Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-09 / 265. szám

10 ELETMOD Zöld Oldal 1994« November 9-, Szerda Víz alatt a Gőte d’Azur egy része Párizs (MTI) - A híres francia üdülőhely, Niz­za egy része is víz alá került a múlt hét végén, mikor hatalmas esőzés sújtotta Franciaország déli részét, a nevezetes francia üdülőzóna, a Cőte d’Azur környékét. A meteorológusok által előrejelzett viharzó­na a vártnál sokkal hevesebben csapott le a körzetre: a lezúdult hatalmas esőmennyiség áradásokat okozott, az alpesi patakok kiléptek medrükből, számos majorságot teljesen elszi­getelve a külvilágtól. Az utakat földomlások tették járhatatlanná, Nizza és Digne között öt­száz méternyi vasútpályát vitt magával az áradat, magában Nizzában pedig a repülőtér, számos áruház és parkoló vált a víz foglyává. A város nyugati felének lakosai - mint a híradások mondják - vasárnap reggel sárten­gerre ébredtek: szakértők szerint több napra lesz szükség a pincék és parkolók százait elön­tő víz kiszivattyúzására, a károk felmérésére. A nizzai repülőtérnél - ahol a közelben folyó Var patak vízmennyisége pillanatok alatt a megszokott 10-szeresére emelkedett - több mint másfél méteres víz töltötte meg a pincé­ket, a földszinti utascsarnokot pedig harminc centiméteres sárréteg borítja; emiatt nem mű­ködnek az elektromos berendezések. A helyze­tet egyébként nem sok választotta el a ka­tasztrófától, hiszen a repülőtér környékén az első mentőalakulatokat a gépkocsik tetején kuporgó gyerekek, s derékig vízben álló felnőt­tek látványa fogadta. Hasonló körülmények voltak a szárazföld belsejében, a tengerparttól távolabb lévő sávokon is: a kamionsofőröket például helikopterrel mentették ki járművük­ből, a hömpölygő vízáradat miatt más módon ugyanis nem lehetett megközelíteni az utakat. A Cote d’Azur környékén szerencsére va­sárnap reggel megszűnt az esőzés, s a termé­szeti csapás végül nem követelt halottakat. Ugyanakkor Dél-Franciaország más, szintén esőzések sújtotta részeiben halálos áldozatok is vannak: Korzikán megtalálták annak a fér­finek a holttestét, áld eltűnt egy patak közelé­ben, s Lozere megyében szintén holtan buk­kantak rá arra a diákra, akit két társával együtt még pénteken vitt magával az ára­dat. A másik két fiatal után továbbra is folyik a kutatás. Katasztrófa Észak- Olaszországban Róma (MTI) - A tartós esőzések miatt kiáradt folyók Olaszország észak-nyugati részén leg­alább akkora károkat okoztak, mint amekko­rákat a térség a II. világháborúban szenvedett el - jelentette ki Giuseppe Pichetto, a piemon- tei ipartestület elnöke. Az anyagi károk egye­dül Piemonte tartományban meghaladják a 6 billió lírát, a Po-síkság egész területén a vesz­teségeket mintegy 10 billió lírára becsülik. Piemontéban a termelő kapacitások 40 szá­zaléka leállt. A több ezernyi tönkrement kis­vállalat mellett az árvíz megrendítheti Olasz­ország legnagyobb édességgyártó vállalatát, a Ferrerót. A világhírű élelmiszeripari cég albai üzeme teljesen elpusztult, a kárt több mint 30 milliárd lírára becsülik. Leállt a FIAT Miafio- riban lévő gyára, mivel a beszállítók nem tud­ják biztosítani a rendkívül sikeres Punto típus gyártásához szükséges alkatrészeket. Piemontéban nagyon sok híd, az út- és vas- úthálózat jelentős része rongálódott meg. A 800 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület na­gyobb része víz alá került. A mezőgazdaság­ban keletkezett károkat 1 billió lírára becsü­lik. Az állatállomány jelentős része elpusztult. Súlyos a helyzet a szomszédos Lombardiá­ban és Liguriában is. A Po áradása gyakorlati­lag lehetetlenné tette a közlekedést Olaszor­szág északi és déli részét. Napelemes autó világsikere Sydney (MTI) - Ragyogó napsütésben egy napelemmel hajtott autó nyolc nap alatt tette meg az ausztráliai Perth városa és Sydney kö­zötti 4 ezer kilométeres távot, és ezzel meg­döntötte az eddigi időrekordot. Az AP jelentése szerint az Aurora Q1 nevet viselő, leginkább egy futurisztikus sárga csó­tányra emlékeztető járgány a távon 50 kilo- méter/óra átlagsebességgel haladt. Ugyan­ezen a szakaszon a korábbi rekord 1982-ben született; akkor 20 napra volt szükség az Ausztrália nyugati és keleti partja közötti út megtételére. Dick Smith, a kísérlet fő támogatója szerint 10 év múlva már a hagyományos gépkocsik­ban is napelemes akkumulátorok lesznek. Smith és az Aurora-csapat azt ígéri, hogy a napelemek teljesítményének további növelé­sével öt év múlva a Perth-Sydney táv leküzdé­séhez már csak 5-6 napra lesz szükség. A napelemes autó természetesen csak azokban az országokban számíthat sikerre, ahol a napfényes órák száma jóval mamasabb, mint a mi országunkban. A kísérlet viszont fi­gyelemre méltó, elsősorban környezetvédelmi okok miatt. Téma a miskolci környezetvédelem Nyár végi, ősz eleji virágok az Újgyőri főtéren Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Miskolcon az el­múlt héten környezetvédelmi szakemberek részvételével kon­ferenciát tartottak. A tanácsko­záson T. Asztalos Ildikó polgár- mester részletes beszámolót tartott. Az előadás néhány rész­letét idézzük az alábbiakban. Tekintve, hogy az önkormányzati ciklus lejárt, és decemberben meg­tartják a helyhatósági választáso­kat, úgy gondolom, hogy ez a konfe­rencia kiváló alkalmat ad az önkor­mányzat környezetvédelmi tevé­kenységének bemutatására, ered­ményeinkkel és kudarcainkkal - mert sajnos ilyen is volt - való szembesülésére. Az önkormányzatoknál az ér­demi környezetvédelmi tevé­kenység az 1991. évi XX. tör­vény alapján indulhatott meg. Ez a törvény számos környezetvédelmi - köztük jelentős számban első fo­kú hatósági - fel-adatot utalt ha­táskörünkbe. A feladatokat jól érzékelteti, hogy hatóságként 46 különböző környezet- és természetvédelmi hatáskörben kell eljárnunk. Az el­várásokhoz képest azonban a ren­delkezésünkre álló pénz meglehe­tősen kevésnek bizonyult, az új fel­adatokoz csak részben kaptuk meg az ellátásukhoz szükséges közpon­ti támogatást, és végül is ez akadá­lyozta leginkább, hogy a kihívások­nak a lehető legeredményesebben, az általunk ismert legkorszerűbb módszerek és technika alkalmazá­sa révén feleljünk meg. Föld- és talajvédelem 1991-re elkészült az avasi mozgás­észlelő rendszer, mely kiépítésére az Avas labilis mérnökgeológiai ál­lapota miatt volt szükség, mivel a domboldal állékonysága éppen a csúszási határon található. A rend­szert 1992 óta folyamatosan üze­meltetjük, elvégeztetjük a 33 figye­lőkút geodéziai bemérését és az inklinométeres (ferdeségi), vala­mint vízkémiai vizsgálatokat. Az erre fordított költség a környezet- védelmi éves működési költségeink 50-80 százalékát teszi ki (1993-ban 1,8 millió forint, 1994-ben 2,01 mil­lió forint). Vízbázisok védelme Megítélésünk szerint a legnagyobb eredményt ezen a területen érte el a város. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése évről évre dinamikusab­ban folytatódott. Vízellátás-csator­názás terén 1992-ben 200,1993-ban 400,1994-ben 520 millió forint érté­kű beruházás készült el. Jelentő­sebb szennyvízhálózatok épültek ki: Szirmán, a Martintelepen, Göröm- bölyön, Hejőcsabán és Omassán. Ez utóbbi községben a szennyvízcsa­tornázás egy lakóházra vetített költsége 2 millió forint, ami nagy­ságrenddel több, mint a város más részein, de a karsztban található ivóvízbázis védelme miatt a közgyű­lés támogatta megépítését. Az idén adtuk át a városi szenny­víztisztító biológiai fokozatát. A 70 ezer köbméter/nap tisztító kapaci­tás a város jelenlegi szennyvíz ter­melése mellett a keletkező szenny­víz teljes mennyiségére elegendő. Elindítottuk egy korszerű iszapke­zelőmű beindítását is. Ennek befe­jezése után Miskolc országosan is élenjáró szennyvíztisztítási techno­lógiát fog üzemeltetni. Mivel váro­sunk elsődlegesen a karsztforrások vizeit használja ivóvízként, ezért különösen érdekelt a bükki karszt­vízbázis védelmében. Ezzel kapcso­latos feladatunk egyrészt a vízhasz­nálattal előidézhető károsítások el­kerülését, másrészt a vízhasználat hosszú távú biztonságát, fennmara­dását szolgáló intézkedések megté­tele. Közgyűlésünk döntése alapján megtettük az első lépéseket a bükki települések társadalmi, ökológiai vízigényeit és annak környezetba­rát kielégítését kidolgozó projekt elindítására. Levegőtisztaság-védelem Városunk levegőjének minősége az ipari szennyezés jelentős csökke­nése miatt az elmúlt négy évben lé­nyegesen javult. Napjainkban a fő szennyező a közlekedés és téli idő­szakban a szilárd tüzelésű lakossá­gi fűtés. Ez utóbbi szennyezés mér­séklése miatt ösztönöztük és támo­gattuk az önerős gázvezeték építé­seket. A város több mint háromne­gyed részén már van vezetékes gáz. Legutóbb Perecesen adtuk át a városrész gázhálózatát. Terveink szerint a következő ciklusban a bükki részeken folytatódik a gáz­hálózat bővítése. A lakossági légszennyezés továb­bi csökkenését eredményezi az avar és a kerti hulladék égetésére, vala­mint a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezés szabályaira vonatkozó rendeletünk. Mivel önerőből képtelenek va­gyunk a közlekedési eredetű, a lég- szennyezést érdemben mérséklő el­terelő útszakasz megépítésére, ezért sajnos a városi csomópontok­ban - például a Búza tér - a nitró- zus gázok koncentrációja megha­ladja a határértéket. Némileg javí­tott a belváros helyzetén az új parkolási rendszer bevezetése, il­letve a Széchenyi utcai behajtás megszigorítása. Idén az ügyészség átvizsgálta az önkormányzatok levegőtisztaság­védelmi hatósági tevékenységét és Miskolc esetében megállapították, hogy határozataink és intézkedése­ink jogszerűek és megalapozottak. Zajvédelem 1992-től végzünk zajvédelmi ható­sági munkát. Kezdetben nagy gon­dot okozott a különböző panasz­ügyek kivizsgálása és az érdemi in­tézkedés, mert sem zajmérő műsze­rünk nem volt, sem pedig pénz a mérések megrendelésére. Ezt a helyzetet sikerült részben felolda­nunk a zajvédelmi rendeletünkben, amely kimondja, hogy a szolgáltató tevékenységhez, illetve hangosító berendezéshez üzembe helyezés előtt zajvédelmi engedélyt kell kér­ni. Az engedély iránti kérelemhez zajvédelmi szakvéleményt kell csa­tolni. A zajvédelmi engedély révén a telepengedélyek és a használatba vételi engedélyek kiadása is meg­alapozottabbá vált. Természetvédelem Miskolc páratlan természeti kör­nyezete a domborzat és az őshonos, illetve a telepített növény- és állat­világ még napjainkban is számos ritkaságot produkál akár a városon belül is. Az országosan védett ter­mészetvédelmi értékeken kívül je­lenleg 13 esetben élünk a helyi vé­delem eszközeivel. A természetvé­delem helyi szabályait rendeletben rögzítettük. Elkészítettük a helyi védelemre érdemes további értéke­ink felmérését. A több mint 50 egye- det, növénycsoportot és társulást tartalmazó listáról hétnek összeál­lítottuk a védetté nyilvánítási eljá­ráshoz szükséges dokumentációt, amelyet a Bükki Nemzeti Parkhoz elküldtünk véleményezésre. A lis­tán lévő növényeket, növénycsopor­tokat vagyonrendeletünkben a kor­látozottan forgalomképes vagyon­tárgyaink közé soroltuk, így bizto­sítva, hogy védetté nyilvánításukig is megkülönböztetett figyelem kí­sérje sorsukat. Hazai modell A miskolci önkormányzat közremű­ködött a PHARE 701 projektben, amelyet egy hazai települési hulla­dékgazdálkodási modell kialakítása céljából indítottak el. Számos konfe­rencián és rendezvényen próbál­tunk tapasztalatokat szerezni, illet­ve problémáinkról másokat infor­málni. Otthont adtunk két külföldi fi­nanszírozású helyi projektnek a vá­ros energetikai és hulladékgazdál­kodási rendszerei felülvizsgálata, illetve racionalizálása témájában. Amennyiben a finanszírozási kérdé­seket sikerülne megoldanunk, a projektek javaslatait jól hasznosít­hatnánk. Létrehoztunk egy helyi környe­zetvédelmi alapot, amelyet a költ­ségvetésünkön belül elkülönítve kell kezelnünk. Erre folyik be a vá­rosban kivetített környezetvédelmi bírságok 30 százaléka is. Az alap­ban lévő összeg csak környezetvé­delmi célra használható fel, év végi maradványa nem vonható el. Amerikaiak komiföldről Anchorage (MTI) - Továbbra is szivárog az olaj abból a komiföldi olajvezetékből, amelyen egy csőtö­rés nemrég a történelem egyik leg­súlyosabb környezetszennyezését okozta az orosz tundrán - közölték alaszkai illetékesek, miután a hely­színen tanulmányozták az ökológiai károkat. Az anchorage-i sajtóérte­kezletről az AP számolt be. Az orosz hatóságok eddig nem tet­tek érdemi erőfeszítést a katasztró­fa elhárítására. A csővezetéket nem zárták el, s az olaj tovább szivárog a környezetbe - mondta Alan Walker, az olajszivárgások megelőzéséért és elhárításáért felelős alaszkai ható­ság igazgatója, aki a Walter Hickel kormányzó vezette küldöttség tag­jaként látogatott Komiföldre. Az amerikai szakértők látták, amint több helyen olaj bugyogott ki a sza­badba és megolvasztotta a havat. Hickel kormányzó szerint a komi­földi illetékesek csak tavasszal akarnak hozzálátni a szennyezés felszámolásához, ami szerinte túl késő a helyrehozhatatlan károk megelőzéséhez. Hickel lejátszott egy videofelvételt, amelyen jól átható volt, hogy a csővezeték számos pontján szivárog az olaj, elszennyezve a folyókat és mo­csarakat. Az olajvezetéket a környezetvédel­mi szempontokra fittyet hányva építették, mindenféle védőburkolat nélkül fektetve le a földbe, a fölé vagy a vizek fölé. Nem történt ba­leset, a cső egyszerűen szétrohadt - mondták a helyszínen járt amerikai küldöttség tagjai. Az amerikaiak bírálják azt a módot, ahogyan az oroszok megpróbálják eltömni a lyukakat. A vezetéket nem zárták le a javítás idejére, a ki­javított részeket ugyanúgy védelem nélkül fektetik vissza, mint ahogy eredetileg tették - mondták. Az oro­szok gátakkal próbálják megakadá­lyozni, hogy az olaj a Pecsora folyó­ba jusson, de magát a szennyezést nem tüntetik el. Amerikai környezetvédők korábban azt mondták, hogy a vezetéken any- nyi a lyuk, mint egy holland sajt­ban, s az oroszok az olajjal átitatott talaj elásásával nem számolják fel a szennyezést, csupán áthelyezik azt. Uráncsempészek Romániában Bukarest (MTI) - A román fővá­rosban a katonai ügyészség elren­delte két román állampolgár letar­tóztatását, akiket szeptember végén urániumcsempészésen kap­tak rajta. Egyikük kereskedelmi ügynök, a másik pedig a bukaresti műegye­tem tanársegéde, aki mintegy 4 és fél kiló urániumot „szerzett” egy csempészbanda számára. Az uráni­um jó részét egyébként két román katonatisztnél találták meg. Egyi­kőjük a hadsereg sportklubjának al­kalmazottja, a másik pedig a magas rangú közméltóságok védelmét biz­tosító őrség tagja. Ez utóbbi az ál­lamfői hivatal egyik Bukarest kör­nyéki üdülőjének az őrségében tel­jesített szolgálatot. A Rajna-Rhone csatorna Párizs (MTI) - Legkésőbb 2010-ig meg kell építeni a Rajnát a francia- országi Rhone folyóval összekötő ví- ziutat, amely lehetővé tenné az Északi- és a Földközi-tenger közötti közvetlen hajóközlekedést. Erről döntött a hét végén a párizsi szená­tus, megszavazva a kormány terü­letfejlesztési programjához csatolt indítványt a csatornaépítési társa­ság létrehozásáról. Charles Pasqua belügy- és terület- fejlesztési miniszter a kormányzati szándékot indokolva emlékeztetett arra, hogy Franciaország szomszé­dai, mindenekelőtt Németország az utóbbi évtizedekben milyen hatal­mas erőfeszítéseket tettek a hajózó- utak kiépítésére. Bemard Bosson francia közlekedési miniszter szom­baton máris bejelentette, hogy még az év végéig leteszi a kormányfő asztalára az elvégzendő munkák listáját. A terv azonban a környe­zetvédők ellenállásába ütközik, akik az elképzelést „ökológiai ab­szurditásnak” tartják. Az oldalt összeállította: Udvardy József Nemcsak panel, védett növényzet is található Miskolcon x x

Next

/
Oldalképek
Tartalom