Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-05 / 235. szám
8 ÉSZAK^Magyarország Kultúra 1994- Október 5., Szerda _ APROPÓ bormi Fecske Csaba Nem infantilizmus, szakmai ártalom inkább: a gyermekek kulturális havilapjátol- vasgatom. Nem tudom, van-e olyan népszerű, mint volt például az én gyerekkoromban, amikor, ha jól emlékszem, két forint volt az ára. Most már negyvennyolc forintba került, de nemcsak az ára változott, hanem a formája, a tartalma is. Sokkal harsányabb, hivalkodóbb lett, hogytet- szetősebb-e, a gyerekek a megmondhatói. Viki, kis unokahúgom a Buci Macira esküszik, az is egy gyereklap, igaz nem kulturális, mint a Dörmi. A meséken, verseken kívül a korszellemnek megfelelően ma már reklámok is találhatók a Dörmö- gőben. Elvégre a gyermek is fogyasztó, ő is a piacról él. Hirdetnekfarmert, bonbont, fogkrémet, csupa olyan hasznos dolgot, amire egy gyereknek csak szüksége lehet. A gyereket az életre kell nevelni, nem lehet mindig Hófehérkével és vasorrú bábával hülyíteni. Van azért mese és vers is a lapban. Nem éppen a műfaj remekei. El lehet olvasni őket, kérdés érdemes-e? Például ezt, mely nem is annyira esztétikai kvalitásaival, mint inkább praktikumával hívja fel magára a figyelmet: „Kártevőktől vegyszerekkel/védi ka növényeket, ám / a fertőzött bogártól / sok rovarevő lesz mérgezett./A vegyi anyag földbe is jut, / így vizeinkbe szivárog - / és mint tudjuk csak tiszta víz / élteti a világot." Mit mondjak, a biokertészek himnusza lehetne. Az ökológiai nevelés példája. Az ember persze képtelen megérteni, miért kell ilyen bugyuta versikékkel megtölteni a lapot, amikor a magyar irodalom olyan mérhetetlenül gazdag. Balassitól kezdve, Aranyon, Petőfin át Weöresig és tovább, jeleseink szinte kivétel nélkül ír- tak-írnak gyermekeknek. Nagy hiba ilyen lapot adni a gyerekek kezébe. Mi várható azoktól, akik 5-7 éves korukban ilyeneket olvasnak-hallgatnak, mit fognak olvasni felnőttként:1 Kitől lehet számonkérni ezt? Kis magyar tragédia. _ ÉM-portré A dekoratőr Sárospatak (ÉM - M.L.) - Azt tartják, aki egyszer pataki diák volt, az soha többé nem felejti el a várost, annak miliőjét, az ódon falalc őrizte hangulatot, az aprócska utcákat, az iskolakertet és a várat. Az emlékek és a valóság azonban olykor paralel futnak el egymás mellett, s akad, aki soha nem tér vissza diákéveinek színhelyére... Csetneki József számára (a főiskolai évek után) a nagybetűs élet első állomását Ernőd jelentette, egy romantikusnak indult vidéki tanítóskodás évei, mikor is úgy tűnt: megtalálta számítását. Ambícióinak megvalósulását láthatta abban is, amikor elvállalta a frissen alakult Emődi Figyelő szerkesztői, majd főszerkesztői posztját. Érdekeltségek között lavírozva igazi „sajtót” akart a pártfenntartású orgánumból, mígnem a helyi politikai erők elvárásainak egy idő után már nem akart megfelelni. Mivel kapcsolata Sárospatakkal, illetve az ottani népfőiskolával az elmúlt évek alatt sem szakadt meg - s jelenleg is ó a képzőművészeti szekció titkára -, kézenfekvőnek tűnt, hogy egyszer majd (nem csak a népfőiskola kedvéért) visszatér ide. Barátai hívták föl ez év januárjában telefonon, hogy helye lenne a Művelődés Házában, így az új iskolai félév kezdetét már meg sem várta Ernődön. Személyében februártól egy régi pataki diák végzi a Művelődés Házának dekoratőri, grafikai munkáit, de hozzá tartozik a ház galériájának kiállításszervezői és -tervezői feladata is. A művészet értő szeretete szól belőle sikkor, amikor a galériára terelődik a szó. Arról beszél, hogyan szeretné a város művészetkedvelő és -pártoló közönségét nagy nevű alkotók kiállításaival meghódítani, olyan dolgokat művelni, amik méltóak Patakhoz. Fotóskirándulások a ködben Találkozás Juhász Miklós fotóművésszel jubileumi tárlatán Miskolc (ÉM - DK) - Igen, a számok és a címek is mondanak valamit. Juhász Miklós fotóművész képeivel 500-nál több országos és nemzetközi kiállításon 174 országos és 39 nemzetközi díjat nyert. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, illetve a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének is. És még sorolhatnánk, de minek?! Sokkal érdekesebb, amit ő mond. Persze leginkább akkor, ha láttuk a hatvanadik születésnapja alkalmából összeállított gyűjteményes kiállítást, a Miskolci Fotógalériában. □ Ez az anyag reprezentálja Juhász Miklóst? ® Úgy gondolom, igen. Én válogató tam össze a képeket. Egy kicsit talán úgy néz ki, mintha országos kiállítás lenne, hiszen annyira változatos méretben, témában egyaránt, nehéz az egységet felfedezni. Nyolcvannégy kép került a falra. Először kevesebbet gondoltam, nem lett volna benne szép, lírai hangulatú felvétel. Aztán megijedtem, hogy így félreismerhetnek. Végül is nem maradt ki semmi amit csináltam, amivel próbálkoztam. □ Szeretném, ha visszagondolnánk a múltba. Honnan indult ahhoz, hogy ilyen szintre jusson? • Az első gépemet egy méhcsaládért cserélte nekem édesapám Takta- harkányban. Ez egy 9xl2-es, lemezes gép volt, harmonika kihuzattal, és fekete kendő alatt kellett vele fényképezi... Most is megvannak ezek a lemezeim. Szerencsére a géphez járt egy könyv is, amiből tanultam a technikát. Ám - hiszen villany sem volt akkor még a faluban - elég nagy fantázia kellett ahhoz, hogy a laborálás módját is kitaláljam... Az én tanítványaimnak már könnyű, nekik elmondom, amit tudok... □ Csak szórakozásból csinálta a képeket? 9 Szórakozásból, de pénzt is kaptam érte. Tizennégy évesen jobban kerestem, mint az apám, aki műszerész volt. Igazolványképeket gyártottam. „Műteremnek” a latrina szolgált, egyik odalát fehérre, a másikat zöldre festettem, és attól függött, hová állítottam a modellt, hogy szőke volt, vagy fekete... Egyszer egy 76 éves néni jött hozzám, kérte fényképezzem le, mert Amerikába szeretné küldeni a fiának a képet. Ez meg is történt, de néhány nap múlva felháborodva jött vissza, lobogtatva egy régi képet. Én nem tudok fényképezni, mondta, mert nézzem meg, a másik fotós milyen szép felvételt csinált róla. Kiderült, hogy az 18 éves korában készült... □ Ha ilyen jól ment a fényképezés, miért nem azzal kereste később is a kenyerét? 9 Mert már hároméves koromban is gépészmérnöknek készültem... De a hobbimról az iskolai, egyetemi évek alatt sem mondtam le. □ Emlékszik az első jól sikerült képére? • Sokat fotóztam a Takta partján, rettentő szerettem az állatokat. Lefényképeztem, ahogy mossák a tehenet a folyóban. Éz volt az első olyan kép, amit nem adtam oda annak, aki rajta volt. Azt hiszem, egy mostani középiskolai fotópályázaton lenne esélyem vele. De kiállításra először csak egyetemista koromban küldtem képet. Megyei pályázat volt. Egy ködös éjszakán indultam el a villamos-végállomásra, és ott a hidegben toporgó embereket fényképeztem. Első díjat nyertem vele... Kimondottan szeretek ködben fényképezni, olyankor csak az lesz a képen, amit én akarok... □ És hogy jött be a „képbe” a környezetvédelem? Hiszen nagyon sok ilyen jellegű felvétele van. • Ezen már magam is gondolkodtam. Hiszen a szép, lírai dolgokat szeretem, utálom, ha valami koszos, rendetlen. Ezzel csak azt akarom kifejezni, hogy nem szeretem az ilyet. És sajnos a szép, meg a lírai nem annyira kapós a ldállításokon. Ezek nagy része egyébként montázs. □ Általában fekete-fehérben dolgozik. Pedig diaporámázik is. Nem tudták elcsábítani a színek? 9 Azt mondom, fekete-fehérre még ezer év múlva is fognak fényképezni. Egyszer ugyanazt a témát lefotóztam fekete-fehérben és színesben. Két egészen más kép született. A színes képekkel az a baj, hogy az embereket elragadja a szín, a látvány, és elvész a tartalom. □ Van egy nagyon szép képe. Egy állapotos nő, kezében barka, fényburokban. A mai kiállításokon szinte anakronizmusnak hatna. Megcsinálná ma is? 9 Ugyanúgy nem, de megcsinálnám. Valószínűleg aktban. Ma nálunk a fotóművészetben különösen nagy zagyvaság van, itt mindenki modemkedni szeretne, minél elütóbbet csinálni a megszokottól. De külföldön ilyen képekkel nem nagyon érnek el sikereket. □ Valaki azt mondta a kiállításán: csodálom ezt az embert, mert amíg más művészkedik, ő alkot. Ön hogy gondolja ezt? 9 Azt nevezem művészkedésnek, amikor valaki senki által fel nem ismerhető dolgot csinál, és órákon át magyarázza... Azzal számolni kell, hogy mindenki nem fogja érteni a képet, még az enyémet sem, pedig én próbálom érthetően csinálni. De azért küldöm pályázatra, mert onnan várom a visszajelzést, hogy érthető volt-e. Persze ez is érdekes. Elküldtem egyszer egy fotót pályázatra, ahol nem fogadták el, majd három év múlva egy másikra, ahol ugyanaz a zsűri az első díjjal jutalmazta a képet. Névadók: Munkácsy és Bársony Janos Miskolc (ÉM) - Egy újabb miskolci iskola válik „számtalanná” a közeljövőben. Ä 20-as Sz. Általános Iskola (Szilvás út 38.) a Munkácsy Mihály Általános Iskola név felvételének engedélyét kérte a megyei közgyűléstől. Az iskola Munkácsy Mihály nevét a festőművész születésének 150 éves évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között kívánja felvenni. A művész neve szorosan kapcsolódik a városhoz, hiszen gyermekéveit Miskolcon töltötte. Az iskola a nagy magyar festőművész nevének felvételével az iskolában évek óta magas színvonalon működő művészeti oktatást kívánja hangsúlyozni. Az Iparművészeti Főiskola által szervezett Leo- nardo-programban hat éve vesznek részt. Az iskolában az elmúlt év óta működő rajztagozat eredmény ességét jel zik a versenyeken elért helyezések. Az intézmény gyermekgalériájában több éve gyermek, és neves művésztanár festők munkái kapnak helyet. A Bársony János utcai Általános Iskola Bársony János Általános Iskolára szeretné változtatni a nevét. Úgy gondolják, hogy a személyhez kötöttebb elnevezés közelebb áll a tanulóifjúsághoz. Bársony János iskoláit Miskolcon végezte, s közel húsz éven át volt városunk tiszti ügyésze. Halála után hagyatékából hatalmas összeg jutott az iskolának, a szegényeknek, a város szépí- (ászeti alapjának, a múzeumoknak. Életútja, a városért tettekben is megnyilvánuló szeretete példaképpen állítható a diákok elé. A kérelmeket október 6-án tárgyalja meg Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése. Az iparművészek „egyenjogúsága” Miskolc (EM - DK) - Mondják az iparművészek, ebben a városban nekik nincs nagy becsületük. Sokszor nem ismerik el munkájuk értékét. Talán ez a rossz hangulat az oka annak, hogy kiállításokon sem szerepeltek mostanában. Pedig annak idején a Miskolci Téli Tárlatot iparművészeknek is hirdették, s kezdetben érkeztek is a kerámiák, textilek, kovácsmunkák. Aztán az utolsó Téli Tárlaton mindössze két iparművész állított ki. Félő volt tehát, hogy teljesen elsorvad ez a vonal, létük és értékük forgott kockán. Ezért vállalta Litwin József, hogy barátságosan zaklatja a kollégáit, igenis, adjanak be alkotásokat. Ez nem volt könnyű feladat, mert az iparművész inkább csak teszi a munkáját, nem kiállításra készül - ami komoly anyagi befektetést is jelent, és ezt nem biztos, hogy mindenki vállalni tudja. Egy ilyen munZsűrizés ... Fotó: Dobos Klára kát más megcsinálni, mint egy grafikát, hiszen sokkal több a tárgyi feltétele, nagyobb az anyagi vonza- ta. Végül is szép anyag jött össze, ennek zsűrizése hétfőn történt a Miskolci Galériában. Bodonyi Csaba, Kelemen István, Pirity Attila építészek, Kertész Géza ötvös iparművész, Bükki Béla keramikus és Dobrik István művészettörténész vállalta a válogatást. A kiállítást a téli tárlattal egyidőben a Mini Galériában láthatja majd a miskolci közönség. - Nem az a fontos, hogy külön, vagy együtt állítunk ki - mondta Litwin József hanem azt szeretnénk, hogy egyenjogú kiállítás legyen a miénk, fogadják el, hogy ez testvérműfaj. A helyi iparművészet szempontjából létfontosságú ez a kiállítás. Ha majd „kiharcolja” magát, ha már odafigyelnek rá, bizonyára kevesebb noszogatással is összejön egy szép anyag. Szüreti vigasságok Miskolc (ÉM) - „Szüreti Vigasságok” címmel rendeznek október 8- án, szombaton családi hétvégét a Diósgyőri Várban. (Rossz idő esetén az Ady Művelődési Házban.) A délelőtti programok - amelyek 10 órakor kezdődnek - elsősorban a gyerekekhez szólnak, akik játszóházban, bábszínházban tölthetik az időt, de a fajátékok készítésének fogásait is elsajátíthatják. Délután kettőkor kezdődik az igazi, családi rendezvénysorozat, ahol nemzedékek adnak találkozót egymásnak. Fellép a Csipogó Gyermektáncegyüttes kalocsai, rábaközi táncokkal, a Zrínyi Gimnázium leánykara, a Pécsi Sándor Guruló Színház, a hemádnémeti, szerencsi, avasi nyugdíjasklubok, akiktől szüreti verseket, prózát, népdalokat és énekes játékot hallhatnak a jelenlévők. Zárásként a Kisgyóri Folk Együttes lép fel. ICC-előkészítő Miskolc (ÉM) - A TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezete az ICC nemzetközi alap és középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamokat szervez angol és német nyelvből. A nyelvtanulásban már haladó szintet elértek részére 60 órás nyelvvizsga tréningen lehet megismerkedni az ICC- nyelwizsga sajátosságaival. Kezdők részére 300 órás nyelvvizsga felkészítő tanfolyamokat is tartanak. A foglalkozások délutánonként heti két alkalommal délután 4 és este 8 óra között lesznek. A 60 órás tanfolyamok résztvevői még az idei nyelvvizsgákra is jelentkezhetnek, hiszen a vizsgáig a tanfolyam befejeződik. Jelentkezni lehet a TIT- székház I. emeletén (Miskolc, Széchenyi út 14.) Érdeklődni a 46/ 354-011-es telefonszámon lehet. Titanic-fesztivál Budapest (ÉM) - Másodszor rendezik meg a Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivált a budapesti Toldi moziban. Az október 6-án kezdődő tíznapos rendezvénysorozaton a kortárs filmművészet alkotásaiból huszonkét filmet mutatnak be. A filmképírók közül egyre többen képviselik azt az új irányzatot, amely a régmúlt idők, az egykor valaki más által felvett mozgóképek emlékeiből építkezik, abból „ír” újabb képi valóságot. Az angol, belga, cseh, finn, francia, holland, kanadai, magyar és orosz alkotók nevével fémjelzett művek válogatások az utóbbi évek terméséből, és olyan nevek találhatók a szerzők között, mint Peter Greenaway vagy Szirtes András, a Woyzeck rendezője. Lengyel kórus Y Miskolc (ÉM) — Nagysikerű hangversenyt adott szombaton délután a koszalini gimnázium vegyes kórusa Miskolcon, a Katolikus Gimnázium dísztermében. Az Észak-Lengyelor- szágból érkezett diákok a zene világnapja alkalmából léptek fel Magyar- országon. A Belgiumi Nemzetközi Kórusfesztiválon tavaly második helyezést elért együttes ezúttal XVI. századi madrigált, népszerű musicalrészleteket, népdalokat adtak elő. Felvételizőknek Miskolc (ÉM) - A Gábor Áron Műszaki Középiskola felvételi előkészítőt hirdet környezetvédelmi (világbanki), informatika (világbanki), minőségbiztosítás-számítástechnika, menedzser-asszisztens (közgazdasági szakmacsoport) szakokra jelentkezők részére. Az előkészítő november első hetében indul. Tíz héten át heti kétórás foglalkozásokat tartanak. Jelentkezni az iskola titkárságán lehet (Miskolc, Bolyai u. 10, tel.: 370-087). „Röviden — A helyes táplálkozásról, a betegségek megelőzéséről lesz szó október 6-án, csütörtökön este 6 órától Miskolcon, a TIT-székházban (Széchenyi út 14.). Az előadásra a belépés díjtalan. Elkészült az 1994/95. tanév továbbképzési terve. Az óvodákban, az általános és középiskolákban dolgozó pedagógusok a Hírlánc mellékleteként kapják meg az ajánlást tartalmazó kiadványt október elején.
