Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-15 / 270. szám

6 A

Itt-Hon

1994. November 15., Kedd

Közel 10 éves

együttműködésünket megköszönöm!

Támogatásukban bízva folytassuk együtt községünk előrehaladását.

c

«

Boráth László polgármester

TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK!

Időt, pénzt és fáradságot takarítunk meg Önöknek.

Nem kell többé Miskolcra utazniuk. Várjuk hirdetni akaró olvasóinkat, vállalkozókat. Heti mellékletünkbe keretes hirdetéseket felveszünk az alábbi összegekért:

2/1 oldal 61.000.-Ft + ÁFA

2/2 oldal 30.500.-Ft + ÁFA

1/1 oldal 29.900.-Ft + ÁFA

1/2 oldal 14.950.-Ft + ÁFA

114 oldal 7.600.-Ft + ÁFA

1/8 oldal 3.800.-Ft + ÁFA

/

Továbbá az Eszak-Magyarország c. napilapban is hirdethetnek szerkesztőségünkben. Legyen az apró lakossági, (ingatlan, bútor, állat, gép, szerszám, autó, egyéb, eladás, közlemény, gyászjelentés, köszönetnyilvánítás) közületi vagy keretes hirdetés. Várjuk Önöket személyesen:

Szikszó, Kálvin tér 25 sz. alatt, illetve telefonon a 461396-174 számon.

•28065/1H*

0

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

1

1

I

|

1

1

I

I

1

I

I

I

1

I

I

1

I

I

I

FEHÉRJEFELDOLGOZÓ ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓ

EU

ÁLLATTARTÓK ÁLLATTENYÉSZTŐK FIGYELEM!

A SZATEV RT. ezúton értesíti Tisztelt üzleti partnereit és leendő kedves vásárlóit, hogy 1994. november 15-től.

KEDVEZMÉNYES FEHÉRJEVÁSÁRLÁSI AKCIÓT HIRDET

Telephelyünkön kedvezményes áron kapható:

O 50%-os vegyes állati fehérjeliszt 1 400 Ft/50kg + áfa O Atepró - 35 takarmányliszt 800 Ft/45kg + áfa O Falatka kutyatáp 80 Ft/kg

Termékeink használata nélkülözhetetlen az intenzív állattartás területén.

Ajánljuk egyéb szolgáltatásainkat is szíves figyelmükbe:

O Szennyvízszippantás,

O Ivóvíz- és szennyvízbekötések

Bejelentések a nap 24-órájában (46) 396-011-tel. I

B

1

1

I

I

1

1

1

1

1

1

1

1

1

I

I

I

I

I

1

1

1

I

1

1

I

1

HORVÁTH GYULÁNÉT

Pusztaradványban

39.

születésnapja

alkalmából

cn

szívből köszönti: férje és fia.

TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK!

Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HÖN hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre.

Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát.

Címünk: TIT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége)

3501 Miskolc, Postafiók 178.

1994. November 15., Kedd

Itt-Hon

A 3

Megújul a szikszói református templom

//Egy gyülekezeti tagunk 700 000 forinttal támogatta a felújítást"

Szikszó (ÉM - B.Gy.) - A szikszói református hívek több évtizeden keresztül tapasztalhatták, beázik templomuk tető- szerkezete. Azonban életveszélyesség miatt a hatósági bezárásra csak 1993 húsvétja előtt került sor. Az Isten háza nélkül maradt hívek Csomós János tiszteletes irányításával úgy gondolták, nem szabad beletörődni abba, hogy végleg lakat kerüljön erre az épületre. Pedig a szakértők százmilliós nagyságrendűre becsülték a felújítási költségeket, ami jócskán meghaladta nemhogy a hívek, de még a város anyagi erejét is. Ezért a széles körű összefogás jegyében a Tiszáninneni Református Egyházkerület, az Aba- úji Református Egyházmegye, a Szikszói Református Egyház- közösség és Szikszó Város Ön- kormányzata létrehozta a Szikszói Református Templomért (SZÍRT) alapítványt. A kuratórium elnöke Für Lajos akkori honvédelmi miniszter, társelnöke Ambrus Barnabás szikszói gyermekorvos, az alapítvány fővédnöke Habsburg Ottó lett. A szikszói templom úrasztali edényeinek Nemzeti Múzeumban történő bemutatása után az alapítvány felhívást intézett nemcsak az ország, hanem az európai és a tengerentúli adakozók felé is.

Isten segítségével adakozásból 16 millió forint került a szikszóiak számlájára. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal pedig 10 miihó forinttal támogatta az építkezőket.

A felújítást több fázisban végzik, jelenleg a tetőszerkezet cseréje történik, majd a belső szigetelést végzik. Két év múlva a homlokzatot, az udvart és a kerítést kívánják rendbe tenni. A tervek szerint jövő év október 31-re olyan állapotba szeretnék hozni az épületet, hogy ott már istentiszteletet lehessen tartani.- Milyen nehézségekkel küzdöttek meg eddig? - kérdeztük Csomós János szikszói református lelkészt.- Igazából jó pár éve foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy templomunkat felújítsuk. Amikor az OMVH bezáratta az épületet, tudtuk, lépnünk kell. Az elindulás pillanatában Istenbe vetett hitünk volt csupán, és a remény, hogy ezt az irdatlan nagyságrendű összeget meg tudjuk szerezni. A felhívásunkra szinte özönlött a pénz. így le tudtuk bontani a tetőszerkezetet, annak ellenére, hogy a műemlékvédelmi haFotó: Farkas Maya

tósággal még nem volt érvényes szerződésünk, csak tízmillió forint ígéretünk. Kiderült, a fagerendákat a könnyező házigomba támadta meg, elpusztította a falakra felfektetett sárgerendákat. A szó szoros értelmében az imádságunk tartotta csak az épületet, hiszen a statikusok is azt állították, hogy a pillérek egyáltalán nem terhelhetők, a mostani szerkezet sem érintkezik velük. A könnyező házigomba megfertőzte a falakat is, így több százezer forintba került a gombát- lanítás is.- A műemlékvédelemnél kisebb pánik tört ki, mikor tavasszal lebontottuk a tetőt - kapcsolódik a beszélgetésbe Baksa István építési tanácsos. - Főleg azért, mert ők úgy gondolták, párhuzamosan végezzük a bontást a felújítással. Szerintünk pedig addig nem lett volna szabad a területre új faanyagot szállítani, amíg a régit el nem távolítsuk, meg nem semmisítjük, és le nem fertőtlenítjük a falakat. Mi a saját elgondolásunk szerint dolgoztunk, felülről bontottunk, és ezzel ötmillió forintot is megtakarítottunk. Mivel a templomon szinte egyetlen párhuzamos vonal sincs, ezért a nyíregyházi Euro Zolcsák Kft. embereinek is nehézséget okozott a tetőszerkezet összeállítása. A horganyzott acélból készült szerkezetet a földön állították össze, majd daruval emelték a helyére.- Kik adakoztak a templom javára? - kérdeztük a lelkész urat.- Magánszemélyek, intézmények az országból, Nyugat- Európából, de még a Tengerentúlról is. A Petőfi Sándor Művelődési Központban megtartott koncertek és kiállítások is növelték bevételeinket. Például Szikszóról egy gyülekezeti tagunk minden megtakarított pénzét, hétszázezer forintot a templom javára adta. Segített a holland testvérgyülekezetünk is, a csornai hódfarkú piros cserepet ők vásárolták. A sajtóban megjelentekkel ellentétben a szikszói önkormányzat nem harmincmillióval, hanem háromszázezer forinttal támogatta a felújítást.- Milyen munkálatok vannak még hátra?- A bádogosmunka, a cserépfelrakás, ezt a rossz idő beálltáig szeretnénk elvégezni, majd a templom belső szigetelése, a padlófűtés lerakása. 1996-ra már csak külső munkálatokat szeretnénk hagyni. A régi sekrestyéből gyermekek számára kistemplomot alakítunk ki, az északi mellékkápolnában pedig egy helytörténeti kiállítást rendezünk be.

A templom felújításával párhuzamosan az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából régészeti feltárások is folynak, amelyet Balázsik Tamás régész vezet Szekér György építész segédletével.- A feltárt leletek mire engednek következtetni?- A mostani templomnál, alapfalaiban részben megmaradt, két korábbi templomot is sikerült regisztrálnunk, ami kisebb szenzációként is szolgál. A harmadikra, amelyik az alapfal alatt helyezkedhet, a csontvázak alapján következtetünk: a mi véleményünk szerint XI. századi. Az egyenes szen- télyzáródású XIH. századi, az ezt megelőző XU. századból való. Az 1092-ben született zsinati határozat alapján a XVIII. századig csak a plébánia köré temetkezhettek a városlakók, így az egymásra épült templomok régi korok emlékeit őrzik. A feltárt leletanyag bizonyítja, hogy Abaújban illetve Szikszón nem dúskáltak a javakban. Csak bronztárgyakat találtunk, ruhacsatokat, pártamaradványokat, pénzdarabokat. A régészeti kutatásokat sajnos a hideg idő beállta miatt lassan be kell fejeznünk. Tavasszal véglegesen szeretnénk befejezni az ásatásokat úgy, hogy az elkövetkező több száz évben már ne legyen mit feltárniuk az utánunk következőknek.

HF.TI TEGYZET

Koldusok

Nagy József

Könyörüljenek a szegény vak kolduson, mormolja sötét szemüvege takarásában az álkoldus és amikor az utolsó vonat is elmegy, zsebre vágja a szemüveget és az újságba mélyedve olvas, emigyen üti agyon az időt. A történet nem mai, előkotorhattuk volna régi emlékeink legtávolabbi zugából, vagy valamelyik filmből is. Pedig ha van téma napjainkban, ami fölött nem illik tréfálkozni, tréfával elütni annak igazi élét, akkor az elesettek, a hajléktalanok kilátástalan sorsa az. Némi megnyugvással veszi tudomásul a lakosság, hogy a zord évszak közeledtével újabb menhelyeket nyitnak meg az év nagyobb részében ligetekbe, erdőkbe, barátságtalan, de némi biztonságot adó zugokba meghúzódóknak. Különböző szolgálatok ajánlják fel a napi egy tál meleg ételt, ami tartja még a lelket a számkivetettekben, ha már az óvó meleget sugárzó családi életre, biztos kenyeret ígérő munkahelyre nincs is reményük.

Sokukat ismerjük látásból, kezükben, mint egyetlen kapaszkodó, a műanyagzacskó lóg, abba igyekeznek némi elemózsiát gyűjteni a nap folyamán büfék, bisztrók asztalain hagyott ételmaradékokból, s beosztani azt a nap hátralévő időszakára. Olvasva a majd ötven évvel ezelőtti újságokat, hasonló gondokkal küszködött a város, az ország, sok volt a koldus, a leromlott állapotú, elkallódott ember. Igaz, akkor utána voltunk egy világégésnek, sokan nehezen találtak magukra elvesztett házukat, vagyonukat, szüleiket, testvéreiket siratva.

Az idő kíméletlen és pártatlan bírája szavainknak: elmúlt majd ötven év és most is a koldusok felkarolásával foglalkozik a város, az ország. Akkor arra is jutott a figyelemből, hogy felkutassák az álkoldusokat, mert másra nem tudok következtetni, érdemes lehetett koldusként mutatkozni a valamivel jobb sorban lévő embertársaink előtt, megérte kunyerálni. Most a legszegényebbek segítik a legnyomorultabbakat, mint hozzájuk a legközelebb állókat, mégpedig úgy, hogy sovány falatjaikat is megosztják velük. Érzik ugyanis a veszélyét annak, hogy jelenlegi helyzetüket csupán egy vékony mezsgye választja el azokétól. Álkoldusok nincsenek, valódiak annál többen. Magukon viselik az esélytelenség, a re- ményvesztettség bélyegét, amit nem lehet egy jobb ruhadarabbal eltakarni. Mint ahogy néhány magára aggatott, szakadt gönc láttán sem hisszük el senkiről, hogy koldus.

Volt lecke elég, hogy eligazodjunk, arra talán kevesebb, hogy megtaláljuk a hatékonyabb, közös segítés módjait.