Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-06 / 236. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994. Október 6., Csütörtök _MOZI Mr. Jones Gyógyító csók orvostól (Lena Olin) a beteg­nek (Richard Gere) (EM - CsM) - Mr. Jones meglehetősen érdekes figura. Impulzív és jókedélyű, különös lénye megragadja az embert. Am ha egyszer valaki a hatása alá került, nem szabadul az akaratától. Fantasztikus energiájával minden ellenállást lehengerel. És ezért időnként már az agyunkra megy. Ami pedig még ennél is bosszantóbb: a másik veséjébe lát. Mr. Jones ezen kívül a leg­jobb korban és karban van, ráadásul jóképű, művelt, rajong a zenéért. Csak egy baj van vele. Mr. Jones mániás depressziós. Dr. Libbie Bowen ezzel szemben az az elis­mert pszichiáter, aki válása után nem igazán találja a helyét, ráadásul egész nap mások lel­ki problémáival foglalkozik, és az így halmozó­dó magányát kifelé erősnek, kiegyensúlyozott­nak és magabiztosnak mutatkozva próbálja még maga elől is eltakarni. Ez sikerül is, míg szembe nem találja magát egy, a megszokott betegektől nagyon is elütő pacienssel. Aki ter­mészetesen nem lehet más, mint Mr. Jones. Mike Figgis filmje ettől még lehetne jó. Sőt, egészen sokáig megtart minket abban a kelle­mes érzésben, hogy végre valami más, valami őszinte. Mert nemcsak a mániás depresszió­sokról, de a „normális” létről, a kettő viszonyá­ról, meg arról is beszél, milyen egyszerű elbal- tázni egy kapcsolatot. De ahogy múlik az idő, egyre jobban érez­zük, hogy ez bizony valóban romantikus drá­ma, itt Mr. Jones nem tanul meg repülni, in­kább meggyógyul, mert - mint tudjuk - a sze­relem mindent legyőz! Kosarak az iskolában Miskolc (ÉM) - A Martin János Dolgozók Ál­talános iskolája és Speciális Szakiskola tanu­lóinak munkáiból nyílik kiállítás ma délután 1 órakor az Eötvös József Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet galériájában. A szakiskola a halmozottan hátrányos helyzetű, középfokú intézményekben tovább nem tanu­ló, illetve onnan lemorzsolódott, egészséges, normál képességű fiataloknak ad otthont. Az iskola célja a munkanélküli problémák kezelé­se, társadalmi és munkaerőpiaci beilleszke­dés, a szakmai műveltség megalapozása, a hi­vatásszeretet kialakítása, kommunikációs ké­pességek fejlesztése, továbbépíthető alapmű­veltség. Működésük három éve során tanműhelye­ket alakítottak ki, és szereltek fel a szükséges szerszámokkal, eszközökkel, gépekkel (kézi és gépi hímző, textilipari varró, kosárfonó, bőr- műves, szőnyegszövő stb.). A mezőgazdasági szakmához üvegházat építettek, raktárhelyi­séget és gyakorlókertet hoztak létre pályáza­tokon nyert összegekből. Olyan eszközrend­szert szeretnének biztosítani az oktatáshoz, mely lehetőséget ad a tanulóknak az effektiv értéket is létrehozó „termelve oktatni” alapelv érvényesítésére. Nagyon fontosnak tartják, hogy szakmához juttassák tanulóikat. A munkával szeretné­nek nevelni. Tapasztalták, hogy a műhely­munkában a szakmában elért sikerek rendkí­vül erős és főként gyors önbizalomfejlesztő, erősítő tényezőként működnek. A túlzottan el­méleti beállítottságú általános iskola kudarca­it a gyakorlati munka sikerei korrigálják a leg­gyorsabban. Itt az elmélet és gyakorlat viszo­nyából az utóbbinak van nagyobb tere, de az elméletet is megőrzik felzárkóztató jelleggel. Az oktatás során készített tárgyak egy ré­szét értékesítik, amiből újabb anyagokat vásá­rolnak. Hogy kiállítást rendezzenek a tanulók által készített termékekből, arra még nem volt példa. Pedig a gyerekek előmenetele szem­pontjából annak is nagy jelentősége van, hogy felismerik, ezek a munkák milyen értékek a maguk világában. Első kiállításuknak ad ott­hont az Eötvös szakközépiskola. Balatoni Klá­ra az iskola tanára vizsgáztatott a szakiskolá­ban, ő vetette fel a kiállítás lehetőségét. Mos­tanra érett be a gondolat, így mától láthatóak a szakiskolások kosarai, hímzései, bőrművei, térítői, illetve szakmai rajzai. A kiállított anyagot most is eladják majd, s az iskola veze­tése ezt már nem csak anyagvásárlásra, hanem a gyerekek támogatására is szeretné fordítani. Az oktatásügyről „első kézből” Miskolc (ÉM - M.L.) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet tegnap délelőtti tanácskozásán mintegy hétszáz közoktatásban érdekelt intézmény képviselője gyűlt össze a Miskolci Egyetem aulájában. A megjelentek Bát­hory Zoltán helyettes államtit­kártól „első kézből” értesülhet­tek azokról az elképzelésekről és tervekről, amely irányba a minisztérium a magyar oktatás­ügyet fejleszteni kívánja. Az előadó a minisztérium változta­tásokra vonatkozó elképzeléseit há­rom csoportba sorolta. Elsőként az iskolák működtetésének anyagi vo­natkozásait emelte ki, ezen belül is a közoktatáson belüli három szek­tor - önkormányzati, egyházi, ala­pítványi és magániskolák - közötti esélyegyenlőség kérdése került szó­ba. A magyar gyerekek 92 százalé­ka önkormányzati iskolákba jár - mondta Báthory -, de óriási különb­ségek vannak az egyes iskolák kö­zött. Főként a kistelepülések iskolái hátrányos helyzetűek, és ezek prob­lémáinak megoldására nagy súlyt kell fektetni. Elképzelésként emlí­tést tett arról, hogy ez ügyben az ön­kormányzati társulásokban, az is­kolafokoknak megfelelő körzetesí­tésben, illetve az ehhez kapcsolódó utaztatásban látnák a megoldást. Az egyházi iskolák kérdésére nem tért ki az előadó, viszont állította, hogy léteznek olyan alapítványi iskolák, amelyek még a nor­matív támogatást sem kapják meg. Ezek hátrányos helyzetének tisztá­zását ígérik. Csökken az óvodába-iskolába já­ró gyerekek száma - mondta az ál­lamtitkár helyettes -, ennek ellené­re az egyes gyerekek után járó nor­matív támogatás emelése a tavalyi évben elmaradt. A norma emelésére most sem lesz pénz, viszont szeret nék, ha a tanulószám csökkenésé­ből fennmaradó összegeket használ­hatnák fel „emelés” gyanánt az ok­tatás minőségének javítására. A hat- és nyolcosztályos középiskolai oktatási formák felvetették a nor­matív támogatás rendszerének to­vábbi differenciálását is. így a felső középiskolásokra jutó norma emelé­sét már csak azért is fontosnak tar­tanák, mivel ez átmenetet jelent a felsőoktatás felé. Az oktatás tartalmi részének sarkalatos pontjaként a nemzeti alaptanterv megalkotását említette Báthory, amely meg tudná akadá­lyozni az iskolarendszer - állítása szerinti - szétesését. Az alaptantervi elképzelésük új­donsága - amellett, hogy olyan új­szerű ismeretek is bele kerülnének, mint az „európai dimenzió”, a kör­nyezet és természetvédelem, az in­formatika, egészségvédelem -, hogy a 10. évfolyam végére alapművelt­ségi vizsgát írnának elő. Ez azon­ban a mostani négy-, hat- és nyolc- osztályos középiskolai oktatás tan­tervi rendszerének átgondolását is feltételezi. A nemzeti alaptanterv szerint erre a vizsgára minden is­kolatípusnak fel kellene készíteni az ott tanulókat. Úgy gondolják, hogy egy jó érettségi visszaadná a középiskolák presztízsét, és egy országosan elfogadott vizsgarend- szerben (alap és emelt szintű vizs­ga) a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők mentesülnének a fel­vételi vizsga alól. A minisztérium képviselője úgy látja, hogy a világbanki kölcsönöket eddig elsősorban a felsőoktatás fej­lesztésére használták, és az óvodák, általános és középiskolák ebből mit sem láttak. Most ezekből a pénzek­ből ennek az „elfelejtett” területnek is többet ígérnek. Színi elismerés Budapest (MTI) - Az elmúlt évad színikritikusi díjait adta át a hét elején Koltai Tamás, a Magyar Színházművészeti Szövetség kriti­kusi tagozatának elnöke a fővárosi Rátkai Klubban. A legjobb rendezés díját megosztva kapta Ascher Tamás Pirandello: Ma este improvizálunk (budapesti Ka­tona József Színház) és Barker: Je­lenetek egy kivégzésből (kaposvári Csiky Gergely Színház), valamint Mohácsi János-Jókai Mór: Itt a vé­ge, pedig milyen unalmas napnak indult (nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház) című darab színpad­ra állításáért. A legjobb női alakításért járó elisme­résben Molnár Piroska részesült a kaposvári Barker előadásában nyúj­tott teljesítményéért. A legjobb férfi alakítás díját Garas Dezső kapta a Művész Színház két produkciójában nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő címet Haumann Pé­ter érdemelte ki három előadásban nyújtott kimagasló játékáért. A legjobb jelmez díját Bartha And­rea kapta két vígszínházi produk­ció, a Heilbronni Katica és a Mesél a bécsi erdő kosztümjeiért. Az ünnepségen adták át a Bálint Lajos-emlékgyűrűt is. Az elismerést ezúttal Kamarell Márta, a kaposvá­ri Csiky Gergely Színház művészeti titkára vehette át. Újra Marica grófnő Ismét felcsendülnek a népszerű dalok: Szép város Kolozsvár..., Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket..., Hej, cigány-éneklik a Miskolci Nem­zeti Színház művészei. Az évadnyitó utáni első előadások ezen a hét végén: október 7-én, 8-án, 9-én este 7 órakor kezdődnek. Ezt köve­tően szeptember 15-én és 16-án játsszák a Marica grófnő című Kálmán Imre-operettet. Fotók: Dobos Klára Magyar táncok Ázsia kapujába Miskolc (ÉM - M.L.) - Többször megszűnt már, de a fiatalok lel­kesedése újra meg újra életre keltette az Avas Néptáncegyüt­test. így történt ez az elmúlt év áprilisában is, amikor Tóth György művészeti vezetésével alakult újjá az „ötödik generáci­ós” tánccsoport. Az eredeti népi hagyományok őrzését és közve­títését tekintik szívügyüknek. A napokban érkezett haza hatnapos isztambuli útjáról a miskolci Avas Táncegyüttes, ahol az Ataköy Folk­lór Fesztiválon vettek részt. Fellépé­seikkel nem csupán városunkat, me­gyénket, de az egész ország színeit is képviselték. □ Hogyan jutott ki az együttes erre a fesztiválra? - kérdeztük a tánccso­port művészeti vezetőjétől. • Létezik egy nemzetközi szervezet (a CIOFF) - mondja Tóth György amely próbálja a világban fellelhető népi hagyományokat összefogni, se­gíteni ezek fennmaradását, megőr­zését, de egymás közötti „cseréjét” is. Ez a szervezet a világ több pont­ján rendez ilyen, és hasonló találko­zókat. A törökországbeli fesztiválra - miután pályázatainkat a Kulturá­lis Alap, illetve a városi Mecénás Alap elfogadta és anyagiakban is hozzájárultak az úthoz - egy tisza- újvárosi menedzserirodán keresztül jutottunk ki. □ Hogyan fogadták a magyarokat egy más érték­renddel bíró kul­túrkörben? • Ázsia kapujá­ban ciprusi, ma­cedón, grúziai és bolgár együtte­sekkel léptünk közösen föl. A fe­szített program tíz fellépésből állt, ezenkívül részt vettünk két menettáncban is. Törökország­ban, egy egészen rnás életfelfogá­sú, az európaitól különálló kultú­ra bölcsőjében széki, kalocsai, dél-alföldi, bon­chidai, sárközi táncainkat adtunk elő. Ez a műsor tulajdonképpen reprezentatív bemutatója hazánk néphagyományainak. Előadásain­kat - amelyekkel tereken, kultu­rális centrumokban mutatkoztunk be - mindenütt élénk érdeklődés kísérte, s nagy csődület támadt egy-egy alkalommal ott, ahol meg­jelentünk. Jó érzés volt, hogy látni akartak minket. Egy-egy fesztivál alkalmat ad a népek közötti kultu­rális információcserére, de arra is, hogy megismerhessük egymás művészeti tevékenységét. Öröm volt látni, amikor az esti tánchá­zak alkalmával fiaink, lányaink együtt táncoltak a más országok­ból érkezettekkel. Ezeken az esté­ken a kultúrkörök határai - ha pil­lanatokra is, de - elmosódtak. Ha adódtak is olykor nyelvi nehézsé­gek, azokat legegyszerűbben a tánc „nyelvével” oldották meg. □ Mi a „holnapi” terve az együtte­süknek? ® Pihenésre nem sok időnk lesz, hiszen fellépéseinkre itthon is szá­mítanak. Az év hátralevő részét tehát „itthon” töltjük. Jövőre meg­hívást kaptunk Macedóniába, mű­sort kértek tőlünk a bolgárok, de Törökországban is szívesen látná­nak minket újra. Ha az anyagiak megengedik, bizonyára eleget te­szünk ezeknek a felkéréseknek. Két év múlva, amikor fennállásá­nak negyvenötödik évfordulóját ünnepli az Avas, szeretnénk mi is egy fesztivált összehozni váro­sunkban. Miskolc (ÉM) - A Miskolci Böl­csész Egyesület költőkereső pályá­zatot hirdetett. Az ország egész te­rületéről jelentkezhettek a verse- lők, minimum öt pályaművet vár­tak tőlük a pályázat kiírói. A cél az volt, hogy lehetőséget nyújtsanak az ifjú költőknek verseik megméret­tetésére. A díjkiosztó ünnepséget kedden tartották. Székelyhídi Zsolt, az önképzőkör elnöke tájékoztatása szerint 67-en küldték be munkái­kat. Ezt jó eredménynek tartjákj;hi- szen ez volt az első akció. De termé­szetesen jövőre újra meghirdetik. Főleg huszonévesek jelentkeztek, s a bírálók szerint (az egyesület iro­dalom szakos hallgatói) a versek többsége jó közepes színvonalú volt. Igazán kimagaslót nem találtak, ezért első díjat nem is adtak ki. Vi­szont hárman lettek másodikok: Fi- ló Vera (Zalaegerszeg), Maronics Annamária (Pécs), Tarr Hajnalka (Szentendre), a harmadik díjat pe­dig a budapesti Rajnai Attila kapta. Kisebb pénzjutalmat illetve köny­veket vehettek át a legjobbak, vala­mint megjelenik az egyesület kiadá­sában egy antológia a beküldött versekből. Őstörténet Miskolc (ÉM) - Kik vagyunk, hon­nan jöttünk? - avagy az új magyar őstörténet vázlata címmel Bakay Kornél régész-őstörténész (Kőszeg) tart diavetítéses előadást október 7- én, pénteken délután 5 órától Miskol­con a Földes Ferenc Gimnáziumban. SzociofUm Miskolc (ÉM) - A szociofilm és a vi­zuális antropológia címmel a Gu­lyás testvérek tartanak előadást ma, csütörtökön délután 5 órától a Miskolci Egyetem E/6-os kollégiu­mában. Egy videofilmét is megte­kinthetnek az érdeklődők, Kicsi, mérges öregúr címmel. Az Izsó-Kör fotói Miskolc (ÉM) - A kazinbarcikai Izsó-Kör fotókiállítását ma, csütör­tökön délután négy órakor nyitja meg Németh Éva tanár - a kollégi­um tanulóinak közreműködésével - a Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkás- képző Intézetben (Miskolc, Iíjúság u. 16-20.). A tárlatot október 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Közoktatási kérdés Budapest (MTI) - Az oktatási rendszert finomítani, nem megre­formálni kell - hangzott el a Buda­pesti Tankerületi Oktatásügyi Köz­pont mellett működő, szeptember 17-én alakult szakmai testület teg­napi sajtótájékoztatóján. Harmath Gábor elnök elmondta: a tanács a gyakorló pedagógusok szakmai gondjaival és más fontos közoktatá­si kérdésekkel foglalkozik. A szak­mai testület első budapesti ülésén foglalkoztak többek között a gyógy­pedagógiai tevékenység helyi el­lentmondásaival, a vizsgarendszer kidolgozatlanságával, a pedagógiai ellenőrzés hiányának negatív kö­vetkezményeivel és az iskolaszerke­zeti átalakulás ellentmondásaival. Tankerületi hír Miskolc (ÉM) - Az Észak-ma­gyarországi Tankerületi Oktatás­ügyi Központ október 20-án 10 órá­tól Miskolcon, a Tudomány és Technika Házában Szerkezetváltó iskolák címmel szakmai tanácsko­zást rendez, előadó Boldizsár Gá­bor, a művelődési minisztérium fő­osztályvezetője. Téma: a szerkezet- váltás tartalmi és szervezeti prob­lémái. Délután 2 órától szekciók­ban folytatódik a munka, a hatosz­tályos, a nyolcosztályos gimnázi­um, az innováció és támogatás té­mában. A nagy érdeklődésre való tekintettel a jelentkezési határidőt október 10-ig meghoszszabbítják. A tanácskozás iránt elsősorban a 6 és 8 osztályos csoportokat működ­tető intézmények, vagy az ilyen szándékkal foglalkozó pedagógu­sok és vezetők érdeklődnek, de sze­retettel várnak mindenkit. A rész­vétel ingyenes. Jelentkezési cím: Észak-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ, 3525 Mis­kolc, Városház tér 1. „Avasi" táncosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom