Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-27 / 254. szám

1994« Október 27., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Fölös áruftivarozói kapacitás Közvetlenebb kapcsolat a partnerekkel az irodahálózat révén Kevesebb áru, kevesebb bevétel a MÁV-nál Fotó: Laczó József Veszteséges év lesz Budapest (MTI) - A Colonia Bizto­sító Rt. az idei évet várhatóan 200 millió forint veszteséggel zárja, szemben a tavalyi 350 millióval - jelentették be a társaság vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon. A díjbevétel az elmúlt évben 2,7 milliárd forintot tett ki, idén pedig valószínűleg eléri a 4 milliárdot. A kárkifizetés összege tavaly 1,5 mil­liárd forint volt, az idén körülbelül 2,3 milliárd lesz. A társaság jelen­leg több mint 200 ezer biztosítási szerződést tart nyilván, ezen belül az életbiztosítások száma 50, a bal­esetbiztosításoké 70 százalékkal gyarapodott, a lakásbiztosítási állo­mány pedig háromszorosára növe­kedett egy esztendő alatt. Felvető­dött a kötelező gépjármű-felelősség­biztosítás díjemelésének kérdése, amelyet a csütörtöki egyeztető meg­beszélésen már véglegesítenek. A Colonia szakemberei úgy vélik, hogy ebben a biztosítási formában is a „szabadár” lenne a legoptimáli- sabb, ám úgy gondolják, hogy erre csak 4-5 év múlva érnek meg a fel­tételek. Feketegazdaság ellen Budapest (MTI) - A Magyar Ipar- szövetség (Okisz) nem kíván érdek- közösséget vállalni olyan vállalko­zókkal, akik nem tiszta eszközökkel dolgoznak. Az Okisz társadalmi összefogást sürget a feketegazdaság visszaszorítására, ezért felhívással fordul a munkaadói szervezetekhez, hogy közösen vessenek gátat a fo­lyamatnak. Ezt a szervezet szerdai elnökségi ülése után az Okisz kép­viselője az Érdekegyeztető Tanács ülésén is felveti. Sümeghy Csaba elnök szerdán új­ságíróknak elmondta: ideje szembe­szállni azzal a tévhittel, hogy a fe­ketegazdaság a magyar gazdaság átalakulásának, a privatizációnak szükségszerű mellékterméke. A szervezet úgy véli, hogy a feketeke­reskedelem ellehetetleníti a tisztes termelóipart, megakasztja a gazda­ság fejlődését, végső soron növeli a munkanélküliséget és az inflációt. A nem regisztrált jövedelemáram­lás éppen a legelesettebbeket sújíja, nehezíti a szociális ellátó rendszer működését. Az Okisz határozott in­tézkedések megtételére kéri a kor­mányt, azonban hangsúlyozza: a fe­ketegazdaság ellen nem lehet csu­pán adminisztratív eszközökkel fel­lépni. Az elnök tájékoztatást adott arról, hogy az Okisz aktívan részt kíván venni a közelgő önkormány­zati választásokon. A megyei szövetségek, képviselői, valamint területi képviselők is in­dulnak a választási küzdelemben. A jelölt maga választja ki, hogy mi­lyen párt támogatásával indul, de van olyan körzet, ahol az Okisz ma­ga támogatja jelöltként induló tag­ját. Ennek célja, hogy a vállalkozói érdekeket megjelenítsék az önkor­mányzati testületekben. Sátoraljaújhely (ÉM - M.I.) - Már negyedik éve rendeznek Sátoraljaújhelyen a vasutasok fuvaroztatói ankétot, amelyre meghívják üzleti partnereiket. Az október 26-i rendezvényre eljöttek a szlovák vasút kassai igazgatóságának a képviselői is, kifejezve ezzel azt a szándékot, hogy a jövőben intenzívebben kívánnak együttműködni ma­gyar kollegáikkal. A program a Transtechnik Hungá­ria Kft. anyagmozgató targoncájá­nak bemutatásával kezdődött az i\j- helyi vasútállomáson. A résztvevők megtudhatták, hogy ez a gép Mazda dízelmotorral rendelkezik, s külön­féle változatai 1,6-8 tonna mozga­tására alkalmasak. Az ankét előadásait a városháza dísztermében tartották, ahol első­ként Szatmári András, a vezér- igazgatóság főmunkatársa beszélt a vasút kereskedelmi, árufuvaro­zói munkájáról. Egyebek mellett elmondotta, hogy a MÁV-nál az utóbbi években jelentősen csökkent a fuvarmeg­rendelések száma, nem kis mér­tékben a közúti árufuvarozás, a konkurencia felfutása miatt. A ko­rábbi évek fuvarmennyiségéhez vi­szonyítva körülbelül egyharmadá- ra esett vissza a vasúti fuvarozás aránya. S mint említette, ennek a tendenciának (a konkurenciával szemben alkalmazandó) ellensze­rét sem sikerült ez idáig megtalál­nia a vasútnak. Ambrus Vince, a Miskolci Üzlet- igazgatóság osztályvezetője la­punknak nyilatkozva elmondotta, Budapest (ISB - D.Zs.) - Egyik leghíresebb exporttermékünk a bor. A szőlő termőterületének csökkenése ellenére - a jelenle­gi 110 ezer hektár ugyanis mint­egy 20-25 hektárral marad alat­ta a ’80-as évekének - a tavalyi kivitel 30 százalékkal múlta fe­lül az 1992-es évit. Az export növekedése és a belföldi fogyasztás bővülése ellenére súlyos gondokkal küzd a borgazdaság. En­nek leküzdése azonnali kományza- ti beavatkozást igényel. Éves bor­termelésünk meghaladja a 4 millió hektolitert, amelynek legalább a 20-25 százaléka értékesíthető kül­földön. Mivel azonban a mezőgazda- sági termékek exportja mindenhol a világon támogatásra szorul - az Eu­rópai Unió országaiban a termelők és kereskedők bevételeinek nem ke­ily módon fölös kapacitásaik van­nak, de szerepet játszik ebben a nemzetgazdaság teljesítőképessé­ge is. Mindenesetre a vasút törek­szik a mind jobb és több üzleti kap­csolat kiépítésére, például a kisvál­lalkozókkal is. Ennek jegyében létrehoztak egy tájékoztató, szolgáltató irodaháló­zatot (megyénkben Miskolcon, Ka­zincbarcikán és Újhelyben). Mun­katársaik járják a területet, infor­mációkat szereznek és adnak, igye­keznek közvetlen kapcsolatot kiala­kítani ügyfeleikkel. Ezen túl árked­vesebb mint 51 százaléka, az Egye­sült Államokban pedig 31 százaléka származik állami támogatásból (!) —, az eredmények növelése érdeké­ben nálunk is szükség lenne hason­ló intézkedésekre. A Magyar Borkereskedők Egye­sülése szerint EU-csatlakozásunk érdekében célszerű lenne a tagálla­mokkal azonos szabályokat beve­zetni (például exporthitelt és hitel- garanciát). Ezzel összefüggésben ösztönözni kell a gazdákat a szólő- és bortermelésre, valamint a feldol­gozottsági fok emelésére, vagyis a gyengébb minőségű hordós borok helyett a palackozott fajták terme­lésére. Erre azért van szükség, mert az amúgy is túltelített fizetőképes piac főként a minőségi termékeket részesíti előnyben. A támogatási rendszer akkor lesz hatékony, ha a különféle kedvezmények, hitelek vezményeket is biztosítanák a part- nereknek Az értekezleten szó esett a korszerű és gazdaságos kombi­nált fuvarozásról. Az osztályvezető elmondotta, amennyiben az igények ezt a jövő­ben indokolják (itt a nemzetközi kamionforgalmat veszik figyelem­be), elképzelhető, hogy térségünk­ben is megépítenek egy ilyen ter­minált. Szegeden ez már megvaló­sult, s jó tapasztalatokat szereztek erről a fuvarozási módról mind a vasúti szolgáltatók, mind pedig partnereik. igénybevételével a termelők és a forgalmazók megfelelő jövedelem­hez jutnak. Az Egyesülés az export- képesség megőrzése, illetve az elad­ható mennyiség növelése szempont­jából fontosnak tartja, hogy a ter­melést szolgáló beruházások külön támogatásban részesüljenek így a Földvédelmi Alapból támogatásra tartja érdemesnek például a szóló­telepítést a 10 százalék feletti lejtős területeken, valamint a rozsdamen­tes acélból készült tárolókat, illetve a szőlő feldolgozásához elengedhe­tetlen gépek beszerzését. Javasolja továbbá, hogy az export jelenlegi 25 százalékos támogatási szintjét a kormányzat a hordós boroknál 30, a palackozottaknál pedig 40 száza­lékra emelje fel. Az Egyesülés állás­pontja szerint ugyanis már ezzel a változtatással is érezhetően javulna a termelők exportkedve. A hordós nem, a palackos igen A borexport támogatás nélkül nálunk sem növelhető „FÓKUSZ A tb-elengedés Görömbölyi László Hadd kezdjem személyes vonatkozással: a parlament hétfői eseményeiről szóló híreket hallva be kellett látnom, elnézést kell kérnem egy kollégától. Néhány hete csupán, hogy azt feltételeztem róla: figyelmetlenül, pontatlanul idézett egy tévényilatkozatot. Szerinte ugyan­is a társadalombiztosítás valamely főhivatalno­ka azt mondta, elengedik a tb-tartozások egy részét. Én meg erre azt mondtam: ez nem le­het igaz. Egy ilyen intézkedés minden józan gazdasági és etikai elvnek ellentmond, ráadá­sul hónapok óta mást se hallunk, mint a gaz­dasági racionalitás, a szigorúság mindenekfe- lettiségének hangoztatását - szóval, ez ki van zárva. Ahol Békési Lászlónak hívják a pénzügy- minisztert, ott ez nem fordulhat elő. Nos, láthatjuk - előfordulhat. Igenis, elenge­dik a tartozások egy részét - legalábbis ez áll a kormány előterjesztésében. Hogy elfogadja- e a javaslatot a T. Ház, az még a jövő titka. Az ellenkezés ugyanis rendkívül heves, s nem csak az ellenzék részéről. Az MSZP vezérszónoka, CsehákJudit (aki egyébként minta szociális bi­zottság elnöke is megszólalt ebben az ügyben) egyszerűen úgy fogalmazott: a javaslat úgy rossz, ahogy van. Miről is van szó? Egyrészt elengedik a tb-tarto- zásokhoz tartozó, 1994. június 30-án fennál­ló késedelmi pótlékot; másrészt az egészség- biztosítási pénztár törli az összes, ugyancsak az említett időpontban meglévő, ezer forintnál kisebb tartozásokat; harmadrészt pedig bizo­nyos feltételek mellett elengedik a félévkor nyilvántartott tb-tartozás bizonyos hányadát. Nevezetesen: ha valaki vállalja, hogy decem­ber 15-ig rendezi az ügyet, 36 százalékot en­gednek el; de ha csak azt vállalja, hogy jövő év közepéig fizet, akkor is nyer 6 százalékot. Tegyük fel, hogy egy cégnek június 30-án volt három hónapja be nem fizetett, egymilliós tar­tozása. (A valóságban ennél sokkal nagyobb tartozásokat tartanak nyilván, százszámra.) A késedelmi pótlék ekkor 120 ezer forint, amit elengednek. Ha a cég vállalja, hogy december 15-ig fizet, akkor a tartozásnak is elengedik a 36 százalékát, azaz 360 ezer forintot. Ha vi­szont az eredeti szabályok szerint róná le de­cemberben a tartozását, akkor-kilenchavi pót­lékkal számolva éppen 36 százalékos kamatot kellene fizetni, azaz egymillió-háromszázhat- vanezret. Ha jól számoltam, a különbség - a cég javára és a költségvetés kárára - 720 ezer forint. Erre mondják: hülye, aki fizet(ett). S er­re mondhatjuk mi állampolgárok (remélem, a mi etikai normáink felülmúlják a kormányét, s nem mondjuk): hülye leszek fizetni a gázszám­lát, a villamosjegyet vagy a tej árát. E (kor- mány)logika mentén nem a piacgazdasághoz, hanem az anarchiához vezet az út. Lehetne most azon élcelődni - amint ezt meg is tette a sajtó -, hogy nyilvános családi bot­rány tanúi lehettünk, hisz a pénzügyminiszter előterjesztését saját felesége minősítette a fent idézett módon. Bármennyire érdekes is a hely­zet, a lényeg talán mégsem ez. Számomra leg­alábbis sokkal messzebbre mutató, sokkal mé­lyebb jelentése van az esetnek. Akárhogy is, nem lehet nem észrevenni, hogy Békési Lász­ló újra meg újra belekényszerül olyan szituá­ciókba, amelyek enyhén szólva is ellentmon­danak annak a gazdaságpolitikának, amelyet egyszerűen csak Békési-programként szoktunk emlegetni. Úgy gondolom, az efféle progra­mok megvalósítását nem helyes naponta, szó szerint számonkérni - egy kormánynak igenis igazodnia kell az olykor váratlanul változó kö­rülményekhez, képesnek kell lennie a kiigazí­tásra, a korrekciókra. Itt azonban már egészen másról van szó. Mi­közben mindenki egyetért azzal, hogy az or­szággazdasága csakisszigorú, következetes in­tézkedések sorozatával hozható rendbe - a szakmai és politikai viták inkább a mértékek­ről, a sorrendiség helyességéről vagy helyte­lenségéről folynak -, ezekre példaként csupán egyetlen, 8 százalékos forintleértékelést említ­hetünk. Miközben egyre nő azoknak a példák­nak a listája, amelyek egyre-másra a pénzügy- miniszter szándékai ellenére hozott döntése­ket tartalmazzák - visszamenőleges nyugdíj- emelés, áfa-emelés elhalasztása, energiaár­emelés visszavonása. Most pedig ott tartunk, hogy a pénzügymi­niszter vállalja egy olyan javaslat előterjeszté­sét, amelynek tartalmával maga sem ért- mert elismert közgazdászként nem is érthet - egyet. Amiről sok mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy összeegyeztethető egy magát hatá­rozottnak mondó, határozott intézkedéseket, s az ezekkel járó következmények vállalását ígé­rő kormányról kialakított képpel. Lassan el kell döntenünk: vagy az nem igaz, amit a kormány magáról állít; vagy Békési László elképzelései nem illeszthetők a kormány értelmezése sze­rinti „határozottságba". Lehet választani. ^ÁLLÁSPONT Számok, talányok Brackó István A legnagyobb gond mindig akkor van, ha ugyanazon tényekből és adatokból az em­berek másfajta következtetést vonnak le. Függ ez a vérmérséklettől, a szakképzett­ségtől, vagy a pillanatnyi érdeken alapu­ló pártállástól... Itt van például az a szer­dai konferencia, melynek tudósítója arról számolt be, hogy a pénzügyminiszter vál­tozatlanul borúlátó, s már azt is sikernek könyvelné el, ha jövőre nem lenne rosz- szabb, mint amilyen az idén volt. Vélemé­nye szerint egyszázalékos gazdasági gya­rapodáshoz félmillió dolláros kivitel kell, s most nem úgy néz ki, hogy tarolni fo­gunk külhonban. A GDP két százalékkal nőhet, de ennek nagy ára van, mert csök­ken a lakossági és közfogyasztás... Tegnap hozták nyilvánosságra a Gazdaságkutató Rt. jelentését is, amely az eddigi tények is­mertetésén túl (az ipari termelés 6-7, a be­ruházási index 15 százalékkal nőtt) némi reményt jelez a kibontakozásra. A pótkölt­ségvetést elfogadta a parlament, de sok múlik majd azon, hogy a jövő évi költség- vetés milyen lesz. Az ellenzéki politikusok is ugyanazokkal a számokkal dolgoznak, s ők nem látják annyira sötétnek a képet, mint a koalíció véleményét kifejező Békési László. Ezért áll a bál expo-ügyben is. A kormány le­mondást javasló előterjesztése negyven- valahány milliárdos megtakarítást prog­nosztizál, az ellenzék viszont bagatellnek tartja ezt az összeget a nemzeti összter­mékhez, az ügy súlyához, s a világkiállí­tás elmaradása miatti erkölcsi és anyagi veszteséghez képest. A szikár számok dzsungelében nehéz eligazodni. Vajon a talányok erdejében hogyan dönt majd egy esetleges népszavazás voksolója? Békési érve lését fogadj a el vagy Szabó Ivánét? Az eszére hallgasson-e vagy a szívére? „ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A 292 üzletben összesen 2249,153109 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamérté­ken. A részvények forgalma 248 promt kötés­ben névértéken 1,11190 miihó forintot, árfo­lyamértéken számolva pedig 48,851450 millió forintot tett ki. Összesen 30 603 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek árfolyamér­tékű forgalma 4,173865 miihó forint, a befekte­tési jegyeké 207 900 forint, a kincstárjegyeké pedig 1172,88230 millió forint volt. A részvé­nyek körében a legtöbb kötést az EGIS Gyógy­szergyár (39), a Pannonplast (35) és a Pick Sze­ged (20) papírjára realizálták. A kárpótlási jegyre 15 üzletkötés történt. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) okt. 26. 1576,1 —3,94 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1994. október 26. Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 173,10 176,10 174,41 78.14 79,46 ' 78,88 * 344,26 349.76 346,58 18.14 18,44 18.27 23,32 23,66 23,54 _____ & 20,69 21,03 20.83J 'H ollandforint 63.22 64,26 63,65 ír font 170,86 173,66 172,33 Pénznem Finn márka Kuvaiti dinár _ 363,32 70.65 72.05 16.28 16,56 . 69,23 70,58 1006,78 1023,48 _________ «9,44 70,5h S panyol peseta' 84.90 86,36 **34,93 86,26; 15,01 15.25 105,70 107,70 134,87 137,11 Svéd korona A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom