Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-16 / 271. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1994. November 16., Szerda _NOTESZ Zsupp Bujdos Attila / * Ozdon kilakoltattak néhány családot. Az eset megosztja a közvéleménynek az ügy­gyei egyáltalán foglalkozó részét. Van aki helyesli, míg mások egyértelműen ellen­zik, hogy embereket eltávolítsanak ottho­naikból. Nehéz kiókumlálni, hogy mi lenne a he­lyes megoldás. Akiket kizsuppolnak, rend­szerint igen tetemes összeggel tartoznak a lakásért, és sok esetben nem is kiutalással jutottak fedélhez. Mondjuk önkényes la­kásfoglalók. Az ember, ha veszi magának a bátorságot, hogy ítéletet mondjon, ke­vésbé hajlamos azt mérlegelni, hogy mi­lyen lakást foglaltak el önkényesen, hogy többnyire putrik ezek, düledező falú kuli- pintyók, patkányok cikáznak az udvaron, s hogy kevesen vannak, aki egyáltalán be­költöznének, ha történetesen nem lenné­nek már foglaltak a rozoga házak és így tovább. Az ép erkölcsi érzék lakásként könyveli el ezeket az építményeket is. Márpedig, ha ezek lakások, biztosan len­ne rájuk jelentkező; egy-egy nagyváros­ban ezerszám várnak otthonra az embe­rek. A jogvédők az ilyesfajta érvelésre nem igazán bírnak hatásosan felelni. Mert egy­részt tényleg úgy igaz: százezerszám vár­nak lakásra az országban, anélkül, hogy az otthon megszerzésére a legkisebb esé­lyük is lenne. Másrészt nehéz pontosan megmondani, hogy kinek a jogait is kel­lene igazán védeni? Azét, aki úgy érzi, jo­ga van az önálló lakásban - is - megtes­tesülő emberi életre, vagy azét, aki felad­ta, hogy a társadalomtól várja a megoldást a problémájára, s a segíteni képtelen tár­sadalom most elégtételt vesz ezért rajta. Gyanítom, hogy ahol lehetett volna, de mégsem tartottak kilakoltatást, némileg a rossz lelkiismeret is közrejátszott. Mert könnyű rábólintani: nem lehet le­egyszerűsíteni a dolgot a becstelen lakás- foglalók és a becsületes lakásigénylők ér­dekellentétére. És az ilyesfajta vitákban va­lóban nem túl gyakran feszegetik mond­juk az önkormányzatok felelősségét. Pe­dig talán érdemes volna. Olvasgatom a vá­lasztásra készülő pártok programját. A leg­többen megpendítik, hogy valamit feltét­lenül tenni akarnak a lakáshelyzet-jó kis szóösszetétel, hiszen helyzet tényleg van, de lakás az persze nincs - megoldásáért. Van is javaslatuk, többféle. Volt négy éve is. S nem igazán lenne nye­rő, ha négy év múlva is csak javaslataik lennének. Ezt elkerülendő viszont tisztáz­ni kellene, hogy vajon tehettek volna töb­bet is, és, hogy kinek a felelőssége, ami­ért lakásügyekben még mindig csak az ér­veket keresgéljük. Szakmai műhely Miskolc (ÉM) - A miskolci Gyermekvárosban november 17-én délelőtt 10 órai kezdettel szakmai műhelybeszélgetést rendeznek az észak-magyarországi terület nevelőotthonai­ban dolgozó szakemberek részére. Szekcióülé­seken tanácskoznak többek között a nevelőott­honi munkában folyó családias nevelésről, a gyermékek tevékenységközpontú személyi­ségfejlesztéséről, a gyermekvédelem mentál­higiénés kérdéseiről. A szekciók legfontosabb gondolatait összefoglaló módszertani kiad­ványban kívánják megjelentetni. Ingóságot, gyereket kell elhelyezni A város nem köteles lakást adni a kilakoítatottaknak Kilakoltatás Ózdon. A közvélemény a város vezetői mellé állt. A tervek szerint: folytatása következik. Fotó: Farkas Maya M. Szabó Zsuzsa Miskolc (ÉM) - A polgári fegye­lem teljesen felborult, így szinte lehetetlen végrehajtani a hatá­rozatokat. Vonatkozik ez a jog­cím nélküli lakókra is - mondja Székely László, miskolci polgár- mesteri hivatal hatósági osztá­lyának vezetője. Körkérdésünket 15, Borsod megyei város vezetőinek, szakembereinek tettük fel: az idén hozott-e náluk a képviselő-testület kilakoltatási ha­tározatot, s hogy ebből mennyit haj­tottak, illetve hajtanak végre az év hátralévő részében? Nincs hová tenni A válaszok nagy hasonlóságot mu­tattak. Kiderült, hogy a legtöbb vá­rosban nem foglalkoztak ilyen kér­déssel. Nem azért, mert nincs jog­cím nélküli lakójuk, hanem mert nem tudják hova tenni a lakásukból kitessékelteket. Szórványesetek azért vannak. Sátoraljaújhelyen 5 kilakoltatást rendeltek el, az ügyek bírósági eljá­rása húzódik, 1-2 kilakoltatásra le­het számítani. Tokajban lakáscse­rével oldják meg a kritikus helyze­teket, az egyetlen sajószentpéteri eset lakáscserével ért véget. Ozdon - mint arról lapunkban beszámol­tunk - eddig 11 lakást tettek ható­sági úton szabaddá, egy lakó nem várta meg az aktust, önként távo­zott. Várható, hogy az elrendelt 25 kilakoltatásnak az idén még leg­alább a felét megejtik - hacsak nem tör ki időközben az embertelen téli időjárás. Azért csak ötvenszázalé­kos végrehajtás várható, mert kö­rülbelül ennyien - az ózdi helyi ren­delet szerint - bizonyos feltételek teljesítésével jogot szerezhetnek la­kásukra. Miskolcon is él a rendelet, hogy meg kell szabadulni a jogcím nélküliektől, ám az eddig megma­radt az írás szintjén. Pedig 15-20 la­kó esetében már jogerős döntés is született a kilakoltatásról. Már nem törik fel A miskolci polgármesteri hivatal hatósági osztályvezetője, Székely László először a különbséget hang­súlyozza a jogcím nélküli lakók kö­zött. Van, aki egyszerűen feltör egy lakást, és beköltözik. Ez a legnega­tívabb kategória, azonos megítélés alá kellene esnie a betörővel, hiszen a lakás egy értéktárgy, amit nem le­het erőszakosan birtokolni. Miskol­con száz ilyen önkényes „lakóról” tudnak, többnyire a hagyományos nyomortelepeken, a Szondin, a Bé­keszálló, a Repülőtér mellett élnek. Még annak idején, a tanács-rend­szerben „költöztek” be, tavaly és az idén nem nőtt a számuk. Az eljárás velük szemben: a lakások kezelője, a MIK Rt. a hatósági osztályhoz fordul birtokvédelem címén, s az meghozza a határozatot a kila­koltatásról. A nemkívánatos lakók másik fajtája, aki már birtokon be­lül van, és úgy válik jogcím nélküli­vé: nem fizeti a lakbért, tönkre teszi a lakást, nem felel meg az együtt­élés (régebben úgy mondták: a szo­cialista) szabályainak. Őket csak bí­rósági határozattal lehet birtokon kívülivé nyilvánítani. Miskolcon kétszázötven bérlő vált így jogcím nélkülivé. (És válik folyamatosan, mert a fizetési készség, képesség is csökken.) A megyeszékhelyen is van rá lehetőség, hogy valaki meg­váltsa a jogcímet arra, hogy lakó le­hessen, a „beugró” többszörösének kifizetésével, ez egy komfort nélküli egyszobás lakásnál 30 ezer forint. Eddig mindössze tízen éltek vele. Székely László szerint előbb- utóbb rendezni kell a jogcím nélküli lakók sorsát, ha másként nem, kila­koltatással. A város elfogadta az említett nyomortelepek részletes rendezési terveit, a MIK Rt. szeret­né ott felújítani a lakásokat, az pe­dig másként nem megy. A városnak nem kötelessége lakást adni az em­lített kategóriákba tartozóknak. Éppen tegnap lépett életbe a jogsza­bály, amely szerint csak az ingósá­gok, és a gyerekek elhelyezése köte­lező, a felnőtteknek sem kell lakást adni, csak biztosítani - menedékhe­lyen -, hogy meg ne fagyjanak. Vissza falura? Az osztályvezető nap mint nap érzi, hogy az állampolgári fegyelem fel­borult, szinte lehetetlen a határoza­taikat végrehajtani. És ennek nem­csak a város látja a kárát, hanem maguk a jogcím nélküliek. Beköl­töznek faluról Miskolcra, holott: se munka, se lakás. Vidéken pedig rengeteg az üres ház, és hiányzik a munkaerő a földeken. Ezek az em­berek saját magukat sodoiják re­ménytelen helyzetbe, csak azért, mert városiak akarnak lenni - fo­galmazott az osztályvezető. A megoldás? Vissza vidékre. Az országban 300-400 ezer lakás üres, mert lakói nagyvárosba mentek — nyomorogni. Be kellene látni, hogy ma már nem minden a városi lét, hiszen a falvak is rohamosan fejlőd­nek (telefon, gáz, víz). A város pedig kénytelen védeni magát, eredeti la­kóit: legalább ők éljenek normális viszonyok közepette. Miskolcnak nem munkaerőre és nem növekvő népességre van szüksége — adott hangot véleményének Székely László. Háromszögű telken körtemplomot emelnek Ilyennek képzeli a tervező, Tóba Benő a tapolcai református templomot. Á város ingyentelekkel támogatja az építkezést. Rajz: EM-repro Miskolc (ÉM) - Taba Benő tervei alapján készül majd el Miskolc­tapolca református temploma. Az építkezést a megyeszékhely önkormányzata ingyentelekkel támogatja. Miskolcon az utóbbi négy évben há­rom templom építéséhez adott in­gyentelket a helyi önkormányzat. A tapolcai református gyülekezet ké­rését támogatva a megyeszékhely szenátorai lehetővé tették, hogy az épülő félben lévő panzió szomszéd­ságában, a strand túloldalán talál­ható domboldalban templom emel­kedjék. Simon István, a gyülekezet gondnoka kérdésünkre elmondta: azért szeretnének templomot, mert az eddig használt imatermük már gyakran kicsinek bizonyul. Mind több fiatal tér be ide, s az avasi lakó­telepen élő reformátusok egy része is gyakran keresi fel a parányi ima­termet. Egy szép templommal nemcsak ők lennének gazdagabbak, hanem a leginkább az idegenforgalomból élő Tapolca is. Az itt pihenő német és holland nyaralók is méltó körülmé­nyek között gyakorolhatnák a hitü­ket. Egyetértett ezzel a jelenlegi vá­rosházi adminisztráció is, hiszen T. Asztalos Ildikó polgármester és Ko­bold Tamás alpolgármester is támo­gatásáról biztosította a tapolcai re­formátusok kérését. A körzet önkor­mányzati képviselője, Molnár Pál (KDNP) pedig képviselői alapjából százezer forinttal támogatta a Mis­kolctapolcai Református Templom Építésére Alapítványt, amelynek a miskolci Budapest Bank-fióknál ve­zetett számla-száma: 271-994478001 (271-21133). A várostól kapott háromszög ala­kú telken majdan - Taba Benő ter­vei alapján - épülő kétszáz férőhe­lyes templom kör alapú lesz. Három fióktorony teszi jellegzetessé az er­délyi templomokra emlékeztető épületet, amelyikben koncerteket is rendezhetnek. A templom jelentős szerepet tölt­het be a helyi közösségi élet szerve­zésében is - nyilatkozta Csőri Ber­talan, a gyülekezet lelkipásztora. A tiszteletes arra a pincére utalt, amelyik a templom alatt gyülekeze­ti teremként működik majd, s kü­lönféle rendezvényeknek adhat ott­hont. Arra is kitért, hogy elsősorban a helyiek adományaiból szeretné­nek építkezni. A külföldi egyházak képviselőivel eddig nem tárgyaltak. Ok csak akkor szoktak gyűjtést in­dítani, ha az építkezéssel kapcsolat­ban konkrét dokumentumok van­nak a birtokukban. Mint megtudtuk: szeretnék két héten belül engedélyezésre beadni a terveket, s a mostani elképzelések szerint decemberben leraknák a ta­polcai református templom alapkö­vét. Az építkezés ütemét pedig az adományok szabnák meg. Újhelyi városháza Sátoraljaújhely (ÉM - U. J.) - Zemplén legnagyobb településén 1992. január 1-jén vált önállóvá az egészségügyi alapellátás. Azóta az alapellátás nem a kórházhoz, ha­nem a polgármesteri hivatalhoz in­tegrálódva működik. Mint emléke­zetes, a háziorvosokat éppen 1992 nyarától a társadalombiztosítás fi- nanszírozza. A központi forrásokból származó összeg azonban az egész­ségügyi alapellátás feladatainak megoldására nem elegendő. A hi­ányzó összeget Újhelyen mintegy másfél millió forinttal ki kellett egé­szíteni. Nem működik A város önkormányzatának képvi- selő-testülete legutóbbi ülésén egyebek között a felnőtt és a gyer­mek háziorvosi rendszer működésé­ről hallgatott meg beszámolót. A te­lepülésen nyolc felnőtt és négy gyer­mekorvosi körzetben folyik a gyó­gyítás. A szolgálatban összesen 33- an tevékenykednek, 12 orvos, 16 körzeti ápolónő és 5 fizikai dolgozó. A legfőbb probléma a felnőtt körze­tekben az adminisztrációs, tehát az írnoki munka körül van. Az úgynevezett táppénzelés körül mostanában sok a bonyodalom. Megszűnt vagy csak részben műkö­dik például a felülvizsgálati rend­szer. Feltehető, hogy szociális okok­ból Sátoraljaújhelyen is sokan van­nak betegszabadságon. Erről a problémáról a képviselő-testület döntése nyomán jelzést” küldenek az illetékeseknek. Korszerűtlen rendelők A városháza 1992-ben majdnem le­pusztult, évekig ki nem festett és hi­ányosan felszerelt rendelőket vett át a körzeti orvosi szolgálat előző gazdájától. A rendelők karbantartá­sára anyagi erejéhez képest folya­matosan áldoz a város, ám a szűkös anyagi helyzet miatt csak lépésről- lépésre, lassan haladnak előre. Leg­először is a gépek és műszerek be­szerzésére fordítottak nagyobb gon­dot. A feltételek javítására az eltelt, majdnem három esztendőben több mint 14 millió forintot költöttek el Újhelyen. Egyebek között diagnosz­tikai táskát, hordozható EKG-be- rendezést, ultrahangos készüléke­ket vásároltak. Kiegyensúlyozottan Ha már az anyagiaknál tartunk, ér­demes szót ejteni a város idei gaz­dálkodásáról. Újhelyen a szokásos problémák ellenére - a közalkalma­zotti törvényből fakadó kötelezett­ségek teljesítésére mintegy 100 mil­liós kölcsönt kellett felvenniük - ki­egyensúlyozottan gazdálkodtak. Likviditási gondokkal szerencsére nem küzdött a városháza. A témá­ban a szeptember végéig teijedő be­számoló készült, amelyet a képvise­lő-testület legutóbbi ülésén elfogad­tak a városatyák. Az intézmények­nél az éves, tervezett bevétel két­harmada befolyt a kasszába, azaz teljesült az időarányos program. A helyi adókból közel 29 millió forint érkezett be a költségvetési számlá­ra. Ez az összeg viszont már alacso­nyabb a tervezettnél. Lemaradás el­sősorban az iparűzési adónál mu­tatkozik. A hátralékosokkal szem­ben a városháza inkasszót nyújtott be, amelynek hatására várhatóan növekedik a befizetések száma. Az iparűzési adó év végére történő százszázalékos teljesítése egyéb­ként attól függ, hogy az egyik legna­gyobb hátrálékostól sikerül-e behaj­tani a közel 25 milliós tartozását. Az utolsó negyedév A pénzügyi egyensúly megtartása azonban további takarékos gazdál­kodást követel a városházától. En­nek érdekében szükség lesz a költ­ségvetés módosítására, a további kötelezettség-vállalások mellőzésé­re. Ezen kívül Sátoraljaújhelyen erélyes intézkedéseket terveznek az eddig be nem folyt összegek behaj­tására. x. Ambíció — Mondja, kedves Mester, mennyi idő alatt tud a fiamból világhírű hegedűművészt farag- n i ? Rajz: Balázs-Piri Balázs

Next

/
Oldalképek
Tartalom