Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-28 / 255. szám
8 ES ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra 1994» Október 28«, Péntek „TÁRLAT Európa elrablása Budapest (ÉM) - A Magyar Festők Társasága kiállítása látható november 7-ig Budapesten a Vigadó Galériában. Az Európa elrablása címmel megrendezett tárlatot - amelyre mintegy százhúsz alkotó küldött képet - Szema- dám György festőművész nyitotta meg. „Sokan fanyalogva fogadták a megadott témát — mondta, s ez az érdektelenség jól érezhető a kiállított művek egy részénél. De hát mit is lehet kezdeni manapság egy ilyen ósdi mitológiai témával? Persze! Itt van a nőalak és a bika együttese, amelynek kettőse alkalmas a gyöngéd törékenység és a fékezhetetlen erő, a kiszolgáltatottság és a vadság, vagy ha úgy tetszik: az emberi és az állati szembeállításra. Meg aztán az egész képletben ott rejlik egyfajta hálás szadomazochista erotika is...” A témát persze sokan, sokféleképpen közelítették meg. A beküldött képek Pogány Gábor mővészettörténész szerint három csoportba oszthatók: A „klasszikus” Europé-tör- ténet; Európa elrablása a XX. századi agresz- szív értelmezésben, illetve képek a kiíráshoz kapcsolódás nélkül. A Szikszón élő Urbán Tibor alkotása elnyerte a Magyar Képző- és Iparművészeti lektorátus díját. Hogy az ő képe melyik kategóriába sorolható, azt döntse el az olvasó... Urbán Tibor alkotásait legközelebb lapunk 50. évfolyamának megjelenése alkalmából rendezendő kiállításon láthatjuk Tánc, test, természet Budapest (MTI) - Eifert János fotóművész három „összeölelkező” gondolatot tár képeinek segítségével a nagyközönség elé legújabb tárlatán. A Tánc, a Test, a Természet című kiállítása ma nyílik meg a gödi Fotó- és Képzőművészeti Galériában. A három T magyarországi bemutatója egyben főpróbája a művész novemberi franciaországi vendégszereplésének. A nyitó esten Eifert diaporámáiból is ízelítőt kaphatnak az érdeklődők. A nemzetközi hírű fotós tárlata november 19-éig tekinthető meg a Pesti út 72. szám alatti FEK-ben. Összehangolt felújítás Miskolc (ÉM) - A Miskolci Szimfonikus Zenekar felújított székházának műszaki átadását tegnap délelőtt tartották. Mint Sir László igazgató elmondta, tíz éve, amióta ott működik a zenekar, nem volt külső felújítás. Pedig hiba volt bőven. .Ezeket gyakran mondogatták is, míg végre a malomra is jutott a város költség- vetéséből. Megoldatlan volt a szellőztetés, a vízelvezetés, hiányzott a hőszigetelés. Mindez - a teljes külső felújítással együtt - 8,6 millió forintba került. Az Uniton Kft. kivitelezésében két hónapig tartott a munka. A zenekar próbáit nem zavarták, egyrészt mert kihasználták a nyári szünetet, másrészt mert a zenekarral összehangolva dolgoztak. A megújult malom Garbonciás (Huzella) Péter ...meg természetesen a sok gyerek és a kásavári polgárok Huzella Péter, a bábok és a gyerekek Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - „A babákon, a tárgyakon keresztül talán egy picit lazul ez a világ.” A gondolat Szőllősi Rita jelmeztervezőtől való, akinek rongybabáiból nyűt kiállítás tegnap Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Ház gyermekgalériűj ában. És ezek a bábok szerepeltek a megnyitó után Huzella Péter Garbonciás Péter és a kásavári polgárok című gyermekműsorában. Az előadás alatt a világ aztán végképp teljesen fellazult. Tette ezt a mese, tette a gyerekek meseakarása, a közös éneklés. Hiszen a műsor elején rögtön megtanultak egy dalt, amiből kiderült, hogy Garbonciás Péter meg a Kócszakállú hegedűs batyujában „benne a szél, benne a víz, benne a tűz lakott, benne a város, benne a házak, benne a csillagok...” Az előadás után is hallottuk még, hogy a gyerekek dúdolják a kellemes dallamot, volt olyan kicsi ember, aki ahhoz is vette a bátorságot, hogy „becserkészve” az előadót kijelentse: „szép volt a műsor, de én úgyis tudom, hogy te voltál a Kócszakállú is.” □ Nem unja, hogy ezzel a műsorral egyedül járja a világot? • Egyáltalán. Sőt. Ez a műsor már két éve megy, nagyon sok helyen voltam vele, és még mindig nagyon szeretem. □ Ön nyitotta meg a rongybabák kiállítását, és szerepeltette is a bábukat. Ez véletlen? • Szőllősi Rita jelmez- és divattervező, elkezdett ilyen babákat csinálni. Én először távolinak tartottam az ötletet, nem láttam fantáziát abban, hogy bevegyem őket a műsoromba. Aztán megláttam a bábokat, és beléjük is szerettem. Nagyon tetszett, ahogy egyszerű természetességükkel, üdeséggel, csillogó szemmel ott ültek a szobában. Nem mondom őket szépnek, de olyanok, amilyen emberekkel szívesen találkoznék az utcán... Aztán megkérdezte a bábszínház vezetője, nem lenne-e kedvem valamilyen bábos előadást csinálni. Eszembe jutottak ezek a figurák, és igent mondtam. Azóta Zalán Tibor már a mesét is megírta, úgyhogy nemsokára kezdhetjük a próbákat... □ A Garbonciás-mesében eredetileg nem szerepelnek ezek a babák? •Hogy a gyerekek együtt játszanak a babákkal, ez tulajdonképpen előzetes a bábszínházi műsorhoz. Azt próbálgatom, mennyire képesek azonosulni egy-egy figurával. Úgy tűnik, hajó sztorit adok hozzá, tudnak azonosulni. Ugyan Lilla - az a bábu, akit feleségül szoktam kérni - minden gyermekhangja kikosarazott eddig, de még nem adtam felül Nem volt még olyan, hogy a gyerekek nagyon „elvitték” a történetet? • Nem, mert akkor én mindig visszavezetem őket, hiszen a dalok miatt nem hagyhatom, hogy nagyon eltereljenek. Persze, ha van más dal, ami kapcsolódhat a történetükhöz, akkor nagyon szívesen engedek... A bábszínházban azonban nem lesz ilyen lehetőség, hiszen egy színházi előadás nem épülhet véletlenre. Ott természetesen bábszínészek játszanak majd. De azért lesz a közönségnek is lehetősége a bekapcsolódásra. □ Eleinte a magas színpad egy kicsit távolságtartóvá tette az előadást, de később oldódott a hangulat... • Nagyon sokszor szerepelek ovikban, vagy százfős termekben, ahol közvetlenebb a játék, erősítés nélkül lehet énekelni. Azok hangulatos előadások. De a legnagyobbnak mégis csak akkor tűnik a siker, mikor négyszáz gyerek akar énekelni, beszélni velem. Úgy érzem, a bábok aztán közelebb hoztak egymáshoz bennünket. A „kásavári polgárok” egyébként nem szerepelnek minden előadásban, csak ahol kiállítás is van. A kiállításokat is én szervezem. Ez több munkát jelent, de ezek a figurák már a barátaim lettek, mint az alkotójuk is, aki egyébként nem Magyarországon él. Miért ne segítenék a megismertetésükben, hiszen a bábuk segítenek nekem... Nyelvi pizsamák és frakkok Megemlékezések Kazinczy születésének 235. évfordulóján Miskolc (ÉM - FG) - A sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület, a Kazinczy Ferenc Társaság és a Kazinczy Ferenc Múzeum kedden tartott ünnepélyes megemlékezést a magyar nyelvújítás vezető egyéniségének, a korabeli irodalmi élet szervezőjének tiszteletére. Tegnap pedig - Kovács Ferenc- né tanárnő kezdeményezésére - a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban rendeztek anyanyelvi napot Kazinczy születésének 235. évfordulója alkalmából. A rendezvényre meghívták Deme László profesz- szort is, aki Kazinczy üzenetéről tartott előadást. Kazinczy korának egyik legnagyobb kérdése az volt, hogy a német nyelv további terjesztésével lépünk-e Európa felé, vagy maradunk a latinnál, és ezzel a leszakadás mellett döntünk. A két lehetséges változat közül Kazinczy a harmadik utat választotta - hallhattuk a nyelvész- professzortól -, a magyar nyelvet tette alkalmassá az európai kultúra befogadására. Tehát a mindennapokban használt közlésmódot emelte olyan szintre, hogy megfeleljen a kor műveltségének közvetítésére. A történelmi visszatekintés után közelmúltunkhoz érkezve Deme László beszélt arról, hogy nem is olyan régen még két nyelvet használtunk. Amit otthon úgy mondtunk, hogy nehezen megy az aratás, mert nincs elég szakember, az nyilvánosan már így hangzott: „az aratási munkálatok szempontjából a termelőszövetkezetet hátrányosan érinti, hogy nem áll rendelkezésre elegendő szakember.” Volt tehát egy kényelmes nyelvi pizsamánk, és egy merev frakkunk, de nem találtuk meg az utcai viseletre alkalmas öltönyünket, fogalmazott a profesz- szor. De mint mondta, ennek a kaci- fántosságnak nem a nyelvi műve- letlenség volt az oka, sokkal inkább a rejtőáödés, a személytelenség. Az ilyen megfogalmazásokban kifejeződött az is, hogy senki nem akarta vállalni a felelősséget, semminek nem volt gazdája. Mára megszűnt ez a kétnyelvűség, viszont úgy tűnik, mintha „pizsamát” viselnénk a közéletben is. Még az irodalmi művekben is gyakran találkozunk kö-' zönséges kifejezésekkel, trágár szavakkal. A „modortalanság egyenlőségére” számtalan példát hallhattunk az előadótól. Mint mondta, ma is olyan méretű problémákkal állunk szemben, mint annak idején Kazinczy Ferenc és társai. Az értelmiség ébresztgetése Alakulóban a Magyar Kulturális Kamara borsodi tagozata Miskolc (ÉM - M.L.) - „Csökken a kultúra mozgástere.” Talán ez lehetne a mottója annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap délelőtt a Magyar Kulturális Kamara B.-A.-Z. megyei tagszervezete a megyei pedagógiai és közművelődési intézetben tartott. A találkozón nem csak megyénk többé-kevésbé ismert művelődési helyzetét mutatták be. A fő cél egy önálló, megyei kulturális kamara megalakítása volt. Az utóbbi időkben, ha magasabb fórumokon szó esett a művelődésről, állandóan visszatérő problémaként merült fel a kérdés: lri is képviselje ezen a téren megyénket? Hogy országunk helyzete, a gazdasági, társadalmi, morális válság az északi régióban fokozottan érezteti hatását, az nem szorul magyarázatra. Bizonyára az sem, hogy ez milyen hatással van megyénk kulturális életének alakulására. Az infrastruktúra, a szociális, egészségügyi ellátottság stb. hiányossága okozza azt, hogy a közelmúltban már azzal is számolni kell, hogy évente mintegy négyezren — főként az értelmiségiek - hagyják el a megyét. Hiába vannak eredmények az alsó-, közép- és felsőszintű oktatásban, az iskolán kívüli művelődés egyéb területein... Ha a létfeltételek - már az alapoknál kezdve - nem javulnak, ez a folyamat aligha állítható meg. „Számba kell venni, mi az, ami a kultúrában elsüllyedt, és mi az, ami új életre kelhet belőle” - mondta a tanácskozáson Zelnik József, a Kulturális Kamara elnöke. Ő úgy látja, nem volt túl nagy véráldozat a kultúra területén az elmúlt négy évben. Hozzátette: talán. Megerősítette azonban az ismert tényt, hogy a fiskális szemléletű pénzügyi politika további pénzelvonással kívánja „megoldani” a művelődés kérdését. Szót ejtett arról is, hogy - hasonlóképp az Antall-kormány idején tapasztaltakhoz - az érdekképviseleti szervezetek felszólalásait most sem, sőt egyre kevésbé veszik komolyan. Zelnik abban látja a kultúra területének mai problémáit, hogy a kulturális kormányzat a Békési-program mellett áll. Pedig - mint mondta - ebből a szférából már nincs mit „kisöpömi”. A kulturális szféra ma is a legérzékenyebb és legmozgékonyabb része a társadalomnak. Azt viszont az értelmiség hibájának tartja a kamara elnöke, hogy az - a társadalmi élet egészét tekintve - ma nem tud olyan programot adni, mint annak idején, a „szamizdat-idökben”. Pedig ha a művelődésben érdekeltek összefognak, változatlanul nagy erőt képviselnek. Velük együtt a Kulturális Kamara - a társadalom „megtűrtjeinek” érdekképviseleti szerveként - a művelődés területén mindenkit érintő kérdésekben hallathatja a szavát. Őszi könyvnapok Ózd (ÉM) - Az Ózdi Városi Könyvtár és a Bükk Művelődési és Vendéglátóház Lajos Árpád Honismereti Köre őszi könyvnapokat szervez a városi könyvtárban (Petőfi tér 1.). A sorozat első rendezvényén, október 28-án, pénteken délután 3 órakor Obbágy Csaba, a Művelődési, Oktatási és Sportbizottság elnöke mond köszöntőt. Ezt követően Viga Gyula néprajzkutató, muzeológus mutatja be az általa szerkesztett Megyekönyvet. November 8-án, kedden délután fél 5-től Dobosy László honismereti kutatóval találkozhatnak az érdeklődők. November 11-én, pénteken délután 4 órától író-olvasó találkozó lesz Mács József szlovákiai magyar íróval. Zenélő tárlat Miskolc (ÉM) - A Lillafüred Alapítvány hetedik alkalommal rendez vasárnapi kiállítást és koncertet a Palotaszálló Lillafüred galériájában. Október 30-án, vasárnap délután 4 órakor Máger Ágnes festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás, a tárlatot Végvári Lajos művészettörténész ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitót követően délután 5 órától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatói adnak koncertet. A műsoron Schubert-, Lully-, Bruch-, Purcell-, handel és Gabriel- li-művek szerepelnek. A rendezvényre a belépés díjtalan. Múzeumi közlemény Sárospatak (ÉM) - A sárospataki Rákóczi Múzeum 1994. november 1-jétől 1995. március 31-ig - hétfő kivételével - naponta délelőtt 10-tól délután 5 óráig tart nyitva. A monoki Kossuth Emlékmúzeum csak előzetes bejelentés után látogatható. Cím: Kavajecz Andrásné, Monok, Széchenyi u. 18. Irodalmi államosítás Miskolc (ÉM) - Czigány Lóránt professzor A magyar irodalom államosítása, 1946-1951 címmel előadássorozatot tart a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének 108- as termében (volt TÜKI épület, Hl. emelet). Az első alkalommal a korszak íróiról beszélt a Londonban élő irodalomtörténész. Legközelebb, október 31-én, hétfőn délután 3 órától Intézmények: az irodalmi élet kereteinek államosítása címmel tart előadást. A sorozat befejező, november 7-i előadásának címe: Ideológia, azaz az irodalmi tudat manipulálása. Nyelvtanulás otthon Miskolc (ÉM) - A Francia Intézet e hónap 15-én indította be új, hat hónapos távoktatási programját, amely elsősorban azoknak készült, akik elfoglaltságuk miatt nem tudják látogatni az intézet óráit. A kezdőknek szóló komplex nyelvtanulási módszert azonban - az érdeklődésre tekintettel - 1995. január 1- jétől újabb félévet indítanak, hogy még szélesebb rétegek ismerkedhessenek meg a francia nyelvvel. A távoktatási programcsomag három részből áll: tankönyvből, hangkazettából, illetve videokazettából. A nyelvet tanulók - konzultációs na- pokoh - tanári segítséget is kapnak. A program iránt érdeklődők felvilágosításért a Francia Intézet tanulmányi osztályához az 1/202-11-33- as telefonszámon, vagy levélben a 1011 Budapest, Fő u. 17. címen fordulhatnak. Tizenéves verselők Berzék (ÉM) - Negyedik alkalommal rendeztek október 23-án vers- és prózamondó versenyt Berzéken, ahol nyolc község - Bocs, Gesztely, Hemádkak, Berzék, Sajóhídvég, Köröm és Girincs - alsó- és felsőtagozatos általános iskolásai mérték össze tehetségüket, előadói képességeiket. A vetélkedőt - amelynek hagyományát négy éve Orosz Ferenc ápolja (s aki mellesleg nem pedagógus) - a Potoczky-kastélyban, illetve a polgármesteri hivatal előcsarnokában rendezték meg. A verseny zsűrije úgy értékelte az előadókat, hogy azok majd’ mindegyike érdemes lett volna az első helyezésre. Mivel erre lehetőség nem volt, az elsőség kérdését az összesített pontszámok döntötték el /'•K
