Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1994-10-25 / 252. szám
1994» Október 25», Kedd ~— ~ Hírek - Tudósítások : ÉSZAK-Magyarország 3 Kisebbségi jogokról Budapest (MTI) - Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának tegnap megnyílt budapesti tanácskozásán Tabajdi Csaba a kisebbségek helyzetét, jogainak érvényesülését elemezve hangsúlyozta, hogy az etnikai csoportok védelme a nemzetközi biztonság összetevőjévé vált. A problémák forrását főként abban látja, hogy az etnikai csoportok védelmét illetően a nemzetközi közösség passzív, követő magatartást tanúsított, aktív megelőző cselekvés helyett. További gondokat okoz az a szemlélet, amely ab ovo konfliktus- forrásnak tekinti a kisebbségek létét, holott éppen ellenkezőleg, az vezet konfliktushoz, ha nem szavatolják jogaikat. Nem történt semmi Budapest (MTI) - A kormány eddigi gazdasági tevékenységét a Fidesz nem tartja túl sikeresnek, hiszen a 8 százalékos forintleértékelésen kívül nem sok minden történt - hangzott el a párt tegnapi frakcióülését követő sajtótájékoztatón. Urbán László képviselő, gazdasági szakértő hangsúlyozta: a pótköltségvetés a meghirdetett 50 milliárd forint megtakarításhoz képest valójában csak 10-15 milliárdot jelent. Érthetetlen okokból késik a privatizációs törvény benyújtása is, ami további bevételkiesést jelent. Tanácstagok Budapest (MTI) - Az SZDSZ sajtóirodájának tegnapi tájékoztatása szerint a párt Országos Tanácsába a hétvégi küldöttgyűlés szavazatai alapján a következő húsz személy került be - a rájuk leadott szavaztok sorrendjében: Tamás Gáspár Miklós, Kis János, Bauer Tamás, Rajk László, Tölgyessy Péter, Eörsi Mátyás, Soós Károly Attila, Bálint György, Juhász Pál, Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, Eörsi István, Horn Gábor, Török Ferenc, Ungar Klára, Büky Dorottya, Rózsa Edit, Béki Gabriella, Szigethy István, Vásárhelyi Miklós. Tiltakozás Budapest (MTI) - A magyarországi zsidóság sajnálattal vette tudomásul, hogy október 23-án szélsőséges demonstrációkra is sor került a fővárosban - tartalmazza a tegnapi közlemény, amelyben több magyar- országi zsidó szervezet mellett a Wallenberg egyesület és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy a Széna téren és a Bem-szo- bomál a Szálasi Ferenc hagyatékát nyíltan felvállaló Szabó Albert - a betiltott Világnemzeti Népuralmis- ta Párt vezetője - és elvbarátai megemlékezést tartottak. A leghatározottabban elítélik a fasiszta múlt minden dicsőítését, és az október 23-án történteket az 1956-os forradalom és a köztársaság meg- gyalázásának tartják. „Mozaik _________ A parlamentben ma hangzik el Katona Béla, a Nemzetbiztonsági Hivatalt felügyelő tárca nélküli miniszter válasza Trombitás Zoltán fi- deszes képviselő Carlos-ügyben feltett kérdésére. Kármán Tódornak, az aerodinamika tudósának mellszobrot állítottak tegnap a Budapesti Műszaki Egyetem szoborparkjában. Kár- mánt a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik. Egy Hold és egy Mars kráter is őrzi nevét. Huszonhárom ország több mint 600 cége állít ki, illetve képviselteti magát az október 25-28. között másodszor megrendezendő Medical plusz Dental szakkiállításon. Hosszú betegség után, 48 éves korában elhunyt Ferenczi György gyermekvédő szakember, a Népjóléti Minisztérium rákospalotai Leánynevelő Intézetének igazgatója. Elosztó központot keres a thaiföldi áruk számára a Magyarországra látogatott thaiföldi üzletember-delegáció. Lengyelországot is felkeresték, hazatérésüket követően összehasonlítják a lehetőségeket. Hazánknak hátránya, hogy nincs tengere. Számíthatunk a svájci befektetőkre Budapest (MTI) - Mielőbb szeretnénk tisztázni Magyarország csatlakozásának feltételeit az Európai Unióhoz - mondotta Göncz Árpád, amikor fogadta Riccardo Jagmettit a Svájci Szövetségi Gyűlés Államok Tanácsának elnökét. A köztársasági elnök szólt arról is, hogy amíg a tárgyalások tartanak, érdekünk a magyar jogrendszer harmonizálása és minél teljesebb bekapcsolódásunk az össz-európai infrastrukturális - például autópályák - beruházásokba. Göncz Apád elégedetten nyilatkozott a magyar-svájci kapcsolatokról, az együttműködés dinamikus fejlődéséről, ezen belül is kiemelve az örvendetesen szaporodó vegyes vállalkozásokat. Kifejtette: Magyarország a jövőben is számít a svájci tőkebefektetőkre, és kiemelte a bankszektort mint egyik ígéretes területét a magyar-svájci kapcsolatok jövőbeni fejlődésének. Összeférhetetlenség és béremelés Ha százezer aláírás érvényes, akkor lesz népszavazás Budapest (MTI) - A koalíció álláspontja szerint amennyiben a benyújtott 120 ezer aláírásból 100 ezer érvényes, akkor ki kell írni a népszavazást az expo megrendezéséről. A kormánynak legkésőbb a hitelesítés befejeztéig, november 17-éig meg kellene vizsgálnia, hogy milyen gazdasági és nemzetközi következményei lehetnek a népszavazásnak, illetve miként befolyásolná az a Tisztelt Ház törvényhozói munkáját. Valószínű tehát, hogy a kabinet már csütörtökön tárgyalni fogja a témát - hangzott el a koalíciós egyeztető tanács tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón, ahol azt is megtudhattuk: a referendumra a törvényeknek megfelelően legkorábban február 11-én kerülhet sor. A kormánypártok egy további ponton is indokoltnak tartják az alaptörvény megváltoztatását, ez az Alkotmánybíróság létszámának kérdése. Az alkotmány ugyanis 15 főben határozza meg a bírák számát, ma azonban csak kilencen vannak. A koalíció - egyetértve az Alkotmánybíróság elnökével - 11 tagú testületet javasol. A képviselői összeférhetetlenség- ról szóló törvény előzetes vitáját a szocialista frakció szerdán záija le, utána kezdődhetnek a tárgyalások a szabaddemokratákkal. Áz átfogó szabályozást tartalmazó törvény- tervezetet Szekeres Imre frakcióvezető reményei szerint december 15éig le lehet tenni a T. Ház asztalára. A két párt a jogszabály megszületéséig moratóriumot, önkorlátozást hirdet saját képviselői számára, kérve őket: ne vállaljanak további tisztségeket állami tulajdonú cégek igazgatótanácsaiban és felügyelő bizottságaiban. Ezzel bizonyítani kívánják: nem azért késlekednek a tervezet kidolgozásával, hogy időt nyerjenek pozíciók megszerzésére. Ha megszületik a törvény, a szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fokozatosan lehet bevezetni. Ezzel párhuzamosan kell a képviselői fizetéseket emelni, hogy a honatyák kereshessenek annyit, mint egy közepes beosztású menedzser, különben előnytelenül változna meg az Országgyűlés összetétele. A területfejlesztés akadémiai kérdőjelei Csesztreg (MTI) - Önmagában helyes, hogy a területfejlesztési törvénytervezet megyei fejlesztési tanácsok létrehozását jelöli meg, ám tisztázatlan e tanácsok és a megyei közgyűlés viszonya - így vélekedtek az MTA pécsi akadémiai bizottsága terület- és településfejlesztési munkabizottságának tegnap Csesztre- gen megtartott ülésén. Hozzátették: a tervezet - helytelenül - a fejlesztési feladatokat elválasztja a területrendezési típusúak- tól, és nincs benne megjelölve az önkormányzati érdekképviseletek szerepe sem. Nem ad megfelelő választ arra sem, hogy egy-egy térség vagy kis régió milyen irányba fejlődjék. Ugyanakkor megvalósulásra váró, kész koncepciók léteznek egy-egy terület fejlődési irányáról. Mindent egybevetve, az akadémiai munkabizottság kéri a kormányzati szerveket, hogy a terület- fejlesztési törvénytervezet változatainak szakmai véleményezésébe vonják be. E vonatkozásban mintaértékű dokumentumot mutattak be: az ausztriai Burgenland tartomány hasonló célú törvénytervezetét, amely alulról, a fejlesztési szakemberek és az önkormányzatok javaslataiból „építkezik”. A térségi támlások működését is taglaló fórumon elhangzott: az elmaradott térségek évek óta csupán pályázatokból nyert támogatásokkal tudják kiépíteni szűkös költségvetésüket, s így nem képesek valóra váltani a lakosságközpontú, gazdasági-társadalmi fellendülést megalapozó terveiket. Megfelelő országos koncepciók, az elmozduláshoz szükséges beruházási és vállalkozási tőke hiánya, valamint a közigazgatás széttagoltsága miatt az utóbbi évtizedben felgyorsult a kistelepülések gazdasági, társadalmi és demográfiai elsorvadása. A püspök a kormányfőnél Budapest (MTI) - Horn Gyula kormányfő tegnap hivatalában fogadta a Magyarországi Református Egyház küldöttségét. A delegáció látogatása után a miniszterelnök elmondta, hogy a találkozón a kölcsönös megértés szükségességéről szólt, valamint felhívta az egyház vezetőinek figyelmét az ország nagyon nehéz pénzügyi helyzetére, és az egyházi igények kielégítésével kapcsolatban megértést kért a küldöttségtől. Hegedűs Lóránt püspök leszögezte: Hóm Gyula a találkozón megerősítette, hogy az egyházak közszolgálati tevékenysége állami szempontból is közügy, amely támogatást érdemel. A megbeszélésen szóba került az állam és az egyház közötti viszony, a volt egyházi ingatlanok visszaadásának kérdése, az iskolaügyek, a szociális és épületfenntartási ügyek, valamint az egyházak alapvető tevékenységét segítő állami támogatásoknak és a lelkészek nyugdíjellátmányának kérdése is. Ez utóbbi rendezése döntő fontosságú a Magyarországi Református Egyház életében, mert az elmúlt időszak lelkésznevelésének következtében a több mint 800 nyugdíjas lelkészt 900 aktív lelkipásztor tartja el. Hegedűs Lóránt hozzátette: a kabinet tudatában van annak, hogy az egyházak reális szükségleteket elégítenek ki. A püspök az ország anyagi nehézségeire visszatérve kijelentette, hogy a református egyház megpróbálja szükségleteit a lehetőségekhez közelíteni. A küldöttség ígéretet kapott, hogy a kabinet konzultálni fog az egyházakkal a felekezeteket érintő döntéseket megelőzően. Helyes az irány Budapest (MTI) - Helyes irányba tett lépés az alkotmányozási moratórium meghirdetése - nyilatkozta tegnap Szájer József. A Fidesz frakcióvezetője azonban úgy véli: a szabaddemokraták kezdeményezése, hogy az alkotmányt ne módosítsák az új alaptörvény megalkotásáig, nem helyettesítheti a Fidesz javaslatát, miszerint az új alkotmányt négyötödös többséggel fogadja el a parlament. Ä Fidesz csak úgy vesz részt bármifajta hatpárti tárgyaláson az alkotmánnyal kapcsolatban, hogyha kezdeményezése megvalósulására garanciákat kap. Szájer József egyébként úgy fogalmazott, hogy kérdés, egyáltalán mikor lépne életbe a moratórium, hiszen jelenleg is van olyan előteijesztés a parlament asztalán - például az om- budsman-törvény —, amely alkotmánymódosítást igényel. Nem a szakmai szempontok a meghatározók Budapest (MTI) - Surján László, a KDNP elnöke tegnap délután a székházukban megtartott sajtótájékoztatón a kormány első száz napját értékelte. Pártjának álláspontja, hogy a kormány előbbre tartja a személyi döntéseket, és ezt követi csak a törvényi rendezés. A KDNP elnöke kiemelte, a tévének és a rádiónak vannak új elnökei, de médiatörvény nincs, az ÁV Rt. teljes vezetését lecserélték, az ÁV Rt. működését szabályozó törvény megalkotása nélkül. A kormánynak el kellene döntenie, valóban komoly veszedelmek fenyegetik-e a magyar gazdaságot, vagy sem. Ha csak a fele igaz a kormány vészjelzéseinek, akkor abba kellene hagyni a felesleges politizál- gatást, a pozícióharcokat. Ha röviden kellene az elmúlt három hónapot értékelnie, akkor úgy fogalmazna: a lázas semmittevés jóvoltából, széteső és döntésképtelen kormányzat képe mutatkozik meg. Csenger Zalán Attila, a KDNP elnökhelyettese szerint a tőkebehozatal, a beruházások elmaradásában mutatkozik meg a bizalmatlanság az ország gazdasági és politikai stabilitásának hiánya miatt. Svuján László elmondta, azért nem vett részt a KDNP képviselője a Magyarok Világszövetségének hétvégi kongresszusán, mert nem érkezett meg a meghívó, ezért a postánál már intézkedtek. _ A PARLAMENTBŐL Száz nap Budapest (ÉM - B.I.) - Az éppen száz napja működő kormány tegnap nem csinált számvetést, de a képviselők néma felállással tisztelegtek a mártírok és hősök emléke előtt, valamint a demokrácia okán. Harmincnyolc év telt el a forradalom és öt esztendő a köztársaság kikiáltása óta. A megemlékezés és a főhajtás egyhangú volt. Vastagh Pál igazságügy-miniszter megtartotta expozéját az ügyészségi törvény változtatásának javaslatáról. A további hozzászólásokat későbbre halasztották. Felemás törvénytervezetet teijesztett elő a pénzügyminiszter. A társadalombiztosítási járulék mintegy száznyolcvan milliárd forintos hátralékáról volt szó, ám véleménye nem talált egyöntetű támogatásra sem a koalíción belül, sem pedig az ellenzékben. Békési László maga is bevallotta, hogy a kintlévőségnek csak egy kisebb része hajtható be, s a mostani tervezet egyszeri és megismételhetetlen. Azaz: van akinek elengedik a tartozását, a kamatját, vagy a tartozás egy részét. Csehák Judit (MSZP) úgy sommázott, hogy a javaslat úgy rossz, ahogy van, s csak félszívvel tudja támogatni, mint a szociális bizottság elnöke, mert kétes eredményt hozhat. Ezt erősítette meg a számvevőszéki bizottság tagjainak nevében Nagy Sándor is. A kisebbségiek nevében Kis Gyula József (MDF) arra utalt, hogy Békési programja a várható hozamhoz képest túlságosan drága. A kereszténydemokrata Semjén Zoltán azt a költői kérdést tette föl, hogy miért jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. A fideszes Selmeczi Gabriella a tetemes tartozásból mindössze ötmilliárdot remél a társadalombiztosítás büdzséjének megerősítésére. Elhangzott az is, hogy a pénzügyminiszter expozéja demoralizáló javaslatot tartalmaz, és precedens értékű lehet azoknak, akik tartósan köztartozással bírnak. Torgyán József (FKGP) szerint a javaslat a tisztességesen fizetőket sújtja, s a rosszakat premizálja. Véleménye szerint a nagypénzú cégek és vállalkozók tartozását elengedik vagy mérséklik, de a kisembernek alig futja villanyra, fűtésre, ennivalóra. A száznapos kormánynak ez volt az ezeregyedik hibája. * Érdekes volt az a kerekasztal-beszélgetés, amely a száz naphoz kapcsolódóan négy politikust szólaltatott meg. ' f.A Boross Péter (MDF): Elmaradt a hatékony kormánymunka, s az ígéreteket nem tartották be. Surján László (KDNP): Ez a kormány nem fog csodát csinálni. Ez a száz nap elvesztegetett idő volt, s inkább a személyi kérdésekkel, mint a tartalmi ügyekkel foglalkoztak. Kuncze Gábor (SZDSZ): Három hónap alatt nem lehet egy négyéves programot megvalósítani... Az emberek tisztában vannak az ország helyzetével. A törvényhozás az ellenzék oktalan akadékoskodása miatt lassú. Szekeres Imre (MSZP): Menetből kellett elkezdeni az ország új pályára való állítását. Mi nem kértünk száz napot. A kormány és az Országgyűlés teszi, tegye a dolgát. Vita van ugyan a koalíciós partnerek között, de a szocialisták türelmesek. _A NAP KÉRDÉSE Mikor lesz a boltokban paprika? Miskolc (ÉM - FL) - Október 24-től csak megkülönböztető címkével és csakis az üzletekben, de ismét árusíthaíják a fűszerpaprika-őrleményt. Ki és hol helyezi el a csomagokra a megkülönböztető címkét? Mikor látjuk viszont a paprikát a boltokban? - kérdeztük. Tegnap reggel a boltokban őrölt paprika helyett még csak Piros Aranyat kínálhattak. Miskolcon a Pátria Üzletház vezetőjének egy röszkei cég már kínálta ólomzárjeggyel ellátott termékét, de nem igényelték, mert „lehet, hogy benne van az ólom”. A Weidlich Csemegéhez ugyancsak telefonált egy maszek Szegedről, de tőle - a biztonság kedvéért - nem rendeltek paprikát. Időközben a nagykereskedelmi vállalatok raktárába megérkeztek Szegedről, Sükösdről, Kalocsáról az első szállítmányok. Tíz-tizenöt tonnás mennyiségeket igényeltek, 10-15 de- kás csomagolásban. Rajtuk előírás szerint a gyártás helyén elhelyezett megkülönböztető jel: 2x4 centiméter méretű, szigorúan sorszámozott, biztonsági jelekkel ellátott „1994. október 1. után újra ellenőrzött termék” feliratú, öntapadós címke. És reggeltől gyűltek a megrendelések... Még olyan ajánlattal is, hogy a boltok saját kocsijukkal és azonnal készek indulni a fűszerpaprika-őrlemények első szállítmányáért, méghozzá kilenc-, tízmázsányi mennyiségért. A Mátra Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Rt. Gömöri pályaudvar melletti diszkontjában már tizenegy órától a polcokon volt a garantáltan jó minőségű paprika. A megye áfészeit ellátó Borsod Pro-Coop Kft. a hét második felére ígéri bolljaiban a zavartalan paprikaellátást. Riccardo Jagmetti ígéretet tett: felhívja a svájci pénzintézetek figyelmét, hogy vegyenek részt a magyar bankrendszer fejlesztésében. Fotó: Nagy Gábor (ISB)