Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-22 / 276. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Hitélet 1994» November 22», Kedd Cecília Filip Gabriella Ez a nap a Cecíliáké. És persze az egyhá­zi zenéé. Koncerteket rendeznek a temp­lomokban, száll az ég felé az énekelt fo­hász. A megemlékezések a szűz vértanú­ról szólnak, akikről feltételezhetjük, hogy gyönyörűen énekelt. Ugyan mi másért len­ne a szent zene védőszentje?! Aztán felütjük a legendáriumot, újra elol­vassuk az előkelő római család leányának életét. Még azt sem tudni, mikor is szület­hetett, de azt feljegyezték róla, hogy sze­mélyében a nemesi származás, a testi szépség és az erények ékessége szokatlan harmóniában találkozott. Férje - akivel szűzi házasságban éltek - és annak test­vére Cecília kezdeményezésére váltak buzgó keresztényekké. Állítólag Amalchi- us prefektus elirigyelte az előkelő család gazdagságát, és a keresztény hitet ürügyül használta föl arra, hogy megkaparintsa a jelentős vagyont. A kegyetlen prefektus (bár nevét a római történetírás nem isme­ri) előbb a fiútestvéreket ítélte halálra, majd Cecília ellen fordult. De a szűzi életet élő asszonynak helyén volt az esze: mielőtt őt is beidézték volna, az utolsó fillérig szét­osztotta vagyonát társai között. Más fel­jegyzések szerint a kivégzés előtt három nap haladékot kapott Cecília, és ennyi idő bőven elég volt arra, hogy házát az egy­háznak ajándékozza. De a halált nem tud­ta elkerülni a törékeny asszony. Az egyik változat szerint a pórul járt főtisztviselő el­rettentő halálnemet választott: addig fű­tette Cecília fürdőszobáját, míg azzal ful­ladást nem okozott. A másik történetíró úgy tudja, hogy a fel fűtés nem sikerült. Vé­gül a hóhér karddal akarta megölni, de há­rom csapással sem tudta lefejezni Cecíli­át. Három kardcsapás sebével maradt ott az áldozat, aki utolsó perceiben is nyert meg lelkeket a hitnek. Mindezek mel­lett sok más egyéb érdekességet írnak a legendák, hosszan sorolják a szent és tiszta élet bizonyítékait, de az énekről szó nem esik. Az orgonáról viszont igen. De arról is té­vedésből. Immáron az is a legenda része, hogy egy ártatlan fordítási hiba következ­tében - mely szerint az esküvőjén ő ma­ga játszott az orgonán - lett Cecília az egy­házi zene védőszentje... Teréz anyáról London (MTI) - Nagy-Britannia római kato­likus egyháza visszautasította a kalkuttai Te­réz anyáról készült A pokol angyala című fél­órás televíziós filmet. „A film destruktív és ezáltal önmagáról mond ítéletet” — hangsú­lyozta állásfoglalásában Basil Hume bíboros. Királyság-terem Riese (EM) - Nemrégiben avatták fel a Je­hova Tanúi Egyház ricsei gyülekezeté­nek új összejöveteli helyét. Az ünnepi szónok, a ricsei származású Pongó Zol­tán teljes idejű evangéliumhirdető emlé­keztetett, hogy Kiesén az 1920-as évek óta hirdetik Jehova Tanúi az Evangéliumot. A személyes „élményekből” merítve Pongó Zoltán utalt 1951-re, amikor 3 évre, majd 1956-ra, amikor 6 évre börtönözték be a ma­gyar demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával. Míg a kom­munizmus hatalomra jutása előtt azzal bélye­gezték őket, hogy „kommunista zsidó csatló­sok”, majd később az „imperialista ügynökök” jelző volt használatos. Mint mondta, 1989 óta azonban vallássza­badságnak örvendhetünk. Mostantól pedig ez a felirat olvasható a ricsei épület homlokza­tán: Jehova Tanúi Királyság-terme. Mi ennek a feliratnak az értelme? A szónok így vála­szolt: Jehova a Biblia Istenének személyneve. Tanúi azok, akik tanúskodnak róla. Királyság - Jézus Krisztus eljövendő kormányzata, az emberiség összes bajának megoldására és Aty­ja neve megszentelésére. A szónok rámutatott, hogy ez a hely egy ok­tatási központ, ahol a családok segítséget kap­nak nehézségeik megoldására, sőt, buzdítást, hogy törődjenek a többi emberrel is. Kiemelte, hogy egy ilyen építkezés sohasem öncélú, bár­milyen vallású vagy nézetű ember építő erőért jöhet ide. Bodnár József elnöklő felvigyázó rá­mutatott, hogy a „testvérek” alig 10 százaléká­nak van munkahelye. Ismert a Bodrogköz gaz­dasági helyzete. Hitel nélkül jó együttműkö­désre és leleményességre volt szükség a költ­ségek fedezéséhez. A családok értékesíthető zöldségféléket termeltek a Királyság-terem kertjében is, így önkéntes adományokból és munkával épült fel a kétmilliót érő épület. „Mert a fának van reménysége; ha levágják, ismét kihajt, és az ő hajtásai el nem fogynak. ” (Jób könyve 14,7.) A marslakók köztünk járnak A keresztény családok napján a minoriták templomában Fotó: Dobos Klára Gyülekezés... Miskolc (ÉM - DK) - A keresz­tény családok napját rendezték meg az elmúlt szombaton Mis­kolcon a minoriták templomá­ban. Kartal Ernő plébános el­mondta, hogy ennek a napnak nincs különösebb előzménye, de szeretnék, ha folytatása vi­szont lenne. A keresztény házasság szentség, amelyben Isten erőt ad, hogy a há­zastársak egymást és gyermekeiket szeressék. így tanúsítják a világ­nak, hogy szeret bennünket az Is­ten. E gondolat jegyében tartotta meg előadását Magyar Bertalan, az Igen című folyóirat munkatársa is. Mint Kartal atya említette, azért őt kérte fel, mert a lapot friss szelle­műnek, bátornak, a mai világ vallá­sos ellentmondásaira érzékenynek, odafigyelőnek tartja. És az előadó maga is négy gyermek édesapja. Magyar Bertalan saját családjá­ról elmondta, hogy sokáig Budapes­ten éltek, kilencedik emeleti panel­Budapest (MTI - L.Gy.) - Erdélyi Gyülekezet - Megbékélés Kö­zössége -, így szól a hivatalos bejegyzés a magyarországi egy­házak, felekezetek, vallási kö­zösségek gyűjteményében. A lelkész: Németh Géza. □ Miként lett a menekültek lelkésze? • Hosszú utat jártam be a reformá­tus egyház papjaként és a sors vala­hogy mindig oda állított, ahol segí­teni kellett, ahol karitatív tevé­kenységre volt szükség. Voltam ifjú­sági munkás, dolgoztam iszákoso­kat mentő misszióban, mentettem széthulló családokat, foglalkoztam szenvedélybetegekkel, drogosokkal, terveztem templomépítést Érden. Itt akartam felépíteni a Martin Lu­ther King templomot, azután közbe­jött 1956 és engem két évre bebörtö­nöztek. Amikor kiszabadultam, kép­ügynökként kerestem a kenyeret háromgyermekes családomnak. In­nen azután 1988-ban az erdélyi me­nekültáradat megindulásakor egye­nes út vezetett mostani tevékenysé­gemhez. □ Különös-rendhagyó gyülekezet lel­kipásztora lett. • Egyházunk államjogilag bejegy­zett független egyházközség, egy- házjogilag pedig a nagyváradi szék­helyű Királyhágó-melléki Reformá­tus Egyházkerület tagegyháza. A mienk az egyetlen „menekült gyüle­kezet”, és mint ilyen sok tízezer er­délyi gondjaira keressük a gyógyírt. Nem az istentisztelet az egyedüli al­kalom, amikor találkozunk a bajba­jutottakkal, közvetlen a kapcsola­tunk, személyre szóló szociális, gaz­dasági segítséget adunk. □ Működési területük, a Reménység Szigete szép nevet viseli. Mit tartal­maz az elnevezés? lakásban. Minden megvolt ott, ami biológiai létükhöz szükséges, éppen csak hiányzott a levegő, hiányzott a tér és a közösség. Most Gödöllőn laknak, valamivel jobb körülmé­nyek között. De elszomorítja őket az, hogy mikor mennek az utcán a négy gyerekkel, marslakóknak ér­zik magukat, mert úgy néznek rá­juk, mint akik egy másik bolygóról érkeztek. Az előadó hangsúlyozta, hogy közhely vagy nem, de a családok igenis az emberi közösség alapsejt­jei. És ezt nem szabad elfelejteni. Az lenne jó, ha mindenki Isten szándé­ka szerint élné meg a családi életet. Vajon kinek lehet érdeke, hogy a családot semlegesítse? A kommu­nizmusban látszólag nem volt sem­mi baj a család intézményével. Ám finom módon mégis a szétesés felé vitték az „alapsejteket”. Hiszen előtte teljesen konkrétak voltak a szerepek, volt egy eltartó, és volt egy összetartó. Ma már „fél-fél” em­berek vannak... • Ez valójában egy négyhektáros katonai bázis az Örs vezér tere kö­zelében, amit megkaptunk és rend­behoztuk, berendeztük magunk­nak. Itt fogadjuk a határon túlról érkező menekülteket, főként erdé­lyieket, de jönnek hozzánk ukrajnai és horvátországi magyarok, szerbek is. Mi felekezetre, vallási hovatarto­zásra való tekintet nélkül fogadjuk be őket, tehát nem csak reformátu­sok előtt van nyitva a remény kapu­ja, hanem a katolikusok, unitári­usok és egyéb hitet vallók előtt éppúgy. □ Mi mindenre terjed ki tevékenységük? • Elsősorban az erdélyi menekültek segítését vállaltuk, de ma már tá­mogatjuk az otthon maradottakat is, hiszen a cél az, hogy minél töb­ben otthon vállaljanak szerepet a kis erdélyi közösségben és az értel­miség legjobbjai, meg a többiek ne fordítsanak hátat Erdélynek, tehát kivándorlást semmiképpen nem tá­mogatunk. Intézményesített misz- szió az, amit a Reménység Szigetén végzünk és nagyrészt állami felada­tot látunk el. Az 5000 négyzetméte­res területen karitatív és oktatási központot hoztunk létre. Szolgálat, amit végzünk, és rendkívül kevesen látjuk el. Én mint igazgató műkö­döm itt és vezető lelkész, rajtam kí­vül van egy szakácsunk, két gond­nokunk, két teológus gyakorno­kunk. Ahhoz képest, hogy az elmúlt évben például közel 3000 ember for­dult meg itt, ez nem sok. □ Miben segítenek az ide érkezőknek? • Olyan betegeket fogadunk, akiket otthon nem tudnak meggyógyítani. Van egy orvoshálózatunk, az ő ja­vaslatukra kerülnek ide a betegek, gyermekek és felnőttek jönnek kísé­rőkkel, családtagokkal együtt. Az orvosi ellátáson ldvül szállást, teljes A családtörténetek mellett egy más jellegű érdekes történetet is el­mesélt az Igen újságírója. Egy férfi és egy nő azt a hipotézist szerette volna bebizonyítani, hogy az a há­zasság- és családmodell, amit az egyház rákényszerít az emberekre, az az oka minden bűnnek, prostitú­ciónak, öngyilkosságnak. Majd húsz éven át éltek együtt, ahol tudták, hirdették az ő nagy szabadságukat. Aztán egyiküknek csak „került” egy fiatalabb, a másik öngyilkos lett... — Ne csúfoljuk meg ilyesmivel Is­ten teremtett világát - mondta az előadó. - Istenre kell hagyatkoz­nunk, hogy megkapjuk azt a kegyel­met, amellyel tovább élhetünk. Az nagyon jó, hogy lehetőségünk van arra, hogy megvallhassuk hitünket. De még jobb, ha életünkkel adunk példát. Áz előadás után a keresz­tény családok megújulásáért imád­koztak a jelenlévők, majd a prog­ram a miskolci papok által konce- lebrált misével, illetve szeretetlako- mával fejeződött be. ellátást kapnak és természetesen lelki gondozást is. Ha meggyógyul­nak hazamennek ezek az emberek. Van itt a Szigeten népfőiskolánk is, néhány hetes szakkurzuson 400 fia­tal tanult nálunk, volt angol inten­zív nyelvtanfolyam székelyföldi fia­talok számára, nyelvi tábor Horvát­országból érkezőknek, segítjük azo­kat, akik nem tudnak otthon anya­nyelvükön tanulni. Kiváló pedagó­gusok ingyen látják el ezt a mun­kát, a hazaiak és külföldiek egya­ránt. Ugyancsak itt működő intéz­ményünk a Károli Gáspár Teológiai és Misszió Intézet, itt 2-4 éves idő­tartamban képezünk fiatalokat sa­játos egyházi szolgálatra, például börtönmisszióra, iszákosmentő misz- szióra, ifjúsági- és szórványmunká­ra. Negyedik tevékenységünk, hogy létrehoztunk egy művészeti gyűjte­ményt olyan neves alkotók művei­ből többek között, mint Szabó Vla­gyimir, Szalay Lajos, Borsos Mik­lós, a köröndi Pál Lajos, a gyimesi Antall Imre, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor. Az adományozott művekből nyilvános tárlatot rende­zünk a Reménység Szigetén. □ Miből tartják fenn magukat? • Egyrészt mint bejegyzett, hivata­los egyház az államtól kapunk tá­mogatást. Ezen tiil segít bennünket a magyar Vöröskereszt, mivel mi is rendelkezésükre bocsátottunk terü­letünkön több raktárt, így beteg­szállásaink fenntartásához hozzájá­rulnak. Segítenek alapítványok, például az Illyés és Soros, a nemzet­közi Reménység Szigete Alapít­ványtól is érkeznek rendszeresen küldemények és magánszemélyek­től is itthonról, meg országhatáron túlról. Költségvetésünk 10 milliós évente, és ez nem kevés. Jól jön hoz­zá tehát minden segítő küldemény. Templomi muzsika Miskolc (ÉM) - Peskó György orgo­naművész ad koncertet november 24-én, csütörtökön este 7 órától a selyemréti Szent István-templom- ban. Az Észak-Magyarország fél év­százados jubileuma alkalmából szervezett koncertre jegyek váltha­tók a Nemzeti Filharmóniánál (Mis­kolc, Kossuth u. 4.), a Mini Galériá­ban (Miskolc, Kossuth u. 11.) és az előadás előtt a helyszínen. Az orgo­naest műsora: Muffat: Toccata; Al­binoni: Adagio; Bach: e-moll prelú­dium és fúga; C. Franck: Pastorale; Peskó Zoltán: Chachone; Liszt-Ar- cadalt: Ave Maria; Hidas: Toccata. Búcsú a prelátustól Eger (ÉM) - November 10-én kato­nai tiszteletadással fogadták Buda­pesten a Magyar Honvédség Buda­pest Őrezredének laktanyájában a honvédség és az egyház képviselői Mons. Mester István pápai prelá- tus, a Szent László hadosztály utol­só tábori lelkészének földi maradvá­nyait. Temetésére két nappal ké­sőbb került sor az egri bazilika al­templomában. Seregély István egri érsek és Ladocsai Gáspár dandár­parancsnok, katonai tábori püspök koncelebrált szentmisét az elhunyt lelkiüdvéért. Mester István 1917-ben született Kassán, gyermekéveit Novajid- rányban töltötte. Feltehetően egyik nagybátyja indíttatására választot­ta a papi hivatást. 1946-ban szöknie kellett az országból, Kőszegnél apá­cák segítették át a határon, így ju­tott el Rómába. Nagyon sokat tett azért, hogy fennmaradjon a Római Magyar Intézet, és az ő nevéhez fű­ződik a Szent István Ház megalapí­tása. A zarándokok házában ott­honra lelt minden magyar - a világ bármely tájáról is érkezett az örök városba. Mester István érdemei kö­zött feljegyezték, hogy számtalan módon támogatta a hazai hitokta­tást, tájékoztatókat, segédanyago­kat küldött az itthon maradottak­nak. Az ’56-os forradalom idején egy szerelvénnyi segélyt gyűjtöttek össze Rómában, ezzel indult volna haza a prelátus, de a határnál visszafordították. Csak halála után térhetett haza... Mester István ÉM-archív Közös kiadvány Debrecen (MTI) - Negyvenhét év múltán ismét együtt jelentetett meg könyvet Debrecen városa és a refor­mátus egyház. A Debrecen, a cívis­város című reprezentatív fotóal­bummal kapcsolatban Hevessy Jó­zsef polgármester elmondta: a vá­rosnak régi terve, hogy híréhez mél­tó albumot adjon vendégei kezébe, de az elmúlt években ez a törekvés anyagiak híján mindig meghiúsult. Debrecen tavaly ünnepelte szabad királyi várossá nyilvánításának 300. évfordulóját, s ebből az alka­lomból jelenhetett meg most a mű­vészi felvételekkel illusztrált Deb- recen-történet. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Refor­mátus Egyházkerület püspöke sze­rint a város és az egyház példaszerű együttműködését bizonyítja, hogy egy kötetben láthattak napvilágot a Református Kollégium Nagykönyv­tárában, a Hajdú-Bihar Megyei Le­véltárban és a Déri Múzeumban őr­zött dokumentumok. A közös könyvkiadás egyébként évtizedek­kel korábban teljesen természetes volt Debrecenben. A református egyház 1881-ben társult be a városi nyomdába, s az 1947-es államosítá­sig jelentek meg a közös egyházi-vá­rosi kiadványok. A menekültügy lelki nagykövete Beszélgetés a Reménység Szigetén Németh Géza lelkésszel I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom