Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-05 / 235. szám
4 Z Itt-Hon 1994. Október 4., Kedd Az Itt-Hon konyhája Paprikasaláta pulykafelvágottal Hozzávalók (négy személynek): 8 szelet pulykamellfelvágott, 6 db nagy zöldpaprika, egy nagy fej hagyma, egy gerezd fokhagyma, 2 dkg vaj, vagy margarin, másfél deciliter zöldséglé (kockából), 2 evőkanál borecet, fél kávéskanál szárított kakukkfű, só, fehér bors, késhegynyi cukor, majonéz. A paprikákat hosszában félbevágjuk, kivesszük a magházát, és vékony csíkokra vágjuk. A hagymát és a fokhagymát apróra vágjuk. A felhevített zsiradékban a hagymát és a fokhagymát üvegesre dinszteljük. Hozzáadjuk a paprikacsíkokat is, és rövid ideig együtt dinszteljük. Hozzáadjuk a zöldséglét és az ecetet, s lefedve körülbelül nyolc percig gyenge tűzön pároljuk. A párolás utolsó két percében beleszórjuk a kakukkfüvet is. Sóval, borssal és cukon’al ízesítjük. Hagyjuk kihűlni. A pulykamellfelvágottat és a paprikasalátát nagy tálra tesszük. Majonézt adunk mellé, és fehér kenyérrel vagy zsemlével fogyasztjuk. Kenyérhús ananásszal Hozzávalók (négy személynek): 4 szelet kenyérhús, háromnegyed kiló burgonya, egy doboz ananászbefőtt, 4 db hagyma, 3 evőkanál olaj, törött bors, fél csokor petrezselyem, másfél deciliter tej, egy evőkanál vaj vagy margarin, őrölt szerecsendió. A burgonyát kockákra vágjuk, és sós vízben megfőzzük. Közben az ananászbefőttről lecsöpögtetjük a levét. A hagymákat karikákra vágjuk. A felhevített olajban a kenyérhús mindkét oldalát közepes lángon körülbelül 3-3 percig sütjük. Kivesszük az olajból és meleg helyre tesszük. Az ananászt és a hagymakarikákat a forró olajban állandó keverés közben lepirítjuk. Kevés sóval és borssal fűszerezzük. A tejet meglangyítjuk. A burgonyát leszűrjük a fózővízről, és a krumplinyomóval szétnyomjuk. Hozzákeverjük a tejet és a margarint. A burgonyapürét szerecsendióval ízesítjük. A húskenyeret, az ananászszeleteket és a hagymakarikákat, valamint a krumplipürét tányérokra elosztjuk. A krumplipürét megszórjuk apróra vágott petrezselyemmel, és petrezselyemlevelekkel díszítve tálaljuk. Új hely — városvédő szemmel (1.) Az újhelyi Magyar Kálvária egy 1939-ben készült felvételen Pauleczki Margit Sátoraljaújhely (ÉM) - Országunknak két őrt álló leánya van. A nyugati határszélen Sopron, míg észak-keleten Sátoraljaújhely. Zemplén vármegye székhelye 17561-1950 között, 1261-ben kapott városi kiváltságlevelet. Ma Hegyalja legjelentősebb települése, a Hegyköz kereskedelmi, kulturális központja. Zemplén vármegye levéltárában értékes iratanyag tanúskodik Sátoraljaújhely küzdelmes múltjáról. Ehhez a városhoz jeles személyiségek kötődnek, csak néhányat említve közülük: II. Rákóczi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, aki így nyilatkozott: „Monokon születtem, de engem életem legelső emlékezetei Újhelyhez csatolnak, a szülőföldhöz való ragaszkodás édességével; büszke vagyok arra, hogy magamat újhelyi magyar embernek nevezhetem.” Egy egyesület eredményei Ha vonattal érkezik a látogató városunkba, először az állomás épületét tekintheti meg, mely értékes régi épület, de felújításra szorul. Láthatja azonban az állomás szomszédságában a Tornyos-pince impozáns épületét. A karcsú toronyból gyönyörű a kilátás a városra és környékére. A város utcáinak, tereinek rendbe tétele már 1988-ban megkezdődött, amikor megalakult a sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület. Ez a lelkes kis csapat az erőket .összefogva tenni akart a városért, hogy műemlékeit helyreállítsák, az utcaképek kellemes benyomást keltsenek. 1988-tól napjainkig igen sok helyre be kellett kopogtatni, ahol sok esetben elutasítás és ritkább esetben volt támogatás. Mégis napjainkig igen sok és nagy az eredmény, amit elért az egyesület. Az 1989. évi munkatervbe beépült a szárhegyi kiránduló és emlékhely kialakítása, az ezzel kapcsolatos társadalmi munka szervezése. Sokat segítettek az iskolák, az intézmények, valamint a város lakossága. Egy- egy vállalat egy stáció helyre- állítását vállalta. A városban működő kisiparosok is segítettek. Az adományokból százezer forint gyűlt össze. Drága betűk A vállalást sikerült a fáradozások és nehézségek ellenére is teljesíteni. A zarándokhelyet István király napján, 1999. augusztus 20-án felszentelték. Az ünnepségre közel háromezer ember zarándokolt el. A műemlékegyüttes a 16 stációból, az országzászlóból, az István király kápolnából áll, ami erőt sugárzó román hatású építmény. Az oltárképet Lavotta Géza fafaragó művész készítette. A kálváriával kapcsolatos jövőbeni tervek: a stációkra a címerek, feliratok elkészítése. A feliratok betűi költségesek, egy- egy tábla harmincezer forint. Erre a legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldást kell megtalálni. Az országban egyedülálló páratlan zarándokhelyet meg szeretnénk ismertetni minden látogatóval, ezzel kapcsolatos kiadványunk 1994. augusztus 20-án jelent meg. Pályáznak, hogy rendbe tehessék A városi köztemetőben lévő hősök temetőjének területe 9156 négyzetméter, mely rendezésre szorul. A temető ezen részében 1540 különböző nemzetiségű katona alussza álmát. Az egyesület társadalmi összefogással a sírokat rendbe hozta. A temető köré élősövény kerítés került örökzöld díszcserjével. Helyreállították a temető főkapuját, mely így visszanyerte eredeti állapotát. A hősi halált halt fiatalok emléke tovább él a város polgárainak szívében. Igyekszenek az emléküket továbbra is kegyelettel őrizni. Sajnos a fejfák 50-60 százalékban tönkrementek, így pótolni kellene őket. Segítségnyújtás végett megkerestünk írásban több külföldi nagykövetséget, de sajnos segítséget nem kaptunk. Terveink megvalósításához különböző pályázatokkal próbálkozunk anyagi fedezetet szerezni. (folytatjuk) 1994. Október 4., Kedd Itt-Hon Z 5 Újság száz évvel ezelőttről Tállya (ÉM) - Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, amikor azt állítom, hogy a térségünket bemutató Itt-Hon című lapnak volt egy őse: a Zemplén-Hegyalja. Néhány hónap eltéréssel, kereken száz évvel korábban jelent meg az első szám 1893. január 5-én, míg az Itt-Hon 1993. május 13-án. A Zemplén-Hegyalja szerkesztősége Tállyán működött Hé- zser Emil református lelkész vezetésével, majd egy év múlva a főszerkesztő lemondott, a szerkesztőség Szerencsre költözött és itt lett a kiadó is. Megváltozott az újság neve Tokaj- Hegyaljára, azonban tartalmilag azonos maradt. Az már csupán véletlen egybeesés, hogy az egyes példányszámok ős és utód között (Tokaj-Hegyalja, Itt-Hon) azonos napra estek már ami a dátumokat illeti — megjelenés szempontjából. És ha már nosztalgiázunk, nézzük meg, mi volt a legszenzációsabb hír 1894. szeptember 27-én. Tudvalevő, akkoriban nem a piachiány volt régiónk szőlőterületének a legnagyobb ellensége, hanem a filoxéra. Mintegy tíz éve küzdöttek ellene silány eredménnyel, mígnem dr. Bártfai Szabó Gyula saját költségén amerikai oltóalanyokat hozatott Franciaországból hazánkba, ami ellenállt a kártevőknek. Az első nagyobb eredmények a Tarcali Állami Szőlőtelepen jelentkeztek Ko- sinszky Viktor igazgató vezetése mellett. A siker hírére Zemplén vármegye főispánja kirándulást szervezett a telepre, ahol mintegy száz borosgazda szemlélte meg a csodát, amit az akkori tudósító így írt le: „Szőlőszeti társas kirándulás Tarczalon ...Először az amerikai vadvesz- szők: a ripária-féleségek lettek bemutatva, melyek a legbujábban tenyésznek az intézeti nyirkos talajban is. Egy táblában pedig, hol 5-6 méteres póznákra vannak felfuttatva, valóságos szőlő erdőt képeznek... Ilyesmit a phylloxera előtti időkben nem lehetett látni. Egy-egy tőkének termésével két zsojtárt tele lehet szedni... Ez a telep fénypontja, mellyel alig tudott a társaság eltelni.” Lapozgatva az egyes példányszámokat elénk tárul Tokaj- Hegyaljának a századvégi nagy eseményeitől a legkisebb tyúklopásig szinte minden. Serfőző László Szénégető boksák melegénél (ÉM - KL) - A továbbra is meleg időjárásban, a faszénégető boksák mellett sem igen lehetséges a hűsölés. A zempléni erdőségekben, meg persze az aba- úji, a bükki részeken is izzanak a boksák, köröttük pedig remeg a felforrósodott levegő. Az erdővidékeken a zempléni részeken is ősmesterségnek számít a faszénizzítás. Tudománya - hogyan kell kiválasztani a fát, megrakni a boksát, meggyújtani, aztán vigyázni- őrizni, hogy ne lángoljon, hanem csak izzón - apáról fiúra szállt. Jól meg is éltek belőle a családok - noha a megélhetésre kemény munkával szolgáltak rá. Korábban az erdőgazdaság végezte a faszénégetést - most ez már vállalkozásba került. Az izzításra vállalkozók az Északerdő Rt.-től megvásárolják az izzításhoz szükséges fát, azt kiizzítják, a készterméket pedig az erdőgazdaság visszavásárolja. Például a Bükkben most három területen, Répáshután, Lillafüreden és Parasznyán, illetve a hozzájuk tartozó részeken izzítnak faszenet, amelyet exportra értékesít a részvény- társaság. Emléktábla a Hornyai-villára Sátoraljaújhely (ÉM - P.M.) - A sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület emléktáblát helyezett el a Hornyai-villára szeptember 30-án. A Homyai-család mindig fontos szerepet játszott Zemplén Vármegye és Sátoraljaújhely város közéletében. Hornyai Ferenc és Zsarnóczy Amália fiai a tudományok, művészetek jelentős művelői voltak, de nemcsak a városban, a megyében, hanem az országban is. Éppen ezért érdemes röviden felidézni a család jeles tagjainak életútját. Homyay Kálmán (Sátoraljaújhelyen született 1851-ben és itt is halt meg 1885. szeptember 20-án) ügyvéd, újságíró, lapszerkesztő. Iskoláit szülővárosában, majd Kassán végezte. Városunk jeles ügyvédje volt. írásai az ország más jelentős lapjaiba is megjelentek. Egy ideig a nagy hírű „Zemplént” szerkesztette Boruth Elemérrel. Hornyai Béla (Sátoraljaújhelyen született 1853-ban és itt is halt meg 1922. május 25-én) orvos, szakíró. Iskoláit szülővárosában és Budapesten végezte, 1875-ben szerzett orvosi oklevelet. Doktori munkáit Budapesten kezdte, majd később Sátoraljaújhelyen kórházi, később vármegyei főorvos lett. A Zemplén Vármegyei Orvos-Gyógyszerész Egyesületnek alelnöke, a Kazinczy Körnek elnöke volt. A vármegyei egészségügyi hálózat és az új kórház kiépítésében nagy érdemei voltak. Szakcikkei, szépirodalmi művei országos és helyi lapokban, folyóiratokban jelentek meg. Önálló kötetei: Szemünk szerkezetéről (Sátoraljaújhely, 1888), Étkezésről és táplálkozásról (Kassa, 1888). Hornyai Ödön (Sátoraljaújhelyen született 1856. február 23-án, Budapesten halt meg 1937. december 6-án) jogász, festőművész. Iskoláit szülővárosában, a jogot Budapesten végezte. Festeni a híres kassai művésznél Ha- lász-Hradil Elemérnél tanult. 1914-től szerepelt különböző tárlatokon finom színárnyalatú pasztell tájképeivel és csendéleteivel. A kortársak Rippl-Ró- nai, Mednyánszky L., Szinyei Merse Pál nagyra becsülték. 1941-ben Petro- vics Elek a Nemzeti Szalonban egész életművét bemutató kiállítást rendezett. Képei közgyűjteményekben, családtagok és magángyűjtők birtokában vannak. Művészeti összefoglalók, lexikonok is számon tartják életművét. Halálakor az ismert újhelyi költő-író Ambróczy Ágoston búcsúzott tőle a Zemplén 1937. december 12-i számában. Mind a hárman megérdemlik, hogy emléküket tábla őrizze, hiszen tudományaikkal gazdagították vidékünket. Akár kínál, akár cserél, az ITT-HON-nal mindent elér! r- A forró napokon különösen nehéz ez a munka, de azért a jókedv is megfér mellette Fotó: Priska Tibor
