Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-27 / 254. szám

10 SZABADIDŐ HI-FI 1994- Október 27., Csütörtök Előbukkant Stradivari Los Angeles (MTI) - Megtaláltak egy közel harminc éve eltűnt 262 éves Stradivari-hege- dút, és az értékes hangszer visszakerült a ka­liforniai egyetem tulajdonába. A 800 ezer dol­lárt érő hegedű, azon ritka hangszerek egyike, amelyeket a legendás olasz Antonio Stradiva­ri mester készített, 1967-ben tűnt el egy ze­nész kocsijából. A hangszer, amelyet első tulajdonosáról, a XVIII. században élt alcantarai hercegről ne­veztek el, kalandos utat járt meg. David Marg- retts, aki 30 évvel ezelőtt a kaliforniai egyetem vonósnégyesének második hegedűse volt, 1967-ben egy hangversenyre kölcsönkérte a Stradivarit az egyetemtől. Másnap a hegedűt kocsija hátsó ülésén hagyta, mialatt néhány percre vásárolni ment egy boltba. Amikor visszatért, megdöbbenve tapasztalta, hogy a hegedűt ellopták. Most azonban a hegedű sér­tetlenül előkerült. Történt ugyanis, hogy Peta­luma észak-kaliforniai kisváros hangszerke­reskedésének tulajdonosa szakértőt kért fel, hogy vizsgálja meg egy zeneiskolai tanuló he­gedűjét. A kereskedő feltételezte ugyanis, hogy értékes hangszerről van szó. Teresa Sal- vato, a hegedű birtokosa elmondta, nagynénjé- től kapta ajándékba a hangszert. A nagynéni egy autópálya mentén találta meg a ritka hangszert, meleg kendőkbe göngyölve, akár­csak egy bébit. Mivel a Stradivari jóhiszeműen jutott Teresa Salvato birtokába, nem volt haj­landó visszaadni - jogos tulajdonosának - az egyetemnek. Az ügyben a bíróság fog dönteni. A döntésig az egyetem múzeumában helyez­ték letétbe a Stradivarit, amelyre a birtokosa időközben új húrokat szerelt. Az opera világából Frankfurt Richard Wagner tetralógiájának nagy sikerű előadásával kiválóan rajtolt az idei évadban a frankfurti operaház. A közönség a négy estén át lelkesen ünnepelte a zenekart és az éneke­seket egyaránt. Művészeti vezető az opera in­tendánsa, Sylvain Camberling volt, az operá­kat rendezte és a díszleteket tervezte Herbert Wemicke. A tetralógia cselekménye mindvé­gig egy lebujszerű filmstúdióban játszódik, amelynek ablakai mögött fölsejlik az Alpokat jelképező hegyoldal lábánál fekvő fenyőerdó, benne az istenek görög légkört árasztó templo­mával. Vegyes érzelmekkel fogadta közönség azt a megoldást is, hogy a tetralógia „menetközben” életüket vesztett szereplői egé­szen az Istenek alkonyának utolsó akkorijaiig holtan fekszenek a színpadon - mintegy drá­maian érzékeltetve, hogy milyen árat kell az embernek fizetnie hatalomért és aranyért. Drezda Tetszéssel fogadta a Drezda melletti Hellerau Festspielhaus közönsége este Csie Si kínai ze­neszerző első operájának, az „Apagyilkosság”- nak ősbemutatóját, amelyre a kortárs zene 8. drezdai napjai rendezvényeinek keretében ke­rült sor. Az 1974 óta Bécsben élő kínai zene­szerző Amolt Bronnen (1895-1959) hasonló nevű, 1922-ben először bemutatott színpadi művére komponálta operáját. A tajpeji szüle­tésű zeneszerző eddig kamara- és balettmuzsi­kát, dalokat és nagy zenekari műveket kompo­nált. Első operájának témájául azért válasz­totta Bronnen színművét, mert az abban meg­jelenített nemzedéki konfliktus a családban mindennapi és időtálló téma. Tokió A Rajna menti Deutsche Oper háromhetes vendégszereplést kezdett október 23-án Ja­pánban. A kosztümöket és a kulisszákat 9 konténerben szállították a szigetországba. Az énekesek, köztük René Hollo, mellett 132 mu­zsikus és 34 statiszta utazott az együttessel. Műsoron szerepel többek közt Wagner Lo- hengrinje és Mozart Varázsfuvolája. Schumann-árverés London (MTI) - Megtalálták Schumann II. szimfóniája elveszettnek, vagy megsemmi- sültnek hitt teljes kéziratát, és az ezerszer át meg átírt kottalapokat a Sotheby’s cég decem­ber 1-jén árverésre bocsátja Londonban. A cég illetékesei csak annyit árultak el, hogy a kéz­iratra egy magángyűjteményben bukkantak rá, de a gyűjtő kilétét és a föllelés helyét titok­ban tartották. A mű, amelyet a romantikus zeneirodalom egyik alapvető, Beethoven és Brahms között hidat alkotó darabjának tarta­nak, eddig csak első nyomtatott kiadásából és néhány vázlatból volt ismeretes. A kottalapok több rétegben őrzik Schumann valamennyi ja­vítását, húzását és átírását tintával és ceruzá­val egyaránt, és ez kitűnő betekintést enged a szerző alkotói módszerébe. A kézirat tele van jegyzetekkel és utasításokkal mind a nyomdá­szok, mind az előadók számára. A javítások­ból kitetszik, mennyit szenvedett Schumann, míg kigondolta a hangszerelést. A kézirat ere­deti kötésben van, és 1845-46-ból származik, vagyis körülbelül tíz évvel azelőtt keletkezett, hogy Schumann öngyilkosságot kísérelt meg. A Sotheby’s-nél arra számítanak, hogy a kéz­irat legalább 800 ezer fontért kel majd el. Rockarchívum: a Generál A „kölyök" Generál Böbék Zsolt A hetvenes meghatározó könnyű­zenei irányvonalát a beat hőskorá­nak amatőr zenekaraiból verbuvá­lódott szupergroupok képviselték. A közönségtől egyre inkább eltávolodó „profik” között üde színfoltot képvi­selt egy pimaszul fiatal tagokból ál­ló csapat: a Generál. Teljesen új ar­cok, de mégsem kezdőkről van szó. Ismerkedjünk meg a zenekar mind­végig meghatározó tagjainak zenei előéletével. Várkonyi Mátyás már gyerekkorában egy kisebb zongora- darabot és hét daljátékot írt, me­lyekre Bartók és Sztravinszkij mu­zsikája is hatott. A konzervatórium­ban Sugár Rezsőnél zeneszerzést tanult. Iskolai zenekarokban ját­szott, de kezdettől fogva csak saját számokat és magyarul. 1969-ben a ZG (Zenei Gimnázium) nevű zene­karral megnyerték a salgótarjáni tehetségkutató versenyt. Egy rövid ideig a ZG a Danyi Attila vezette Atlantis zászlaja alatt futott. Velük énekelt ekkor Katona Klári is. A ZG-ből a Fekete fivérek a Hungári­ába távoztak, így Várkonyinak qj tagok után kellett néznie. Fel is fe­dezte egy Echo koncerten Révész Sándort, aki Led Zeppelin-számo­kat is énekelt, a hangfekvése is na­gyon emlékeztetett Robert Plantre. Eleinte inkább egy lírai felfogású Simon and Garfunkel fazonú ének­kettőst szerettek volna létrehozni, de egy nagyzenekar sikeredett belő­le. A későbbi Generál együttes má­sik meghatározó figurája Novai Gá­bor volt. A zenekar basszusgitárosa hat éven át tanult zongorázni, ki­sebb zongoradarabokat is írt gye­rekkorában. 1963 óta játszott zene­karokban - Blach Stones, Satumus, Corvina - amikor ’70 nyarán Keszt­helyen az újjáalakult ZG-ben kötött ki. A ZG már szép sikereket ért el a Széchenyi-klubban, amikor új gitá­ros után kellett nézniük. A meghall­gatáson a Lehajtott fejjel című dal - a későbbi nagy Generál-sláger - gi­társzólamát kellett volna lejátszani, de ez senkinek sem sikerült. Révész Sándor barátja, Karácsony János éppen megfelelt volna, de ő akkori­ban még a Ferm nevű együttesben játszott, és egyedül nem kívánt on­nan eljönni. Végül aztán a két zene­kar fúziójából és a Várkonyi Mátyás alapította Mikrolied vokálból ala­kult meg 1971. december 1-jén a Generál együttes. A „kölyök” Gene­rál kezdetben így festett: Révész Sándor gitár, ének, Novai Gábor bass, Karácsony János szólógitár, ének, Ákos István gitár, Rech Lajos dob, Bódy, Magdi, Salánki Hédi és Várszegi Éva vokál, Várkonyi Má­tyás zongorista szerző. 1972 tavaszán már a Budai Ifi­park felkapott zenekara volt a Ge­nerál. Beneveztek a Ki-Mit-Tud?-ra is a „Lehajtott fejjel”, „Ha ismerném a Föld...” és a „Kövér a Nap” című dalokkal, melyek nagy közönségsi­kert aratva lettek elsők. Ezek után sokat foglalkoztatta őket a rádió és a televízió. A ’72-es táncdalfesztivá­lon előadói díjat nyertek Koncz-Szenes „Mit tehet az em­ber...” című dalával. A mások által elkövetett futószalagtermékeket is ízlésesen tudták csomagolni. A si­ker titkát faggatva jegyezték meg: „A jól megszólaló, tiszta vokálban láttuk és találtuk meg a rést...” Sokan azzal vádolták a zenekart, hogy ez egy hanglemezgyári csapat, amely ki van találva. A vádakból annyi az „igazság”, hogy valóban tu­datos munka és nagy felkészültség eredménye volt a siker. Önfeledt, fi­atalos előadásmódjukat látva nehéz volt elhinni, hogy tőlük származik ez a zenei teljesítmény. A Made in Hungaryn sikerrel szerepelnek a Csöngess be jóbarát című slágerrel. A hazai és a külföldi turnék után a hanglemezgyár is köt velük egy szerződést. A ’73 januárjában meg­jelenő Staféta című nagylemezük az év sikerdarabja, olyan slágerekkel mint a Törökméz, Fűrész, Százéves kút. Szinte az egész lemez szerepelt a slágerlistán. A Generál nem tartozott sem a „szakadt”, sem a beat hőskorára emlékeztető zenekarok közé. Igazá­ból egy pop-zenekar voltak fehér trapéznadrágban, széles karimájú kalapban vagy éppen bohócruhá­ban. Nagyon kellemes látványt nyújtottak a színpadon. A hatás fre­netikus volt, az önfeledt előadás­módjuk leginkább a Beatles korai időszakára emlékeztetett. A lányok sikítottak a nézőtéren ha Révész Sanyika énekelni kezdett, és a női vokál is nagyon kellemes benyo­mást tett. A Generál slágereit - a rádió kedvező műsorpolitikája folytán - a kisdedektől az aggastyánokig szinte mindenki dúdolta. A ’73-as miskolci popfesztiválon már a nagyok között - a P. Mobil után, az Illésék előtt - léptek fel. A jugoszláviai turnéjuk­ról éppen hogy megérkezve, de tele energiával sikerült megénekeltetni­ük a stadion közönségét. 1974-ben a sikerszéria tovább folytatódott Olaszországban, az NSZK-ban. Hollandiában még a slágerlistát is vezették, a Golden Earring együttessel turnéztak, egy kislemezük is megjelent odakint. Ä meghívást Richard de Bois úrnak köszönhetik, aki zsűritagként fi­gyelt fel az együttesre. Hollandiá­ban bepillantást nyerhettek a profi sztárcsinálás műhelytitkaiba: sztárinteijúk, filmek, tv-show, szu­perkoncertek. Arra a kérdésre, hogy miért nem akadt Hollandiá­nak egyetlen világsztárja sem - ta­lán pont ezért nem. Fáziskésésről itt nem beszélhetünk, a Generál pontosan olyan zenét játszott, mint amilyen az angolszász zenei felség- területen is divatban volt. Lengye­lországban százezres példány­számban adják ki az angol nyelvű nagylemezüket. A Rockin’ and Rol- lin már egy zeneileg érettebb Ge­nerálról tanúskodik. A zenekar tagjai időközben fel­nőttek, részben kicserélődtek, de a közönség még mindig azt a kama- szosan bájos Generált várta a szín­padon. A következő nagylemezüket már érdektelenséggel fogadta a kö­zönség, jóllehet Európa hat orszá­gában volt listavezető a Neked szól című daluk. A külföldi turnék miatt a közönség is elfelejtette őket. ’75- ben a zenekar valóban generálozás­ra szorul. Szigeti Edit, Herczka Annamá­Fotó: ÉM-repró ria és Póta András dobos kerül a ze­nekarba. Karácsony János már ko­rábban a Locomotiv GT-be távozott, Révész Sándor pedig az akkor ala­kuló, a kemény rockzene újrafelfe­dezését elindító Piramis frontembe­re lett. Várkonyi Mátyás nagyon jó ér­zékkel az Olympia együttesben vélte felfedezni a megújulás lehető­ségét. Ebben a méltatlanul elfele­dett zenekarban olyan zenészek muzsikáltak együtt, mint Tátrai Tibor, Solti János vagy Horváth Charlie. Éppen a külföldi turné­jukról érkeztek haza, amikor Vár­konyi elhívta őket a megújulni ké­szülő Generálba. A két dobossal(l) felálló Generál Tátrai Tibor gitárossal és a nége- res hangfekvésű Horváth Charlie- val a hetvenes évek második felé­nek legnagyobb show-ját produkál­ta. Az új Generál sikerrel koncerte­zett az amerikai War együttessel Németországban. A philadelphiai hangzásra emlékeztető stílusukkal méltó partnerei voltak a néger mu­zsikusoknak. Időközben Solti János a Locomo­tiv GT-be igazolt át, de ez nem ren­dítette meg az addig két dobossal felálló Generált. Horváth Charlie a négeres hangfekvésével és mozgá­sával egyedülálló jelenség volt. Tát­rai Tibor Radics Bélánál töltötte ta­nuló éveit. A Sjriust és a Minit is megjárt „Hendrix követő” ’77 nya­rán mutatta be az ifiparkban a száj­gitárt. A nálunk szokatlan phila­delphiai hangzásra emlékeztető Ge­nerál ekkor már világszínvonalon muzsikált. Olyan dalokat követtek el mint a „Könnyű álmot hozzon az éj”, mely líraibb hangvételű volt Jó­zsef Attila Altatójánál is. A ^látszd újra el” című dalukat Charlie akár ma is műsorra tűzhetné. Az igényes sikerszámok ellené­re a nagyközönség érdeklődése a kemény rockzene és az dj hullám felé fordult. A Generál, mivel soha­sem hordozott ideológia téveszmé­ket, ezért nem is tudott nagyobb tömegeket maga mögött felsora­koztatni. Ez a csapat sohasem poli­tizált, „csak” zenélt. Lengyelor­szágban - ahol világszínvonalú a jazz-élet - a második angol nyelvű lemezüket kétszázezres példány­számban kapkodták el. Itthon megjelentettek még egy kissé fa­nyar, ironikus hangvételű albu­mot, mely szövegeiben az új hul­lám jegyeit is hordozta. A Piros bi­cikli című lemez készítése közben már feloszlóban volt az együttes. 1979 őszén még egy nagy kon­cert erejéig összeállt a „kölyök” és a „nagy” Generál. Mindenki egy szín­padon az E-klubban. A Hanglemez- gyár elévülhetetlen vétke, hogy nem rögzítette ezt a hetvenes évek hangulatát felidéző koncertet. A Generál a legtehetségesebb fi­atal muzsikusokat adta a magyar zenei életnek. Várkonyi Mátyás a Rockszínház fáradhatatlan zenei igazgatója lett. Horváth Charlie a tengerentúlon folytatta pályafutá­sát. Hazatérve Charlie és Tárai Ti­bor újra egymásra találtak. A Generál zenei örökségét a Charlie-val kiegészült Tátrai Band folytatja tovább. Gregor New Yorkban Washington (MTI) - Három pro­dukcióban is szerepet kapott a most induló évadban Gregor József, a vi­lághírű New York-i Metropolitan Operaház színpadán. Az énekes szerda este debütált Mozart Figaró házassága című művében. A követ­kező négy hónap folyamán a közön­ség elé lép Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbethjében és Donizetti Szerelmi bájitalában is. A Metropo­litan színpadán őelótte évek óta nem szerepelt magyar művész. Az előzetes tervek szerint Gregor Jó­zsef tavasztól a denveri operaház vendégénekeseként lép majd fel. Jubileum Bábellel Budapest (MTI) - A Győri Balett tizenötödik születésnapja alkalmá­ból Budapesten vendégszerepei ok­tóber 27-én. Az együttes Bábel című kétfelvonásos táncdrámáját mutat­ja be a Budapest Sportcsarnokban a jubileumon. A táncjáték librettóját közösen készítette Bombicz Barba­ra, a társulat szólótáncosa, Gombár Judit jelmez- és díszlettervező, Ka- ponya Judit festőművész, valamint Tolcsvay László, a darab zeneszer­zője. A koreográfus Bombicz Barba­ra. A bibliai ihletésű játék szereplői az emberiség „építkező”, illetőleg pusztító erőit jelenítik meg. A balett kulcsfigurái a Galamb, a Vezér, a Művész, a Háború, a Szerelmesek, a Vágyakozók és a Rajongó. Az előadás főszerepeit Bombicz Barbara, Demcsák Ottó, Zádorvöl- gyi László, William Fomin, Szántai Hajnalka, Pátkai Balázs, Ócsag An­na, Müller Ervin, Pintér Tímea tán­colja. A produkció balettmestere Sterbinszky László, művészeti veze­tője: Kiss János. A színpadkép Hani János munkája. Zongoraverseny Budapest (MTI) - Az 1992-ben el­hunyt világhírű magyar származá­sú zongoraművész Földes Andor emlékére zongoraversenyt rende­zett Budapesten a Földes Andor Alapítvány, melynek létrehozója a Magyar Hírlap kiadójaként is is­mert svájci üzletember, Jürg Mar- quard. A döntőt október 24-én a Ré­gi Zeneakadémián rendezték meg. Ugyanitt tartják meg október 28-án este a díjkiosztó gálakoncertet is. Strauss-kottatöredék Becs (MTI) - Az Osztrák Nemzeti Könyvtár zenei részlege azzal büsz­kélkedhet, hogy gyűjteménye újabb Richard Strauss-darabbal gazdago­dott - 650 000 8chillingért megsze­rezte a zeneszerző 1940-1942-ben komponált „A Duna” (Die Donau) című befejezetlen szimfonikus köl­teményének vázlatfiizetét, amely egyben a legnagyobb terjedelmű Ri­chard Strauss hátrahagyott kotta­töredékei között. A nagyzenekarra és - feltehetően - énekkarra és or­gonára komponált szimfonikus köl­teménynek 1942-re, a Bécsi Filhar­monikusok fennállásának 100. év­fordulójára kellett volna elkészül­nie. Valószínűleg több oka is van annak, hogy csak töredék maradt: egyrészt a könyvtár zenei részlegé­nek vezetője, Günter Brosche az al­kotóerő átmeneti lanyhulását véli felfedezni az akkor 78 éves mester­nél, másrészt Strauss nyilván attól tartott, hogy alkotását esetleg úgy értelmezik, mint az osztrák Ansch­luss támogatását. Hálából azért, hogy Baldur van Schirach, Ausztria akkori náci „Gauleiter”-e Bécsben a személyes védelme alá helyezte a zeneszerző zsidó származású me­nyét és annak két gyermekét, Ri­chard Strauss végül is Schirach 1942-ben született fiának, Richard- nak ajándékozta a vázlatfiizetet, amelyet az most megvételre aján­lott fel a Nemzeti Könyvtárnak. Elhunyt J. Miller New York (MTI) - Elhunyt Jimmy Miller, a Rolling Stones legsikere­sebb lemezeinek producere. Ötven­két éves volt, halálának oka: súlyos májbetegség. A Brooklynban szüle­tett Miller énekesként kezdte mű­vészi pályáját, de idejében és siker­rel „átvedlett” producerré. A Rolling Stones mellett készített korongokat a Traffickel, a Blind Faith-tel, a Mo- törheaddel és sok más rockcsoport­tal. Száz aranylemez jelzi tevékeny­ségének magas színvonalát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom