Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-17 / 245. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Október 17<t Hétfő Tájak, korok — képtár Miskolc, Budapest (ÉM) - Az 1977 óta élő Tájak-Korok Múzeumok mozgalom 15 évvel ezelőtt indította meg népszerű kiskönyvtárt so­rozatát. A napokban jelenik meg a sorozat 500. száma, amit holnap, kedden délután 5 órakor Budapesten a Grand Hotel Corvinus Kem- pinski Galériájában mutatnak be (Csempesz- kopács, Szent Mihály templom). A galéria már eddig is rangos kiállításoknak adott helyet, most a Miskolci Képtár állandó gyűjteményéből kértek kölcsön bemutatásra néhány képet. A Miskolci Képtár kiállításvezetője is nem­rég jelent meg, a TKM Kiskönyvtár 484. szá­maként. Ezt is bemutatják, hiszen az első a sorozat immár színes kötetei között. Goda Gertrúd művészettörténész segítségével is­merkedhetnek a kötet olvasói a képtárral. Megtudjuk belőle, hogy az első műalkotásokat a Borsod Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület vásárolta 1899-ben Szinyei Merse Páltól és Fényes Adolftól. Legújabb formájá­ban 1992 novemberétől látható a tárlat, melynek célja, hogy a régió művelődéstörténe­tének képzőművészeti tárháza legyen. Hiteles képet nyújt a magyar művészet kialakulásá­ról, annak korszakairól . Mintegy ötezer fest­mény és szobor, s csaknem kétszer annyi gra­fika közül történt a válogatás... Nem kis büsz­keséggel nevezik a látogatók e kiállítást a Ma­gyar Nemzeti Galéria kicsinyített másának. _TÉKA Kalligram/9—10 Horpácsi Sándor Több estére szolgáló izgalmas olvasmányt kí­nál a Pozsonyban megjelenő Kalhgram. Nem­zedékek nőttek fel a marxista történelem- szemléleten, amely az osztályharcot és a gaz­daságot tekintette a fejlődés mozgatórugójá­nak. Nem tagadva meg, nem becsülve le a marxi felfogást lassan hozzáférhetővé válik ennek a szemléletnek a revíziója is, amelyet úgy summázhatnánk, hogy a történelem ideo­lógiák (vallások) küzdelme. Elég csupán egy pillantást vetni a Balkánon dúló esztelen há­borúra, hogy belássuk ennek igazát. Miért gyilkolja az egy nyelvet beszélő szerb, horvát és bosnyák egymást? Mert más néven nevezi és áldoz Istenének, azaz más-más kultúrát, tradíciót fogad el üdvözítőnek. Európa számá­ra már ismeretlen és érthetetlen ez az ag­resszivitás és türelmetlenség, de rögtön meg­értjük, ha elolvassuk Vaclav Cemg A pánszlá­vizmus kialakulása és gaztettei című hallatla­nul izgalmas tanulmányát. A kezdetektől, te­hát az orosz állam kialakulásától, a pravo­szláv kereszténység felvételétől (azaz a nagy egyházszakadástól) követi az orosz történel­met egészen Leninig. Minden egyszerűsítés torzít, mégis abban lehetne összefoglal­ni a pánszlávizmus, azaz pánruszinizmus lé­nyegét, hogy Európával (azaz Rómával) szem­ben ők örökölték (Bizánctól) egyedül az igaz hitet: azaz örökítették át a cezaropapizmust és a rabszolgaságot. Az orosz nép fenntartás nél­kül elfogadja és tűri cárjainak és papjainak uralmát, s ebben a hitében „boldog”, elítéli elu­tasítja az „ördögi” Európa modernizmusát és racionalizmusát, Rómát az igaz hit elárulásá­val, meghamisításával vádolja. Ugyanakkor ennek a mozdulatlanságba merevedett orosz népnek azaz az orthodoxiának .küldetése” van, meg kell hódítania, le kell rombolnia Európát. A cseh történész még a méltán tisztelt Doszto­jevszkijtől is meghökkentőbb, mellbevágóbb, mert cinikus passzusokat idéz, dokumentálva, hogy Európa mennyire nem ismerte (fel) a pánszlávizmus lényegét, torz küldetéstudatát, amely végül is nagyon jól megfért a bolseviz- mussal („szovjet ember”), s oly sok szenvedést okozott magának az orosz népnek, a meghódí­tott országoknak. Ez magyarázza azt a parado­xont is, hogy az oroszok egy része miért isteníti még ma is Sztálint, a minden cároknál zsamo- kabb uralkodót, aki az orosz határokat a leg­messzebbre tolva ki megvalósította Nagy Péter álmát: meghódította Európa egy részét. Anyanyelv - törvényen kívül Gazda József erdélyi író gondolatai nyelvkincsünk óvásáról Sátoraljaújhely (ÉM - DK) - Az anyanyelv őrzése Erdélyben címmel tartott előadást szakta­nároknak Gazda József, kilenc- kötetes erdélyi tanár-író, az „Édes anyanyelvűnk” nyelv­használati verseny egyik prog­ramjaként, az elmúlt pénteken. Beszélt többek között a nyelv számunkra, az anyaországiak számára kevésbé feltűnő érté­kéről, beszélt a csángó-problé­máról, az „elnyelvetlenedésről”, és egyes kérdésekben „vissza­sírta” még a Ceaucescu-diktatú- rát is...- Nekünk erdélyieknek, kisebbségi sorban élő magyaroknak, bár ha ér­zelgősen hangzik is, az anyanyelv édesanyánkként szeretett érté­künk, amely lelkűnknek a része, sorsunknak a meghatározója, véde­lemre, ápolásra, gyöngéd óvásra szoruló kincsünk. Az itteni embe­rek, akiket nem bántanak a nyelvü­kért, kultúrájukért talán nem érzik ezt, így sokaknak közhelyszerűen hathat. Nincs így velünk, akik nap mint nap érezzük nyelvünkben lé­tünk veszélyeztetettségét.- Romániában nem szeretik a ma­gyar beszédet. Mint realitást megtűr­nek ugyan, de nem mindig. Kolozsvá­rott például nem jelenhet meg sehol magyar nyelvű szöveg. Textilművész feleségem kiállításának plakátjára magyarul is írtunk. S bár a román rendezők a lelkűkkel is rendezték a kiállítást, de ők sem merték kint- hagyni a plakátot, nehogy a hatalom szeme megakadjon rajta. Az előadó Fotók: Dobos Klára- Ha egy közösség vagy önkor­mányzat vezetése teljesen színma­gyar egy településen, megbeszélése­iken akkor is kötelező az állam nyelvének használata. Ezt törvény úja elő, amely még Ceaucescu leg­sötétebb érájában sem volt így. Ez a nyelv törvényen kívül helyeztetett nyelv lett, amit az oktatásban is egyre kevésbé tűrnek el. Az még - ha nehezen is - elfogadható, hogy a történelmet románul tanítják a ma­gyar osztályokban is, de szinte pro­vokatív volt az a törvény, amely a szakoktatás magyamyelvűségét megtiltja. - Ha a nyelvet sikerül visszaszorítaniuk, a nemzet elveszti létalapját. Ezért folytatunk küzdel­met nyelvünkért, kultúránkért, megmaradásunkért. De az iskolák beszűkülése nekünk nagy nehézsé­get jelent. Ha az egyetemet az állam nyelvén kell végezni, akkor egyre kevesebben tanulnak magyarul a középiskolákban. Hiszen sok szülő feláldozza a magyarságot gyermeke boldogulásáért. így fokozatosan le­épül a magyar nyelvű oktatás. — Az anyanyelvvesztés szem­pontjából figyelmeztető minden ki­sebbségi sorban élő magyar ember számára a csángó modell, amit szo­morúan tanulmányoztam. A mold­vai csángó magyarok a magyarság legmostohább sorsú rétege. Nyel­vük halotti beszéd korabeli megkö- vültségi állapotban van. Iskolák hi­ányában ott művelt réteg soha nem alakulhatott ki, de őrzik a népi kul­túrát... Vannak falvak, ahol még mindenki magyarul beszél, van, ahol csak az öregek beszélnek, a fia­talok értenek, van ahol csak az öre­gek értenek, és van, ahol már csak a vallásuk magyar (katolikus). Mivel a csángóságnak nincsenek magyar papjaik, a misék nyelve román, a vallás (nyelv)megtartó ereje is egy­re kisebb. A jasi papnevelő intézet­ben hét évig tanítják a csángó gye­rekeket, és nem tudjuk, milyen módszerrel, de teljesen átnevelik őket, meggyűlöltetik velük a ma­gyar nyelvet, a románul nem tudó embernek is bűnként róják fel, ha magyarul beszél. Nem is tudom, ho­gyan egyeztethető össze a lelki gon­dozás ezzel a lelketlenséggel?! Díjkiosztás Kazinczy Ferenc sírjánál Sátoraljaújhely (EM) - Kazinczy Ferenc sírjának megkoszorúzá­sával és a díjak ünnepélyes át­adásával tegnap Széphalomban befejeződött az immár 22. alka­lommal megrendezett „Édes anyanyelvűnk” nyelvhasználati verseny. A legjobb 24 tanuló Sátoraljaújhely plakettjét és pénzdíjat kapott: Ács Erzsébet (Budapest, Körösi Csorna Gimnázium); Arató Balázs (Buda­pest, Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium); Bodnár Anita (Sze­rencs, 118. sz. Ipari Szakmunkás- képző); Buglyó Ildikó (Balmazújvá­ros, Széchenyi Szakmunkásképző); Éles Anita (Budapest, Jedlik Ányos Gimnázium); Finta Éva (Gyula, Köndöcs Benedek Szakmunkáskép­ző); Földváry Miklós (Budapest, Arany Gimnázium); Gáspár Szilvia (Budapest, Gép- és Gyorsíró Szakis­kola); Halász Énikő (Budapest, Ma­dách Gimnázium); Kaposvári Anikó (Sátoraljaújhely, Kossuth Gimnázi­um); Kincs Beáta (Debrecen, Tóth Árpád Gimnázium); Kiss Árpád (Szabadka, Svetozar Markovié Gimnázium); Kiss Viktóra (Debre­cen, Beregszászy Pál Szakmunkás- képző); Kovács Szilvia (Sopron, Szé­chenyi Gimnázium); Laki Attila (Szombathely, Herman Szakmun­kásképző); Lanczendorfer Attila A résztvevők Kazinczy Ferenc szobrát is megkoszorúzták (Budapest, Szent István Gimnázi­um); Pauer Nikolett (Budapest, Kézműipari Szakmunkásképző); Prokl Enikő (Gyöngyös, Kereskedel­mi Szakmunkásképző); Puskás Nor­bert (Kecskemét, Idegenforgalmi szakiskola); Rácz Bea (Kassa, Ma­gyar Tannyelvű Gimnázium); Rontó Krisztina (Székesfehérvár, Kereske­delmi Szakmunkásképző); Szakái Ferenc (Szentes, Horváth Mihály Gimnázium); Szomolai Eszter (Pécs, Babits Mihály Gyakorló Gimnázi­um); Tóth Lívia (Kecskemét, Refor­mátus Kollégium Gimnáziuma). Húsz tanuló az Anyanyelvápolók Szövetsége könyvjutalmát kapta, hét külhoni diák a Művelődési és Közoktatási Minisztérium könyvju­talmában részesült. Négy tanuló a Magyar Rádió Hangarchívumáért Alapítvány jutalmát, két tanuló az új­helyi diákok baráti körének különdí- ját, egy tanuló a kárpátaljai Bátyú Gimnázium különdíját vehette át. A pataki főiskola különdíját megyénk két legjobb eredményt elért tanulója kapta (Bodnár Anita, Szerencs, 118- as Szakmunkásképző és Debreczeni Judit, Miskolc, Avasi Gimnázium). A Hét törzs Alapítvány különdíjában két tanuló részesült. Á Kazinczy Tár­saság különdíját a legjobb szóbeli tel­jesítményt nyújtó Éles Anita (Buda­pest, Jedlik Gimnázium) kapta, a leg­jobb írásbeli teljesítményért pedig Monok Nándor vállalkozó különdíját Bányai Anikó (Szeged, 624. sz. Szak­munkásképző) és Kató Eszter (Győr, Kazinczy Gimnázium) vehették át. Három pedagógus részesült kitün­tetésben, Sátoraljaújhely emlékpla­kettjét és pénzjutalmat kaptak: Mol­nár Vass Katalin (Székesfehérvár, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző), Pásztó Ildikó (Kassai Magyar Tannyelvű Gimnázi­um) és Filmé Simon Márta (Buda­pest, Szent István Gimnázium). A „hazatérő” Borsovai-Lengyelek Edelény (ÉM) - Ötvenöt éve, 1939 karácsonyának másnapján hunyt el Szendrőládon Borsovai Lengyel Gyula református lelkipásztor, író. „Élete ugyan véget ért, „hazament”, de írásának, munkájának gyümöl­cse itt maradt. írásaiban a lelkét szólaltatta meg. Mesét, elbeszélést, cikket írt, és ezek mind az ő evangé­liumának a szócsövei” — hangzott az egykori nekrológban. Am a művek továbbélése, műveinek gyűjtemé­nyes kiadása - az írótárs, a barátok nagy fogadkozása ellenére - soha nem valósult meg... Lengyel Gyula 1879. augusztus 27-én született Ri­maszombatban. Teológiai tanulmá­nyait Sárospatakon 1901-ben fejezte be. 1908-tól haláláig Szendrőládon szolgálta az egyházközséget. Soha nem érezte nyűgnek a vidékiséget, hanem „szent humusznak, amelynek minden fuvallatát belehelte”. Ebből merítette sajátos széphistóriási, me­semondói íelkületét, nyelvezetét. 1913-ban egy országos pályázaton Soós László esete című népies elbe­szélésével első díjat nyert. Ezzel in­dult irodalmi pályafutása. Megjelent két háborús imakönyve is. Dr. Borsovai Lengyel Gyula (1906-1969) nyugdíjaséveit akarta kitölteni az írással, de keveset pub­likált. Hagyatékának értékes része vonatkozik a felsőborsodi cigányte­lepekre, ennek a kérdésnek egye­dülálló ismerője volt, Edelényben dolgozott ügyvédként, ügyfelei zöm­mel a vidék kisparasztjai, szegény­sorsú emberek voltak, akiknek élet- körülményeit a 30-as évek népi­nemzeti szellemében szenvedélye­sen tanulmányozta. Felemelkedé­sük érdekében minél több síkon mozgásba akarta hozni életüket. Kezdeményezésére létesült az ede­lényi tájjellegű népfőiskola. * Borsovai Lengyel László (a magyar Garry Cooper) 1943-ban mutatko­zott be a Kölcsönadott élet című filmben, Muráti Lili partnereként. Mint nyilatkozta a Film Színház Muzsika korabeli számában vele készített inteijúban: „Szendrőládon születtem, gyermekkorom emlékei ennek a gyönyörű vidéknek képei­től gazdagok. Apám református lelkész volt. Az érettségi után csa­ládom katonatisztet szeretett volna belőlem faragni, de engem oltha- tatlan szomjúság vonzott mai pá­lyámra. Felkerültem az Orszá­gos Színészegyesület színészképző iskolájába. * A Borsovai-Lengyel család estjét holnap este 6 órakor tartják az ede- lényi Városi Könyvtárban. A prog­ram már délután 3 órakor elkezdő­dik a kegyelet virágainak elhelyezé­sével Borsovai Lengyel Gyula sír­ján a szendrőládi régi református temetőben. Négy órakor dr. Borso­vai Lengyel Gyula síijához mennek az emlékezók, az edelényi reformá­tus temetőbe. A műsor 6 órakor a nyékládházi református énekkar előadásával kezdődik, majd Laki Lukács László emlékezik Borsovai Lengyel Gyulára. Ifj. Borsovai Len­gyel Gyula ügyvéd, néprajzi gyűjtő 25 éve halt meg, róla Kisfalusi Já­nos és Borsovai Lengyel Judit szól­nak. A filmszínész Borsovai Len­gyel Lászlóról illetve a régi magyar filmekről Muráti Lili filmszínésznő és Veress József filmkritikus beszél­getnek, majd levetítik a Kölcsön­adott élet című filmet. Hologramok Miskolc (ÉM) - Óriáshologramok kiállítása nyílik október 18-án, ked­den délután 4 órakor Miskolcon a Herman Ottó Múzeum Papszeri ki­állítási épületében. Mintegy negy­ven képet hoznak el a szervezők. Bár volt már Miskolcon hologram­kiállítás, de ez most egészen új anyag. A tárlatot Beszeda Gáspár, a Herman Ottó Gimnázium fizika szakos tanára nyitja meg. A hologramok - a technika feltalá­lása a magyar Gábor Dénes nevé­hez fűződik - háromdimenziós ké­pek. A tárgyak szinte kilógnak a kép síkjából a térbe, néhány pedig olyan, mintha a kép mögötti üreg­ben helyezkedne el. így látható a távcső, amelyen át lehet nézni, az oroszlán, melynek akár meg lehet húzni a bajuszát... A kiállításon a képek mellett egy is­meretterjesztő film is megtekinthe­tő, ami a fizika világába kalauzol el, és szemléletesen bemutatja, hogyan készül a hologram. Vasvári-verseny Miskolc (ÉM) - A miskolci 40. Sz. Általános Iskola tanulói március­ban kapták a felhívást a Vasvári Pál történelmi vetélkedőn való rész­vételre. Az ottani diákok közül is so­kan szeretik a történelmet, így ha­marosan összeállt a csapat. Bárány Eszter, Bodnár Nikolett, Hajtós Helga, Joó Csaba és Orosz Kriszti­na felkészítő tanáraik (Berkes Ka­talin és Csudái Pálné) útmutatásai alapján tanultak a versenyre. Sokat jártak könyvtárba is, ismerkedtek a reformkor és szabadságharc nagy­jainak tevékenységével. Májusban volt a városi verseny a 8. Sz. Általá­nos Iskolában, ahol második helye­zést értek el. A középdöntőt október 8-án rendezték Tiszavasváriban, ahol már középiskolások is verse­nyeztek. Ám a győztes mégis a 40-es iskola csapata lett, jutalmuk egy háromnapos erdélyi út. Az országos döntő november 12-ón lesz Buda­pesten, már erre készülnek. Lorántffy-hét Tiszaújváros (ÉM) - A tiszaújvá- rosi Loránttfy Zsuzsanna Általános Iskolában Lorántffy-hetet rendez­nek október 17-21-ig. Ma, hétfőn délután 2 órakor emlékfát ültetnek, illetve kiállítás is nyílik. Kedden délután 2 órától sportvetélkedőt rendeznek az iskola és a meghívott vendégiskolák csapatai között. Szerdán délután szavalóverseny lesz 3~4., és 6-7-8. osztályos tanu­lóknak, majd közös éneklés, dalta­nulás következik. Október 2-án, csütörtökön délelőtt 9 órától iskolai ünnepséget rendeznek névadójuk és a Köztársaság ünnepe tiszteleté­re a Derkovits Gyula Művelődési Központban. Délután 3 órától mű­helyfoglalkozások (rafiababa-készí- tés, kukackészítés, kosárfonás, kol­lázskészítés) várják az érdeklődő­ket. Pénteken reggel 8 órától délu­tán 1 óráig nonstop vetélkedőn dől el, kié lesz a Lorántffy-kupa, majd focimeccsel és discoval ér véget az ünnepségsorozat. Goldmark-est Bécs (MTI) - Nagysikerű Gold- mark-estet tartottak péntek este a bécsi Konzerthausban a Collegium Hungaricum társrendezésében. A Goldmark-társaság elsőrendű célja az, hogy ismét felhívja a zeneértők figyelmét a méltatlanul elfelejtett zeneszerzőre. A magyarországi szü­letésű, bécsi neveltetésű művész al­kotásai manapság alig-alig szere­pelnek a hangversenytermek prog­ramjában és a Sába királynőjét sem igen játsszák a nagy operaházak. A pénteki esten Goldmark műveken kívül Liszttől Lehárig számos nép­szerű zenedarab hallható volt. Kórushangverseny Pozsony (MTI) - Harminc évvel ezelőtt, a Csemadok égisze alatt ala­kult meg, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkara, s ez alkalomból az időközben Szlovákiai Magyar Ta­nítók Énekkara nevet felvett kórus szombaton, a szlovák rádió pozsonyi hangversenytermében jubileumi hangversenyt adott. Janda Iván ala­pító karnagy és a kórus tiszteletbeli karnagya, a debreceni Tamási Lász­ló vezényletével Liszt-, Schubert-, Kodály- műveket adtak elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom