Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-01 / 258. szám

6 B Itt-Hon 1994. November 1., Kedd I I CSACSOVSZKY ZOLTÁNNAK és CSACSOVSZKY ZOLTÁNNÉNAK Sajószentpéterre 50. házassági évfordulójuk alkalmából szeretettel köszöntjük. Fia, lánya, veje és az unokák. DUDÁS , HAJNALKÁNAK PuTnokra Születésnapod alkalmából szívből köszöntünk: onyo, § apa, Bogi. I A Dél-borsodi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a PHARE-program keretében ' pályázatot ír ki M1KROHITEL igénylésére. Pályázhatnak azok a kis- és közepes 1 vállalkozások, amelyeknek telephelye Mezőkövesd, Mezőcsát, Tiszaújváros, Ernőd és vonzáskörzetében van és 2 évnél rövidebb ideje; működnek vagy vállalkozásuk beindítását tervező leéndő vállalkozók. A pályázathoz szükséges további felvilágosítást a Vállalkozói Központ Mezőkövesd, Szent László tér 17., telefon: 49/313-868, 313-632 és az információs irodák (Ipartestület, Tiszaújváros, Munkácsy út 20., telefon: 49/343-143 és Ipartestület, Mezőcsát, Kis J. út 1. telefon: 49/352-624) dolgozói adnak. IL KARCZAGI BEÁTA Bogács 1 éves születésnapod alkalmából nagyon sok boldogságot kíván: 11 a bogácsi mamád § | és papád. KARCZAGI BEATA Bogács 1 éves születésnapod alkalmából nagyon sok boldogságot és örömet kíván: anya és apa. % Sajószentpéteren HAZLER MÓNIKÁNAK 18 és ÖRDÖGH SZILVIÁNAK 11. születésnapja alkalmából sok boldogságot és jó egészséget kívánnak: I szüleik. í NAGY BÉLÁNAK és feleségének Edelénybe Nagyon sok boldogságot kívánunk 30. házassági évfordulótokra! Lányaitok, nejetek i és két kis aranyos unokátok. * 1 1994. November 1., Kedd Itt-Hon ........ — B 3 K órházi jubileum felemás érzésekkel Ma egymilliárdra lenne szükség a felújításra Trencsényi Erzsébet: Ma egy kórház or­vosigazgatója elemző közgazdásszá vá­lik Fotó: Szathmáry Király Ádámné Kazincbarcika (ÉM - SzK) - Huszonöt éve, jelentős esemény történt a város életében. Az ak­kori egészségügyi miniszter Szabó Zoltán felavatta és átad­ta az új kórházat. Az eltelt 25 év lehetőséget ad arra, hogy az egészségügyi intézmény jelené­ről és a jövőjéről beszélgessünk Trencsényi Erzsébet orvosigaz­gatóval, aki nyolc éve látja el tisztét. A kazincbarcikai kór­házhoz 1975-ben került. Bel­gyógyász szakorvos, egészség- ügyi menedzseri diplomával is rendelkezik.-Az elmúlt 25 év nyomai az intézményen meglátszanak. Je­lentős felújítás nem történt, pe­dig állaga jócskán megromlott. Két éve nagyszabású rekonst­rukciós igényt nyújtottunk be, ami az akkori árakon számol­va 600 millió forintot jelentett, de pénz nem volt. Most leg­alább 1 milliárdra lenne szük­ség, de pénz most sincs. A kór­ház fejlesztéséről, felszereltsé­géről, állagmegóvásáról az ön- kormányzatnak kell gondos­kodnia. Ugyanakkor az intéz­mény szolgáltatásait szerződés keretében az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) fi­nanszírozza. Az elmúlt negyedszázadban jelentős eredmények és gondok egyaránt jelen voltak. Egy kor­szerű műtéti eljárást a lapa- .roszkópiát az országba tizen­kettedikként itt vezették be. A megújult laboratóriumot kémi­ai és haematológiai automatá­val szerelték fel, ami a diag­nosztikai tevékenységet bizton­ságosabbá teszi. A szemészeten rövid időn belül a műanyag szemlencse beültetést megkez­dik, a fül-orr-gégészet országo­san elismert. Az informatika a kórházba is „betört”. Az elszámolásokat számítógéppel végzik, de ah­hoz, hogy a betegek adatait is hasonlóan rögzítsék, 20 millió forintra lenne szükség.- Az új finanszírozási rend­szer a kórházak közötti pénz­ügyi különbségeket fel­színre hozta. Kazinc­barcikán a „súlyszám” az új finanszírozási rendszer bevezetése­kor 21 ezer forint volt. Az országos átlag 1993 júliusában 32 ezer! Az új pénzügyi kondíciók szerint öt hellyel hát­rább kerültek. Viszont az egészségügyi szol­gáltatásokat még ilyen körülmények között is megfelelő színvonalon biztosítják. A kórház egész struktúráját új­ra kell gondolni. A pénztelenség és az élet kényszerít. Tehát csak azokat az egészség- ügyi szolgáltatásokat lehet fejleszteni, illet­ve megtartani, melyek­re a lakosságnak igé­nye van, s melyeket az OEP is megfinanszíroz. A szak­mai egyeztetés a felsőbb egész­ségügyi szervekkel folyamatos de a belső átszervezés indokolt:- Az egészségügyi „piac” - ez új fogalom - diktál. Viszont a szakmai nívó a domináns, eb­ből nem engednek. A piac tehát az egészségügybe is „betört”. A 460 ágyas kórház vonzás- körzete szakmánként eltérő. A gyermek, a belgyógyászati és a szülészeti osztályok 80 ezer, a sebészeti, a fiil-orr-gégészeti osztályok 120 ezer, míg a sze­mészet és a fertőző osztályok feladata 200-220 ezer (!) ember ellátása. Az elmúlt évig az önkor­mányzati alapellátás is a kór­házhoz tartozott. A háziorvosok az önkormányzathoz kerültek át. A jövő évtől várható, hogy a fogászati finanszírozás telje­sítmény-arányos elszámolása is elkezdődik. A járóbeteg ellátó gyógyszer- tár megvalósítását a lakosság- a környéket is beleértve - örömmel üdvözölte, hiszen gyógyszereit itt helyben kivált­hatja. A Vértranszfúziós Állo­más országosan elismert rész­leg. Eredményei, a lakossággal kiemelkedően jó személyes kapcsolatainak köszönhető. A kórház jelenlegi létszáma: 707 fő, ebből 84 orvos és 5 egyéb egyetemet végzett, illet­ve szakápolónő. Az orvosigazgató megjegyzi: egy generációváltás veszi kez­detét. Ennek során öt olyan ve­zető egyéniség vonul jövőre nyugdíjba, akik közül többen pályájukat itt kezdték. Ma egyre inkább be kell lát­ni, hogy a kórház orvosigazga­tónak elemző-közgazdásszá kell válnia. A gazdasági élet azt diktálja, hogy folyamatosan ké­pezze magát. Az önkormányzati törvény módosítási javaslat szerint a kórház egyenes ágon a megyé­hez tartozna. Arra van mód, hogy a város a kórházat megtartsa, ameny- nyiben társulási megállapodást köt a környező községekkel, hogy biztosítják a fejlesztést, a felújítást. Az egy főre eső hoz­zájárulás, mindössze: 32 forint 20 fillér lenne. Második helyen a megyében (ÉM - SzK) - A Kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumot a nemzeti Kulturális Alap film- és videopályázatának ered­ménylistája kellemesen érintet­te. Áz iskolai videotárak kiépí­tése kategóriában a 129 magyar oktatási intézmény - köztük van a Ságvári is - tízmillió 948 ezer forintot kapott az intéz­mény vezetőitől. Megtudtuk, hogy a pályázatra még tavasz­szal figyeltek fel, egyeztettek, majd a pályázatot megírták. Az ajánló filmjegyzékből, külföldi klasszikusokat és magyarokat válogattak ki. A teljesség igé­nye nélkül néhány név: Spil- berg, Bunuel, Godard, Berg­man, Wajda, Menzel, Mitta, il­letve Fábry, Sára, Makk, Szócs, Bacsó, Jancsó, Szabó István... A videotár megvalósítása és fejlesztése - az 518 tanuló ér­dekében - csak egy a többi mel­lett. Más pályázataik sikerei, a nyári utazás, az énekkarok, a nyelvészek, a fizikusok, vagy a pálya aszfaltozása is azt bizo­nyítják, hogy az ország 300 gimnáziuma közül beiskolázás terén a tizenhetedikek, megyék­ben pedig a másodikok, talán nem véletlenül. Eredményeik a kiváló pedagógiai, oktató-neve­lő munka nyomán születtek. ITFTf IFC.YZET Snassz Nagy József A főorvos szakmai úton járt Ameriká­ban, ám hazatérve nemcsak a szorosan a szakterületéhez kapcsolódó tapasz­talatairól számolt be érdeklődő bará­tai, ismerősei körében, hanem a kinti társasági életből szerzett friss élménye­iről is, hiszen odaát sem légüres térben mozogott, az előadások, bemutatók sem töltötték ki a huszonnégy órát. Hívták a szakmabeliek, kikérdezték az itthon már régen járt magyarok stb. Mint mondja, ami számára feltűnő volt; az a szakmai és üzleti körök mér­tékadó képviselőinek tartózkodó ma­gatartása. Tartózkodás az italtól, a nagy ívű sztorik harsány közreadásá­tól, a feltűnő öltözködéstől. Az egyma­gában, vagy másokkal italozgató, ita- lozgatást kezdeményező szinte gyanús eleme a társaságnak, vélekedett a kin­ti élményekről a gasztroenterológus fő­orvos. Ha az alkalom úgy hozta, per­sze ott is megemeltek egy-egy poharat, de jószerivel csak a csőrüket mártották meg annak tartalmában s máris megfe­ledkeztek róla. Annál intenzívebb és őszintébb volt az érdeklődés a másik egészsége, rendszeres edzései iránt, hovatovább a tenisz, a futás, az edző­terem a hivatással összefüggő kérdések témakörének rangján forgott. A derékhadhoz tartozók, ha el akar­nak érni valamit, a harmincasoktól a hatvanasokig csak a szakmájuknak, szakmai tudásuk fejlesztésének és a fi­zikai teljesítőképességük javításának, öregkorban a megőrzésének élnek. Ebben a sorban nem marad hely a po­hárnak, vélekedik a főorvos. S itt igen melankolikusan jegyzi meg: a hazai gasztroenterológiai gyógyítóhe­lyek betegeinek jelentős része har­minc-negyven, illetve ötvenévesen ko­moly májkárosodásoktól szenved, a betegek többségét leteperik a májban kialakult, visszafordíthatatlan rákos fo­lyamatok. A háttérben sokszor alkoholos szuper teljesítmények állnak és jelenleg úgy látszik, nincs ennek ellenszere sem a családban, sem a társadalomban. Hi­vatkozás annál több hallható, szegény­ségre, gazdagságra, örömre, bánatra. S persze ott van a legdöntőbb érv, az ál­lami monopóliumnak számító alkohol ma nagyon is szükséges központi árbe­vétele, amelyről nem tud lemondani a gazdaság. Rövid távú „nyereségért" cserébe generációkra kiható veszte­séggel fizetünk. Azt persze már mi is tudjuk, a kezdő­dő, terebélyesedő alkoholizálástól ide­gen minden kiugró szellemi és fizikai teljesítmény, az alkoholos életforma pénzpazarló életforma, más irányba visz el sorsokat, mint amerre az érvé­nyesülés, a boldogulás, az egyéni fej­lődés és az Amerikában mindent meg­előző karrier útjai vezetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom