Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-11 / 267. szám

A mozihálózatban is nagy sikert aratott filmet, az Ovizsarut láthatjuk vasárnap 20.15 órakor az RTL-en. Főhőse Arnold Schwarzenegger, aki most csöppségek közt vegyül el Folytatódik az RTL-en a Jeopardy! című játék Frank Elstner vezetésével. Ké­pünkön az egyik jelölt, Henning Lilleberg Kölnből, aki megpróbálja megnyerni a keddi fordulót 17.00 órakor Pénteken 2.00 órakor az RTL-en látható a Body Slam című amerikai akciófilm, amelynek főhőse, egy boldogtalan zenei menedzser, beleszeret a szép Can­dace Vandervagenbe Az RTL-en pénteken 22.00 órakor Cain detektív látható, aki egy Két Medve ne­vű indián gyilkos után nyomoz a navajók rezervátumában, hogy a tettest Los Angelesbe vigye TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 ■I L_­h ■ 1994. NOVEMBER 12-18. Önnek mi a kedvenc műsora? Mező Árpádné, az Aranybika Szálloda nyugdíjas hostesse A Debrecen rádiót szoktam hallgatni, mivel műsoraik­ból minden naprakész, ak­tuális információt megtu­dok. Ezenkívül minden műsor érdekel, amiből ta­nulni lehet, s amiben fel­lelhető a szeretet, a béke, a segítségadás bármely formája. Ami a legjobban foglalkoztat, az, hogy tulaj­donképpen kicsoda is az ember? A természetet és az állatokat is nagyon sze­retem, mivel sokat lehet tő­lük tanulni. Csodálatos né­mely faj családszeretete, a hímek odaadó, félelmet nem ismerő áldozatvállalá­sa a családért. Mindezeket a természetfilmekből ismer­tem meg, s ekkor döbben­tem rá, hogy az ember saj­nos sokszor bizony lema­rad mögöttük. A zenét is nagyon kedvelem, kedvenc együttesem a Benkó-dixie- land, kedvenc énekesem pedig Chris Rea. A televí­zióban érdekelnek a mű­vészi alkotások, s ez már kapcsolódik a foglalkozá­somhoz, az idegenvezetés­hez is. Az idős emberekkel foglalkozó valamennyi mű­sort megnézem, s úgy lát­szik, az utóbbi időben az idős emberek nagyon ma­gukra vannak hagyva. Ezen változtatni kellene. Már a bibliában is nagyon komoly szerepük volt a „véneknek”: régen lénye­gesen kiegyensúlyozottabb volt az emberek élete, s nem voltak generációs el­lentétek. K. I. Nem fújta el a szél a folytatást Nem fújta el a szél az El­fújta a szél című szerelmi történet folytatását, ugyan­is nemcsak regényként ké­szült el, hanem filmként is. November 13-án egy idő­ben mutatják be a folyta­tást a világ legjelentősebb tévéadói. Ez az első ilyen fajta tévé-világpremier. Joggal mondhatjuk, hogy az eredeti mű a világ leg­inkább ismert szerelmi tör­ténete. Scarlett O’Hara sor­sát könnyezve ismerte meg az emberiség, s milliók vár­ták a folytatást, amely öt­ven év múlva következett be. A forgatási munkák méltók voltak a mű népsze­rűségéhez. A nyolcórás filmnek kétszáz szereplője van, amelyek kiválasztása két évnél is tovább tartott. A statiszták száma kétezer, a forgatási munkák fél éven át folytak ötvenhárom különböző helyszínen, az Egyesült Államok Dél-Ka­rolina államában, Angliá­ban és Írországban. Külön súlyt helyeztek a korhűség­re. Ennek érdekében újra­építették az ősi fészket, ahol minden ugyanolyan volt, ahogy az eredeti tör­ténet szereplői hagyták. Képünkön is ez a régi épü­let és környéke látható. A két főszereplő, Timothy Dalton és Joanne Whalley- Kilmer. Remélhetőleg nem okoznak majd csalódást a nézőknek. Már annak, aki bír annyi német nyelvtu­dással, hogy végigkísérje a nyolc órát. Ahogyan azon­ban ismerjük az Elfújta a szél rajongóit, biztosak va­gyunk benne, sokan nyelv­tudás nélkül is megnézik, így számukra már csak is­métlés lesz, ha magyar szinkronműtermekbe kerül a Scarlett. (Vasárnap 20.15 SAT-1) G. J. A hét filmje Fábri Zoltán: Dúvad Sarkadi Imre Tanyasi dúvad című novelláját filmesí- tette meg Fábri Zoltán 1959-ben. A hős alakját szá­momra egy korabeli paródia részlete mutatta be leg­jellemzőbben, amely szerint Ulveczki Sándor, a „vér­paraszt vért iszik, bort iszik, pálinkát iszik, fáradt ola­jat iszik”. A fáradt olaj persze nem igaz, de egy meg­ölt állat vérét habozás nélkül kiissza a fazékból. Az őserejű magyar parasztról alkotott elképzelések sze­rint egy iszonyatos erejű és szexuális étvágyú férfi­ról van szó. Kilencvenkilós kossal átugrat a palán­kon, és mindenkit elcsábít, aki hagyja magát, aki pe­dig nem hagyja, azt pofonokkal bírja jobb belátásra. (Túri Dani II. lehetett volna, ha más miliőben él. De ő már az 1945 utáni időkben lett férfikorú, és ezek az idők már nem nagyon kedveztek a nagygazdá­nak, amelyet Bessenyei Ferenc alakít.) A szövetkezetesítés eléri Ulveczki Sándor faluját is. Ennek meg ő nem állhat ellen, belép a termelő- szövetkezetbe. Kell-e mondanunk, hogy ezt a gaz­dálkodási formát nem neki találták ki. Egyre idege­nebb a közegben, amely nem tűri az individuális ki­lengéseket. így aztán hamarosan összeütközésbe kerül a szövetkezet tagjaival, és bukása is törvény- szerű. Mivel azonban ellenfelei nem méltók szem­ben állni egy ilyen őserővel, a bukás sem okoz ka­tarzist a nézőben. A főszereplőnek, Bessenyei Ferencnek mintha tes­tére szabták volna ezt a szerepet, társai, Medgyesi Mária, Bitskey Tibor és Barsi'Béla egy-egy jellegze­tes alakját mutatják be az ötvenes évek falusi éle­tének. Gőz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom