Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-09 / 265. szám
8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1994- November 9-, Szerda _APROPÓ Alapítt/dny-ok Dobos Klára A végén mindenki az alapítvány mellett dönt. Talán ebben van a legtöbb remény. Miért ne tetszene meg valakinek, ami nekünk fontos, miért ne támogatnák az alapítványt nagy összegekkel, amelyből megvalósíthatjuk álmainkat?! Valamiféle csodavárás ez. Csakhogy annyi már az alapítvány, mint égen a csillag, vízben a csepp, vásárban a Lagzi Lajcsi... Az emberek pedig egyre kevésbé adakozóak. Pedig tényleg sok minden fontos volna. Az újhelyiek ötlete is, akik a Zemplén Kulturális Örökségéért Alapítványt szeretnék létrehozni. Korábban úgy gondolták, jelképes összeg, harmincezer forint is elég lesz az alapításhoz, és aztán majd csordogál a pénz, amiből támogatják a néprajz, a helytörténet, irodalom, természetrajz kutatását, kiállításokat rendeznek tehetséges fiataloknak, létrehozzák a karosi hon- foglalási emlékparkot. Infrastrukturális háttérként, illetve a munka koordinálójaként ott volna a Kazinczy Múzeum. Ám harmincezer forint ma már nem pénz, és éppen azért, mert sok az alapítvány, már szigorúbbak létrehozásának feltételei is. így az alapítók százezer forint alaptőkével indulnának, aminek viszont csak a fele van meg. Tulajdonképpen létre kellene hozniuk egy alapítványt az alapítvány létrehozásáért... Ha bejegyezték őket, akkor kezdődik csak a neheze: jöhet a pályázgatás, a támogatók felkutatása. És tevékenységükkel ki kell nőniük az alapítványok közül, hogy ne a sok közül legyenek egy, hanem ismerjék, elismerjék munkájukat. De ehhez kell csak igazán - a változatosság kedvéért - pénz! ÉM-portré A klarinéttanár Sárospatak (ÉM - M.L.) - A sárospataki zeneiskola tanárai ugyanúgy, mint régen, ma is „nyakukba veszik” a város és a környező települések általános iskoláit. Megénekeltetik a gyerekeket, vizsgálgatják zenei memóriájukat - tehetségeket keresnek. így akadtak egykor Bálint Bélára is, az akkor másodikos általános iskolás kisfiúra... Huszonhat évvel ezelőtt. A négygyermekes, tősgyökeres sárospataki Bálint család nem őrzött zenészhagyományokat. A harmadikként született Béla azonban szokatlan muzikalitást hordozott magában. A tehetségkutatók unszolására került a pataki zeneiskolába, ahol először hegedülni, majd klarinétozni tanult. Ez utóbbi hangszer szere tete végigkísérte aztán középiskolai, majd főiskolai tanulmányain. Zenei pályán maradt, klarinéttanár lett belőle. Később a katonaság egy időre Budapestre szólította a vidéki fiút, s a nagyváros számtalan lehetősége nyílott meg előtte. Játszott a néphadsereg központi fúvószenekarában, zenélt Bergendyékkel, közreműködött Hernádi Judit első nagylemezén... O azonban úgy határozott, hogy visszatér szülővárosába. Érzékenyebb ember annál, minthogy képes legyen a pesti hidegséget elviselni akkor, amikor otthon őszinte kapcsolatok, igazi ismeretségek várják. És a karrier? Az különösebben nem vonzotta. Sokkal fontosabbak ennél a gyerekek - legyenek azok óvodások, iskolások - akiket oktathat. Ma abban a zeneiskolában a fúvós tanszak vezetője, ahol annakidején őt tanították a muzsika alapjaira. A zene szeretete — mondja - szubjektív dolog, hiszen az ember hangulatát, érzéseit befolyásolja. Az zenei értékek örök értékek maradnak. Bármilyen kísérletekkel próbálkozzanak is újfajta muzsikát kreálni, az ő számára Bach és a barokk zene jelenti az igazi megnyugvást, a pihenést. No meg gyermekei, akik imádják a zenét. Igazán boldog akkor lenne, ha a tanítás mellett rájuk is több ideje jutna. A könyvtáros nem veri az asztalt A jövő könyvtárfejlesztési programjában elsőséget élveznek majd - néhány központi feladatot ellátó könyvtár mellett-az egyetemi könyvtárak Miskolc (ÉM - M.L.) - Néhány héttel ezelőtt, amikor a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Könyvtári Osztályának vezetője a könyvtárak fejlesztésére vonatkozó minisztériumi elképzelésekről beszélt, szavai nem arattak osztatlan sikert az érdekeltek, a könyvtárosok körében. Mint azt négyszemközt, az előadás után mondták: az előadó mindenről szót ejtett, csak arról nem, mi lesz az egyre inkább ellehetetlenülő, de még létező könyvtári hálózat sorsa. A „fentről jött” szakember szemében talán kicsinyességnek tűnt, hogy a könyvtárosok napi túlélési problémáikat feszegették akkor, amikor nagyívű fejlesztési elképzelésekről esik szó... Számokba fojtva Az önkormányzati törvény kimondja, hogy a könyvtárak fenntartása az önkormányzati feladatok körébe tartozik. Mindennek azonban ellentmondanak azok a számadatok, amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megye közművelődési könyvtárainak helyzetét reprezentálják. E szerint 1992-ben - az önkormányzati hálózatban - 19 könyvtár szűnt meg: 12 városi fiókkönyvtár és 7 községi. Hetven községi könyvtár tartott zárva, ami az összes könyvtárak 22 százaléka. (Ha ezt régiókra bontjuk le, az derül ki, hogy Edelény vonzáskörzetében 43, a sátoraljaújhelyiben 41, Sárospatak környékén pedig 31 százalékkal csökkent a könyvtárak száma.) A községi könyvtárak csaknem 80 százalékában pedig hosszabb idő óta egyetlen napilapot, folyóiratot sem találunk. Az 1993-as adatok még ennél is rosz- szabb képet mutatnak. Tavaly 16 könyvtár - 8 városi fiók és 8 községi - szűnt meg, további 69 működése pedig szünetelt. Ismételten nőtt a nem gyarapodó, azaz pénz híján könyvet vásárolni nem tudó könyvtárak számár Akad olyan körzet, amelynek könyvtárai sem 1992-ben, sem 1993-ban nem vásároltak új könyvet. Annak ellenére, hogy a kistelepülések lakosságának könyvtári ellátása - az országos negatív tendenciákkal összhangban - megyénkben sem megoldott. Az utolsó könyvtári statisztika készítői úgy látják, hogy a könyvtárak szolgáltatásai iránt az igény az elmúlt években jelentősen megnőtt. A meglévő könyvtárak - eltérő feltételeik ellenére - egyelőre ki tudják elégítem azokat az igényeket, amelyeket az olvasók velük szemben támasztanak. Lassúsági törvény Az, hogy egy könyvtárat miért zárnak be, prózai okokra vezethető visz- sza: nincs fűtés, nem tudnak könyvtárost foglalkoztatni, nincs mit szolgáltatni, anyagiak nélkül nincs könyvbeszerzés... - mondja Kör- nyőy Lászlóné, a megyei könyvtár igazgatónője. A könyvtári törvény viszont egyelőre késik, noha „mindent ettől várnak”: azoknak a problémáknak megoldását, amelyek a működést, a könyvtári munkát nehezítik vagy lehetetlenné teszik. Garanciát a lakosság könyvtári ellátására, arra, hogy a tényleges igényeket ki tudják elégíteni. Ma azonban még a könyvtárak közötti információáramlás láncszemei is hiányzanak, hiszen nagy részükben még telefon sincs. Ezért, valamint a megye információs hálózatának kiépítése érdekében - s ez nem csak kulturális, hanem akár gazdasági területeket is érinthet - a megyei könyvtár a napokban készítette el pályázatát, hogy a PHARE-programtól anyagi támogatáshoz juthassanak. Meglehet, korai még erről beszélni, de ha sikerül, számítógéppel szerelhetnének fel könyvtárakat (ez kiváltaná az adattárolás jelenlegi „kisipari” módszereit), s telefonhoz juthatnának azokon a területeken is, ahol az eddig hiányzott. Mérték és érték A könyvtárak értéke a beérkező könyvektől függ - hallottuk a könyvtárosok konferenciáján, ahol a szakmai témák mellett kiemelten szerepeltek a „létfenntartás” problémái. Mivel kimondottan érdek- képviseletre alakult szervezeteik nincsenek, harcukat egyedül kell megvívniuk fenntartóikkal, az ön- kormányzatokkal. A könyvtáros azonban nem egy harcos fajta. A tanácskozáson is elsősorban azok vettek részt, akiknek fenntartási feltételeik - ha nehezen is, de — így vagy úgy biztosítottak. Tényként állapították meg,’hogy alkalmazkodniuk kell a változó piaci viszonyokhoz, ki kell tapasztalniuk olvasóközönségük igényeit, tartalommal kell megtölteni mindennapi munkájukat. Változatlanul kérdéses azonban, hogy mit kell egy könyvtárnak magára vállalnia? Ki avatott annak eldöntésében, mit közvetítsen közönsége felé? Tendencia, hogy újraélednek a könyvtári közösségek, az olvasókörök, s ez reményekre ad okot. Mert ha az olvasók is fölemelik hangjukat a könyvtárak érdekében..., mostanra igencsak megcsappant számuk talán nem fog tovább csökkenni. Két nyelven beszélő szótárak Budapest (MTI - KE.) - „Szótár: Valamely nyelv szavainak jelentős részét betűrendben tartalmazó és ugyanazon a nyelven értelmező vagy a szavak idegen nyelvű megfelelőit közlő könyv.” (Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó) A meghatározás pontatlan, s ez egy nagynevű kiadó esetében sürgős magyarázatot kíván. Az Akadémiai Kiadó ugyanis szakított az enciklo- pédista módszerrel: a Scriptum Kft.-vel társulva kiadta az első hangos szótárt. A részletekről Zöld Ferencet, az Akadémiai Kiadó igazgatóját kérdeztük. O Üj vállalkozásba kezdtünk, ez igaz. Tény azonban, hogy évek óta tudatosan készülünk a szótárak és a lexikonok elektromos formában való megjelentetésére, ami egyébként a nyugati országokban a könyvkiadás reneszánszát hozta. Egy tenyérnyi műanyaglemez sikertörténete is lehetne ez, melyet először CD-lemezként ismertek meg a zenebarátok. Ebben az esetben azonban a Compact Disc kifejezéshez társuló ROM, azaz Read Only Memory arra utal, hogy a lemezen rögzített információt számítás- technikai eszközzel visszakereshetjük, megszólaltathatjuk. Mi az angol szótárt választottuk. Részben azért, mert ezt a nyelvet tanulják a legtöbben Magyarországon, részben pedig mert a kiejtés szempontjából talán az angol a legproblémásabb nyelv. A hangos szótár úgy működik, hogy a leolvasó klaviatúráján beütöm a keresett szót, és nyolc másodpercen belül egy kellemes női hang helyes kiejtésével hallom, a képernyőről pedig az előfordulásaival együtt leolvashatom. □ Hány szót ismert ez a szótár ? • Hetvenezer szóegységet tartalmaz. De az alapszóból több kifejezés is visszakereshető. □ A használathoz megfelelő technikai felszerelés is kell... # Különböző számokról hallani arra vonatkozóan, hogy mennyi és milyen típusú leolvasó készülékek vannak Magyarországon. Húszezres a legkisebb tétel. De azt is tudjuk, hogy a technika állandóan fejlődik, és ezzel együtt a berendezések ára is csökken. A mi kiadási tervünk is erre épít; a jövő év elejére már a német középszótárt is elkészítjük. Prímásparadé a Palotaszállóban Lillafüred (ÉM) - Hagyomány már, hogy ilyenkor az Erzsébet- és Katalin-napi bálok főpróbájaként nagyszabású prímástalálkozót rendez a Borsod megyei Zenész Szak- szervezet. Az idén november 13-án, vasárnap este 7 órakor kezdődik a mulatság. A lillafüredi Palotaszálló bálozóinak a cigányzenét Fátyol József és zenekara, a tánczenét Horváth (Kátrány) Berti triója szolgáltatja. A műsorban fellépő budapesti vendégművészek: Puka Károly, Oláh Viktor, Horváth Béci és ifj. Horváth Béla. Énekesek: Kurina Irén és Bagi Csaba. Bemutatkozik Hegyaljai Sándor bűvész is. Jegyek válthatók a Zenész Szak- szervezetnél. (Miskolc, Mindszent tér 3. II. em. 203. szoba, ma délelőtt 9-től 12 óráig,, csütörtökön délután 2-től 5-ig.) Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: 46/352-411 (59-es mellék). Bárkinek elhúzzák a nótáját Fotók: Dobos Klára Mese az állatkertről Miskolc (ÉM) - Az Ifjúsági és Szabadidő Ház újabban az lTC-központ színháztermében is szervez előadásokat. Első alkalommal, szeptemberben Zoránt hívták meg, az elmúlt hónapban Cseh Tamás volt a vendégük. A két sikeres koncert után most, november 14-éneste 7 órától a Komédium Színház vendégjátékát láthatják az érdeklődők. Edward Albee: Mese az állatkertről című darabját mutatja be Eperjes Károly és Gáspár Sándor. (Rendezte: Taub János). A darab cselekménye a New-York-i Central Parkban játszódik, ahol két ember próbál egymással kapcsolatot teremteni. Egy kicsit erről a világról, rólunk szól a történet, bemutatja, ebben a rohanásban és befelé fordulásban hogyan megyünk el egymás mellett. A Komédium Színházban általában két-három szereplős előadásokat mutatnak be, amelyek azért is jók, mert azokkal könnyebben eleget tudnak tenni a vidéki meghívásoknak. Az Albee-darabbal is több vidéki nagyvárosban szerepeltek már, s a miskolci meghívást is örömmel teljesítik. Decemberben szintén színházi előadást tervez az ITC-ben az ifjúsági ház. Akkor Hernádi Judit és Gálffy László önálló estjét láthatja a közönség, Szerelmes levelek címmel. De nem szeretnék, ha ez a sorozat „színliázzá” alakulna. Meghívják majd egy-egy alkalomra Koncz Zsuzsát, Bródy Jánost, Nádas Györgyöt, s valamikor a költészet napja táján Jordán Tamást kérik fel József Attila-estjének előadására. Eperjes Károly szerepelt már az ITC-színpadán - legutóbb M.Kiss Csaba Szószóró című talkshow-já- ban rúgta a bőrt Gál Ágnes tárlata Encs (ÉM) - Gál Ágnes (1952-1984) munkáiból nyílik kiállítás november 10-én, csütörtökön délután fél 5 órakor az Encsi Városi Galériában. Megnyitót mond Raffai Kinga festőművész. Közreműködik a miskolci Egressy Béni Zeneiskola tanárainak fafuvós kisegyüttese. Szupersztárock Kazincbarcika (ÉM) - Világhírű musicalekből láthatnak részleteket (dalban és táncban) az érdeklődők november 9-én, szerdán este 6 órától a kazincbarcikai Irinyi Szakközépiskola tornacsarnokában. Fellépnek: Emri Angéla, Fodor Judit, Leskó János, Szabó Krisztina. Sztárvendég: Nagy Anikó, a Rock Színház Jászai-díjas művésze. Ez meg Az Szerencs, Megyaszó (ÉM) - Ez+Az címmel zenés szórakoztató műsor lesz a szerencsi Városi Kulturális Központban november 11-én, pénteken este fél 6 órától, majd a megya- szói művelődési házban november 12-én, szombaton este fél 8 órától. A műsorban fellépnek: Aradszky László táncdalénekes, Madarász Katalin nótaénekes, Angyal János parodista és Harmath Andrea primadonna. Nótás kedvvel Miskolc (ÉM) - Van egy kis ház a Tisza-parton címmel Hatvani Kiss Gyöngyi nótaénekes és barátai szóra- koztalják a közönséget november 12-én, szombaton este 6 órától a Rónai Művelődési Központban. A műsorban fellépő vendégművészek: Poór Péter táncdalénekes, Angyal János humorista. x
