Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-16 / 271. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994« November 16«, Szerda Könyvúj donságok Budapest (MTI) - Az Akadémiai Könyvkiadó ez évi kínálata kicsit visszafogottabb az elmúlt évekéhez képest. Eddigi sikeres lexikonsorozatait gondozza, illetve újabbakkal is bővíti egy-egy tudománytárát. A szakmai kiadványokon kívül változatlanul közzétesz szépirodalmi műveket is - mondta Zöld Ferenc igazgató. A könyvesműhely karácsonyi kínálatát kedden ismerhették meg az újságírók a Váci utcai Stúdium Könyvesboltban. Az újdonságok között szerepel az Új Magyar Irodalmi Lexikon. A három kötetben tizenegyezer irodalmár munkásságát követhetik nyomon az érdeklődők. Az ismerettárban — a harminc évvel ezelőtt napvilágot látott lexikonnal szemben - nem kaptak helyet irodalomtörténeti szócikkek, illetőleg illusztrációk. A Világirodalmi Lexikon 16., valamint 17. kötete, illetőleg a Magyar Nagylexikon 3. kötete is kapható lesz már az ünnepek előtt. Elhangzott még: a Times atlaszsorozatban jelent meg a Régészet című - fényképekkel gazdagon illusztrált - könyv. Liverpooli szerző munkája A bibliai idők kincsei. Czeizel Endre könyvének címe: Az érték még mindig bennünk van. Má- rai életműsorozatában jelent meg az alkotó naplója, amely az 1976-1983 közötti években íródott. A Karácsonyi album pedig az ünnepi asztal és a fenyőfa díszítéséhez ad hasznos ötleteket. * Kedves Csinszka! Drága Mis! címmel első alkalommal látott napvilágot Babits Mihály és Boncza Berta azaz Csinszka levelezése. A könyvet Nemeskéri Erika állította össze, ő látta el jegyzetekkel, ugyancsak az ő tollából származik az utószó is. Ady özvegye, Csinszka, illetőleg Babits levelei 1919 februáija és 1920 augusztusa között íródtak. A hatvannégy levélből egy rövid szerelem rajzolódik ki, amely telve volt gyötrelmekkel, kihívásokkal és visszautasításokkal. A levelezés 1920-ban szakadt meg, amikor is Csinszka Márffy Ödön festőművész felesége lett. A levelek, rövidke üzenetek döntő többsége Csinszka hagyatékéból származik. A kötetet „a szereplőket ábrázoló,, fekete-fehér fényképfelvételek, Csinszka-rajzok egészítik ki. A könyvben helyet kaptak Csinszka saját kezű leveleinek fotómásolatai is. * A pedagógusok november 20-tól december 24- ig a teljes magyar könyvkínálatból tíz százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak a Kossuth Üzletház valamennyi boltjában. Az országos akcióról Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója tájékoztatta az MTI-t. _ÉM-portré A bábszínész Miskolc (ÉM - DK) - A barátját hívta a Miskolci Bölcsész Egyesülethez, a barátja meghívta őt a bábszínházba. így mindenki jól járt. Bár Szűcs Péter már nem az egyesületben tanul, azok között volt, akiket - egyszeri engedéllyel - átvett a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete. Most magyar szakon negyedéves, de levelezőn elkezdte a jogot is, ahol a harmadik évet végzi. És tevékenykedik a hallgatói önkormányzatban is. ,A Bölcsész Egyesületben azok között voltam, akiket - szervezkedésünk miatt — azzal fenyegettek meg, hogy kirúgnak. Ma is őrzöm a levelet...” Néha a rádióhoz is hívják, ha „kell a hangja”. Elsősorban nem a pénzért vállalja. „Nyilván van bennem egy kis exhibicionizmus. Es érdekelnek a médiák. Ha befejeztem a tanulást, talán ilyen területen keresek majd állást.” Kellemes hangszínét azonban leginkább a bábszínházban értékelik. „Színpadon már dolgoztam Szép Laci bácsinál, de a bábszínházhoz közöm nem volt. Csak beestem ide, báb soha nem volt még a kezemen, és egyből a mélyvízbe kerültem, helyettesíteni kellett valakit. Azt hittem, ez semmi, gyerekjáték, pedig nagyon kemény munka.” Jelenleg a Foltos és Fülenagy című előadásban ő a Majom és a Krokodil. De az első komoly szerepe a Toldiban volt, ahol általa keltek életre a György-, a Bence- és a Mikola-figu- rák. „Mindhárom karakter egészen más, de ez volt az első, amiről úgy gondoltam, hogy igen, ezt jól csináltam.” Hogy nem tartja-e „gyerekes” dolognak a bábozást? „Lehet, furcsa, hogy felnőtt emberek mindenféle kis állatkákat utánoznak. De ezt senki nem így közelíti meg. Tudjuk, mit jelentett gyermekkorunkban nekünk is egy-egy mese, egy-egy rajzfilm. Én is nagyon szerettem a meséket, a kedvencem a Micimackó.” La Fontaine és a kamionsztori s így mesél ma egy nagy francia mesemondó - az iskolában Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg kamion. Esti tengerparti sétája során megpillantott egy szépséges kamionlányt, amint az éppen úszáshoz készülődött. Nem volt rajta semmi. Bizony nagyon megtetszett a kamion úrnak, gondolta, bármi legyen is az ára, de feleségül veszi a kamionlányt. Oda is ment hozzá, megkérte a lány kerekeit, ám az visszautasította. Vagyis azt mondta, csak akkor megy hozzá, ha szerez neki Shell olajat. Ám ez az akkori időben képtelenség volt, így hát a lánynak nem lett olaja, a férfi pedig belehalt bánatába, el is temették a roncstemetőben... □ Egy mesemondónak elég szárnyaló fantáziájának kell lennie. De a gyerekeknek is az van. Meg tudják még lepni őket? • Nagyon is - válaszolja Guy Gate- paille francia mesemondó, aki a hét elején miskolci franciául tanuló gimnazistáknak tartott előadást az Alliance Francaise szervezésében. - Minden egyes alkalommal meglepnek. Most a legkedvesebb történetem a kamionos volt, amelyik abból a feladatból született, hogy a diákoknak meghatározott tárgy vagy fogalom felhasználásával kellet mesét kitalálniuk... Sok országban dolgoztam már, de sehol - Franciaországot is beleértve - nem éreztem ilyen fogékonyságot a mesék iránt, és ilyen képzelőerőt, mint a magyar fiatalokban van. DNem csoda, hiszen önöknek „csak” egy La Fontaine-ük volt, nekünk viszont Benedek Elekünk... • Én is szeretem a Benedek Elek- meséket, gyűjtöttem is őket, amikor a déli régióban szerveztünk egy mesemondó fesztivált. De még csak keveset fordítottak le franciára. Szeretném bővíteni a magyar meseanyagot, mert elhatároztam, hogy ezzel az országgal foglalkozom. Nem szeretném, ha ez csak egy átutazás lenne itt, hanem további találkozásra buzdítom a diákokat, akiknek nagy tudásszomjuk van, jellemzi őket a szó jó értelmében vett naiv- ság, a jó képzelőerő. És van egy egyéni érdek is: egy trubadúrnak valahonnan valahová mindig tartania kell. Ahogy XI. századi elődeim, én is Magyarországra tartok... □ Ha jól tudom, ön történelem szakos tanár. Értsük úgy, hogy a történelem mese? • Nem vagyok történelemtanár, még idejében megálltam. Mikor a záródolgozatomat írtam volna történelem szakosként a meséről, a szemembe nevettek az egyetemen. Érezve ezt a meg nem értést, abba is hagytam az iskolát. Most is gyerekekkel foglalkozom, csak épp nem közvetlenül, hanem a háttérbe yo- nulva próbálom irányítani — leginkább - a nyelvtanulást. Meséket mondunk mindannyian... □ Mi vonzotta ilyen mértékben a mesékhez? • Kicsit deformált személyiség voltam mindig. De mesék között nőttem fel. Nagyapám patkoló kovács volt, és hát mit csinálnak az emberek, miközben várakoznak? Hát történeteket mesélnek egymásnak. Előtte, közben, s utána a kocsmában is. A másik ágon is hasonló ihletésben volt részem, farmon gazdálkodtak a nagyszüleim, s a mezőgazdasági munkában a nap és az évszakok ritmusa szerint több-kevesebb idő mindig jut arra, hogy az emberek meséljenek. Amikor én arra jártam, a napszámosok mindig meséltek nekem is... Mindezek ellenére mégsem örültek a szüleim, mikor bejelentettem, hogy mesemondónak állok. Ez 15 éve történt. □ Ezek a történetek már mesék? • A mese akkor keletkezik, mikor mi közlünk másokkal egy belőlünk kikívánkozó történetet. Mesélnek azok az emberek, akik fáradtan mennek haza, s összefoglalják a napot, mesélünk a gyerekeknek, mikor szeretnénk megtiltani, hogy a kúthoz menjenek, mert az veszélyes, történeteket mesélünk ősszel, mikor kiönt a folyó... □ Nem szeretnék vitatkozni önnel, de a nap eseményeit mégsem lehet mesének nevezni. Ebben a megközelítésben a „mese” közelebb áll a hazugsághoz... • Vannak, akik más okról beszélnek fáradtságuk magyarázataként, mint az igazi. Sokszor azt mondjuk, hogy a mesemondó hazug, mert nem a valóságot mondja, hanem az igazságot. Persze a saját igazságát. S ez mindig megzavarja az embereket. □ Kellenek nekünk ezek az új, mai mesék? • Mesékre szükség van. Az emberek szeretik ismerni a gyökereiket, ezeket próbálják kiásni, s közben új történetek születnek. Ezek kapcsolják egymáshoz az embereket. Nekem az igazi célom az, hogy előadásaimmal a legendákat és a mítoszokat életben tartsam, ha közben ezekből új mesék keletkeznek, az más dolog... □ Ön valamelyest színésznek is érzi magát? • Elmondom, mi a különbség a színész és a mesemondó között: a színésznek van egy konkrét szövege, míg a meséiének egy vezércsapása van, aztán kiáramlik belőle a vágy, hogy mondja. Ezzel együtt természetesen jönnek a gesztusok is. Úgyhogy igen, a meséiének egy kicsit színésznek kell lennie, hiszen publikum előtt,játszik”, és kapcsolata a közönséggel aktív, őket is beépíti a történetbe. □ Meg lehet élni Franciaországban a mesemondásból? • Megélni kevésbé, de túlélni igen. Jurij Szimonov Bruckner-ciklusa Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - A Népszerű Zenekari Estek bérletsorozat második hangversenyén november 14-én este a Miskolci Nemzeti Színházban Jurij Szimonov vezényletével Bruckner VII. (E-dúr) Szimfóniája és Grieg Peer Gynt kísérőzenéjének hat tétele hangzott el a Miskolci Szimfonikus Zenekar előadásában. Lassanként Jurij Szimonov neve úgy fog kapcsolódni Anton Bruck- nerhez, mint a kedd Belgiumhoz, hiszen majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt szintén az osztrák zeneszerző III. Szimfóniáját dirigálta Miskolcon az orosz karmester. A VII. Szimfónia valamivel keményebb diónak bizonyult, és ez nem elsősorban annak tudható be, hogy ez a kompozíció terjedelmével még a „legbőbeszédűbb” romantikus művek közül is kiemelkedik. Ez azonban hamar megbocsátható, hiszen a Mesternek rengeteg mondanivalója van. A mű elején tiszteleg a nagy példakép, Wagner előtt, majd a második tételben el is siratja szeretett mesterét. Bruckner nyelvezete rendkívül ismerős, elő-előbukkanó disszonanciáival hamar barátságot köt a befogadó. Az első tétel önmagában kerek, egész kompozíció, hatalmas ívű fináléja szinte már nem is igényli a folytatást. A cisz-moll Adagio egy fájdalmasan ünnepélyes gyászzene mentesítve a szenvedélyes álpátosztól. A VII. Szimfóniának ez az első két tétele káprázatos koncertet sejtetett, Jurij Szimonov egy pillanatra sem „engedte ki” keze alól a zenekart, szinte hangról hangra eljátszotta a zenészeknek a művet, akik tökéletesen végrehajtották a dirigens elképzeléseit. A folytatás azonban nem igazolta teljes mértékben a várakozásokat. Az addig remekül kézben tartott, mívesen formált előadás „fáradni” kezdett, a hangok megszólaltak ugyan, de hiányzott az a lendület, az az átütő erő, amitől igazán emlékezetes maradt volna az interpretáció. A mű végén felcsattanó vastaps csak az első pillanattól az utolsóig „ezer fokon égő” Szimonovnak járt, mert a Bruckner kompozíció befejező két tételét ezúttal „csak” megfelelő szinten játszotta el a zenekar. Némi felmentést ez alól az adhat, hogy Bruckner VII. Szimfóniája fizikailag és idegileg szinte „kizsigereli” a zenészeket. Tudták ezt a műsorszervezők is, mert zenészekre és befogadókra egyaránt gondolva a műsor második - lényegesen rövidebb - felét a könnyedebb muzsikálásnak szentelték. Grieg két Peer Gynt hangversenyszvitjéből összesen hat tételt szólaltatott meg a zenekar. Talán az első rész utáni hiányérzet vagy a szünetbeli feltöltődés okozta, de tény, hogy a társulat szárnyakat kapva játszotta el a hat kis életképet. Ezek közül is a legjobbra a hegyi törpék csarnoka sikeredett, ahol a zenészek kíméletlenül lecsaptak minden zenei poénra, amit Grieg felkínált nekik. Jurij Szimonov - megszabadulva a Bruckner-mű követelte hatalmas koncentrációt igényló dirigálásától - szinte csak követve az előadást jelzésszerűen vezényelt, a zenészek között feloldódva könnyedén, szellemesen muzsikált. A finálét profi módon felépítve a többszöri visszatapsolásnak „engedve” még ugyanebben a második részben visszamentett hangulatban eldirigálta Bizet Carmenjének előjátékát, aminek eredményeként - bár Miskolcon is már számos alkalommal bizonyította rendkívüli képességeit - ismét győztes hadvezérként hagyta el a koncertpódiumot. Elmarad a vitakör Miskolc (ÉM) - Tegnapi lapszámunkban adtunk hírt arról, hogy a közoktatás időszerű kérdéseiről, a fejlesztés fő irányairól pódiumbeszélgetés lesz a Miskolci Egyetemen. Azóta kaptuk a hírt, hogy a tervezett pedagógiai vitakör elmarad, az új időpont várhatóan december 7. lesz. Los Andinos Encs (ÉM) - A Los Andinos együttes ad koncertet november 19-én, szombaton este 7 órától az encsi Művelődési Központban. A kétórás koncerten több mint száz hangszert szólaltatnak meg a zenészek. (Az Erzsébetek féláron vehetik meg a belépőjegyet.) Padlás a Vasasban Miskolc (ÉM) - A Mandala Dalszínház ma, szerdán délután 4 órától és este fél 8-tól Presser-Szte- vanovity: Padlás című musicaljét mutatja be a Vasas Művelődési Központban. Jegyek válthatók a művelődési központ pénztárában. Iskolanévadó Miskolc (ÉM) - Névadó ünnepség lesz november 21-én, hétfő délelőtt 10 órától a miskolci 20. Számú Általános Iskolában, amely akkor veszi fel Munkácsy Mihályt nevét. (Ezen a napon egyébként egy eredeti Munkácsy-képet is kiállítanak az iskolában.) Az ünnep azonban már néhány nappal korábban, november 17-én, csütörtökön megkezdődik. Akkor délután 2 órától játszóházat rendeznek a gyerekeknek, amelyen alkalmuk nyílik a népi kismesterségek megismerésére’. Este fél öttől a Mindszenti temetőben, a Munkácsy család sírjánál gyertyagyújtással emlékeznek névadójukra, majd este 5 órától a család - gyermek - iskola kapcsolatáról Ján- váry Mária pszichológus tart előadást a szülőknek, pedagógusoknak. Másnap, november 18-án pénteken az avasi iskolák hetedikesei és nyolcadikosai műveltségi vetélkedőn mérik össze tudásukat Munkácsy Mi- hályról és koráról. Ezt sportversenyek követik, majd délután 2 órától Lénárt László diafilmmel illusztrált környezetvédelmi előadását hallgathatják az érdeklődők. Balettdíjak Budapest (MTI) - Kaszás Ildikó balettmester, Hágai Katalin magántáncosnő, Vékes Roland, a tánc- művészeti főiskola növendéke kapta meg az idei Tériné Horváth Margit balettdíjat. Géczy Éva balettmester életművéért kapta meg az elismerést. Y Tűzzománcok Sárospatak (ÉM) - A zománcozás modern, rohanó korunkban is a ma- radandóság érzetét kelti. Iparművészeti és festői törekvései az örök emberi célkitűzést példázzák: megragadni a végtelenségből valami állandót, érvényeset - írja Kelényi István művészettörténész, áld november 17-én, csütörtökön délután 2 órakor a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban nyitja meg a Fug- gerth J. Ferenc iparművész alkotásaiból nyíló tűzzománc-kiállítást. Fuggerth a ’60-as években ismerkedett meg a tűzzománc technikájával. A kezdeti, kísérletező időszak évei után a ’70-es évek közepére szakított addigi próbálkozásaival és tudatosan váltott át a „talált tárgyak” felhasználásával megjelenített nonfiguratív irányba. Táblaképein Isten és ember kapcsolatának lényegét, valamint az ősmisztérium üzenetét boncolgatja. MCP követői Budapest (MTI) - Az idén hetedik alkalommal adták át a Molnár C. Pál festőművész nevét viselő baráti kör elismeréseit. Az idei díjazottak Marosváiy György festőművész és Törley Mária szobrászművész. Az MCP Baráti Kör 1986-ban alakult. Elsődleges feladatának tekinti a festő emlékének ápolását, az ahhoz kapcsolódó szak- és memoárirodalom gondozását, egy-egy művészi életmű jutalmazását.
