Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-05 / 235. szám

10 ELETMOD

Család

1994- Október 5., Szerda

Családtörténetek 5.

A Miskolci Családsegítő Szolgálat Avasi Csoportja által kiírt családtörténeti kutatási pályázat nyertes dolgozataiból most a „Mályi” jeligével beérkezettből közlünk részleteket.

„Nemesik András fia, Nemesik János feleségül vette Beretvás Zsuzsannát. Ebből a családból született Lőrinc, az én nagyapám nagyapja. O állította össze a családfát, amely száz évet fog össze. Nemesik Lőrinc 1841-ben született, a nagykőrösi városi kertészet felügyelője volt. Nemesik Endre, a fia, Nagykőrösön végezte a tanítóképzőt, és utána 1899-ben Okécskére került. Ott nősült meg, és ott született a családban hét gyerek. A hét gyerek közül a legutolsó Nemesik Lőrinc Pál, az én nagyapám.

Nemesik Endre Okécskén karbantartó harminc évig. Az első világháborúban harcolt és megsebesült. Ebben az időszakban írta verseit. Mint falusi kántornak, kötelessége volt a verselés. Nagyapám 1929-ben született Okécskén. 1937-től Kecskeméten tanult, ahol az Országos Tanító és Tanári Árvaházban hét évet töltött el. Kecskemétről Sárospatakra, Sárospatakról az egri főiskolára került, és 1953-tól tanárként működött nyugdíjazásáig. Harminchat éven keresztül dolgozott mint tanár, majd később múzeum vezető, illetve megyei vezető szakfelügyelő.

A kispolgári városi család nem kötődött egyetlenegy lakóhelyhez sem, mert a század- forduló idején már annyira tagozódott, hogy minden iskolázott tagja szinte alig tudott ott munkahelyet találni. így szóródtak szét déd- apámék, nagyapámék is. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején különböző foglalkozásokat űztek: volt közöttük tengerésztiszt, tanító, pap, postatisztviselő, ügyvéd. Valamennyi oldalági rokonság a Nemesik vonalon megyei és városi ügyészségek, bíróságok dolgozója volt szerte az egész országban.

Nagyapám, Nemesik Lőrinc Pál, teológusként kezdte tanulmányait Sárospatakon, majd exmittált lelkészként kikerült a Bodrogközbe, ahol Karcsán illetve Nagyrozvágyon dolgozott.

Később házasságot kötött, majd elvégezte a tanárképző főiskolát; azután ének-zene és történelem szakos tanárként tevékenykedett. Érdeklődése az ének-zenén keresztül a hatvanas évek elején vezette el a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetéhez, ahonnan rendszeres megbízást kap. Mintegy kétszáz községet járt végig az Északkelet-Magyar- ország magyar- és szlováklakta területein, ennek a zenei gyűjtőmunkának az eredménye az, hogy három nagy és hét kisebb kötete jelent meg a zeneműkiadónál. Ezek részben népzenei, részben pedagógiai, részben folklorisztikai tanulmányok. Csaknem 35 000 dallamot kottázott le. Van néhány ezer oldal kéziratos anyag, amely az életmód kutatással függött össze.

Mindezekből számos tanulmányt, cikket írt, s volt félszáz rádióműsora is. Munkáit a Tudományos szervek elismerték, háromszor kapott nívódíjat munkái után.

A Holnap című folyóiratban a zenei rovatot vezette. Jelenleg a Fókusz című folyóiratban írja a zenei tárcákat.

A nagymamám Kovács Gizella Sátoraljaújhelyen született, jelenleg Borsodnádasdon élnek, ahol 40 éve vállaltak munkát, és 1953 óta kezdtek mindketten a helyi általános iskolában.

Most már nyugdíjasok. Több generáció került ki pedagógus munkájuk során kezeik alól. Pályakezdőkként Monyha-tanyán laktak. Nagymamám tanítóképzőt végzett, nagypapám pedagógiai főiskolát illetve az ELTÉ-n történelemből szerzett középiskolai tanári diplomát. Debrecenben 1957-ben filozófiai doktorátust. Borsodnádasdon igazgatóhelyettesként, valamint vezető szakfelügyelőként dolgoztak. Régebben nyugodtabb életkörülmények között éltek mint a jelenlegi nyugdíjas éveikben. Magántanítványokkal is foglalkoztak.

Édesapám, Nemesik Pál 1952-ben született. Ekkor még nehezebb életkörülmények voltak. Édesapám Borsodnádasdon gyerekes- kedett, középiskoláit Ózdon, egyetemi tanulmányait Szegeden végezte a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán.

Egyetemi évei alatt kötött házasságot édesanyámmal, Kovács Judittal, mely házasságból született Judit nővérem és jómagam.”

**•-------------A

z oldalt összeállította: Kovács Judit

1

Elmondom hát mindenkinek...

Verset, tízparancsolatot, levelet ír, és melegségre vágyik

Brackó István u . ....;

S

zeretem, becsülöm az ismeretlen ismerősöket. Azokat, akik érdek nélkül tesznek jót, kilétüket nem felfedve, jutalomra, honoráriumra, még csak egy baráti kézfogásra sem számítanak. Vannak ilyenek. Vagy azért, mert eredendően így születtek, vagy azért, mert sorsuk kényszeríti rá őket.

Csaknem egy napon két, szinte egytőről fakadó levelet kaptam. Remélem nem sértem meg a levéltitkot, de ezekre az írásokra - ugyan kissé késve - hivatkozva közzéteszem ama meggyőződésemet, mely szerint az ember melegségre vágyik, s nem elsősorban a pénz, a lakás, a ruha, a levesbe való hús kevés, hanem a szép szó, a szívet melengető, hitet adó biztatás, a közösség, a család megtartó és éltető öröme.

*

Kezdem egy verssel: „Uram, nem akarok élni, / semmi jót nem hoz a holnap, / akik szépen vágynak élni, / korai halállal halnak.”

A költemény, noha 1948-ban íródott, nyomdafestéket most lát előszőj s hála az égnek, szerzője ma is él. O az egyik hősöm. Idézek leveléből: „Hetvennégy éves vagyok, de engem nem nagyon érdekel. Nem vagyok kétségbe esve, hogy öregszem, mint egyesek, s ha panaszkodnak, megvigasztalom őket saját jelmondatommal: csak az öregszik, aki nem hal meg. Nincs igazam? Az öregedés természetes folyamat. Nyugodtan hirdesse Maga is. Megengedem.

Különben is nagyon sokszor olvasok olyan dolgokat a lapjukban, és néha a kölcsönkapott lapokban is (nincs sok pénzem az újságokra), amelyekre szívesen reagálnék. Am sokszor jobb ha hallgat az ember. Engem a politika is érdekel, és bizony sokszor odamondogatnék, s bizony korábban is sok minden nem tetszett, és most sem tudok mindennek örülni. Csak azt tudom, hogy jól kiürítették korábbi barátaink a kasz- szát, és most úgy vagyunk, mint azok, akik Móricz Zsigmond A hét krajcár-jában szerepelnek. Hátha betéved majd hozzánk is egy koldus, és besegít. Csak az a baj, hogy mi hajlamosak vagyunk a bajainkat összeférhetetlenségünkkel, egymás meg nem értésével, türelmetlenséggel tetézni... Valamikor én költőnek készültem, a TIT irodalmi szakterületére is bevettek tagnak.

Ez valamikor az ötvenes években volt. Rám az íráskényszer mindig éjszaka jött, de aludnom kellett, mert nappal a munkahelyen álltam helyt. Különben is annyi a költő hazánkban, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Ä TIT-ben ismertem meg többek között Juhász Jóskát, Holdi Jánost, Bihari Sanyit, Akác

Pistát, s itt találkoztam Benedek Miklóssal és Borsodi Gyulával. Gyárfás tanár úr volt a lektor. Jó egészséget kíván üdvözlettel Rácz Ilona Miskolcról, aki egykor DVTK- sportoló volt.”

*

Ez utóbbit bizonyítandó tízparancsolatot írt a DVTK labdarúgócsapata számára. A dátum 1971. Megjegyzés: Veréb Gyuri és még néhány focista a Digép állományában volt.

Az első parancsolat így szól: Sportszerűen élj, tanulj és dolgozz. Vagyis, vigyázz a következőkre: evés, ivás, ölelés és tréning. Mindent a cél érdekében, tehát módjával. Az ötödik parancsolat arra figyelmeztet, hogy a labda nem gyerek, és tilos sokáig dédelgetni. A kilencedik passzus akár egyetemes intelemnek is felfogható. Az ellenfelek számát ne szaporítsd! Játékostársad, a bíró vagy az ellenfél édesanyját, vagy egyéb le- és felmenőjét ne szidd, mert tudvalévő, hogy az átok visszaüt.

*

Majoros Andrásné a szépnevű Bokréta utcából tisztelt meg, s őszintén remélem, hogy nem haragszik meg, ha levelének néhány mondatát megosztom az olvasóval. Elöljáróban csak annyit, hogy a borítékon nem volt bélyeg.

„Sajnos, túl sok időm van. Öregszem, lehetőségem van a fecsegésre, s mellékesen még szegény is vagyok. Nem telik tisztességes levélpapírra sem, és a postaköltséget is megtakarítom, mert személyesen adom le a levelet a portán, de az azért mindig eljut a címzetthez. Ez nem a tiszteletlenség jele. Tessék elhinni, hogy a lapjuk előfizetéséért a majd’ 400 forintot szó szerint megkoplalom. De kíváncsi vagyok, s igyekszem tájékozódni a világ érthetetlen dolgaiban. Kell valami támasz. Mi, öregek létezünk, ha tudjuk, megvesszük a boltban a mindennapi betevőt, mert éhen aludni nem lehet.”

A kockás papírra rótt sorok ezután részletesen elemzik Thürmer Gyulát, Király Zoltánt és Horn Gyulát. A vélemény egyéni, de fölemlegeti a Duna pusztulását, az expo helyzetét, valamint a nincsteleneket bosszantó korrupciót. „A zavarosban lehet a legnagyobb halat fogni. Ezt még egy primitív ember is tudja. Hát még a sok diplomás?! Pláne, akinek hatalma van. Egyébként jó egészséget és hosszú életet kívánok. Melegen üdvözlöm.”

Mit tehetnék hozzá? Melegen üdvözlöm.

A burgonya - gyógytaplalék is

Miskolc (ÉM) - Talán egyetlen zöldségfélét sem lehet olyan sokféleképpen elkészíteni, mint a burgonyát. Mindennapi ételünk, hiszen gyakran szerepel a család étrendjében, mégis keveset tudunk róla. Pedig érdemes a háziasszonyoknak néhány dolgot jól megjegyezniük alapvető, értékes táplálékunkról.

Értékes ásványi anyagokat (kálium, kalcium, vas, foszfor) és szerves anyagokat tartalmaz. Igen jelentős

a kálium-tartalma, napi fél kilogramm burgonya fedezheti egy felnőtt ember szükségletét. A burgonya értékét az is emeli, hogy rostanyagai elősegítik a bélműködést.

A burgonyát méltán nevezhetjük gyógynövénynek is. A nyers krumpliét háziszerként gyomorfájás és gyomorfekély esetén javasolja a népi gyógyászat. A két hetes küra alatt reggel éhgyomorra fél pohár nyers krumplilét kell elfogyasztani. Szigorúan két hétig fogyasztható a krumplihéjtea. A jól megmosott,

maroknyi krumplihéjat fél liter vízben megfőzzük, és reggel-este vagy egész nap kortyolgatva elfogyasztjuk. A népi gyógyászat szerint növeli a szervezet ellenálló erejét. (Figyelem! Csak kifogástalan minőségű, nem csírázó, és nem zöld héjú burgonya használható fel tea és nyers krumplilé készítéséhez!)

Mivel a burgonya bőr- és nyálkahártyavédő vitaminokat is tartalmaz, a népi gyógyászat szerint bőr- elváltozások kezelésénél is sikerrel alkalmazható.

Fóliában még a jégkocka sem olvad meg

Miskolc (ÉM) - A fólia sem fényt, sem ízeket vagy szagokat nem ereszt át. Pórusmentes, így a szagok és ízek sütés közben nem távoznak el, de az étel tárolás alatt sem veszi át más erős szagú élelmiszerek, például sajt, szalámi stb. illatát, ha azokat fóliával borítjuk. Az így csomagolt zöldség, gyümölcs hűtőszekrény nélkül is frissen marad, akár melegben is. Az előre elkészített saláták, hidegtálak fóliával borítva megtartják ízüket és formájukat. A szeletelt felvágottak frissessége, színe ugyancsak megmarad, ha a boltból hazaérkezve azonnal fóliába csomagoljuk.

A repedt tojást nyugodtan kifőzhetjük, ha előbb egyenként fóliába csomagoljuk. A héjon keresztül nem távozik el a belseje. A kenyér, kalács napokon át friss marad, ha teljesen vagy csak a felvágás helyén beborítjuk fóliával. Nem olvad el a jégkocka, ha fagyasztás után fóliába csomagoljuk, és így használjuk fel az italok hűtésére. Ha a húst felszeletelve szeretnénk a mélyhűtőbe tenni, tegyünk a szeletek közé fólialapokat, így sokkal hamarabb felenged. A vágott virágok tovább frissen maradnak, ha nedves szárukat fóliába csavarjuk. A zöldpaprikát télre is eltehetjük, ha egyenként fóliába csomagolva elrakjuk az éléskamrába vagy a pincébe. A kávé és a tea

hosszú időn át megtartja aromáját, ha az eredeti csomagolás fölé biztonságul még egy jól záródó fóliaborítást teszünk. Ä szobanövények ápolása, öntözése gondot jelent, ha nyaralni megyünk. A kisebb növényeket öntözzük meg, majd a cserepeket borítsuk be alufóliával, így tovább megtartják a vizet. A gyapjúféléket a fóliacsomagolás megvédi a molyosodástól. Az ezüstnemük nem oxidálódnak, ha fóliába csomagolva tesszük el őket. Használhatjuk a fóliát fedő helyett is. Ilyenkor szúrjunk lyukat bele, hogy a gőz eltávozhasson. Ha az edényt főzés után fóliával fedjük be, az étel sokáig megmarad, a tetején nem képződik bőr.

A változás kora

Miskolc (ÉM) - A menopauzáról, vagyis közismert nevén a változás koráról hasznos ismerni néhány tanácsot.

Egyebek között, hogy a panaszok csökkentését elősegíthetik az egészséges életmóddal, a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozással, amely előnyben részesíti a kalciumban gazdag élelmiszereket, például a tejtermékeket. Ajánlatos a testgyakorlás is, mert jó karban tartja a nők izomzatút és megelőzi a csont- ritkulást.

Fontos az is, hogy sokat tartózkodjanak szabad levegőn, ne dohányozzanak, és tartózkodjanak a túlzott alkoholfogyasztástól.

Spóroljunk!

Miskolc (ÉM) - Ötleteink azoknak szólnak, akik a fűtéssel kapcsolátos költségeken - a sok kicsi sokra megy elve alapján - az apró praktikák segítségével is szeretnének jó néhány forintot megtakarítani.

Apró, de praktikus tudnivalók a fűtési szezonra:- Ajtók-ablakok hézagait, réseit, korhadó eresztékeit gondosan tömi tsüli, és valamennyi nyílászárót szigeteljük körbe habszivacs szalaggal. így a drága energiával nem az utcát fogjuk fűteni.- Szoktassuk szervezetünket a 20 fokos szobahőmérséklethez, ez egészségesebb és elegendő is. Minden egyes fokkal kevesebb szobahőmérséklet ugyanis 6 százalék fűtési költségmegtakarítást j elent.- A kimosott holmit ne tegyük a fűtőtestre száradni, mert a nedves anyag szigeteli a fűtőtestet. Az ilyesfajta szárítás következménye, hogy hidegnek érezzük a szobát.- Szellőztetésre a fűtési szezonban is szükség van, ezt azonban végezzük célszerűen: rövid ideig, de erőteljesen, körülbelül 5 percig ajtót- ablakot táijunk ki.- Éjszakára - ahol van - engedjük le a redőnyt, rolót, az ablakokat ellenőrizzük, jól zárva vannak-e, s ha van nehezebb sötétítő függöny, azt is húzzuk be.

(Arra ügyeljünk, hogy a függöny sose takarja el a fűtőtestet!)

Itt élnek, ezen a tájon, nem ismerik egymást, de valami mégis összeköti őket... Fotó: Farkas Maya