Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-16 / 271. szám
4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1994. November 16., Szerda _NOTESZ Zsupp Bujdos Attila / * Ozdon kilakoltattak néhány családot. Az eset megosztja a közvéleménynek az ügygyei egyáltalán foglalkozó részét. Van aki helyesli, míg mások egyértelműen ellenzik, hogy embereket eltávolítsanak otthonaikból. Nehéz kiókumlálni, hogy mi lenne a helyes megoldás. Akiket kizsuppolnak, rendszerint igen tetemes összeggel tartoznak a lakásért, és sok esetben nem is kiutalással jutottak fedélhez. Mondjuk önkényes lakásfoglalók. Az ember, ha veszi magának a bátorságot, hogy ítéletet mondjon, kevésbé hajlamos azt mérlegelni, hogy milyen lakást foglaltak el önkényesen, hogy többnyire putrik ezek, düledező falú kuli- pintyók, patkányok cikáznak az udvaron, s hogy kevesen vannak, aki egyáltalán beköltöznének, ha történetesen nem lennének már foglaltak a rozoga házak és így tovább. Az ép erkölcsi érzék lakásként könyveli el ezeket az építményeket is. Márpedig, ha ezek lakások, biztosan lenne rájuk jelentkező; egy-egy nagyvárosban ezerszám várnak otthonra az emberek. A jogvédők az ilyesfajta érvelésre nem igazán bírnak hatásosan felelni. Mert egyrészt tényleg úgy igaz: százezerszám várnak lakásra az országban, anélkül, hogy az otthon megszerzésére a legkisebb esélyük is lenne. Másrészt nehéz pontosan megmondani, hogy kinek a jogait is kellene igazán védeni? Azét, aki úgy érzi, joga van az önálló lakásban - is - megtestesülő emberi életre, vagy azét, aki feladta, hogy a társadalomtól várja a megoldást a problémájára, s a segíteni képtelen társadalom most elégtételt vesz ezért rajta. Gyanítom, hogy ahol lehetett volna, de mégsem tartottak kilakoltatást, némileg a rossz lelkiismeret is közrejátszott. Mert könnyű rábólintani: nem lehet leegyszerűsíteni a dolgot a becstelen lakás- foglalók és a becsületes lakásigénylők érdekellentétére. És az ilyesfajta vitákban valóban nem túl gyakran feszegetik mondjuk az önkormányzatok felelősségét. Pedig talán érdemes volna. Olvasgatom a választásra készülő pártok programját. A legtöbben megpendítik, hogy valamit feltétlenül tenni akarnak a lakáshelyzet-jó kis szóösszetétel, hiszen helyzet tényleg van, de lakás az persze nincs - megoldásáért. Van is javaslatuk, többféle. Volt négy éve is. S nem igazán lenne nyerő, ha négy év múlva is csak javaslataik lennének. Ezt elkerülendő viszont tisztázni kellene, hogy vajon tehettek volna többet is, és, hogy kinek a felelőssége, amiért lakásügyekben még mindig csak az érveket keresgéljük. Szakmai műhely Miskolc (ÉM) - A miskolci Gyermekvárosban november 17-én délelőtt 10 órai kezdettel szakmai műhelybeszélgetést rendeznek az észak-magyarországi terület nevelőotthonaiban dolgozó szakemberek részére. Szekcióüléseken tanácskoznak többek között a nevelőotthoni munkában folyó családias nevelésről, a gyermékek tevékenységközpontú személyiségfejlesztéséről, a gyermekvédelem mentálhigiénés kérdéseiről. A szekciók legfontosabb gondolatait összefoglaló módszertani kiadványban kívánják megjelentetni. Ingóságot, gyereket kell elhelyezni A város nem köteles lakást adni a kilakoítatottaknak Kilakoltatás Ózdon. A közvélemény a város vezetői mellé állt. A tervek szerint: folytatása következik. Fotó: Farkas Maya M. Szabó Zsuzsa Miskolc (ÉM) - A polgári fegyelem teljesen felborult, így szinte lehetetlen végrehajtani a határozatokat. Vonatkozik ez a jogcím nélküli lakókra is - mondja Székely László, miskolci polgár- mesteri hivatal hatósági osztályának vezetője. Körkérdésünket 15, Borsod megyei város vezetőinek, szakembereinek tettük fel: az idén hozott-e náluk a képviselő-testület kilakoltatási határozatot, s hogy ebből mennyit hajtottak, illetve hajtanak végre az év hátralévő részében? Nincs hová tenni A válaszok nagy hasonlóságot mutattak. Kiderült, hogy a legtöbb városban nem foglalkoztak ilyen kérdéssel. Nem azért, mert nincs jogcím nélküli lakójuk, hanem mert nem tudják hova tenni a lakásukból kitessékelteket. Szórványesetek azért vannak. Sátoraljaújhelyen 5 kilakoltatást rendeltek el, az ügyek bírósági eljárása húzódik, 1-2 kilakoltatásra lehet számítani. Tokajban lakáscserével oldják meg a kritikus helyzeteket, az egyetlen sajószentpéteri eset lakáscserével ért véget. Ozdon - mint arról lapunkban beszámoltunk - eddig 11 lakást tettek hatósági úton szabaddá, egy lakó nem várta meg az aktust, önként távozott. Várható, hogy az elrendelt 25 kilakoltatásnak az idén még legalább a felét megejtik - hacsak nem tör ki időközben az embertelen téli időjárás. Azért csak ötvenszázalékos végrehajtás várható, mert körülbelül ennyien - az ózdi helyi rendelet szerint - bizonyos feltételek teljesítésével jogot szerezhetnek lakásukra. Miskolcon is él a rendelet, hogy meg kell szabadulni a jogcím nélküliektől, ám az eddig megmaradt az írás szintjén. Pedig 15-20 lakó esetében már jogerős döntés is született a kilakoltatásról. Már nem törik fel A miskolci polgármesteri hivatal hatósági osztályvezetője, Székely László először a különbséget hangsúlyozza a jogcím nélküli lakók között. Van, aki egyszerűen feltör egy lakást, és beköltözik. Ez a legnegatívabb kategória, azonos megítélés alá kellene esnie a betörővel, hiszen a lakás egy értéktárgy, amit nem lehet erőszakosan birtokolni. Miskolcon száz ilyen önkényes „lakóról” tudnak, többnyire a hagyományos nyomortelepeken, a Szondin, a Békeszálló, a Repülőtér mellett élnek. Még annak idején, a tanács-rendszerben „költöztek” be, tavaly és az idén nem nőtt a számuk. Az eljárás velük szemben: a lakások kezelője, a MIK Rt. a hatósági osztályhoz fordul birtokvédelem címén, s az meghozza a határozatot a kilakoltatásról. A nemkívánatos lakók másik fajtája, aki már birtokon belül van, és úgy válik jogcím nélkülivé: nem fizeti a lakbért, tönkre teszi a lakást, nem felel meg az együttélés (régebben úgy mondták: a szocialista) szabályainak. Őket csak bírósági határozattal lehet birtokon kívülivé nyilvánítani. Miskolcon kétszázötven bérlő vált így jogcím nélkülivé. (És válik folyamatosan, mert a fizetési készség, képesség is csökken.) A megyeszékhelyen is van rá lehetőség, hogy valaki megváltsa a jogcímet arra, hogy lakó lehessen, a „beugró” többszörösének kifizetésével, ez egy komfort nélküli egyszobás lakásnál 30 ezer forint. Eddig mindössze tízen éltek vele. Székely László szerint előbb- utóbb rendezni kell a jogcím nélküli lakók sorsát, ha másként nem, kilakoltatással. A város elfogadta az említett nyomortelepek részletes rendezési terveit, a MIK Rt. szeretné ott felújítani a lakásokat, az pedig másként nem megy. A városnak nem kötelessége lakást adni az említett kategóriákba tartozóknak. Éppen tegnap lépett életbe a jogszabály, amely szerint csak az ingóságok, és a gyerekek elhelyezése kötelező, a felnőtteknek sem kell lakást adni, csak biztosítani - menedékhelyen -, hogy meg ne fagyjanak. Vissza falura? Az osztályvezető nap mint nap érzi, hogy az állampolgári fegyelem felborult, szinte lehetetlen a határozataikat végrehajtani. És ennek nemcsak a város látja a kárát, hanem maguk a jogcím nélküliek. Beköltöznek faluról Miskolcra, holott: se munka, se lakás. Vidéken pedig rengeteg az üres ház, és hiányzik a munkaerő a földeken. Ezek az emberek saját magukat sodoiják reménytelen helyzetbe, csak azért, mert városiak akarnak lenni - fogalmazott az osztályvezető. A megoldás? Vissza vidékre. Az országban 300-400 ezer lakás üres, mert lakói nagyvárosba mentek — nyomorogni. Be kellene látni, hogy ma már nem minden a városi lét, hiszen a falvak is rohamosan fejlődnek (telefon, gáz, víz). A város pedig kénytelen védeni magát, eredeti lakóit: legalább ők éljenek normális viszonyok közepette. Miskolcnak nem munkaerőre és nem növekvő népességre van szüksége — adott hangot véleményének Székely László. Háromszögű telken körtemplomot emelnek Ilyennek képzeli a tervező, Tóba Benő a tapolcai református templomot. Á város ingyentelekkel támogatja az építkezést. Rajz: EM-repro Miskolc (ÉM) - Taba Benő tervei alapján készül majd el Miskolctapolca református temploma. Az építkezést a megyeszékhely önkormányzata ingyentelekkel támogatja. Miskolcon az utóbbi négy évben három templom építéséhez adott ingyentelket a helyi önkormányzat. A tapolcai református gyülekezet kérését támogatva a megyeszékhely szenátorai lehetővé tették, hogy az épülő félben lévő panzió szomszédságában, a strand túloldalán található domboldalban templom emelkedjék. Simon István, a gyülekezet gondnoka kérdésünkre elmondta: azért szeretnének templomot, mert az eddig használt imatermük már gyakran kicsinek bizonyul. Mind több fiatal tér be ide, s az avasi lakótelepen élő reformátusok egy része is gyakran keresi fel a parányi imatermet. Egy szép templommal nemcsak ők lennének gazdagabbak, hanem a leginkább az idegenforgalomból élő Tapolca is. Az itt pihenő német és holland nyaralók is méltó körülmények között gyakorolhatnák a hitüket. Egyetértett ezzel a jelenlegi városházi adminisztráció is, hiszen T. Asztalos Ildikó polgármester és Kobold Tamás alpolgármester is támogatásáról biztosította a tapolcai reformátusok kérését. A körzet önkormányzati képviselője, Molnár Pál (KDNP) pedig képviselői alapjából százezer forinttal támogatta a Miskolctapolcai Református Templom Építésére Alapítványt, amelynek a miskolci Budapest Bank-fióknál vezetett számla-száma: 271-994478001 (271-21133). A várostól kapott háromszög alakú telken majdan - Taba Benő tervei alapján - épülő kétszáz férőhelyes templom kör alapú lesz. Három fióktorony teszi jellegzetessé az erdélyi templomokra emlékeztető épületet, amelyikben koncerteket is rendezhetnek. A templom jelentős szerepet tölthet be a helyi közösségi élet szervezésében is - nyilatkozta Csőri Bertalan, a gyülekezet lelkipásztora. A tiszteletes arra a pincére utalt, amelyik a templom alatt gyülekezeti teremként működik majd, s különféle rendezvényeknek adhat otthont. Arra is kitért, hogy elsősorban a helyiek adományaiból szeretnének építkezni. A külföldi egyházak képviselőivel eddig nem tárgyaltak. Ok csak akkor szoktak gyűjtést indítani, ha az építkezéssel kapcsolatban konkrét dokumentumok vannak a birtokukban. Mint megtudtuk: szeretnék két héten belül engedélyezésre beadni a terveket, s a mostani elképzelések szerint decemberben leraknák a tapolcai református templom alapkövét. Az építkezés ütemét pedig az adományok szabnák meg. Újhelyi városháza Sátoraljaújhely (ÉM - U. J.) - Zemplén legnagyobb településén 1992. január 1-jén vált önállóvá az egészségügyi alapellátás. Azóta az alapellátás nem a kórházhoz, hanem a polgármesteri hivatalhoz integrálódva működik. Mint emlékezetes, a háziorvosokat éppen 1992 nyarától a társadalombiztosítás fi- nanszírozza. A központi forrásokból származó összeg azonban az egészségügyi alapellátás feladatainak megoldására nem elegendő. A hiányzó összeget Újhelyen mintegy másfél millió forinttal ki kellett egészíteni. Nem működik A város önkormányzatának képvi- selő-testülete legutóbbi ülésén egyebek között a felnőtt és a gyermek háziorvosi rendszer működéséről hallgatott meg beszámolót. A településen nyolc felnőtt és négy gyermekorvosi körzetben folyik a gyógyítás. A szolgálatban összesen 33- an tevékenykednek, 12 orvos, 16 körzeti ápolónő és 5 fizikai dolgozó. A legfőbb probléma a felnőtt körzetekben az adminisztrációs, tehát az írnoki munka körül van. Az úgynevezett táppénzelés körül mostanában sok a bonyodalom. Megszűnt vagy csak részben működik például a felülvizsgálati rendszer. Feltehető, hogy szociális okokból Sátoraljaújhelyen is sokan vannak betegszabadságon. Erről a problémáról a képviselő-testület döntése nyomán jelzést” küldenek az illetékeseknek. Korszerűtlen rendelők A városháza 1992-ben majdnem lepusztult, évekig ki nem festett és hiányosan felszerelt rendelőket vett át a körzeti orvosi szolgálat előző gazdájától. A rendelők karbantartására anyagi erejéhez képest folyamatosan áldoz a város, ám a szűkös anyagi helyzet miatt csak lépésről- lépésre, lassan haladnak előre. Legelőször is a gépek és műszerek beszerzésére fordítottak nagyobb gondot. A feltételek javítására az eltelt, majdnem három esztendőben több mint 14 millió forintot költöttek el Újhelyen. Egyebek között diagnosztikai táskát, hordozható EKG-be- rendezést, ultrahangos készülékeket vásároltak. Kiegyensúlyozottan Ha már az anyagiaknál tartunk, érdemes szót ejteni a város idei gazdálkodásáról. Újhelyen a szokásos problémák ellenére - a közalkalmazotti törvényből fakadó kötelezettségek teljesítésére mintegy 100 milliós kölcsönt kellett felvenniük - kiegyensúlyozottan gazdálkodtak. Likviditási gondokkal szerencsére nem küzdött a városháza. A témában a szeptember végéig teijedő beszámoló készült, amelyet a képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadtak a városatyák. Az intézményeknél az éves, tervezett bevétel kétharmada befolyt a kasszába, azaz teljesült az időarányos program. A helyi adókból közel 29 millió forint érkezett be a költségvetési számlára. Ez az összeg viszont már alacsonyabb a tervezettnél. Lemaradás elsősorban az iparűzési adónál mutatkozik. A hátralékosokkal szemben a városháza inkasszót nyújtott be, amelynek hatására várhatóan növekedik a befizetések száma. Az iparűzési adó év végére történő százszázalékos teljesítése egyébként attól függ, hogy az egyik legnagyobb hátrálékostól sikerül-e behajtani a közel 25 milliós tartozását. Az utolsó negyedév A pénzügyi egyensúly megtartása azonban további takarékos gazdálkodást követel a városházától. Ennek érdekében szükség lesz a költségvetés módosítására, a további kötelezettség-vállalások mellőzésére. Ezen kívül Sátoraljaújhelyen erélyes intézkedéseket terveznek az eddig be nem folyt összegek behajtására. x. Ambíció — Mondja, kedves Mester, mennyi idő alatt tud a fiamból világhírű hegedűművészt farag- n i ? Rajz: Balázs-Piri Balázs
