Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-16 / 271. szám
10 ÉLETMÓD Nyugdítas 1994- November 16., Szerda A pápa Szicíliába látogatott Róma (MTI) - A maffiával szembeni ellenállásra szólította fel háromnapos szicíliai látogatása során a legnagyobb olasz sziget lakóit II. János Pál pápa. Ezt a látogatást - II. János Pál negyedik szicíliai útját - eredetileg tavaszra tervezték, de akkor az utat el kellett halasztani, mert a pápa vatikáni lakhelyén elesett és combnyaktörést szenvedett. Most a hívők tízezrei egy erősen sántító, de jó egészségi állapotban lévő pápával találkozhattak. Szicíliai zarándoklatának fő üzenete az volt, hogy ellenállásra ösztönözte a maffiával és a többi titkos erővel szemben a sziget lakóit. Beszédében felidézte a tavaly szeptemberben meggyilkolt palermói pap, Giuseppe Pug- lisi alakját, akit a szervezett alvilág bérgyilkosai a maffiával szembeni határozott fellépése miatt gyilkoltak meg. II. János Pál arra kérte a szicíliaiakat és a helybéli papokat, hogy „tanúsítsanak keresztény bátorságot a jó védelmében, legyen annak bármi is az ára”. A maffiózóknak számítaniuk kell az Úr szigorú ítéletére - tette hozzá a pápa. A maffia a maga részéről szintén figyelmeztetett: egy átvágott torkú nyulat tettek Gino Sacchetti, a Termini Imeresében lévő börtön lelkésze lakásának ajtaja elé azzal a felirattal: „magad is így végzed”. II. János Pál többször is síkra szállt Olaszország egységének védelme, Észak és Dél szolidaritása mellett. Ezzel akkor bírálta közvetve a kormánykoalícióban résztvevő Északi Liga fö- deralista elképzeléseit, amikor a Liga végleges döntést akart kicsikarni Olaszország laza föderációvá történő átalakításának ügyében. Luigi Bommarito, Catania érseke a pápát fogadva városában nyíltan fogalmazott: „azért küzdünk, hogy senki se tudja homályos föderalizmussal álcázott regionális önzésből az alkotmányt sárba tiporva megtámadni a nemzeti közösséget és szolidaritást”. Siracusában a pápa felkereste a „Könnyező Madonna” szentélyét. Itt elmondott beszédében arról szólt, hogy az 1953 szeptemberében tapasztalt csoda, amikor is a festett gipszszobor könnyezni kezdett, a Madonnának a holocaust áldozatai és az Európát fenyegető kommunizmus miatti fájdalmát mutatta. Sztrájkolnak a kanadai sírásók Quebec (MTI) - Quebec kanadai tartomány sírásóinak sztrájkja miatt számos városban túlzsúfoltak a hullaházak. A helyzet kezd komolyra fordulni, ugyanis a sztrájk 74 napja tart és az Ottawa Sun című lapban egy özvegyasszony a minap méltatlankodva panaszkodott arra, hogy „egymás hegyén-hátán feküsznek az elhunytak a hullaházban”. Mivel egyelőre nincs kilátás a sztrájkoló sírásókkal kezdett tárgyalások gyors befejezésére, ezért több városban a gyászoló hozzátartozók kilátásba helyezték, hogy „önsegélyhez folyamodnak” - maguk temetik el halottaikat. Megnyitották a Patriarchák sírját Kairó (MTI) - Az izraeli hatóságok 48 órára megnyitották Hebronban a Patriarchák sírját, melyet - a Palesztin Hatóság tiltakozása ellenére - kettéosztottak a zsidó és a muzulmán hívők számára. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, s az átmeneti időszak alatt ezen előírásokat teszik próbára, hogy aztán később végleg megnyissák a mindkét vallás által szentként tisztelt helyet. A barlangot februárban zárták be, miután egy szélsőséges zsidó telepes lemészárolt 29 imádkozó palesztint. Mintegy 300 határőrt és katonát telepítettek a sír (Ibrahim Mecset) köré és a barlang belsejében, a termekben összesen 14 kamerát szereltek fel. A zsidó hívők ezentúl nem léphetnek be fegyverrel, és ennek biztosítása végett három elektronikus ellenőrző kaput is felállítottak. A gyilkosság kivizsgálására felállított izraeli bizottság javaslatainak megfelelően a két vallás hívői számára külön-külön bejáratot létesítettek, melyek az egymástól elválasztott zsinagógába illetve mecsetbe vezetnek. A főbejárat a zsidóké lett, míg a muzulmánok egy oldalbejáratot kaptak. Mindkét vallás hívői közül legfeljebb háromszázan (azaz összesen hatszázan) imádkozhatnak egyidejűleg. A vallási ünnepeknek megfelelően a két vallás hívei évente 10-10 napon át vehetik igénybe az épület egészét. Péntek reggel, a heti nagyima idején csak a muzulmánok léphetnek be, míg este, a sábbát (szombat) kezdetekor csak a zsidók. A palesztinok erélyesen tiltakoztak a kettéosztás ellen. A sírt eredetileg Nagy Heródes építtette Krisztus előtt 20-ban, s a hagyomány szerint ide temették az ősatyákat, Ábrahámot és annak két fiát, Izsákot és Jákobot. Az iszlám térhódítása után a hetedik században mecsetté^ változtatták, s egészen 1967-ig akként is működött, egy rövid időszak kivételével, amikor a 12. században a keresztesháborúk idején templommá alakították. A nyugdíjasok érdekének védelmében Találkozó a miniszterelnökkel és a népjóléti miniszterrel Bállá László A Nyugdíjasok Országos Kamarája ügyvivő testületé vezetői korábbi kezdeményezésükre, megbeszéléseket folytattak nemrég a kormány vezetőjével és a népjóléti miniszterrel. A megbeszélések előtt az országos kamara eljuttatta a kamaratanács által elfogadott álláspontjaikat, ezekben a nyugdíjasokat érintő érdekvédelem alapvető szempontjait fogalmazták meg. A parlamentben került sor a miniszterelnökkel való találkozóra. A kamara delegációját, amelynek tagjai Knoll István elnök, Mihalovits Ervin ügyvivő, Krizsán Sándor ügyvivőhelyettes, Czerván Mártonná ügyvivőhelyettes, Piros Istvánné, a programbizottság elnöke és Bleyer Jenő képviselő voltak, Horn Gyula miniszterelnök Kökény Mihály népjóléti minisztériumi államtitkár társaságában a dolgozószobájában fogadta. A tanácskozáson felvetett kérdésekre előbb Kökény Mihály államtitkár, majd Horn Gyula miniszterelnök válaszolt. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a kormány időspártinak vallja magát, és igen fontos kérdésnek tekinti a nyugdíjasokkal való törődést. Türelmet és megértést kér. Rendezni fogják a felvetett problémákat, ahogyan azt a gazdaság lehetőségei megengedik. Az 1995. évi nyugdíjemelésnél a nyugdíjak értékállóságának a biztosítása a cél. A kisnyugdíjasok esetében kompenzálásra is szükség van. Igen fontosnak ítélte a miniszterelnök úr, a generációk együttműködését. Óvni kell a társadalmat az ifjúság, az idősek és a ma dolgozók szembeállításától. Elismerte a kamara érdekvédelmi szerepét, a párbeszéd folytatására félévenként lát lehetőséget. A Népjóléti Minisztériumban a kamara delegációját, Knoll Istvánt, Mihalovits Ervint, Piros Istvánnét, Kovács Pál miniszter, Hazai Istvánné kabinetfőnök és Gelencsér Ildikó szóvivő társaságában fogadta. A megbeszélésen fontos súlyt kapott a kamara szerepe a nyugdíjasok érdekeinek feltárásban, megjelenítésében és érvényesítésében. Legyen rendszeres szociális partnere a minisztériumnak a kamara, hallgassa meg a miniszter a kamara álláspontját a Szociális Tanács működésére és jogkörére vonatkozóan — fogalmazódtak meg az igények. Szóba került a nyugdíjemelés új rendszerének a kialakítása úgy, hogy a nyugdíjemelésre évenként, az elmúlt évi nettó átlagkeresetet követően, január elsejével kerüljön sor. A tárgyaláson sorra vették a nyugdíjasokat érintő egyéb témákat is, mint például a tb-alap hiánya, a kintlévőségek behajtása, a gyógyszerárak és azok támogatása, az ön- kormányzatokban való részvétel ügye, stb. A népjóléti miniszter úr nagy megértést tanúsított a felvetett problémák iránt, és megoldásukra támogatását ígérte meg a kamara vezetőinek. A kamara támogatni kívánja a kormány szociális és egészségügyi programjának a végrehajtását, tevőlegesen is részt kíván venni annak az előkészítésében, intézményesíteni kívánja a szociális partneri viszonyt. Teszi ezt azért, mert a nyugdíjasok és időskorúak ügyében felvállalt érdekvédelem megkívánja ezt. A nyugdíjasok hozzá kívánnak járulni a magyar társadalomban oly szükséges megegyezés kialakulásához. Ez így egyelőre mindenkinek rossz Nem a kórterem rossz, hanem az ellátás, az ellátók és az ellátottak szociális helyzete. Az öregeket, betegeket a gyógyszerárak növekedése, a férőhelyek csökkenése fenyegeti, a kórházakban, szociális otthonokban dolgozókat pedig a szégyenletesen alacsony keresetek hozzák egyre lehetetlenebb helyzetbe. A bruttó átlagbér a szociális területen dolgozóknál alig haladja meg a tízezer forintot, de a szakképzett betegellátók sem kapnak 18-20 ezernél többet bruttóban. Nem csoda, hogy a magatehetetlen betegek mellett már csak a megszállottak maradtak, nagyon sokan elhagyták a pályát. A betegek viszont nem tudják el sem hagyni a betegágyat. Ilyen helyzetben az egyeztetés a népjóléti tárcával elkerülhetetlen. Fotó: Farkas Maya így képzelem el a nyugdíjemelés rendjét Tisztelt Szerkesztőség 1994. október 19-e szerda „Életmódnyugdíjas” rovatban olvastam: ,*A mi nagy családunkban jó a hangulat” című cikket. Elhiszem, hiszen ahol Horváthné Pozsonyi Szilvia elnökasszony van, ott a hangulat jó is lehet. Ami az ő önzetlen jó munkájának köszönhető. Bár igen sok helyen lenne ilyen személy, aki ennyire szívén viseli a nyugdíjasok sorsát érintő problémákat Igazából a képviselőházban lenne a helye. Nem így és igen gyenge „altatás”- nak vélem az, „így képzeli a nyugdíjasok kamarája” című cikket. Az lehet, hogy a kamara úgy képzeli, de a nyugdíjasok milliói másképpen. Hogyan? Úgy, hogy a nyugdíjasok kamarájának (mint érdekképviselet) célra törőbben, kizárólag alkotmányos továbbá jogi alapon, határozottabban kéne és kellett volna már eddig is képviselni a megszerzett jogaikat a nyugdíjasoknak. Az egész ország területén csakis egy nyugdíjas „szövetség” vagy „unió” kellene hogy legyen, amit aztán a kamara képviselne. Vezetőjének ott kellene ülni a minisztériumban a képviselőházban, nem pedig ezer félé szétforgá- csolódva. Ennek a szövetségnek minden nyugdíjas tagja lehetne (évi 120 forint tagdíjjal); ez is jó summa lenne. Ezen tagdíjból minden megyére jutna a legalapvetőbb működéséhez szükséges összeg. Egyébként azon kívül minden nyugdíjas abban a klubban tevékenykedhetne, ahol jól érzi magát. (Mivel a jelzett „szövetség” teljesen politikamentes kellene, hogy legyen.) pl. az építők „Építők” klubjában. A kereskedők klubjában, az iparosok az iparosok klubjában, értelmiség az értelmiség klubjában, vagy bárhol ahol a klub szabályait elfogadja. A kamaráinak igen fontos feladata lenne, hogy szövetségi tagság esetén a nyugdíjas jogot formálhatna arra, hogy az ő ügyeit képviseljék. Őrködjenek azon, hogy úton-út- félen ne csapják be, ne ámítsák a nyugdíjast (példát vehetne a pedagógusok képviseletének munkájáról). Hiszen egyszerű matematikai számítás alapján is: ha az infláció ráta húszszázalékos, akkor ezer forint értékű áru helyett csak nyolc- száz forint értéket visz haza a nyugdíjas. Ezt a különbözetet évente kétszer júniusban és decemberben automatikusan - minden különösebb procedúra nélkül - a nyugdíjhoz kell csatolni, hogy a pénz vásárló értékét a nyugdíjas ne érezhesse meg. Évek óta csak a „beharangozás” folyik: emelik a nyugdíjakat ekkor meg ekkor stb... Sok-sok szervezet pl. „Életet az éveknek”, „Együtt Egymásért”, „Idősek klubja” stb. van ugyan, de ezek szétforgácsolva működnek. Akiknek se tárgyi se alanyi, se anyagi kompetenciájuk nincs arra, hogy őszintén, becsületesen tudják képviselni a nyugdíjast. Ezért, hogy ez így kialakulhatott, s idáig elhúzódhatott, az eddigi rendszerek 1945-től felelősek, az összes képviselőikkel együtt. Miért nem meri a kamara kimondani? Miért nem foglal állást országos szinten ez ügyben? Miért csak óhajt? — a cikk szerint. Miért nem tartatja be az ide vonatkozó meglévő és pótlásra szorulás esetén a nyugdíjast érintő rendelkezéseket. Nem volna szabad elnézni a vezetőknek, hogy egy réteg milliomos sőt milliárdos, részvényes lett, és még mindig ezeket támogatjuk. Például nem mindegy a nyolcszázalékos nyugdíjemelés (inkább ez tartozás) egy ötvenezer forintos nyugdíjasnak vagy annál akinek tízezer forint a nyugdíja. „Micsoda különbség? Ugye, tisztelt illetékesek? Azt meg ne is gondolják az illetékesek, hogy a nyugdíjas elhiszi azt, hogy nincs pénz. A valóság nem ezt igazolja, (rádió, újság stb.). Tudom, hogy három hónap alatt semmilyen kormány nem tudna érdemi megoldást találni. De az előző években igen sok mód és lehetőség adódott volna e sorsdöntő kérdések megoldására. Mi az eltöltött 30-40 év alatt befizettük becsületesen azokat a járulékokat, amit most jogosan várunk vissza. így nem marad más hátra végre értsék meg, hogy a megszerzett jogok alapján folyósítsák a nyugdíjakat az inflációráta plusz kamatok függvényében. És akkor egy nagy „gond” leesik az illetékesek válláról. Hogy ez valóra váljon olyan országos vezetésre van szükség, akik értik a dolgukat, rálátásuk van, megfelelő kompetenciával rendelkeznek, és emellett erejük van, és jó egészségnek örvendenek. Én ilyen kamaraelnököt képzelek el, minimum államtitkári szinten. Úgy legyen... Jaczkó István nyugdíjas Nyékládháza Nazarénus imaház Szegeden Szeged (MTI) - Szegeden, az Ybl Miklós utcában szombaton nazarénus imaházat és szociális otthont nyitottak. Hazánkban 1840-től, Szegeden pedig 1860-tól élnek na- zarénusok, számuk a Tisza-parti városban egyre nő. Ma a Nazarénus Gyülekezet mintegy 200 tagot számlál. Régi imaházuk szűknek bizonyult, s az új ház építésénél fontos szempont volt az is, hogy az idős, magányos emberek otthonra találjanak az épületben. A nazarénus otthonban 60 rászoruló kapott helyet, s biztosították egészségügyi ellátásukat is. A 4000 négyzetméter alapterületű létesítmény több mint 100 millió forintba került. Hazai és külföldi adakozók segítették anyagiakkal a munkát. A Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet tagjai vasárnap ünnepi istentisztelet után vették birtokukba az imaházat és a szociális otthont. Wahrmann Mór emlékének Budapest (MTI) - „Egy olyan embernek állított emléktáblát a hálás utókor, akinek említése nélkül elképzelhetetlen a múlt századi Budapest történetének megírása” - mondotta Buzinkay Géza, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója Wahrmann Mór, egykori országgyűlési képviselő budapesti, a XII. kerületi Pozsonyi úti emléktáblájának avatóünnepségén. Buzinkay Géza elmondta: a XIX. század gazdasági és politikai életének résztvevőjeként Wahrmann életút- jával is bizonyította: Budapest legnagyobb értéke a város sokszínű, sok szálból összefonódó kultúrája. Auschwitznak újabb milliók Varsó (MTI) - A német kormány 6,8 millió márkával támogatja az auschwitzi múzeum korszerűsítését. A legnagyobb náci koncentrációs tábor területén álló 20 épület fűtését és légkondicionálását oldják meg ebből a pénzből. A pénz része annak a 10 millió márkás keretnek, amelyet két évvel ezelőtt ajánlott fel Németország a tábor-múzeum res- taurációs és rekonstrukciós munkálatainak támogatására. Legrégibb emberi maradványok Burgos (MTI) - Az eddig elvégzett tesztek megerősítették, hogy az idén júliusban a spanyolországi Burgos környékén talált emberi maradványok, az eddigi legősibb európai leletek és koruk több, mint 600 ezer év. Az első laborvizsgálatok legalábbis megerősítették ezt a feltételezést. A végleges eredmények a jövő év elejére várhatók — írja a dpa. A Burgos melleti atapuercai ásatások során négy, úgynevezett homi- nidae, vagy másnéven „emberféle” maradványait találták meg. (A ho- minidae az emberelődöket és a mai embert magában foglaló rendszertani egység, a majmok alrendjébe tartozó család.) Az ebeket elégetik Tajvanon Tajvan (MTI) - Tajvani állatvédők nyilvános vizsgálatot követelnek azzal kapcsolatban, hogy a sziget fővárosában, Tajpejben több száz kóbor kutyát gyilkoltak meg kegyetlenül a hatóságok. Egy helyi lap fényképet is közölt, amelyen jól látható, hogy a szerencsétlen négylábúak hiába próbálnak elmenekülni egy lángokban álló hatalmas gödörből a fővárosi szeméttelep közelében. Az állatvédő egyesületek egyikének elnöknője azt közölte az ÁFP tudósítójával, hogy „a legembertelenebb és legfelelőtlenebb akcióval” akarják a városi hatóságok megoldani a kóbor kutyák okozta problémát. Az ebeket ugyanis befogásuk után a sintérek egyenesen a máglyára hurcolták. Tajvanon egyébként állítólag másfél millió gazdátlan ebet számlálnak. Az oldalt összeállította: Gyöngyösi Gábor
