Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-05 / 235. szám
6 Z Itt-Hon 1994. Október 4., Kedd I A „BODROGKÖZI” ÁFÉSZ Cigánd meghirdeti az alábbi ingatlanjait értékesítésre 2 sütőüzemét----------------------------------3 tüzép-telepét, szállítás telephelyét és vendéglátó egységeit. bérleti üzemeltetésre Húsboltjait--------------------------------------É rdeklődni lehet 1994. szeptember 29-től a szövetkezet központjában, Cigánd, Fő út 118. sz. alatt. Telefon: Cigánd, 5 vagy 15 Ajánlatokat írásban a fenti címen, 1994. október 11-ig fogadunk el. Többes pályázat esetén a szövetkezet árverést tart, melynek időpontja: 1994. október 13. 10 óra. WACHNOVSZKI BRIGITTA Megyaszó Névnapod és születésnapod alkalmából szívből köszöntünk, hosszú, boldog életet kívánunk: szerető nagyszüleid és testvéred. ?■ HEGl/ES TÍMEA Tiszakardd Születésnapod alkalmából sok örömet és hosszú boldog életet kíóánunk sok szeretettel: anyukád, apukád, testvéreid: Marika és Zsuzsa, sógoraid: Jancsi és Zsolt, ke- i resztqyemekeid: Zsuzsika, 1 Kittike és Zsoltika. =5 KISS-OROSZ ZOLTÁN Gesztely Születésnapod alkalmából sok boldogságot kívánunk sok szeretettel: Szüleid, Testvéred | és Mama. % RENÁTA Névnapodon szeretettel köszöntünk és sok boldogságot kívánunk. s Anya, Apa és Nagyszüleid TÁJÉKOZTATJUK Kedves Olvasóinkat, hogy 1994. szeptember 1-jétol az alábbi helyeken vásárolhatják meg - nem előfizetői / az ESZAK-MAGYARORSZÁG című napilapot: Cigánd Vegyeskereskedés, Fő út 104. Harcsa Ond Pácin 16. sz. ABC, Kun B. u. 33. Vegyesbolt, Fő út 141/a. DEJÓ ABC, Rákóczi u. 3. Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Tárcái Tokió 37. sz. ABC, Rákóczi u. 54. 28. sz. Márka ABC, Felszabadulás tér 2. SZEZÁM Ajándékbolt, MÁV-állomás 7101. sz. ABC, Széchenyi tér 5. 7112. sz. ABC, Táncsics tér 3. 7119. sz. ABC, Árpád u. 29. 7311. sz. ABC, Vasvári P. u. 9. 34. sz. ABC, Pipa u. 1. 38. sz. ABC, Rákóczi u. 16. Várhegy Diszkont, Esze T. u. 25. MEZEI ABC, Rákóczi u, 8. ____________________ 9 101. sz. ABC, Rákóczi u. 103. 9202. sz. ABC, Rákóczi u. 74. MÁV-állomás - Bartók Sándor, MÁV-állomás Hírlap és dohánybolt, Rákóczi u. 118. 9109. sz. ABC, Fó u. 80._______________________ TOKAJ Áruház ABC oszt., Kossuth t. 3. 1994. Október 4., Kedd Itt-Hon Z 3 Zemplénagárd az ország végén A szlovák-ukrón-magyar határ ölelkezésénél tglálható a község Fotó: EM-archív Salamon Sándor Zemplénagárd - A Bodrogköz legdélibb részén, ott ahol az ukrán-szlovák-magyar határ ölelkezik, található Zemplénagárd nagyközség. A túlsó parton van a nyírségi Tuzsér szépen kiépült üdülőivel, fövé- nyes strandjával. A Bodrogköz egyik földrajzilag és etnikailag is igen (el)zárt területén vagyunk, ott, ahol a múlt század végéig, a Tisza szabályozásáig szinte változatlan életfeltételek uralkodtak. Ahhoz, hogy megismerhessük napjaink Zemplé- nagárdját és a környező tájat, feltétlenül szükséges egy rövid visszatekintés a múltba A régészeti leletek szerint az első településmaradványok már a korai kőkorszakból ismertek. A bronzkorszakban az úgynevezett zóki-kultúra, a gávai kultúra népei éltek itt, majd a vaskorban a kelták telepedtek le. A honfoglaláskor benyomuló magyar törzseknek szlávok- kal keílett felvenni a harcot. Szláv eredetűek a határ egyes földrajzi nevei például: „Ruska- gorond, Orosz-hegy, Garabago- rond, Esztréb, Kánokjárás, Ga- radnyató” és így tovább. 1299- ben említik először az okiratok Agárd nevét, amikor is Pál nevű papjáról írnak. Középkori, késő gótikus eredetű a görög katolikus temploma, jóval későbbi a református és a római (kápolna). 1388-ban szerepel először az Agárd család, mint a környék legjelentősebb földbirtokosa. 1481-ben a közös érdekeltségű halastó miatt egyesült Kis-és Nagyagárd. Kevesen tudják, hogy a közelben haladó „Sóút” kiemelkedő szerepet játszott a középkori Magyarország életében. Összekötötte Erdélyt a Felvidékkel, s a Tiszát a közeli (öt kilométerre fekvő) rév- leányvári révnél keresztezte. A rév fontosságát bizonyítja az, hogy a Várdiak már a XII. században föld, majd kővárat építettek ide, s érdekeltségüket a török hódoltságig megtudták tartani. A tanyák - Darvas, Éva, Hid- liget, Nyilak, Ruszka - a falu szerves részévé váltak. Számtalan környékbeli település sajnos elpusztult, így: Sárkány, Salamon, Észtrágy, Őszöd (Eusud). A tatárjárás után sokáig nagy csend honolt ezen a tájon, majd cseh zsoldosok pusztítottak. A mohácsi vész után, ezt a terület a királyi Magyarország része maradt A XVII. század elejétől hódított a reformáció. Bocskai és Bethlen kora és Thököly, Rákóczi-szabadság- harc utón Agárd is romokban hevert, s az újjáépítés csak a XVIII. század végére fejeződött be. Telepesek érkeztek Abaúj, Ung, Gömör, Szabolcs és Ugo- csa vármegyékből. Kevés ipari üzem létesült, s mivel a megélhetést biztosító jobbágytelkek egyre csak aprózód- tak, sokan kivándoroltak Amerikába, Trianon kettészelte ezt a tájegységet is, a gazdagabb rész Szlovákiához került. 1945 utón sem javultak lényegesen a munkalehetőségek, kevés üzem létesült, s igen nagy hátrányt jelentett ebben a térségben a kisvasút felszámolása. Ez 1945 előtt Királyhelmec- cel és a balsai hídon keresztül Nyíregyházával, valamint Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel kötötte össze a Bodrogközt. Ezen az áldatlan állapoton talán segít az ősz folyamán átadásra kerülő cigándi híd. Az infrastruktúra más területei sajnos elmaradottak, talán mos itt is megindul a fejlődés: gázvezeték, az ivóvízhálózat modernizálása, telefonközpont és hálózatfejlesztések, a bolthálózat korszerűsítése. Az elmúlt évtizedek számtalan hibás döntése ellenére, a község mégis „talpon tudott maradni”, s nem csak tiszteletet parancsoló múltja, de biztató jövője is van! Vajon miért érdemes erre a tájra ellátogatni? A háborítatlan természet ölén, a „szőke Tisza” partján, a pataki és az újhelyi utak találkozásánál fekszik Agárd. Homokdombjairól szép időben ide látszanak a királyhelmeci házak, a géresi és perbenyiki dombok, templomtornyok. A környéken nincs levegőt szennyező gyár, a zömmel érintetlen ártéri erdőkben nyúl, fogoly, fácán, óz és vaddisznó rejtőzik. Ide nem jutottak még el a civilizáció átkai: benzingőz, savas esők, olajos vizek, mindent elborító hulladék, szemét! Ideális hely a kirándulásra, pihenésre! Jó félórányi autóval az út Sárospatakról, s máris megérkeztünk a jászói premontreiek egykori birtokára, „egyenes jellemű, dúcfejű és acélmű egészséges emberek hazájába”. Pap, orvos, állatorvos helyben található. A fóútról letérve alig két kilométer után a Tiszához érünk. Partján őshonos erdő, táborverésre csábító tisztással. A túloldalon homokos lapály, kiépített strand, az már Szabolcs megye. Motoros komp jár át Tuzsérra, s alig húsz kilométerre van Kisvárda, illetve tízre Záhony. „Várda”, ahogy az itteniek mondják, tipikus kereskedőváros, s ha a vándor elköltötte a pénzét, megpihenhet a vár alatti meleg vizes strandon. Ideálisak a lehetőségek a vízisportok szerelmeseinek is. Hallgatva a madarak énekét, csak idő és szerencse kérdése, mikor sikerül kifogni a hadpaprikásnak valót. Ritkán, ha a horgászat sikertelen és éhesek vagyunk, jó tíz perc alatt besétálhatunk a faluba, ahol bevásárolhatunk. Itt szíves szállást is kaphatunk, étellel és itallal, úgy ahogy az dukál. Esős napokon sem fogunk unatkozni, hiszen közel van Pácin, ahol gyönyörködhetünk a reneszánsz Mágócsy-kastély- ban, de elmehetünk Sárospatakra, vagy a kisvárdai múzeumba is. Akiknek nincs autójuk, azok is könnyen eljuthatnak hozzánk vonattal. A Budapest-Nyíregyháza-Zá- hony fővonalon fekszik Tuzsér, ahol a gyorsvonatok zöme megáll. Innen alig tízperces séta a rév. (a szerző helytörténeti kutató) — HETI JEGYZET — Üzenetek Priska Tibor Mindenekelőtt a gyerekeknek szól ez az üzenet, amolyan aki hallja, adja át jelszóval, hiszen az öt-hat éves ovisták még nem tudnak olvasni. Rajzolni viszont annál jobban! Örvendetesen sok szép rajzot kapunk tőletek gyerekek, tényleg jobbnál jobbakat, de mint tudjátok, hetente egyszer jelenik meg az Itt-Hon, így a rajzok megjelenésére bizony sokat kell vámotok. Legyetek hát türelemmel. A mi kérésünk: változtassatok valamicskét a rajzokon. Persze hogy a szépen kiszínezett rajzok jobban mutatnak a papíron, de a mi lapunk nem színes, ezért tisztábban látszanak a fekete vagy kék tollal, vagy filctollal megrajzoltak. Amint már bizonyára észrevettétek, látszanak ugyan a színesek is fekete-fehéren, de ezek eléggé el- mosódottak, halványak, míg a tollal rajzoltak mutatósabbak. Még valamit! Szerkesztőségünkben egy okos gép másolja le a ti rajzotokat és teszi be az újságba. Ez a gép elég nagy, egy rajzlap például jól belefér, de gyakorta kapunk tőletek ennél jóval nagyobb rajzokat is. Sajnos ezek nem férnek rá a gépre, így nem is jelenhetnek meg az újságban. Nagyon szép például Kiss Hajnalka, tiszaújvárosi, hatéves ovis- ta rajza is, melyen a Tisza töltése melletti horgászatot jeleníti meg, de sajnos túl nagy papíron. Több kis barátunktól is kaptunk már ily nagy papíron rajzot, azokat is csak nézegetjük, di- csérgetjük, de leközölni nem tudjuk. Inkább kisebbet küldjétek, a szokványos rajzlapnak a fele is tökéletesen megfelel. Szívesen fogadunk tőletek mást is, nemcsak rajzot, hanem például egy-egy nyári élményetek leírását. Természetesen ezt már a nagyobb gyerekektől, az iskolásoktól. Vagy éppen valamely kirándulásét, érdekes történetét. Persze hogy nehéz erre időt szakítani, hiszen a lecke sok, ha már ezzel elkészültök, inkább játsszatok a szabadban, szaladgáljatok, hintázzatok, bicajozzatok, de azért ha valaki mégis rászánja magát, hát írja le valamely érdekes élményét. Majd tapasztaljátok, hogy csak elkezdeni nehéz, de az első mondmok után már szinte maguktól gyarapodnak a sorok. Mellesleg a szókincsetek is gyarapszik, a fogalmazási keszsegetek is. Felnőtt, Kedves Olvasóinknak üzenjük: tiszteljenek meg bennünket továbbra is leveleikkel, ötleteikkel. Úgy tűnik, hogy most már az őszben járva mégiscsak megszűnik a bágyasztó, letaglózó kánikula, a kellemesebb időben pedig talán megjön, vagy növekszik a kedv egy- egy közös gondnak, tennivalónak, vagy éppen személyes élménynek a papírra vetéséhez is. Szívesen fogadjuk.
