Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-04 / 234. szám
10 A SZELLEM VILÁGA Magyar Múlt 1994« Október 4«, Kedd Esterházy János — perúj rafelvétel Pozsony (MTI) - A pozsonyi városi bíróságon október 4-én kerül sor az 1957-ben mártírhalált halt Gróf Esterházy János rehabilitálása ügyében folyó bírósági eljárás újratárgyalására. Esterházy Jánost a Tiso-féle szlovák állam parlamentjének magyar képviselőjét - aki az akkori szlovák törvényhozásban egyedül szavazott a zsidóellenes törvények elfogadása ellen - 1947-ben, hazaárulás vádjával halálra ítélték. Tíz évvel később, szovjet és csehszlovák börtönökben megélt szenvedések után a csehországi Mirov város börtönében halt meg. A per újrafelvételét Esterházy Rómában élő lánya, Malfatti Aliz grófnő kezdeményezte. A szlovák bíróság az elmúlt másfél év alatt több tanút hallgatott meg az üggyel kapcsolatosan, és több külföldi, így magyarországi történettudományi intézmény állásfoglalását is beszerezte. A most leköszönt szlovák parlament 14 magyar képviselője még tavaly létrehozta a „Helytállásért” érdemrendet. Ezt néhány hónappal ezelőtt elsőként - posztumusz — Ester- házynak Jánosnak adományozták. Száz éve született Faller Jenő Sopron (MTI) - Faller Jenő bányamérnök, egyetemi docens, technikatörténész és muzeológus születésének 100. évfordulójára emlékeznek október 5-én Sopronban, a Központi Bányászati Múzeumban. A tudós feldolgozta a bányászati technika történetét, s több nagylélegzetű tanulmányban tette közzé kutatásainak eredményeit. Számos szakcikket írt a bányászat kultúraformáló szerepéről és szerzője több, Tata és Várpalota környéki község monográfiájának. Tevékenysége szorosan kapcsolódott a selmeci bányászati akadémián oktató rokonai, felmenői révén a csaknem ezeréves bányavidékhez, amelynek történetét, nevezetes eseményeit, hagyományait örökítette meg írásaiban. Munkássága nélkül számos technikai emlék és kulturális érték ismerete veszett volna el a ma élő nemzedék számára. A centenáriumi emlékülésre száznál több bányamérnök, történész, muzeológus jelentette be résztvételét. Megáldották a Jézus Szíve templomot Kőszeg (MTI) - Főpapi szentmisén áldották meg Dunántúl legszebb és legnagyobb neogót stílusú templomát, a kőszegi Jézus Szíve plébániatemplomot. Most fejeződött be ugyanis az éppen százéves templom egy évtizedig tartó felújítása. Konkoly István megyéspüspök áldása után Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mondott szentbeszédet, kiemelve azt, hogy a templom újjászületett szépségében, annak a lelki megújulásnak a jele, amely elkövetkezett Magyar- országon és amelyhez hazánk jövőjét fűzzük az elkövetkezendő évezredben is. Seregély érsek egyébként 1980-1986 között hat évig szolgált kanonok-plébánosként a történelmi városban, a most eredeti pompájában megszépült templomban. Felajánló imát - mint 50 éve az akkori polgár- mester - Básthy Tamás, a város jelenlegi első embere mondott. A háromhajós, 57 méter magas tomyú építményt mindössze két év alatt 1892-től 1894-ig emelték Sköve Lajos tervei szerint, s a templomot fennállása óta először újították fel. Festett, színes üvegablakai a magyar szenteket ábrázolják, falai festését egy bécsi mester, Otto Kott végezte annak idején. A felújítás 20 millió forintba került. A pénzt a helyi önkormányzat, a nemzetközi Caritas, a Hilf Fonds bécsi segélyalap, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal teremted te elő, valamint a hívek adományából gyűjtötték össze. Tőkés László püspöki újjáválasztása Bukarest (MTI) - Tőkés Lászlót, eddigi püspökét erősítette meg nemrég tisztében a Ki- rályhágómelléki Református Egyházkerület választó közgyűlése. A Nagyvárad-Réti református templomban lezajlott választás első fordulójában a püspök-, illetve a főgondnok-jelöltekről szavaztak - jelentette a Romániai Magyar Szó. Tőkés László 171 vokssal lett ismét az egyházkerület püspöke, míg idősebb Adorján Kálmán 19, Berke Sándor 4 szavazatot kapott. Főgondnokká 130 vokssal Szilágyi Aladárt választották. A romániai református egyház másik kolozsvári székhelyű egyházkerületének, az erdélyinek püspökévé már június végén újjáválasztották Csiha Kálmánt. Reformok, Széchenyi és Wesselényi Benedek Elek Az 1825-iki országgyűlésen jelenik meg egy huszártiszt, aki éppenséggel nem kicsinyli a sérelmeket s igaz lélekkel munkál a magyar alkotmány megerősítésén, de látnoki szeme a jövendőbe tekint s erős hittel hirdeti, hogy csak a művelt és gazdag Magyarország őrizheti meg függetlenségét, s nem az alkotmányos sérelmek örökös hánytorgatá- sa, még kevésbé a kiváltságok sáncai mögé való húzódás. Gróf Széchenyi István volt ez a huszártiszt, aki katonatiszt létére nagy készültséggel jött az országgyűlésre. Sokat utazott idegen országokban. Ami szépet, jót, hasznosat látott, följegyezte, s országboldogító eszmékkel megrakodva tért haza az alig ébredező országba. Külföldi útjáról hazatérve, beutazta Magyarországot és Erdélyt, benső barátságot kötött Wesselényi Miklóssal, az erdélyi magyarság tüzes lelkű vezérével, a szolgálásban sínylődő nép ez igaz barátjával. Utazásában nagyon szomorú tapasztalatokat szerzett a nemzet elmaradottságáról. Az országgyűlésen 60 ezer forintot ajánl föl egy magyar tudós társaság alapítására. Egyszerre megnyílik az áldozatkészség zsilipje, több fóúr követi a felséges példát. Miután megvetette a Tudós társaság alapját, meghonosítja a lóversenyeket s Pesten megalapítja a nemzeti kaszinót, melynek példájára a vidéki városokban is kaszinók, társaskörök létesülnek. Majd tollat ragad s megírja első nagy munkáját, a Hi- tel-t, mely 1830 elején jelent meg s mely könyv korszakalkotó Magyar- ország történetében. Nem legyez- geti a nemzeti hiúságot, hanem nyíltan rámutat a nemzet testén rágódó sebekre s mindjárt ad orvosságot is. Szerinte az igazi munkára nem marad idő, mert az országgyűlések idejét az alkotmányügyi sérelmek vitája foglalja le. A birtok nem jövedelmez annyit, amennyit jövedelmezhetne, mert semmi rendszer sincs a gazdaságban s ami főbaj: a magyar gazdának nincs hitele. Kíméletlenül támadja a kiváltságos osztályt, mely „az ország minden javát húzza és semmi terhét nem visz”. Maguk a tehetősebb birtokosok az ország emelkedésének legfőbb gátjai. Sok keserű igazságot mond Széchenyi. Szabályozni kell a folyamokat. Lehetővé kell tenni a hajózást a Vaskapun át. Budát és Pestet híddal kell összekötni. Nem szabad túrni tovább, hogy a népre évről évre súlyosabb adóteher nehezüljön; nem szabad tűrni, hogy egy sovány esztendő gyászba borítsa a fél országot. Az elnyomatásért nem a kormányt okolja, hanem a nemzetet, mely elnyomni engedte magát. A népet tudatlanságban hagyták s így természetes, hogy az uralkodók elnyomták, mert „a műveletlenség- gel együtt jár az elnyomatás”. A nemesnek is részt kell venni a közterhek viselésében. Csak magyar nyelvű törvény és ítélet legyen kötelező. A törvény előtt mindenki egyenlő legyen s a kormány tevékenységét ellenőrizze a nyilvánosság. Ez a biztosítója a szabadságnak is, az egyenlőségnek is. Az 1832-36-iki országgyűlésen foglalkoznak először komolyan a jobbágyság sorsával, jogi viszonyainak rendezésével. A nagyfontosságú javaslatoknak egész tömege áll a rendek előtt s vár megvalósításra: nevezetesen az úrbér szabályozása, az igazságszolgáltatás rendezése, az adózó nép terheinek arányosabb megosztása, az országgyűlés költségeinek a nemesség által való elvállalása. Az ellenzék most is főként az alkotmányjogi sérelmekkel foglalkozik, de sorában feltűnik Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc nemes alakja: mindkettő a szabadelvűség igaz híve és bajnoka. És ezen az országgyűlésen jelenik meg először Kossuth Lajos, aki egy távollevő főrendet képvisel s bár mint szónok nem szerepel még, de tollával már szolgálja a szent ügyet, melynek majd vezére lett, az Országgyűlési Tudósítások szerkesztésével. Javított ugyan ez az országgyűlés a jobbágyság helyzetén, de a fel- szabadulás, a föld megváltása jobb időkre maradt. Elhatározták, hogy lánchíddal kötik össze Budát és Pestet s rést ütnek a nemesség nemadózásán azzal, hogy ezen a hídon majd a nemes embernek is kell vámot fizetni. Kivívták, hogy a közben elhunyt Ferenc császár fia, Ferdi- nánd, mint magyar király V. Ferdi- nánd néven (1835-1848) lépett atyja örökébe 1835-ben. És ezen az országgyűlésen hoztak először magyar nyelven törvényeket, mióta a Habsburgok fején ragyogott a szent korona. De egyébként a hosszú országgyűlésnek aránylag kevés az eredménye. Ellenben a kormány, mely már régóta gyanús szemmel kísérte Wesselényi működését, üldözőbe veszi ezt a testben-lélekben hatalmas, a szó nemes értelmében szabadelvű embert s felségsértés címén perbe fogta egy a szatmárme- gyei közgyűlésen mondott szenve- delmes hangú beszéde miatt. A kormány ellenére nyomdát áhított fel Kolozsvárt s naplót nyomtatott ki az országgyűlés tanácskozásairól. Egyszerre két port indítanak ellene, s a nagy hazafi dicsőségesen indult pályája szomorú véget ér. Az 1838- iki pesti árvíz alkalmával az egész ország háláját vívja ki ez a nagyerejű és nagylelkű ember, s közvetlen utána három esztendei fogságra vetik. Testben, lélekben megtörve, szemevilágát elvesztve, lép ki a fogházból... Hopp Ferenc, Ázsia-kutatónk és múzeumalapítónk emlékezete Budapest (MTI) - Hopp Ferenc emlékezete címmel nyűt kiállítás Budapesten, az Andrássy úti, egykori villájában lévő múzeumban. Hopp Ferenc, gazdag pesti polgár, ugyanis éppen hetvenöt esztendővel ezelőtt a magyar államra hagyományozta mintegy négyezer darabos múgyűjteményét. É nemes gesztussal vetette meg a ma is működő és az alapító nevét viselő Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum alapjait. Hopp Ferenc, az egykori Calderoni látszerész cég jómódú tulajdonosa többször tett Föld körüli utazást az 1880-as és 1910 évek között. Délkelet-ázsiai útjai alkalmával számos kínai és japán műtárgyritkaságot vásárolt meg. Ezek képezték a későbbi gyűjtemény alapját. Nevéhez fűződik példáid az iskolai szemléltetőeszközök meghonosítása is Magyarországon. Jelentős szerepet töltött be a hazai meteorológiai hálózat kiépítésében, és korszerű műszereket adományozott az időjárási szolgálatnak. Egyik alapító tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak is. Hopp Ferencre, a 75 esztendővel ezelőtt elhunyt mecénásra emlékeztető kiállításon helyet kaptak a róla készült fényképek, illetőleg saját készítésű fotói is, eddig javarészt publikálatlan iratok, valamint a múzeumalapító személyes tárgyai. A Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum mai gyűjteményében több mint 20 ezer műtárgyat őriznek, szak- könyvtára 22 ezer kötetes. Műemlékvédelem Szabolcs-Szatmárban Folytatják az országos hírű műemlékek felújítását Nyíregyháza (MTI) - Nehéz helyzete ellenére, Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye elismerésre méltó módon törődik műemlékeinek védelmével - hangzott el a régió önkormányzati közgyűlésének Nyű-egyházán tartott ülésén. A testület a térségben található építészeti értékek megőrzéséről tárgyalt. A Nyírség 228 települése közül 161 közigazgatási területén van egy, vagy több országosan is nyilvántartott műemlék. Különösen sok a középkori kistemplom, melyek az évszázadok során szinte érintetlenül maradtak fenn a jelen kor számára. A 335 építészeti örökség - templomok, haranglábak, parókiák, sírkamrák, várak, kastélyok, kúriák, vízi- és szárazmalmok, iskolák, lakóházak, szivattyútelepek - több mint nyolc százaléka jó, ületve megfelelő műszaki állapotú. A szakemberek szerint ez annak köszönhető, hogy az önkormányzatok, az Országos Műemléki Hivatal támogatásával nagy gondot fordítanak az épületek karbantartására. A megyei közgyűlés ugyancsak kiemelten kezeli a műemlékvédelmet, a legutóbbi négy évben 168 felújításához mintegy 30 millió forintot adott. A testület mostani ülésén jóváhagyta a tíz legfontosabbnak tartott műemlék felújítási programját is. A következő 15 évben összesen 320 millió forintot szándékoznak költeni a tuzséri Lónyay-kastély, a nyírbátori Báthori István Múzeum, a túristvándi vízimalom, a mándoki Forgách-kastély, a komlódtótfalui Becsky-kúria, a mátészalkai zsinagóga, a vásárosnaményi Tom- csányi-kastély, a gávavencsellői Dessewffy-kastély, a pátyodi Mada- rassy-kúria, illetve a jánkmajtisi Vállaj-kastély helyreállítására. Petőfi-emlékhelyek találkozója Kiskőrösön A költő emlékezete mindenütt jelen van az országban Kiskőrös (MTI) - Petőfi mindig időszerű - fogalmazták meg Kiskőrösön a Petófi-emlékhelyek országos találkozójának résztvevői. A Petőfi Sándor Művelődési Központban megtartott rendezvényen többen hangoztatták: társadalmi, politikai rendszerek változásaitól függetlenül nagy költőnk irodalmi munkássága, személyes életúlja és emberi magatartása mindenkor, minden korosztály számára gazdag örökség. Nemcsak szabadságszere- tete, hazafisága, forradalmi hevülete eligazító példa, de a hétköznapokban a barátság, a családszeretet, az erkölcs terén is meríthetünk tőle. Az idén tízéves fennállását ünneplő kiskőrösi székhelyű országos Petőfi Sándor Társaság megalakulása óta szervezi a Petőfi-emlékhelyek találkozóját évente más-más településen. A mostani összejövetelen a húsz hazai emlékhelyen kívül az erdélyi, kárpátaljai és vajdasági emlékhelyek, irodalmi társaságok, baráti körök is megjelentek, együttesen csaknem kétszázan vettek részt az ünnepi programokon. A jubileum kapcsán rövid számvetés is elhangzott a Petőfi Sándor Társaság tízesztendős tevékenységéről, a Petófi-hagyományok ápolását, a költő hazai és külföldi népszerűsítését elősegítő munkájáról. Az eltelt tíz esztendő alatt éremsorozatot és több kiadványt jelentetett meg a társaság, Kiskőrösön létrehozta a Petőfi-képtárat, és számos pályázatot, szavalóversenyt írt ki. Világviszonylatban is egyedülálló kedvezményezésük az a kiskőrösi szoborpark, ahol Petőfi verseit más nyelvekre átültető műfordítóknak állítanak emléket. A Petőfi-kutatás, Petőfi-kultusz, -hagyományápolás eddigi eredményeit, időszerű feladatait is számba vevő találkozó résztvevői az összejövetel zárásaként megkoszorúzták a költő szülőházát és a városban lévő szobrát, valamint megtekinted fék a Petőfi-képtárat és a szlovák tájházat. Eszperantó akciónap — felhívás Budapest (MTI) - Akciónapot tartottak szombaton Budapesten az eszperantó nyelv magyarországi beszélői. A délelőtt folyamán az eszperantó szervezetek tagjai mintegy tízezer szórólapot, tájékoztató füzetet osztottak szét. Felhívást intéztek a közvéleményhez, melyet a Külügyminisztérium Európai Közösség főosztályának is átadtak. Véleményük szerint meg kell őrizni a nyelvek és kultúrák egyenrangúságát. A legjobb megoldás, hogy a nemzetközi kommunikáció nyelvi megkülönböztetés nélkül folyjék, az eszperantó nyelv használata. Egyben az akciónap résztvevői elvárják, hogy ha Magyarország csatlakozna az Európai Unióhoz, a magyar nyelv a jelenlegi tagok nyelvével azonos jogokat élvezzen. Vajdasági oktatás és hazafias nevelés Újvidék (MTI) - A VMDK vezetői Újvidéken találkoztak az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet küldöttségével, melyet Olaszország belgrádi nagykövetségének első titkára vezetett. A vendégeket elsősorban a magyar anyanyelvi oktatás kérdései érdekelték. Csorba Béla, Pap Ferenc és Mimics Károly ismertette a magyar iskoláztatás áldatlan helyzetét, és külön kitértek a tanítóképzésre, valamint a temerini tagozatcsere hátterére. A vajdasági magyarság általános helyzetének ismertetése mellett a vendéglátók kifejtették azt a szándékukat, hogy tartományszerte megemlékezzenek az 1944-45-ös atrocitások fél évszázados évfordulói áiúl. Baross-emléktábla Bánkúton Bánkút (MTI) - Baross Lászlónak, a híres bánkúti búzafajták nemesi- tőjének az emléktábláját avatta fel szeptember 23-án Bánkúton Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Az akkor Arad megyéhez tartozó - eleki járásbeli - Bánkúton 1895-tól haláláig dolgozott intézőként, majd József főherceg uradalmának jó- szágfelügyelőjeként Baross László (1865-1938), akinek a súja, a fele- ségéével együtt, a kis viharsarki falu kápolnája mellett van. A maga korában világhírű bánkúti búzanemesító gazdatiszt életútját és a magyar búzanemesítés történetét fölvillantó Baross-emlékkiállítás az uradalmi kastély egy szobájában tavaly kapott helyet. A Baross Lászlónak évtizedeken át otthont adó épület, a bánkúti kastély falán helyezett most el a helyi önkormányzat emléktáblát. Kolozsváron látható a Bem-emléktábla Kolozsvár, Bukarest (MTI) - Az RMDSZ városi tanácsosai péntek délután (szeptember 23.) „kiszabadították” a gipszréteg alól Bem József emléktábláját, amelyet tavasszal, a memorandisták (múlt századi román hazafiak) szemközt lévő emlékművének építése közben borítottak be ezzel az anyaggal. Az akciónál jelen volt Mátis Jenő képviselő, valamint Buchwald Péter szenátor is. Az emléktábla egy emeleti terasz falán van a városközpontban. Ide mászott be egy építőmunkás tavasz- szal, feletteseinek utasítására, és gipszréteggel eltüntette az emléktáblát. Gheorghe Funar polgármester az RMDSZ tanácsosainak kérdésére annak idején tagadta, hogy az ö utasítására történt volna ez, de nem intézkedett az emléktábla helyreállítása érdekében. A tábla gipsszel borított helyét kolozsvári látogatása idején megtekintette Lengyelország bukaresti nagykövete is. Miután a fedőréteget szerszámokkal óvatosan eltávolították, majd megtisztították a táblát, azon újra tisztán láthatóvá vált a Bem József kolozsvári tartózkodását megörökítő felirat. Az oldalt összeállította: Gyöngyösi Gábor
