Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-15 / 270. szám
4 Z Itt-Hon 1994. November 15., Kedd „KÖNYVAJÁNLÓ Francia tanya Kubus Mária Szakonyi Károly „Francia tanya” című háborús témájú kisregénye 1969-ben került először az olvasók elé. „Az emberek .... akik ezt az egészet csinálták! Miért nem tudtak úgy okoskodni, hogy ne legyen háború?.... Odadobtak bennünket is! A kölyköket!...” Ez az indulatos szóáradat a főhős, Swetz József szájából hangzik el, akit 17 évesen, öccsével együtt, leventeként visznek nyugatra. Az első bevetéskor a kisebbik fiú elesik, mint apjuk 42-ben a Donnál. 13 hónapos francia fogság után Swetz 1946 májusában csontsoványan Ber- tinékhez kerül egy Naney környéki tanyára. Théodore, az ifjú gazda a háború áldozata, így az idős anya, Mme Bertin, Amelie a menye, és a 6 éves Etienne alkotják a családot. A legyengült gyerekembert az első, asztalfőn elköltött vacsora óta, ott tartózkodásának szűk 8 hónapja alatt, családtagnak kijáró szeretettel veszik körül. Az öregasszony fiának, Amélie minden vonatkozásában társának, a kisfiú apjának tekinti az életerejét hamar visszanyerő fiút. Mme Bertin hivatalosan is örökbe akaija fogadni a még kiskorú Swetzet, ő azonban határozott hazatérési szándéka miatt késlelteti a válaszadást. Gondos előkészítés után, december 28- án megszökik jótevőitől. Hónapokig tartó, keserves éhezéssel kísért vándorlás után bedeszkázott üres házat talál, anyja időközben kórházban meghalt. Évekig villamosvezetőként dolgozik, majd 40 évesen, fél tüdővel, rokkant- nyugdíjasként bérletet árul. Egyedül él egy munkásszálláson. A meghatóan szép kisregény fő erőssége a szereplők egymáshoz való viszonyának, érzelemvilágának hiteles ábrázolása. A kisregény fő erőssége, a szereplők egymáshoz való viszonyának, gondolat- és érzelemvilágának hiteles ábrázolása. Swetz a tanyán töltött hónapok alatt érik férfivá, Amélie az első nő életében. Az egyedül maradt fiatalasszony szemérmes, de határozott irányítása érvényesül kapcsolatukban. A szökés előkészületei alatt pontosan érzékeli a fiú lelki eltávolodását. Tudja, hogy hálátlanul cserben hagyja a Bertin családot, de mindenképpen haza akar menni egyedül maradt édesanyjához. Ez a fiú lélekben magyar maradt. Az éhhalál küszöbén a francia parasztkonyha meghittsége anyja konyháját idézi, majd hónapok múlva, a lotaringiai havazás látványa is az otthont juttatja eszébe. „Nem mindenki él, aki mozog. Én is azt hittem, hogy élek. De jobban belém soroztak, mint az öcsémbe. 0 legalább hamar befejezte.” Ezek. is Swetz József szavai, aki szintén hősi halottja a második világháborúnak. Luxemburg és Tállya kapcsolatáról Tállya (ÉM - S. L.) - Október végén Budapestről érkeztek vendégek Tállyára. Na és? - mondhatnánk. A dolog érdekessége, hogy a kirándulók a XII. kerületi Tállya utcából jöttek Bordás András, a Magyar -Luxemburgi Baráti Társaság létrehozójának szervezésében, Magda Gábor Szerencs polgár- mesterének meghívására. Az esti programra a Tállya utcaiaktól meghívót kapott Tállya község polgármestere is. Pekó József megismertette a budapestiekkel a települést, e Miután Luxemburgban élő magyarok megalakították a Luxemburgi-Magyar Baráti Társaságot, banki ismeretségeken keresztül, szőkébb körben én ugyanezt megalakítottam Magyarországon 1990. szeptember 14-én - mondja Bordás András - A társaságnak jelenleg 44 a taglétszáma, főleg a Tállya utcából, mivel ott élek, ott vannak a barátaim. Nem célunk a nagy taglétszám, ez egy zárt társaság. De célunk a kultúra, sport elmélyítése a két ország között, ennek megfelelően szervezzük programjainkat. Terveinkhez tartozik a magyar ételek, italok, tájak megismertetése külföldi barátainkkal. Azt hiszem Magda Gábor urat is e cél megvalósítása vezérelte akkor, amikor Szerencsre és Tállyára invitált minket. □ Esetleg elképzelhető, hogy a későbbiek során gazdasági kapcsolatokat is hozhat a mai nap? • Természetesen. A luxemburgi piacra nagyon nehéz betörni, lévén egy gazdag országról vap szó- De jövő év áprilisában meglátogat minket testvérvárosunk, Hespeiing polgármestere Alphonz Theis, aki országgyűlési képviselő, valamint a Luxemburgi-Magyar Baráti Társaság elnöke, Robert Mangen. Feltétlenül ellátogatunk Szerencsre és Tállyára is, hiszen a táj csodálatos és ami fontos, iparilag szinte teljesen érintetlen, kiválóak az itteni borok. □ Netán arról is lehet szó, hogy kialakul Tállya és Luxemburg között is valamiféle kapcsolat? • Miért ne? Hiszen - ha még nem mondtam volna - céljaink között szerepel testvértelepülések létrehozása is. Ezeknek a céloknak a megvalósításában nagy támogatónk magyar részről Göncz Árpád köztársasági elnök úr, Luxemburgban pedig a luxemburgi herceg őfelsége és felesége. Azt hiszem a térségnek idegenforgalmi szempontból nagy jövője van, ki kell használni a lehetőségeket, ismeretségeket és ebben nagy szerepe kell hogy legyen a településeken élő polgármestereknek. Látom a fejlődést és ez a lényeg. Tudomásom szerint vannak jó tervek, amiket nem szabad tervszinten hagyni. Ha egyszer elkezdték, fejezzék azt be, nem szabad várni, mert lesznek olyanok, akik esetleg fellengzősek és nem biztos, hogy elsődleges céljuk a térség problémáinak megoldása, jobbítása lesz. Örömömre szolgál, hogy jelenleg én ennek ellenkezőjét látom. □ Mondana egy példát? • Tudomásomra jutott, hogy a diplomata szüretnek máris vannak biztató eredményei, például az oktatásban. A német nagykövet audiovizuális berendezésekkel fogja segítem az általános iskolában az oktatást. Vagy tudom, hogy tárgyalások folynak egy új munkahelyteremtő akcióról - amit még nem érdemes elkiabálni - de ha összejön, sok ember gondját oldhatja meg. Kiállítás a Művelődés Házában Sárospatak (ÉM) - Juhász Miklós fotóművész gyűjteményes kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők november 24-től december 19-ig a pataki művelődési intézményben. Az 1934-ben született művész eredeti foglalkozása gépészmérnök, aki a fényképészet alapfogásait szakkönyvekből sajátította el - már gyermekkorában. Eleddig harminchat országban, több mint 500 országos és nemzetközi kiállításon százhetvennégy országos és harminc nemzetközi díjat nyert. Számos ország évkönyvében, valamint művészi fotóalbumában lelhetők fel fotói. A fotómozgalom és a fotókultúra terén végzett munkájáért több kitüntetést kapott. A bemutatásra kerülő gyűjteményes kiállítás felöleli munkásságának negyvenéves időszakát, mely alatt számos kitüntetésben részesült, például 1994-ben a FIAP kitüntetettje volt. Mondanivalóit úgy fogalmazza meg a fotózás révén, hogy egyben együttgondolkodásra késztesse azok meg- tekintőit. átjutottunk november egyik jeles napján, a november 11-i Márton napon. Jelentőségét nem csak a népi megfigyelések adták - de költők is rímekbe szedték azt. Mint például az életörömeit oly nagyon élvező s azt meg- éneklő Csokonai. Mert Márton napjához sokféle nevezetesség kapcsolódik. Legjelentősebb talán, hogy e napon húzták nyársra Márton lúdját. A céhes világban a mester e napon vendégül látta legényeit, akiknek libasültet tálalt fel. Ez alkalmat gyertyapecsenyének is nevezték, mert ez volt a gyertya- gyújtás első napja. A libasültből aztán jutott a papoknak is. Igaz, a csontosabb része, a püspökfalatja. Márton napját a néphagyomány a téli évnegyedkezdő napként is számon tartotta. Volt év, mikor lehullott az első hó, s úgy mondták, hogy fehér lovon érkezett Márton. Ha azonban a hóesés elmaradt, akkor csak gyalog közlekedett. Jósoltak a liba mellcson tjából is. Ha barna színű volt, akkor esős, ha fehér, akkor havas télre lehetett számítani. Ám, ha már liba nem is került az asztalra, az újbor igen, amely már kiforrott. S amelynek köztudottan Márton a bírája. így aztán napjainkban sem marad el a pinceszervezés, ahol ismerősök, rokonok, barátok között körbe jár az újborral töltött pohár, s Márton mellett a szőlő- és pinceszomszédok is véleményt mondanak az idei termésről. Mártonnak, azaz a névadó Szent Mártonnak, a későbbi franciaországi to- ursi püspöknek hazai vonatkozása is van. A hagyomány szerint ugyanis a mai Magyarország földjén, egyesek szerint a pan- nóniai Sabaria városban - a mai Szombathelyen - született. ■ jások szerint a mai pannonhalmi apátság he- m lyén, amely korábban a Győrszentmárton nevet viselte, míg azt Kazinczy Ferenc Pannonhalmára át nem keresztelte. Jókedvű Márton 1994. November 15., Kedd Itt-Hon Z 5 Tanácsok Szent András havára Törjenek hajdinát, kölest, vágjanak szetskát, őröljenek sót Szepesi Sándor (ÉM) - Amíg el nem fagy, a gazda az egész veteményes kertet felássa. Ennek kettő a haszna: egyik az, hogy a föld meg- puhúl, és meghízik, a másik pedig az, hogy tavasszal, mihelyt legkisebb jó napok szolgálnak, puhán fel lehet újra ásni.-Az elkészített fonószereket elő kell szedni, hogy a len, virágoskender, magvas, szösz és tsepü fonásához elégségesek legyenek.- A gyermekekkel és neven- dékekkel kukoritzát kell estvénként morzsoltatni, s ha ebbe bele únnak, vagy már eleget morzsoltak, tollat fosztani, etc.- A Spárgát, Sáfrányt felülről bé kell trágyával teríteni, és tavasszal felszedvén, más ágynak kövérítésére vinni.- A béresek faragjanak sütőlapátokat, szénvonókat, sulykokat, tsináljanak hizlaló kot- rotzokat, kössenek szakasztó- vékákat, és fonjanak borító - s méhkasokat. Törjenek hajdinát, kölest, vágjanak szetskát, s őröljenek sót.- Ezen hónapban már a marha istállóját helyre kell iga- zíttattni, kitisztítani, és a marhák teleltetére elkészíteni.- Mihelyt olly ködös napok járnak, hogy a pórékon függő dohány megereszkedik, azt estvénként ki kelletik simítani, tsomóba kötni, és bálokra rakatni.- A sertések a hídláson mennél közelébb vannak a meghúzáshoz, annál kényesebbek. Azértis szükséges száraz almot vetni alájok, a hídlást kitisztítani, s a válút minden éte- tés előtt kitakarítani. A jószágot hetenkint friss sós vízzel itatni szükséges.- A téli gyümölts a pintzék- ben illyenkor leginkább romolván, a rothadtját ki kell válogatni.- Az éléskamara ha nedves, meleg, a zsizsik és egyéb férgek majd mindjárt elszaporodénak. Ezért is a lisztet a ládákban megkeverni, a főkzeléknekva- lókat megrostálni, a száraztésztát és a gyümöltsöt kiszellőztetni, a penészt, port mindenről letisztítani szükséges. Nem lehet illyenkor elmúlasztania béfőzöttek, vaj, sajt, zsír, méz, szappan, keményítő etc. vizsgálatát. Ha a sajt meg talál ke- ményedni, azt így kell esmét megfrisselni: végy salétromot, azt a tűzön megpuffasztván ereszd fel fejér borral, és főzd együtt mind addig, míg a salétrom megtsendesedik. Ekkor vedd le a tűzről, és engedd meghidegülni. Továbbá márts bele egy tiszta ruhát, ezzel gombolyítsd be a sajtot, és tedd le a pintzébe. Huszonnégy óra múlva hozd fel, és a ruhát le- vevén, ismét megáztatva, terítsd a sajtra, amelly ettő jó ízű, és esmét puha lesz.- A savanyú káposztával míg meg nem érik, a legtöbb baj van. Mert a sós víz hol a hordón eszi ki magát, hol felül foly ki, hol pedig a hidegség miatt éppen nem akar érni. Ha ellenben meleg a kamara, hamar ellágyúl, etc. Erre nézve reá gyakori szem (figyelem) kívántatik, és tisztaság.- Mihelyt a fonóknál egy-két orsó fonál készen van, azt mindjárt le kell motóllálni, hogy a nyál nem egye. Zarándokok a „csodarabbi” sírjánál Sátoraljaújhely (ÉM - P.M.)- Sátoraljújhely híres zarándokhelye az izraelita sírkertben Teitelbaum Mózes (1760-1841) síremléke. A világ minden tájáról nap mint nap jön és akad itt látogató, aki büszke arra, hogy életében megtekinthette a „csodarabbi” nyugvóhelyét. Mi a zarándoklásának célja?- kérdeztem egy látogatótól, aki egy házaspárral kívánt belépni a sírkertbe. Először furcsállotta a kérdést, majd összeszedve gondolatait így válaszolt:- Hát maga miért megy el egy múzeumba? Budapestről zarándokoltam, s rendszeresen hozok látogatókat ide. A mostani pár- Izraelből érkezett, de a világ más tájairól is kísértem el már látogatókat. Mi a zarán- doklás célja? A nagy emberek iránti tisztelet, afféle erőgyűjtés. Valójában ki is volt ez a rabbi? Az egyházi élet híressége, akinek a legkeresettebbek a világon a munkái. Évenként kiadják héber imakönyveit, beszédeit. Kora világában újító szellemet hozott. Jó a nagy embereket példaként állítani magunk elé. A látogató őrzi a zsidó vallást, amely átszövi a hívek egyéni életén túl egész tevékenységüket. Megszabja az egyén és közösség viszonyait, befolyásolja az életmódot.- Bizonyára hallott arról, hogy a zsidó imaházat felújították.- A zsidók nem az épülethez kötődnek, hanem a közösséghez. Szemléletesebben így mondanám, képzeljen el egy szállodát egy nagy ünnepséggel, ahol jól érezte magát. Ha a mulatság után később ellátogat a szállodába, már úgysem azokat az embereket és hangulatot találja ott. Egyedül csak a közösség és a tisztelet lehet az, ami összeköt bennünket. Az Itt-Hon konyhája A Pálháza előtt található Nagy-Tanya Vendégfogadó szakácsának (egyben tulajdonosának), Nagy Györgynek a receptjeivel ismerkedhetnek meg olvasóink. Vadóc leves tárkonyosán (Rapsic leves) Sovány lefaggyúzott, lehártyázott fiatal marha- vagy szarvashúsból jó pörköltet készítek, nem sajnálom belőle a fokhagymát és kevés őrölt köménymagot sem. Amikor félfövése van, az előre elkészített, megtisztított, apró kockára vágott burgonyát hozzátesszük. Fűszerezem még apróra vágott gombával, 2 darab babérlevéllel, csipetnyi tárkonnyal. Vízzel vagy csontlével felengedjük és készre főzzük. Tejfölből- lisztből kötést (habarást) készítünk, a levest a tűzről levéve, óvatos keverés mellett besűrítjük. Visszatesszük a tűzre és beforraljuk. Kellemes fűszeres, savanykás ízűnek kell lennie, ünnepi asztalon is megállja a helyét. Dupla borda karácsonyra (Kedvesemnek) A hentesnél duplára szeletelt bordát kérünk, úgy hogy minden második szeletnél vágja át a csontot. Az így szeletelt húst besózzuk és kiveijük. Dió tölteléket készítek: A megtisztított, ledarált dióbelet megfőzzük kevés sóval. Főtt sonkát finom lyukú darálón ledarálom vagy finomra összevágom. Házi füstölt szalonnát apró kockára vágom és üvegesre kipirítom. Az így előkészített anyagokat keverőtálba teszem, befűszerezem sóval, kevés borssal, 1 reszelés szerecsendióval. Hozzáütök kettő egész tojást és jól kikeverem. Az előkészített bordákat ezzel a töltelékkel betöltőm. Hústűvel vagy fogvájóval összetűzöm. Lisztbe mártva forró olajon vagy zsíron elősütöm. Edénybe tesszük. Az elősütő zsírba kevés paradicsompürével, liszttel, kevés borssal jó pecsenyelét készítünk. A húsokra öntjük és puhára pároljuk. Tálalás előtt a hústűket vágj' fogvájót kihúzzuk. Köretnek burgonyakrokettet, vagy burgonyafánkot adunk. De jó habos burgonyapürével is. Szkander
