Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-10 / 266. szám

8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra ~ ..... 1994- November 10., Csütörtök _ MOZI Időzített bomba Miskolc (ÉM - M.L.) - Nagy durranás, vagy nem nagy durranás? Kár lenne azt mondani (már erre is), hogy ez itt a kérdés, hiszen a cím sokat elárul. Talán csak az időzítése késett. Néhány tíz évet, hiszen videorekorderek vilá­gában élünk, ahol ezt a játékot” ezeregyszer lejátszották... De maradjunk az Időzített bombánál. Egy­szerű, unalomig látott filmtörténet. Mottója talán az lehetne, hogy jó robbantóból lesz a legjobb tűzszerész, Dove (Jeff Bridge). Jó em­berünk (ki egykor, maga is nagy robbantó hí­rében állt a kétes szabadság hazájában, Írországban, ahol tudnivaló, hogy bárhol és bármikor pukkanhat valami) először képtelen, aztán pedig kénytelen szembenézni múltjával. Hiába az évtizedes amerikai polgárság, a lélek nem felejt. Egyszemélyes ír „elvtársa” sem, aki épp meglépett kies, nyomasztó honi börtöné­ből. Annak, aki elárulta az „ügyet”, bűnhődnie kell. Gaeritytől (Tommy Lee Jones), tisztes­ségben megőszült robbantóként nem várha­tunk mást, minthogy szakmájába vágó „pukkantásokkal” köszörülje ki a becsületén ejtett csorbát. Személyes bosszújának egymás után esnek áldozatul a szakavatott bostoni tűzszerészek. Robbannak hát a bombák, hul­lanak a barátok. Az amerikaiak pedig - bár­mennyire magabiztosak is - nem tudják le­győzni az ír leleményt. Ha viszont már egy ír is kivájhatja egy másik ír szemét... - a dolog máris megoldódott. Filmen. Bár ha itthon maradunk, s a Parla­mentre, vagy a Mátyás-templomra, esetleg Szegeden a Dóm-téri kukára gondolunk... Ma­gányos, infantilis őrültek már nálunk is rob- bantgathatnak. Csak úgy. Saját szakállukra. Igaz, az a mai magyar élet rejtélye. A filmé pe­dig a happy end. TELEVÍZIÓ Közhang Horpácsi Sándor Elüthetnénk a dolgot azzal, hogy a téma ubor­kaszezonra való, ha nem lenne ezernyi fonto­sabb, kínosabb megtárgyalni való. Az egyik legősibb mesterségről van szó. Valamit mindannyian eladunk, áruba bo­csátunk. A munkaerőnket, a tehetségünket, az időnket, mégis azon botránkozunk meg, ha valaki szerelmi szolgáltatást nyújt. Ez az a té­ma — örökzöld r- amihez mindenki hozzá tud szólni, s bő nyállal, nagy kedvvel, csámcsogva sokat beszélünk is róla. Ritkán a nevén nevez­ve, mert képmutatók is vagyunk, amint az ki­derült a tv-stúdióban is, ahol Havas Henrik (játék a demokráciával) megszavaztatta a meghívottakat. A dolog paradoxona viszont az, hogy éppen azért kell beszélnünk róla, mert oly’ képmutatók vagyunk. Adva van egy szolgáltatás, a legintimebb, ami kiszorult az utcára, a kapualjakba, az országutak szelére, s téma is azért lett, mert zavarja a lakók nyu­galmát Józsefvárosban. Másképpen fogalmaz­va, mert nincs jogilag, rendészetileg tisztázva a kérdés. Mármint a prostitúciónak ez a fajtá­ja. Szándékosan kerülgetem a kérdéskör er­kölcsi vonatkozásait. Kétezer éve, a keresz­ténység egyik legkényesebb problémája ez: a bűn. Az, hogy a homo sapiensnél a fajfenntar­tás ösztöne egyszersmint az örömszerzés egyik forrása is. Van, aki megtalálja a házasságban, a partnerével, sokan vannak - s nem csupán férfiak akik minthogy nem kapják meg legális keretek között egyszerűen megvásárol- « ják, mint a tejet, a szappant, az autót. Ez a ne­mi nyomor, kiszolgáltatottság nem olcsó mu­latság. Márpedig ahol pénz van, mindenfajta disznóság előfordulhat. Megjelenik az erőszak, a maffia, a félelem és a kiszolgáltatottság. Ele­gánsabb lenne elfordítani a fejünket, megbot- ránkozni, de a baj már nagyobb, megoldást kell találni. Kerüljön a dolog oda, ahová való: a paplan alá, csukott ajtók mögé, mert az utca méltatlan, megalázó a fogyasztónak, a szolgál­tató félnek is. Szóval törvények kellenek, rend és értel­mes, felnőtt beszéd a témáról. Éppen, mert „kényes”. De a honatyák mással vannak el­foglalva, a létezés gondjaival, s így már fel se tesszük a kérdést, hogy jobb sorsra érdemes fiatal munka nélküli lányok miért kerültek ki az utcára. Mert higgyünk Zolának (Nana) keserves kenyérkereset ez, még hajói is jöve­delmez. Amíg Kányádi Sándorra várunk „Minden hivatalos szerződésnél, politikai kinyilatkoztatásnál fontosabb a személyes kapcsolat" Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FG) - November 14-én Miskolcon köszönthetjük Kányádi Sándor költőt, aki a következő napokat is a me­gyénkben tölti, sőt innen láto­gat el Nyíregyházára, Jászbe­rénybe, Nagykaposra, Király- helmecre és Kassára. A találko­zósorozatot Papp Ferenc - úgy is mint Szépmíves Bt., de legin­kább mint magánember - szer­vezi. Legutóbb a ’91-es ünnepi könyvhé­ten járt Miskolcon Kányádi Sándor. A Kossuth utcai színházteremben egyetlen szabad hely nem maradt, az irodalmi est után is csak nehezen oszlott a tömeg. Jó volt hallgatni a költő tiszta szép beszédét, derűs elő­adását. Természetesen akkor is Papp Ferenc meghívására érkezett hozzánk Kányádi Sándor. De a sze­mélyes kapcsolatuk korábban kez­dődött. — Főiskolás koromban jártam először Erdélyben - emlékszik visz- sza a kezdetekre a miskolci fiatal­ember. - Azt hiszem, mindenkinek el kellene egyszer indulnia - gyalog, hátizsákkal vagy vonattal -, hogy minél több emberrel találkozhas­son, beszélgethessen. El kell menni a Házsongárdi temetőbe, sétálni a Szamos partján, megkeresni Kós Károly házát, elzarándokolni Csík- somlyóba... Az egyik ilyen utamon találkoztam először Sándor bácsi­val. Azóta is tartjuk a kapcsolatot... — A főiskola után a Miskolci Egyetem Közművelődési Bizottsá­gán dolgoztam. Sikerült olyan elő­adókat meghívnunk, akik előtte ta­lán soha nem jártak Miskolcon. Volt itt Kosa Ferenc, Csoóri Sándor, Kö­teles Pál, Esterházy Péter, Páskán- di Géza, Domokos Péter Pál, Száraz György és persze Kányádi Sándor is. Az E/6-os kollégium színházter­me mindig megtelt. Ennek ellenére nem igazán dicsértek meg. A pártbi­zottságon is nekem szegezték a kér­dést, hogy mire ez a nagy magyar­kodás. Pedig csak beszélgettünk kö­zös dolgainkról, múltunkról, jele­nünkről, jövőnkről. Persze nekem személyesen is fontosak voltak ezek a találkozások. Elkerülve az egye­temről, tanárként, majd a felsőzsol- cai művelődési ház vezetőjeként folytattam tovább vállalt feladatom teljesítését. Csoóri Sándor dedikál­ta egyszer így nekem a könyvét: „Látnunk kell egymást, hogy látha­tók legyünk, s hallanunk egymást, hogy hallhatók...” Én ehhez tartom magam. Ezért hívtam meg Miskolc­ra Kántor Lajost, Lászlóffy Csabát, de ezért szerveztem kiállítást a ko­lozsvári Kopacz Máriának, a kár­pátaljai Medveczky Áginak, Kovách A. Vadimnak, vagy a Nagybányáról indult Huszthy Árpádnak... Ezek után hosszú történetek kö­vetkeznek a legendás Muzsikás­koncertekről, a Téka-mulatságok­ról, az általa elindított kalákás verskoncertekről, és persze Kányá­di Sándorról. Mesél arról, hogy is volt az, amikor hajnalig beszélget­tek a birspálinka mellett, aztán amikor elvitte Sándor bácsit Holló­házára Szász Endréhez, és hogyan lett a költő fogadott keresztfia a Ids Papp Soma. Ezek után már nem na­gyon kell indokolnia, miért az Erdé­lyi Szépmíves Céh művelődéstörté­neti jelentőségéről szólt a főiskolai szakdolgozata, aztán az egyetemi diplomamunka témája miért éppen az Erdélyi Helikon lett...- Azt hiszem, minden hivatalos szerződésnél, politikai kinyilatkoz­tatásnál fontosabb a személyes kap­csolat. Ezért is örülök, hogy elfogad­ta a meghívásfSándor bácsi, és vál­lalkozott erre a meglehetősen zsú­folt körútra. * Kányádi Sándor találkozásai: no­vember 14. délután 2 óra Miskolc, Földes Ferenc Gimnázium, este 6 óra a Tiszáninneni Református Egyházkerület székháza (Kossuth u.); november 15. reggel 9 óra Mis­kolc, Szabó Lőrinc Általános Iskola, 12 óra Tokaj, Bocskai István Gim­názium, este fél 8-tól Sárospatak, Művelődés Háza; november 16. dél­után 4 óra Nyíregyháza, Tanárkép­ző Főiskola; november 17. délután fél 5-től Nagykapos, kultúrház, este fél 7-től Királyhelmec, városháza; november 18. délelőtt háromnegyed 11-től Miskolc, Kós Károly Építő­ipari Szakközépiskola, délután 2 óra Miskolc, Katolikus Gimnázium, délután 5 óra Szerencs, Városi Kul­turális Központ; november 20. dél­után 4 óra Kassa, Thália Színház; november 21. délután 5 óra Tiszaúj- város, Városi Könyvtár; november 22. délelőtt fél 10-től Éelsőzsolca, Kazinczy Ferenc Általános Iskola, délután 5 óra Jászberény, Tanító­képző Főiskola. A tanügyi káosz megszüntetése Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium meg­szünteti a Tankerületi Oktatási Központokat (TOK), feladatainak egy részét a megyei pedagógiai inté­zetek veszik át - jelentette be Bá­thory Zoltán helyettes államtitkár, az Országgyűlés Oktatási, Tudomá­nyos, Ifjúsági és Sport Bizottságá­nak tegnapi ülésén. A minisztérium ugyanakkor egy vizsgáztatást ellen­őrző, információs, úgynevezett köz­oktatási értékelési központot 'sze­retne létrehozni. Báthory Zoltán ar­ról is szólt, hogy - bár nem kívánják megszüntetni a különböző iskolatí­pusokat - az elmúlt években kiala­kult káoszt a tartalmi szabályozás­sal szeretnék megszüntetni. Á tan­tervi követelményeket előíró NAT december közepére készül el és vár­hatóan április végén, a szakmai vi­tákat követően aláírhatja a minisz­ter. A tárca a hatéves alapképzést, az azt követő négyéves alsó középfo­kú és a 2-3 éves felső középfokú képzést támogatja. A most készülő NÁT szerint a diákok a 10. évfo­lyam végén, 16 éves korban alap- műveltségi vizsgát tennének, az érettségi pedig kétszintű lenne. A magasabb szintű a felvételi vizsgát helyettesítené. A NAT a negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfo­lyam végi követelményeket is meg­határozná tíz műveltségi területen. Báthory Zoltán hozzátette: az új követelmények a pedagógusképzés megváltoztatását is igénylik. Az ed­digi tanító, általános iskolai és kö­zépiskolai tanári képzés helyett csak tanítói és egységes tanári kép­zés lenne. Az ülésen a 6-4-2 (3) éves képzési szint váltotta ki a legna­gyobb vitát. Sajószentpéter (ÉM) - Pécsi Sán­dor (1922-1972) kétszeres Kossuth- díjas, érdemes és kiváló művész. Sajószentpéteren született. 1944- ben kapott színészi oklevelet. Sátor­aljaújhely, Szombathely és Miskolc után 1946-ban Várkonyi Zoltán Művész Színházához szerződött, majd 1948-tól haláláig a Madách Színház tagja volt. Alakításait öüe- tesség és derű jellemezte. Művészeté­nek csúcsát Artur Miller Pillantás a hídról című drámájának Eddie Car­bone szerepében érte el. Specialitása volt öreg emberek ábrázolása Sir John Falstaff szerepére készült Sha­kespeare IV. Henrik című drámájá­ban, amikor elragadta a halál. Sajószentpéteren utcát már ne­veztek el róla. Érthető tehát a helyi (volt) 3. Sz. Általános Iskola vezetésé­nek ötlete, hogy 35. évfordulójuk al­kalmából felveszik a nagy színész ne­vét. Annál is inkább, mert a reáliák területén már elismert az iskola, ma­tematikából, kémiából sok szép ered­ményt értek el az ott tanuló gyere­kek. Most nyitni szeretnének a hu­mán tantárgyak felé is, erre már szinte kötelezi őket Pécsi Sándor ne­ve, akinek tárgyi emlékeivel is talál­kozhatnak az iskolások és az érdeklő­dők, hiszen emlékszoba lett az egyik Kis iskola- és színháztörténet Fotó: Dobos Klára Sportközpontban az iskola tanulói és a meghívott művészek ünnepi műsort adtak. Ma, csütörtökön ren­dezik meg a Pécsi Sándor szavaló­versenyt, illetve a városi színház- történeti vetélkedőt. Ekkor bírálják el a sajószentpéteri témájú rajzpá­lyázatra érkezett alkotásokat is. Délután 3 órától a művelődési köz­pontban az egri Harlekin Bábszínház előadását, majd este 6-tól egy Pécsi Sándor-filmet láthat a közönség. Színészközeiben... tanteremből. Cserje Zsuzsa, a mű­vész életrajzírója rendezte be a szo­bát, ahol az egyik volt kolléga, Deák B. Ferenc erre az alkalomra készült festményét is kiállították. Az ünnepi műsorban Pécsi Sán­dor féldomborművét (Máger Agnes alkotása) Samu István polgármes­ter adta át, majd kötetlen beszélge­tés kezdődött meghívott művészek­kel és rokonokkal Pécsi Sándorról. Délután a Városi Művelődési és Kazinczy Gábor Bánhorváti (ÉM) - Kazinczy Gá­bor születésének 175. és halálának 130. évfordulója alkalmából emlék­ülést és emléktábla- illetve portréa­vató ünnepséget rendeznek ma, csütörtökön délelőtt 10 órától Bán­horvátiban, a Bánfalvi-kastélyban. Az emlékülésen megjelenteket Var­ga Andrásné, Bánhorváti község polgármestere köszönti, majd Fehér József: Kazinczy Gábor zempléni köztevékenysége, Nagy Károly: Ka­zinczy Gábor bánfalvi évei, Kováts Dániel: Kazinczy Gábor és íróbará­tai, Hőgye István: Kazinczy Gábor kutatói tevékenysége és forráskia­dásai címmel tartanak előadást.Az emléktáblát fél 1-kor avatja Ádám- né Bogdán Piroska, Mezőtúr város polgármestere, majd Demeter Zol­tán, a bánfalvi református egyház- község lelkipásztora áldja meg az emléktáblát. Az avatáson közremű­ködik a dédestapolcsányi Lajos Ár­pád Zeneiskola füvószenekara. Művésztanár képei Miskolc (ÉM) - Nagyné Balogh Éva művésztanár festményeiből nyílt kiállítás Miskolcon a Fáy And­rás Közgazdasági Szakközépiskola aulájában. A tárlat november 22-ig tekinthető meg. Lavottáról Szerencs (ÉM) - Lavottáról zené­ben és szóban címmel tartanak elő­adást Szerencsen a Rákóczi-vár ka­szinójában november 11-én, pénte­ken délután 4 órától. A műsorban közreműködnek a sátoraljaújhelyi Lavotta János Művészeti Iskola ta­nárai Dombóvári János vezetésével. A sokakat szóra bíró Szilágyi Jánost is megszólaltatja M. Kiss Csaba kö­vetkező Szószóró című talk-show- jában. November 12-én, szomba­ton este 6 órától az ITC (Mindszent tér 1.) színháztermében találkozha­tunk még Harsányi Gáborral; a Fa­mília Kft. Krisztájával, Xantus Bar­barával; a Szomszédokat pedig Nemcsák Károly képviseli. Jegyek válthatók a Miskolci Nemzeti Szín­ház jegyirodájában és az ITÉ jegy­pénztárában. Ötvenedik Villon Miskolc (ÉM) - Talán ha majdan kettőezret írnak címmel mutatja be Szabados Ambrus előadóművész - Lubiczky József közreműködésével- a Francoise Villon - Faludi György műveiből összeállított' mű­sorát november 11-én, pénteken es­te 6 órától. A jubileumi - ötvenedik — előadás helye a miskolci Tudo­mány és Technika Házában beren­dezett irodalmi kávéház. Francia filmhét Miskolc (ÉM) - Francia nemzeti filmnapok kezdődnek ma, csütörtö­kön délután fél 5-kor a miskolci Kossuth moziban. Gérard Malbosc, a budapesti Francia Nagykövetség kulturális attaséja, T. Asztalos Ildi­kó, Miskolc város polgármestere, Bíró Tibor, a Cine-Mis Kft. igazga­tója köszöntője után vetítik le Regis Wargnier: Indokína című filmjét. Trombitás koncert Miskolc (ÉM) - A Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola Miskolci Ta­nárképző Intézetének trombita tan­szaka ezen a héten trombitáskur­zust rendez. Ennek keretében ma, csütörtökön este 7 órától koncert lesz a Bartók-teremben. A kurzus zárá­saként november 11-én délután 4 órától adnak koncertet a Zeneakadé­mia trombita szakos hallgatói. Szilágyis Szószóró

Next

/
Oldalképek
Tartalom