Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-05 / 235. szám
8 B Itt-Hon 1994. Október 4., Kedd r— BORSODI PORTRÉ — A könyves Mezőkövesd (ÉM - OT) - Ittes Lász- lóné 1955-ben született Miskolcon. Gyermekkorát Mezőkövesden töltötte, majd az áfész tanulójaként elvégezte a kereskedelmi szakiskolát. 1983-tól a Könyvesház lift. 6. számú mezőkövesdi kirendeltségének vezetője. A rendszerváltás a könyvesbolt helyzetében is éreztette hatását. A fővárosi kiadókkal, magán terjesztőkkel is fel kellett venni a versenyt, a város legrégibb könyvesboltját az összeomlás veszélye fenyegette olyannyira, hogy felmerült a bolt bezárásának gondolata is. Ebben a helyzetben a megoldást a budapesti Könyvesház Kft. jelentette, melynek 1992-től tagjaivá váltak. Böbike nemcsak a szakmáját végzi nagy odaadással, de kiváló feleség és családanya is. Hobbija a szakmájával szorosan összefügg: az olvasás. Műfaji határokat nem ismer. Kedvenc költője Petőfi Sándor, akinek versei mindig kikapcsolódást jelentenek számára. Véleménye szerint a fiatalok a televízió és a video „rabságában” élnek, a könyvek iránt kisebb az érdeklődésük. Nagyon szeretné, ha több fiatal olvasóval, vásárlóval találkozhatna a boltban, az ifjúsági könyvekből, regényekből igen bő választékkal rendelkeznek. A családjával együtt sokat járnak kirándulni, mindannyian nagyon szeretik a természetet. ,Az életben azt hiszem minden ember vágya, hogy boldog legyen, és a gyermekeit is boldognak lássa. Az én vágyam is ez. Társadalmilag hasznos életet szeretnék élni, úgy hogy mások érdekeit, méltóságát soha ne sértsem meg. Nehéz világban élünk, de kedvességgel, odafigyeléssel - talán - megkönnyíthetjük egymás életét” - zárta Böbike beszélgetésünket. Nem értette miért akarnak róla portrét készíteni, hiszen az ő életében nincs semmi különös... Mint ahogy sokunk életében nincs..., de mi valahogy mégis csodálatosnak érezzük. Begyűjtik és megfürösztik a termést Ahol még ma is hosszú botokkal szüretelnek (ÉM - KL) - Aligha volt olyan falusi, városszéli porta széles e megyében a szlovák határtól a Tisza menti településekig, ahol egy, esetleg több diófa ne lett volna. De nemcsak ott, hanem a Hejő menti síkvidéki szőlőskertekben csakúgy, mint a dél-borsodi dombvidéken Ti- bolddaróc, Sály, vagy Tokaj-Hegy- alja, Tárcái, Mád, Tállya sző- leiben. Kedvenc, nemcsak termést, de nyári-szüreti poharaz- gatáskor árnyat adó faként ültették. Évtizede a diófák számát mintegy félmillióra becsülték, néhány éve azonban fája miatt sorozatban vágták ki. Volt aki eladta jó pénzért, volt ahonnan egyszerűen ellopták az évtizedes fákat, mert feldolgozva jó pénzt fizettek érte. A kivágott fákat sok helyen pótolták, néhol egész telkeket telepítettek be vele. Ezekben a napokban megkezdték a dió szedését is. Bár legtöbb helyen még zöld burok fedi a csonthéjas magot, a piacokon már megjelent az idei termés. A mezőgazdaságban a munkák legtöbbjét már gépesítették, elsősorban a szántóföldi művelésben, ám a diószüret napjainkban is az ősi módon történik. Nevezetesen, hogy hosszú póznákkal leverik a termést, vigyázva azonban arra, hogy a fa ágait össze ne törjék. Ahol a dió nem pattan ki burkából, ott kézzel távolítják el azt, majd szellős helyen, legtöbbször padláson szétterítik, hogy megszikkadjon. Ahol gondosan végzik a dió tartósítását, ott fahamuból készített lúgos vízben „megfürösztik”, hogy a penészedést elkerüljék. Az így kezelt dió szép fényes színt is kap - amit a vásárlásakor is megfigyelhetünk. Állati viccek (ÉM) - Az elefánt és az egér fürödni megy a nagy melegben. Az egér már vígan lubickol, de a pajtása csak lógatja az ormányát a parton.- Mi van, miért nem jössz be? Olyan jó a víz.- Hogyan mehetnék be, amikor összecserélted a fürdőruhánkat! *- Vettem egy kutyát, de csalódtam benne. Hazudik.- Hogyhogy hazudik? Ilyen kutya nem létezik.- Miért ne létezne? Sajó, gyere ide! Mondd meg szépen, mit is mond a kiscica?- Vau-vau.- Na? Hallotta?! Tizenöt kilós tőponty No, nem egészen 15 kilós, de majdnem. Egészen pontosan: 14,85 kg. A hossza 72 centiméter. Ezt a hatalmas jószágot augusztus 5-én, 20.30 órakor akasztotta meg és fogta ki majd’ félórányi fárasztás után a területi horgászegyesület me- zőcsáti egyes taván Nagy Zsolt, egyesületi tag, Szilágyi Zsolt horgásztársának segítségével. A töméntelenül nagyra nőtt hal további sorsáról nem kaptunk hírt, de föltehető, hogy nem dobták vissza a vízbe. Az is lehetséges, hogy a zsákmányt annak rendje-módja szerint feldolgozták, elfogyasztották, és már csak tiszteletadásból is éreztették vele, miszerint nem kutya ette meg. Egészségükre! Gyerekek honi rajzasztala Sün Balázs. Rajzolta Murák Tibor, 5 éves, a kazincbarcikai 8. sz. óvodában. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI MELLÉKLETE • 1994. októberé. • II. évf. 40. szám Az aradi tizenhármakat idézve Több mindenre is példa lehet az aradi tizenhármak tablója. Mindenekelőtt arra, hogy mindig lesznek emberek, akik a szabadság eszméjét vallva, ezért kiállva képesek lemondani legnagyobb kincsükről, az életükről. Kik a puskacsövek előtt, a bitófák alatt sem inognak meg, az élet és halál mezsgyéjén sem ejtenek foltot lelkiismeretükön, hitükön, és emelt fővel lépnek át az ismeretlen világba, holott tudják, onnan nincs visszaút. Példa arra is, hogy a szent eszme, a szabadság különböző népek fiait hozza egy közös táborba, képes mindahányu- kat, a más kultúrában, más szokások között születetteket, felnőtteket eggyé kovácsolni, hogy végül valahányon magyarként tegyenek az idők végezetéig fénylő bizonyságot közös harcukról, tiszta emberi érzelmükről. Mintegy jelképeiként is annak a nagyobb csapatnak, melyet vezéreltek a csatákban, mely csapatban ugyancsak ott harcoltak a magyarok mellett szerbek, osztrákok, szlovákok, lengyelek. Eme tablónak ez is egyik tiszta, érthető, nagyon is időszerű üzenete a mának. A mai Magyar- országnak és más országoknak is küldve, kiáltva ezt az üzenetet. Ismét olvassuk el az aradi tizenhármakat: Knézics Károly, Nagy Sándor József, Damjanics János, Aulich Lajos, Lahner György, Pöl- temberg Ernő, Leiningen Károly, Török Ignác, Vécsey Károly, Kiss Ernő, Schweiget József, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos. Elsőként látta a holdraszállást Ózdi származású ausztrál állampolgár különös története (4. oldal) i— A TARTALOMBÓL - Gyerek is barlangozhat A jósvafői gyógybarlangban véget ért az idei szezon. Remélhetőleg ismét sokan gyógyultak meg a természetnek ebben a különleges klímájú, kristály- tiszta, föld alatti szanatóriumában. Újdonság: remény van rá, hogy a jövőben rászoruló gyerekek is tartózkodhatnak a barlangban gyógyulás okán. (2. oldal) Védett hadasiak A mezőkövesdi Hadas település népi építészetére a helyi önkormányzat továbbra is a házak értékének, sajátos rangjának megfelelően fordít gondot. Mint ismeretes, számos mesterség művelője kapott már itt helyet, ide látogatnak Kisjankó Bori munkájának kedvelői, értői is a múzeumba. A védett házak közül ismét több gazdára talált. (3. oldal) Sárgul az erdő Azaz, inkább hervad. A hosszan tartó, kemény kánikula megviselte erdein- ket is, az idei szárazságot a vizet egyébként sokáig őrző, tároló lombos fák sem tudták mindenütt átvészelni. Ma még nem tudható a valós kár mértéke, de az igen, hogy az erdők a szokásosnál korábban kezdtek sárgulni. (3. oldal) Az élő halott A hideg miatt ébredt fel egy betonozott helyiségben, döbbenten látta, hogy halott katonák között fekszik. Öt is el akarták temetni. Valóban majdnem meghalt, majdnem eltemették. Többen úgy tudták: így is történt. Az egykori katona hazatért falujába. (5. oldal) Mihály nyara Túljutottunk az egyik jeles napon, a sok szempontból különlegesen jelesen, az őszi Mihályon. Tavasszal György kihajtja, most Mihály betereif a jószágot. Sok egyebet is művel még Mihály, megsza- kasztja a fű gyökerét, legyőzi a sátánt. (5. oldal)
