Észak-Magyarország, 1994. november (50. évfolyam, 258-283. szám)

1994-11-08 / 264. szám

16 ÉSZAK-Magyarország Kapcsolatok 1994- November 8-, Kedd Megismerni egymás kultúráját Beszélgetés Barbara Sietz asszonnyal, az 1988-ban alapított budapesti Goethe Intézet igazgatójával Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - 1988 óta működik Budapesten német kulturális inté­zet. Az Operaház tőszomszédságá­ban lévő épületben kerestük meg Barbara Sietz asszonyt, hogy a Goethe Intézet magyarországi munkájáról tájékozódjunk. Elő­ször az intézet történetéről kér­deztük a budapesti igazgatónőt. A müncheni központú Goethe Intézete­ket az ’50-es évek elején alapították. Az egész világon ma összesen 160 inté­zet működik. Egyes országokban - mint például a viszonylag kisebb Ma­gyarországon egy intézetünk van, de például az Egyesült Államokban öt Goethe Intézet is dolgozik. □ Milyen feladatokkal jöttek létre? • A legfontosabb cél a kulturális kap­csolatok, cserék kiépítése volt. Hangsú­lyoznám, hogy nem kizárólag kultúra­exporttal kívántunk foglalkozni. Tény, hogy a külföldiek .számára közelebb akartuk vinni a német kultúrát, de fel­adatként fogalmazódott meg az is, hogy más népek kultúráját mi is megis­merjük. A másik fontos cél a német nyelv tanítása és ápolása. Ennek érde­kében német kurzusokat szervezünk, s □ De hát ez korábban is így volt. A Ba- lalon-part volt például a szétválasz­tott német családok egyik nagy talál­kahelye. • Valóban, Magyarország már akkor fontos szerepet játszott a mi életünkben. □ Tartanak-e valamilyen kapcso­latot a német kisebbségekkel? • Természetesen van kapcsola­tunk például a pécsi Lenau-házzal. Szívesen látott vendégek nálunk a magyarországi németek, vagy bár­milyen német, aki éppen Magyar- országon tartózkodik. De hangsú­lyoznám: a mi közvetlen feladata­ink közé nem tartozik az, hogy ve­lük foglalkozzunk. Nekünk a ma­gyarok számára kell programokat szerveznünk. □ Kormányszerv-e a Goethe Inté­zet? Honnan kapják a pénzt a mű­ködésükhöz? • A külföldön műköíő Goethe In­tézeteket a német állami költség- vetésből finanszírozzuk. Ez azon­ban nem jelent semmiféle politikai függőséget. A Goethe Intézet 100 százalékig független és politikai­lag semleges. Munkánkat semmi­lyen formában nem befolyásolná, ha a választások után netalántán egy másik párt, egy másik koalíció épületben igen látványos programokat szervezve végzi munkáját? » A Francia Intézet egészen más kul­túrpolitikát folytat, mint mi. Nem hi­szem, hogy konkurálnánk egymással. Inkább az a jellemző, hogy egyes prog­Dürer: Férfifej Kokoschka - grafika Bakos Gábor kiállítása ami még fontosabb: az iskolák, egyete­mek német nyelvtanítását támogatjuk. Mindemellett információkat szolgálta­tunk Németországról, bemutatjuk ér­tékeinket. Tulajdonképpen a Goethe Intézet megalakulásának az volt a lé­nyege, hogy az addigi szerteágazó munkát egy kézbe összpontosítsuk, s felelőssé tegyük ezek megoldásáért. U Jelentkeztek-e új feladatok a német egyesítés után? • Nagyon sok. A határnyitást követően igen sok új feladatunk lett. Kezdve az­zal, hogy Kelet-Közép-Európában szá­mos új Goethe Intézetet nyitottunk meg. Budapest nem tartozik e sorba, hiszen itt intézetünket már 1988-ban, tehát egy évvel az egyesítés előtt meg­nyitottuk. Ez akkor - az el nem kötele­zett országnak számító Jugoszláviát nem számolva - az első Goethe Intézet volt e térségben. Azóta itt a környező országokban is létrejöttek intézetek, de van azért még lemaradásunk: például Szlovéniában még nincs. Van viszont már jó néhány volt szovjet köztársaság­ban: Minszkben, Kijevben, Szentpéter­váron, és természetesén Moszkvában. De akadnak még országok, ahol egyelő­re nincs Goethe Intézet, s ez meg is ad­ja a mi feladatainkat. Újdonság nyil­ván az is, hogy míg korábban az akkori NSZK-t reprezentálta az intézet, ma már az egykori NDK kultúráját is fel kell vállalnunk. Ez a gyakorlatban pél­dául azt jelenti , hogy ma már az új szö­vetségi államokból is hívunk meg tudó­sokat, művészeket, együtteseket. Bu­dapestnek olyan szerepe is van, hogy olykor éppen itt találkoznak össze a szellemi élet különböző német terüle­tekről érkező reprezentánsai és itt vi­táznak egymással... Fotók: Nagy Gábor (ISB) kerülne Németországban hata­lomra. Jellemző például, hogy mi­közben annak idején Izrael német elismerését követően az arabok megszüntették diplomáciai kap­csolataikat Németországgal, ugyan­akkor a Goethe Intézeteket nem záratták be. Mi erre az autonómi­ánkra büszkék is vagyunk. □ Kérem, beszéljen önmagáról is! Hogyan került éppen Budapestre? • Romanisztikát, germanisztikát, filozófiát tanultam, utána azonnal a Goethe Intézet munkatársa let­tem. Évekig Németországban, majd Djakartában és Londonban. Két és fél éve az volt a kérésem, hogy Bu­dapesten dolgozhassak. Már ko­rábbról ismertem a magyar kultú­rát, sok barátom is él Budapesten. Sikeres volt a pályázatom, s azóta férjemmel, aki üzletember, itt élek Magyarországon, s nagyon jól ér­zem magam. □ 1988-ban indult a budapesti Goethe Intézet - talán akkor nem is ezzel a név­vel. Mérföldkő volt-e ez az időpont a magyar-német kulturális kapcsolatok történetében? • Azt gondolom, igen. Amikor alapítot­ták, egy szokványos méretű intézetet terveztek 14-15 munkatárssal. Az egyesítésben játszott magyar szerepet követően azonban Németország a világ egyik legnagyobb Goethe Intézetét hoz­ta létre Budapesten, a tervezettnél sok­kalta több munkatárssal. Nagyobbat, mint Londonban, Párizsban, New Yorkban. □ Milyen a kapcsolatuk más külföldi intézetekkel. Riválisnak tekintik-e pél­dául itt Budapesten a Francia Intéze­tet, mely egy önálló modern Duna-parti ramok szervezésekor együtt is műkö­dünk más országok kulturális intézetei­vel, így a Francia Intézettel is. A kétol­dalú kapcsolatok építése mellett erre is hangsúlyt helyezünk. Az európai gondo­lattal nem is fér össze a kultúrák konku­renciája. De a lényeg: mi más módsze­rekkel dolgozunk, mint például a Fran­cia Intézet. Számunkra nem a látványos események a legfontosabbak, hanem sokkal inkább az, hogy a mélyben kap­csolatokat építsünk. Mi nem tekintjük magunkat program-ügynökségnek sem, amely nagyszabású rendezvények szer­vezésével foglalkozik. □ Milyen jellegű programokat szerveznek? 9 Egy konkrét példa alapján próbál­nám megvilágítani, hogy mi számunk­ra a fontos. Meghívtunk például egy Barbara Sietz, a Goethe Intézet igazgatója Könyvtár - nemcsak nyelvtanulóknak frankfurti koreográfust, aki hat héten át magyar táncosokkal fog dolgozni. Ennek eredményeként decemberben a Petőfi Csarnokban sor kerül egy elő­adásra, s később ugyanezt a darabot az együttes Németországban is előadja. A hangsúly tehát az együttműködésen, a kölcsönös inspiráción van. Ugyanígy: német és magyar festők közös kiállítá­sát rendezzük meg. A cél, hogy jobban értsük, ismerjük egymás kultúráját. □ Kik látogathatják a rendezvényeket? 9 Intézményünk nyitott, számos prog­ramunk van persze. Általában egy ma­gyar szerző bemutatja német kollégá­ját, s utána következik egy beszélgetés, esetleg vita. Nem kell hivatalos meghí­vó e rendezvényekre, hanem várunk mindenkit, aki érdeklődik a program­jaink, a német kultúra iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom