyerekeket szeretni, óvodában dol­gozni másütt is lehet, és szülőfalu­jából Tárcáiról átjárni nem éppen egy fiatal óvónőnek való mindenna­pos téli-nyári feladat. Ekkor 1967-et írtak.... Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, s ahogy lenni szokott, a fiatal Klárikának udvarlója - később férje - lett a szom­széd faluból a községben dolgozó szor­galmas fiatalember. 1971-ben itt épít­keztek Bekecsen, s ezzel végleges lett vonzódásuk a faluhoz. Klárika 1975- től óvodavezető és egyben csoportveze­tő is. Általában tizenöt munkatársával tanítják nevelik a több mint százhúsz gyermeket. Régebben fele annyian vol­tak, de a község fejlődése révén (Be­kecs az a település, ahol ellentétben az általános tendenciával, ugyancsak so­kan építkeznek - legtöbbnyire fiata­lok) állandóan nő a gyerekek száma. Ez csak úgy lehetséges, hogy az óvo­dát is bővíteni kell. A vezető óvónő nagy örömmel új­ságolja, hogy ez év februárjában a he­lyi képviselő-testület eldöntötte, hogy új épületrésszel növelik az óvodát, s novemberre el is készült két újabb cso­portszoba a gyermeköltözővel és a mel­lékhelyiségekkel. Évente majd’ hu­szonnyolcezer forintot ad az állam gyermekenként, s ehhez még az önkor­mányzat is ad pénzt. Ez évben az óvo­da költségvetése hatmillió forint volt, s kétmilliót egy pályázaton nyertek hozzá. Jó a kapcsolat az önkormány­zattal, mégis szeretné, ha egy kis szemléletváltásra kerülne sor. Ezért Tvergyák Józsefné is indul a válasz­táson, hogy képviselje a nevelőket és természetesen a csöppségek érdekeit is. Pedig van bőven munka a ház kö­rül is, félje két műszakban dolgozik, a Mogürt Kft.-ben, nagylánya érettsé­gire készül a sárospataki kéttannyel- vú gimnáziumban. 0 pedig a falu kö­zösségében is szeretne nagyobb szere­pet vállalni... Ellenőrzésen a közlekedési felügyelet A műszaki vizsgálatokhoz szükséges műszerek Fotók: Laczó József Miskolc (ÉM - NJ) - Valljuk be, sokan nem tudtunk mit kezdeni a közúti ellenőrzések során élénkbe toppanó civil ru­hás érdeklődőkkel, mert nem tudtuk kicsodák is ők valójá­ban. Általában a műszaki mé­réseket végezték, a kipufogóból kiáramló gázokat vizsgálták, a menetleveleket ellenőrizték. Nos, mostantól ez már senkinek sem okozhat gondot, hiszen a formaruhás ellenőrök dzsekijü­kön viselik az általuk képviselt cég nevét is: ők a közlekedési felügyelet munkatársai, akik mint eddig, végzik áldozatos munkájukat az utakon vala­mennyiünk biztonsága érdeké­ben. Énnek napjainkban külö­nösen nagy jelentősége van, mint azt Görömbölyi Zsolt a fel­ügyelet megyei igazgatója el­mondta, sok öreg autó fut az utakon, s közel sem mindegy, milyen műszaki állapotban. A következetes vizsgálódás szán­dékai mögött látnunk kell, hogy mennyire fontos a jármű megbízhatósága, hogy a kor­mány, a fék, a világítás rend­ben legyen, és persze minél ki­sebb mértékben szennyezze csak környezetünket az autó­áradat. Nem mindegy az sem, hogy szabályszerűen rakodnak vagy sem a teherautók vezetői, hiszen a taszári és más tragé­diák jelzik, milyen fontos a jó rögzítés, az átgondolt rakodás. Sajnos így is látunk útjainkon kavicsot, követ, terményt szál­lító kocsikat, melyeknek útvo­nalát, haladásuk irányát a le­hulló rakomány jelzi. Többek között ezek ellenőrzése is a köz­úti felügyelet munkatársainak feladatkörébe tartozik. Most már tudjuk, kit és mit képvi­selnek, ha találkozunk velük a közúti ellenőrzések során. Gyerekek honi rajzasztala Ez vagyok én Rádoi Ágnes 5 éves, Szerencs I. Sz. Óvoda és Bölcsőde A négy évszak Rajzolta: Jurkó Réka hatéves, Sátoraljaújhely, Jubileumi Óvoda november 22, 1 • ' , ' II. evf 47. szám Az új híd Idnyitja a Bodrogközt Lotz Károly miniszter a hídavatáson Fotó: Laczó József Cigánd (ÉM) - Évszázados álom beteljesüléseként jelle­mezte a cigándi Tisza-híd elké­szültét Németh Károly, Cigánd polgármestere, melynek révén egy bezárt világ kinyílik a Bod­rogközben élők számára A no­vember 19-én átadott hidat II. Rákóczi Ferencről nevezték el, utalva arra, hogy a hídhoz kö­zeli Borsiban született a sza­badságharc vezére, s arra, hogy a híd által összekötött két me­gyeterületen bontott zászlót egykor a Rákóczi-szabadság- harc. A hűvös, szeles napon Lotz Károly, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter méltatta, egyben köszönetét fejezte ki az építőknek jó munkájukért, majd a nemzetiszínű szalag át­vágásával átadta rendeltetésé­nek a létesítményt, mely - mint hangsúlyozta - új embe­ri és térségi kapcsolatok kiépí­tését segíti elő. A szalag átvágása után sö­röshordót gurítottak a híd asz­faltján, egészen a mederhíd kö­zepéig, ahol ökumenikus szer­tartás keretében felszentelték a hidat. A hordó és a résztve­vők útja ezután a bal parti híd­főhöz vezetett, ahol Bállá Lász­ló, Tiszakanyár polgármestere mondott ünnepi beszédet a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei önkormányzatok nevében. Annak idején 1930 és 1944 között egyébként - Balsánál - volt egy híd, mely összekötöt­te a Bodrogközt a szomszédos megyével, ám azt sajnos felrob­bantották. Nem építették újjá, sőt a 70-es években a keskeny nyomtávú vasutat is megszűn­tették, minek következtében megyénk legelzártabb területé­vé vált a Bodrogköz. Jóllehet volt kompközlekedés, meg Ci­gánd és Dombrád között egy 10 tonnás súlykorlátozású, egy forgalmi sávval üzemelő pon­tonhíd, de ezeket télen nem le­hetett igénybe venni. Éppen ezért volt oly nagy esemény az elmúlt év május 21-e, amikor is ünnepélyes keretek közt ke­rült sor az alapkő letételre. Az építők munkáját több árvíz ne­hezítette, ennek ellenére ez év október 20-án megkezdődhetett a műszaki átadás. Mint arról lapunkban is többször beszá­moltunk, bravúros mérnöki tel­jesítménnyel szállították a helyszínre a régi polgári híd­szerkezeteket. Az új híd tehát lehetőséget teremt az itt és a folyó túlol­dalán élőknek a kapcsolatok ápolására, s egyszersmind át­adása, megléte a bezártság megszüntetését is jelenti. Tudósítások - hazai tájakról „Szóval ez a barátunk is Miskolcról költözött ide nemrég” (3. oldal) _A TARTALOMBÓL _____ N álunk telelő népes madárseregek A folyók és a patakok partjain mint holmi fekete seregek húznak a var­jak. Sietséggel vonulnak élelemszer­ző útjaikra. (2. oldal) Templomszentelés Elkészült, s már fel is szentelték a fa­lu összefogásával felépített kis temp­lomot Szegiben. (2. oldal) Vonatok Az bizonyosra vehető, hogy a vasút­nál a drasztikus lépések sem kerülhe­tők el. Nincs könnyű helyzetben a nemzetgazdaság legnagyobb vállalata. (3. oldal) Gyógynövények a házi patikában Már megszokottá vált, ha ingerülteb­bek vagyunk a megszokottnál, rögtön beveszünk egy nyugtatót. Ennél azon­ban sokkal ésszerűbb lenne, ha a nagy­anyáink által felfedezett gyógynö­vényeket alkalmaznánk különféle ba­jainkra. (4. oldal) Javításra szorulnának védműveink A tennivaló sok, a lehetőségek viszont igencsak behatároltak. A mintegy 870 kilométernyi csatorna, vízfolyás vé­delmére alig húszmillió forint áll ren­delkezésre. (5. oldal Erősíteni a népek közti közeledést Nemrégiben Mádon járt a németor­szági Heidenrod delegációja. Ekkor ír­tak alá egy együttműködési szerződést. (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom