Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-04 / 234. szám

8 ÉSZAKtMagyarország Kultúra 1994» Október 4», Kedd Színház — bármi áron Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Nemzeti Színház a tegnapi évadnyitóval 171. szezonját kezdte meg. Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-fő­rendező pedig harmadik éve irányítja a szín­ház művészeti munkáját. Mint elmondta kol­légáinak a köszöntőjében, egyre nehezebb lesz színházat csinálni, mert - kis túlzással bár -, de a nyomor szorítja a torkukat, és már csak olyan hittel és reménnyel lehetne dolgozni, ami itt talán nincs is. És igazából a társada­lom sem morálisan, sem anyagilag nem ismeri el munkájukat. Vannak, akik azt mondják, ilyen kevés pénzből inkább ne csináljanak színházat, ne hozzanak létre produkciókat. De ezt ők nem így látják, nem láthatják így. Úgy­hogy az idei évadban is felmegy estéről-estére a függöny, varázslatokat láthat a közönség, amiből hitet meríthet. Mostanság talán - hi­szen a jegyárak kifizethetők - ez a legolcsóbb és a legnemesebb szórakozás. Idén 12 bemutató lesz. Ami nem azt jelenti, hogy elveszett a lendület - az első évben Hegyi Árpád Jutocsa vezetésével 16, a másodikban 14 bemutató volt - hanem azt, hogy kialakult az optimális szám. Ennyit viszont muszáj pro­dukálni egy ilyen nagy és gazdag társulatnak, mint a miskolci, és egy ilyen bonyolult össze­tételű társulat közönségének - mint a miskolci. Olyan népszerű remekműveket mutatnak be a nagyszínházban, mint a Cigánybáró, a Rómeó és Júlia, a My fair lady, a Varázsfuvo­la, az Óz, vagy a Bahcsiszeráji szökőkút. A Csarnokban és a Játékszínben továbbra is kí­sérleti és kamaradarabokat visznek színre. De repertoáron maradnak az elmúlt év sikerda­rabjai is, így mintegy húsz különböző színda­rabot kínál az évad. Ahogy az ilyenkor szokás, az igazgató be­mutatta az új tagokat: Bíró Krisztina, Egri László, Létay Dóra, Szerémi Zoltán és Újlaky \ Károly csatlakozott a társulathoz. És termé­szetesen jönnek régi-új vendégek is, színészek, rendezők, díszlettervezők. Hallhattunk a folyamatban lévő rekonst­rukciós munkákról is. Az elmúlt évben a kö­zönség lepődhetett meg azon a sok elegáns vál­tozáson, amit tapasztalt, most a színészeken volt a sor. Az öltözői részek teljesen megújul­tak, több mint másfélszeresére bővült a terü­let. A büfé is megnövekedett alapterületen várja a színháziakat. A következő nagy mun­ka a színészlakások felépítése. Egri László (felvételünk közepén) idén már nem csak vendégként, de „főállásban" tagja a társulatnak Fotók: Dobos Klára A kortárs muzsikáért Budapest (MTI) - A kortárs zeneszerzők, szö­vegírók, pályakezdő fiatal művészek pódium­ra lépését segítő Muzsikáért Alapítvány hét­főn tartotta „évadnyitó” sajtótájékoztatóját Budapesten. Szarnék Tamás, az alapítvány kuratóriu­mának vezetője elmondta: a fél évtizede lét­rejött társulás továbbra is elsőrangú felada­tának tekinti, hogy a zene minden műfaját népszerűsítse, és csakis igényes produkciók­kal lépjen a közönség elé. Lehetőséget kíván biztosítani a fiataloknak a megmérettetésre, és kedves kötelességének tekinti a jövőben is, hogy előadásain a publikum rendszeresen ta­lálkozhasson régebbi kedvenceivel. Szarnék arról is szólt, hogy az alapítvány nem része­sül támogatásban, minden egyes előadáshoz külön-külön kell támogatókat megnyerniük, illetőleg a hangversenyek vendégei önkéntes adományaikkal járulnak hozzá az alapítvány működéséhez. A nyitókoncerten október 10-én Heller Ta­más Látod, ez Budapest című műsorát hall­hatják az érdeklődők. Az elsősorban színész­ként és parodistaként ismert művész zene­szerzői estjének a Pesti Vigadó hangverseny- terme ad otthont. Hosszú forró nyár címmel rendezik meg Gábor S. Pál zeneszerző jubileu­mi estjét ugyancsak a Pesti Vigadóban, no­vember 11-én. A műsorban fellép például Kal­már Magda, Kováts Kriszta, Pitti Katalin, Szulák Andrea, Voith Ági, Koós János és Poór Péter. Gábor S. Pál slágereit Szakcsi Lakatos Béla és együttese szólaltalja meg. Az immáron hagyományos Karácsonyi slágerparádéban Eisemann, Fényes, Kálmán és Lehár melódi­ák hangzanak el. A karácsonyi koncert idő­pontja: december 26., helyszíne szintén a Pes­ti Vigadó. A Muzsikáért Alapítvány vidám óévbúcsúztatóra - újév köszöntőre invitálja a zenebarátokat december 31-én. AM harmadik éve szórja a szót Az első felvétel a Szószóró archívumából Miskolc (ÉM - FG) - Kicsit hossziíra nyúlt nyári szünet után október 8-án megkezdi harmadik évadját M. Kiss Csa­ba Szószóró című talkshaw-ja. Úgy tűnik, a miskolciak meg­szerették ezt a műfajt, hiszen sokan keresik, kérdezik a mű­sorvezetőt: mikor lesz a legkö­zelebbi előadás. • Nemrégiben végignéztem az első műsorok felvételeit, és meg kell mondanom, jókat derültem maga­mon - emlékszik vissza a kezdetek­re M. Kiss Csaba, a Szószóró házi­gazdája.- Az az igazság, hogy nem nagyon tudtam arra figyelni, mit mond a vendég. Inkább csak arra koncent­ráltam, hogy egyáltalán meg tudjak szólalni, ha a beszélgetőpartnerem becsukja a száját. De ez már a múlt. Az első műsor különösen nehéz volt, hiszen a műfaj legnagyobbjával, Vitray Tamással kellett „meg­birkóznom”. □ Az első Szószórók a Kamaraszín­házban voltak. De szép lassan kinőt­ték a termet... • Szerencsére a közönség szereti a Szószórót. Az emberek igénylik a vidámságot, a kellemes kikapcso­lódást. A Nemzetközi Kereskedel­mi Központ színházterme mindig megtelik. Pedig ez nem is olyan kis terem! Ám ennél nagyobb helyiség nem is kell, mert elvesz­ne a beszélgetések meghittsége. □ Leginkább fővárosi vendégeket hív a műsoraiba. Miskolcon vagy a megyében nem találna érdekes em­bereket? • Voltak már miskolci vendégeim is, és persze a jövőben is lesznek. De ez egy ilyen ország: a legtöbb ér­dekes, híres ember - ha nem is Pes­ten született - előbb vagy utóbb a fővárosba kerül. □ Lesz-e az idén valami változási • Ez a műsor állandóan változik. Hiszen mindig más és más vendég lép a színpadra. De nem csak tő­lük, és nem csak az én kérdéseim­től függ, hogy milyen lesz egy-egy előadás, hanem a közönségtől is. Állandó viszont a vidámság, a köz­vetlenség. Arra törekszem, hogy a műsor továbbra is megőrizze pozi­tív szemléletét. □ Kikkel beszélget legközelebb ? ® Straub Dezsővel, a Família Kft. két „gyermekével”: Xantus Barba­rával és Kárász Zénóval valamint Eperjes Károllyal. De - amint azt megszokhatta már a közönség is - a beszélgetéseken kívül lesz né­hány meglepetés... Hitchcock az operaszínpadokon Hamburg (MTI) - Új, fiatal csillag van feljövőben a német operaszín­padok egén - a 34 éves magyar származású rendező, Andreas Ho­moki, aki jelenleg a hamburgi Ál­lami Operaházban Verdi Rigolet- tóját állítja színpadra. A premier október 16-án lesz Roberto Abbado vezényletével. A muzsikus családból származó Homoki Berlinben végezte zenei ta­nulmányait és csak később döntött úgy, hogy az operarendezői pályán kamatoztatja tehetségét. A ham­burgi Rigoletto előadás rendezése lesz Andreas Homoki első jelentő­sebb bemutatkozása egy nagy né­met operaház színpadán. Ennek el­lenére már kész tény, hogy Berlin­ben 1996. márciusban a Falstaffot, ugyanannak az évnek májusában pedig Münchenben az Idomeneót állítja színpadra. Közben jövőre a Tristan és Izolda wiesbadeni előa­dását rendezi. A továbbiakban pe­dig Freiburgban, Kölnben, Genf- ben és Lipcsében is rendez majd operákat. Andreas Homoki első ízben ak­kor került az érdeklődés középpont­jába, amikor 1992-ben Genfben igen rövid idő alatt át kellett vennie Richard Strauss Árnyék nélküli asszony című operájának rendezé­sét. A Christoph von Dohnányi ve­zényletével előadott operát később Párizsban is bemutatták és ott el­nyerte a francia kritikusok díját. Ekkor történt, hogy Gerd Albrecht, a hamburgi opera főzeneigazgatója, aki rendszeresen kutat új tehetsé­gek után, felkérte Homokit a Rigo­letto színpadra állítására. A fiatal rendező nem az elmélet embere. Röviden így határozza meg az operarendező feladatát: „Min­denekelőtt érdekfeszító színházat kell játszani. Különösen a mai pénz­szegény világban kell az operahá­zaknak megmutatniuk, hogy az opera élő művészeti forma és nem muzeális történet. A cselekményt olyan érthetően kell elbeszélnünk, hogy mindenkit lebilincseljen. Nem sokra becsülöm azt a színházat, ahol csak az elit közönség érti meg a darab homályos utalásokban kifeje­zett mondanivalóját. Alapelvem a világosság.” Andreas Homoki rendezői pél­daképe Alfred Hitchcock - nem azért, mintha azt akarná elérni, hogy az operaközönség hátán a hi­deg fusson végig, hanem mert cso- dálója Hitchcock szakmai pontos­ságának. „Hitchcock rendezése mindig világos - az információ egyértelmű továbbadása. Szá­momra a feszültséget keltő elbe­szélésnek ez a világossága a fon­tos. Ez az operaszínpadon is elkép­zelhető” - mondja Homoki. Szellemi síkok találkozója A Multimédia Színház előadása - közönség hiányában megtartva Miskolc (ÉM - M.L.) - A Soros Alapítvány támogatása illetve kiválasztása hozta el Miskolcra az Olescher Tamás nevével fém­jelzett Multimédia Színházat. A városban kuriózumnak számí­tó, performance-jellegű előa­dást kiegészítette egy, a színház ’90 és ’92 között tartott több mint tíz ősbemutatóját repre­zentáló egyórás videoanyag is, amely részben megismételhe­tetlen előadásokat mutatott be. A Multimédia Színház a maga ne­mében egyedülálló. Ha az ismert művészeti ágak közé akarnánk so­rolni (márpedig miért ne próbál­nánk még ezt), és konkrét műfaji meghatározását várjuk az előadás­alkotásnak, észre fogjuk venni, hogy az kibújik a kézzelfogható, szokványos kategóriák közül. Óda a fehérhez Az előadás egy-egy kitüntetett al­kalmával olyan, egymástól egyéb­ként elszigetelt műfajok „békülnek meg” egymással, hogy egyiket sem lehet az így összeálló mondanivaló leegyszerűsítése nélkül a másik fölé helyezni. A színház zömmel kész, meglévő dolgokra épít (néptánc, népzene, vers, szobor, festmény), amelyek kö­zött az összetartást rendezői elgon­dolás valósítja meg. Miskolcra az En az éjjel... című előadásukat hozták el. Ez az etűd - ismertetőanyaguk meghatározása szerint - „egy inspiráció, egy láto­más: óda a fehérhez”. Elsődleges építőköve: az ősi hagyományokkal rendelkező mezőségi tánc és zene, Angyali zene - „multimédiában" ÉM-repró amely időtlenségében őrzi a férfi-nő viszony örök kérdéseit. Másik bázi­sa az az eszköztár (a festmény, mint színpadkép, koreográfiái elem; a ze­ne; hangeffektusok), amelyeket fény-árnyék hatások egészítenek ki. A tánc tételei szerint építkező törté­netben a sötét és a világos ellentétét egy emberpár ámyjátéka jeleníti meg. Hangsúlyossá válik később fe­hérre - a tisztaságra - vetkőzésük, s maga a fehér fény, a hozzá kapcso­lódó próféciákkal. Színvallás Olescher Tamás, a multimédia-mű­vész (festőművész, díszlettervező, előadó) ekként vall színházáról:- Amikor az egyes művészeti ágakkal foglalkozni kezdtem, meg­osztottságuk. elszigeteltséget jelen­tett számomra. Zavart, hogy csupán egyes érzékszervekre külön-külön lehetek hatással. Úgy gondoltam, a teljesség igényére kell törekednem. Megkeresnem azokat a lehetséges kapcsolódási pontokat, amelyek összeköthetik a hagyományos festé­szet dimenzióit - például - egy élő szoborban rejlő tartalommal. Fellé­péseinkkor ez utóbbit gyakran a közreműködő zenészek jelenítik meg, akik maguk is részesei a mű­nek. A multimédia-produkció úgy áll össze, hogy a szereplők, a szín­padkép, a festmények, a vetített di­ák, a hangok, fények mind-mind a totális élmény részei. Rengeteg szellemi sík találkozik és hat egyi­dejűleg a nézőre, amely próbálja azt az ars poeticát közvetítem, amelyet a darab képvisel. Olescher missziót vállalt azzal, hogy a teljesség harmóniáját akarja a mindennapok világába vissza­emelni. Az élet linearitása - amely születésünktől halálunkig egyirá­nyú folyamatnak tűnik - helyett a ciklikusságra épít. Arra az Aranykor-világra, amely ma csupán misztikus távolságokból érinthet meg. Meglehet, illúzió és a valóság ritkán találkozik, de a fan­tázia Eden-képei közötti határok nem átjárhatatlanok. Alapítványi koncert Miskolc (ÉM) - A „Zenepalota ifjú zenészeiért” alapítvány javára ad­nak hangversenyt - a zenei világ­nap alkalmából - a Zenepalota mű­vésztanárai ma, kedden este 7 órá­tól a miskolci Bartók-teremben. Műsoron Bach, Beethoven, Verdi, Franck, Rachmaninov, Debussy művek. Bál - Kató nénivel Miskolc (ÉM) - Szüreti bál lesz ok­tóber 7-én, pénteken, este 7 órától a Vasas Művelődési Központban. A hajnalig tartó mulatságot a Szinva- völgyi Táncegyüttes nyitja meg, a későbbiekben pedig Ihos József szó­rakoztatja a közönséget Kató néni­ként. Az est folyamán fellépnek még: Tihanyi Erzsébet táncdaléne- kes, valamint Balassa Tamás és Ba- ráth Valéria. Jegyeket váltani a Vasas Művelődé­si Központban lehet (Miskolc, And- rássy u. 36.) Maksa-show Miskolc (ÉM) - Maksa Zoltán ka­zettabemutatóval egybekötött mű­sorát hallgathatják október 6-án, csütörtökön, este 6 órakor a Rónai Művelődési Központban. Az esten közreműködik: Ayala. Jegyek a Ró­nai Művelődési Központ titkársá­gán (Miskolc, Mindszent tér 3., II. emelet 207-es szoba), elővételben pedig jegypénztárukban válthatók. Társasjáték Miskolc (ÉM) - A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház Gyermekgalériá­ja, valamint a Napraforgó Gyermek és Ifjúsági Alapítvány pénzdíjas „táblás” társasjáték pályázatot hir­det 10-14, valamint 14-18 éves gyerekek és fiatalok számára. Mi­nél egyszerűbb logikai, képességfej­lesztő, ötletes, anyagában és formá­jában eredeti munkákat várnak. A legjobb munkákat decemberben a Gyermekgalériában kiállítják. Be­küldési határidő november 30. Cím: Ifjúsági és Szabadidő Ház, 3531 Miskolc, Győri kapu 27. Telefon: 46/340-657, 342-740. A pályázatra beérkezett játékok az elbírálás után az ifjúsági ház tulajdonát képezik. Madárijesztők Szentendre (MTI) - A madár- és vadriasztás jellegzetes eszközeinek legkülönbözőbb változataiból nyűt kiállítás vasárnap a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A kereplőket, csörgő-zörgő szélkere­keket, kitömött emberalakú bábu­kat, színes szalagfuzéreket bemu­tató tárlatnak a .Madarat fogtam, s megpatkoltam...” címet adták a rendezők. A rigmust egykoron Tokaj-Hegyal- ján kiabálták a szőlőpásztorok, hogy a dézsmáló hívatlan vendége­ket elriasszák, a termést megvéd­jék. A múzeum szakemberei fotóki­állításon azt is bemutatják: hogyan és milyen eszközökkel védték a gazdák egész éves kemény mun­kájuk eredményét az egyes táj­egységeken. _RÖV1DEN ______ M acskássy Izolda alkotásaiból nyílt kiállítás Sarkadon. A békés-bi­hari kisváros múzeumának nagy­termében a művész félszáz selyem­képe és selyemkollázsa látható. A sarkadi múzeum új tárlata október végéig lesz nyitva. Templomi harangokra írt kon­certet tartottak a zenei világnap alkalmából az elmúlt hét végén Poznanban. A Llorenc Barber spa­nyol zeneszerző kezdeményezésé­re tartott eseményen a városköz­pont 10 templomának harangja szólalt meg. A félórás harangkon­cert után a szervezők felhívták a poznaniakat, hogy kapcsolódjanak be a hangversenybe, jöjjenek ha­rangokkal, csengettyűkkel az óvá­ros főterére. A hívó szóra ezrek gyűltek össze. Elhunyt André Lwoff, az 1965-ös orvosi Nobel-díj kitüntetettje Pá­rizsban. A francia tudós a sejtbioló­giai kutatások területén elért ered­ményeiért Jacques Monod-val és Francois Jacobbal megosztva kapta a magas kitüntetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom