Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-21 / 249. szám

1994. Október 21« Megtalált hajóorr Helsinki (MTI) - Megtalálták a szeptember végén elsüllyedt Estonia komphajó leszakadt hajóorrát. A hanglokátor, illetve egy kamerával felszerelt robot a komp roncsaitól mintegy 1,6 kilométerre, 76 méteres mélységben határozta meg a levált hajóorrajtó helyzetét. A hajóorr-részt a finn Tursas hajó az akusztikus mé­rőműszer segítségével egyértelműen azonosította. Szakértők szerint a nagy erejű hullámok leszakították a felnyitható hajóorrt, és így a víz a mögötte lévő ajtókon keresztül bezú­dult a hajótérbe. Szökött miniszter New York (MTI) - Jean-Marie Ndagijimana külügyminisztert, aki valószínűleg Franciaországban tar­tózkodik, „köztörvényes bűnöző­ként” le fogják tartóztatni - közölte Claude Dusaidi, a ruandai külügy­minisztérium főigazgatója. Dusaidi szerint Pasteur Bizimungu ruandai elnök, aki októberben a külügymi­niszter kíséretében New Yorkba utazott, hogy beszédet mondjon a világszervezet közgyűlésén, meg­bízta Ndagijimanát, hogy 187 ezer dollárt adjon át Ruanda ENSZ-kép- viselője részére. A miniszter a pénz­zel együtt október 9-én eltűnt New York-i szállodájából. Dusaidi ké­sőbb újságíróknak elmondta, hogy kérte Franciaország ENSZ-képvise- letétől a politikus letartóztatását és kiadatását. Egy elnöki tanácsadó szerint a Nda­gijimana (képünkön) „jóvoltából" hiányzó összeg lett volna a ruandai ENSZ-misszió és nagykövetség első pénzforrása a kormányváltás óta Felmentések Bukarest (MTI) — A bukaresti ka­tonai területi bíróság a szerdai fel- lebbviteli tárgyaláson felmentette azt a három katonatisztet, akiket azzal vádoltak, hogy felelősek az 1989 decemberi temesvári felkelés idején a város egyik főútján leadott sortűzért, amely hat emberéletet követelt. Első fokon a tiszteket - Constantin Rotariu tábornokot, a temesvári katonai egység parancs­nokát és két alárendeltjét, köztük a sortüzet vezénylő századost - több­évi börtönbüntetésre ítélték. A bukaresti fellebbviteli tárgyalá­son a bíróság elfogadta a védelem és a vádlottak érvelését, miszerint ők egységüket és országukat védték „egy küszöbön álló agresszióval szemben”, csak a levegőbe lőttek, csak ott és olyan mértékben nyitot­tak tüzet, amennyire szükséges volt. A védelem szerint nem a kato­nák lövései ölték meg az áldozato­kat, hanem orvlövészek golyói. Háborús bomba Bonn (MTI) - Egy óriási második világháborús bomba miatt több mint 10 ezer embert kellett több órára kitelepítem szerdán a német- országi Ludwigshafenben. A 18 má­zsa súlyú bombát a tűzszerészek si­keresen hatástalanították. A britek által valószínűleg 1945 februáijá- ban ledobott, de fel nem robbant óri­ásbombát mélyen a földben „szun­nyadtak”, kedden fedezték fel. A hatástalanítást végző tűzszerész csoport vezetője elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben már számos világháborús bombával volt dolga, de ilyen hatalmasat még nem látott PÉNTEK Világpolitika ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 Új német kormány három hét múlva Helmut Kohl kancellár jó három héten belül meg kívánja alakítani új kormányát. A még régi összetételű bonni kabinet szerdai ülése után ki- szivárgott értesülések szerint a ber­lini Reichstagban november 10-én megalakuló új Bundestag már más­nap, azaz november 11 -én megvá­lasztaná a kancellárt Helmut Kohl személyében, aki addigra már telje­sen le kívánja zárni a koalíciós tár­gyalásokat. A vasárnapi választáso­kon több mint hatszázalékos szava­zatveszteséget szenvedett és immár csak igen csekély parlamenti több­séggel rendelkező koalíciós pártok a jövő hét elején kezdik a megbe­széléseket az új kormány legfőbb célkitűzéseiről és személyi összeté­teléről. A hírek szerint a kancellár 18-ról 16-ra kívánja csökkenteni a minisztériumok számát, és az egyes minisztériumok apparátusát is mér­sékelni szeretné. Fotók: AP Amerikai-észak-koreai megállapodás Washington (MTI) - Róbert. Gal- lucci amerikai külügyi államtit­kár-helyettes szerint ha Phen- jannak van is atomfegyvere, a Genfiben kidolgozott és pénte­ken véglegesen aláírásra kerülő amerikai-észak-koreai megálla­podás értelmében azt szét kell szerelnie. A témakörrel megbízott amerikai képviselő kedden ismertette az egyezmény fontosabb részleteit, mi­után Bili Clinton elnök bejelentette: tanácsadói egyöntetű véleményével összhangban jóváhagyta a megálla­podást. Az egyezmény főbb pontjai: - Észak-Korea jelenlegi állapo­tában befagyasztja atomprogram­ját; az öt megawattos jongbjoni re­aktor használaton kívül marad, töb­bé már nem indítják be; a reaktor­ból korábban eltávolított nyolcezer fűtőelemet továbbra is a víz alatti tartályokban őrzik (az uránrudak- ból vegyi úton nyerhető ki az atom­bomba töltetének nyersanyagául szolgáló plutónium);- a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) számára hozzá­férhetővé teszik az összes észak-ko­reai atomlétesítményt; a pótlólagos adatszolgáltatás és a sokoldalú el­lenőrzés révén kiderülhet, hogy plu­tóniumkivonás révén Phenjan szert tehetett-e atomfegyverre (az ameri­kai hírszerzés szerint feltehetően rendelkezik egy vagy két atombom­bával); amennyiben Eszak-Koreá- nak van nukleáris fegyvere, azt szét kell szerelnie; a megállapodás ren­delkezéseinek betartását ugyan­csak a NAÜ fogja ellenőrizni;- az Egyesült Államok nemzet­közi konzorciumot szervez, hogy ki­elégíthető legyen Észak-Korea jogos energiaigénye; mintegy négymilli- árd dollár értékben a konzorcium fogja finanszírozni a grafitfékezésű jongbjoni reaktor helyébe kerülő, könnyűvizes szerkezetű két, egyen­ként ezer megawattos - vagy az egy, kétezer megawattos - reaktor beszerzését (a könnyűvizes szerke­zetű berendezések fűtőelemeiből nem nyerhető ki atombomba gyár­tásához elegendő plutónium); az új reaktorfok) üzembe helyezéséig az Egyesült Államok olajszállítmá­nyokkal fedezi az ázsiai ország energiaigényeit;- a két ország lépéseket tesz a korlátok enyhítésére az egymás kö­zötti kereskedelemben, illetve összekötő irodák kölcsönös létreho­zására a két fővárosban. Hatvanas évekbeli magyar kémügy Bécs (MTI) - Harminchárom év­vel ezelőtti bűnügyben próbálja kideríteni az igazságot a bécsi tartományi bíróság: a vádlottak padján a most 71 éves Gerő László ül, akiről az államügyész feltételezi, hogy szerepet ját­szott Ábrányi Aurél 1961-es el­rablásában, Magyarországra csempészésében, majd 1974-es végleges eltűnésében. Gerő - aki saját bevallása szerint 1956-ban a hadsereg soraiban har­colt az „ellenforradalmárok” ellen, a vádirat szerint az ÁVO tisztjeként a külföldön élő, kivándorolt vagy ki­utasított magyarok megfigyelésével foglalkozott Bécsben. Feladata lep­lezésére üzletemberként tevékeny­kedett az osztrák fővárosban. Vélt áldozata, Ábrányi Aurél 1949-ben menekült el a Rákosi- rendszer elől, és hamarosan osztrák állampolgárságot kapott. 1956-ban előkészítette Nagy Ferenc volt mi­niszterelnök hazatérését, amelyet megakadályozott a szovjet hadsereg beavatkozása. A vádirat szerint Ge­rő 1961 októberében Ábrányit bécsi lakására csalta, majd onnan a férfit ismeretlen személyek - szőnyegbe csavarva, egy autó csomagtartójá­ban - Magyarországra csempész­ték. Itt Ábrányit letartóztatták, és 1963 novemberében az akkor 47 éves, egyebek között újságíróként - a Szabad Európa Rádió munkatár­saként és francia lapok tudósítója­ként - ismert férfit kémkedés vád­jával 13 évi börtönbüntetésre ítél­ték. 1974-ben Ábrányit két rendőr a börtönből Sopronba kísérte, és egy bécsi rendszámú autón állítólag Ausztriába távozott. Felesége, aki most a bécsi perben magánvádló, hiába várt rá Bécsben, Ábrányinak azóta nyoma veszett. Gerő, aki Áb­rányi 1961-es elrablásának napján Csehszlovákián keresztül saját ko­csiján szintén Budapestre utazott, évekig nem mutatkozott. Később Magyarországról jelezte a családta­goknak, hogy Ábrányi ügyében haj­landó tanúként vallani, de csak Ma­gyarországon, mivel - mint közölte - nem utazhat külföldre. A Bécsben most kezdődött tárgyaláson Gerő tagadja, hogy köze lett volna Ábrá­nyi Magyarországra történő elrab­lásához. Ó csak hírből hallott az esetről, bár tény: lakását a férfinak, aki bécsi jogi szakértője volt, annak kérésére rendelkezésre bocsátotta. Hogy ott, mi történt, arról nem tud. Tanúk nincsenek, az egyetlen, aki aznap ott járt a lakásban, az időköz­ben nagyon megöregedett Gerőben nem ismerte fel az akkor a lakásban tartózkodó férfit. Ugyancsak semmi közelebbit nem sikerült kideríteni arról a mér­gezésről, amely egy évvel az ember­rablás előtt kis híján Ábrányi életé­be került. A bíróság új tárgyalási napot nem tűzött ki; ennek kitűzése attól függ, mikorra sikerül további bizonyítékokat gyűjteni. HÁlTÚR: A „többsebességes EU” előnyös Kelet-Európának, Brüsszel (MTI) - A „több­sebességes Európai Unió” elméle­te - amely szerint a jövő Uniójá­ban egy kisszámú kivételtől elte­kintve nem minden integrációs formában venne részt valameny- nyi ország, hanem felkészültség­től és szándéktól függően egye­sekből (mint a közös pénz, vagy a közös szociális politika) kezdet- ben néhányan kimaradnának — mindez előnyös feltételeket kínál­na a tagságra váró kelet-európai országoknak - állítja Luc Ber­nard, vezető belga Európa-szak- értő, politológus. Aki amúgy arra számít, hogy a feltételezett magot alkotó „legintegráltabb országok” együttélését és döntéshozási rendszerét a mainál hatéko­nyabb, föderalisztikusabb intéz­mények jellemzik majd. A belga politológus mindenek­előtt utalt arra, hogy az Európai Unió jövőjéről napjainkban dúló vita voltaképpen nem új. A két alapvető törekvés - hogy a jövő Európája inkább egy föderális Európai Egyesült Álamokra em­lékeztessen, vagy bővítse létszá­mát és maradjon meg nemzetál­lamok laza együttműködéseként — már a maastrichti szerződés aláírása előtt is összecsapott. Ami új, hogy amíg korábban a külön­böző integrációs elméletek meg­maradtak a szakmai műhelyeken belül, mára hirtelen a legfelsőbb politika argumentumai lettek. Bemard professzor szerint mindennek hátterében az áll: el­múlt évek kompromisszum-hal­maza - de különösen az a kilátás, hogy az EU-intézmények reform­jának szánt 1996-os kormányközi konferencia esetleg szintén csak efféle kompromisszumot fog majd szülni - éppen eléggé riasztóan hatott az integráltabb Európa mellett elkötelezettek szemében, és arra vezette őket, hogy egyesít­sék erőfeszítéseiket, és hogy aggo­dalmaikat a politikai akarat szintjén is kifejezzék. „Es ez az új: a politikai akarat megjelenése, a föderalisztikus Európa jövője iránt elkötelezett országok kemény magjának a fel­vetése” - mutat rá a belga szakér­tő. Aki egyébként a „kemény magból” egyelőre kimaradni lát­szó országok hangos ellenvetéseit „periférikus problémának” tartja. Mint fogalmaz, a kemény mag­ban résztvevő országok korláto­zott száma valójában „sokad- rangú kérdés, ha adottak bizo­nyos előfeltételek”. Az egyik ilyen feltétel szerin­te, hogy mindenkoron, minden ország értsen egyet az Euró­pai Unió célját és irányát illető­en. A második, mindenki fogad­ja el, hogy aki tovább akar lép­ni az integrációban, az hadd men­jen előre. A harmadik, mindenki értsen egyet abban, hogy nem mindenki akar vagy tud azonnal minden in­tegrációs formát felvállalni, és hogy nekik szívük joga ezekből kezdetben knnaradni. Végül pe­dig mindenki értsen egyet abban is, hogy ha viszont e kimaradók közül valamelyikénél megérett a feltétel és a szándék a csatlako­zásra a kemény maghoz, akkor ezt bármikor megtehesse. „Ha ez adott, akkor a kemény mag kér­dése valójában álprobléma csu­pán” - hangsúlyozza Bemard professzor. Végül, ami a kelet-, és közép­európai országokat illeti, a belga politológus úgy vélte, hogy a „többsebességes Európa” létrejöt­te „nagyon is jó dolog” volna a szá­mukra. Miként fogalmaz: kell, hogy legyenek az integrációnak olyan vetületei, amelyhez az itte­ni országok azonnal csatlakozni tudnak. Megbeszélt köpködés Belgrád (MTI) - Előre megbeszéltük, hogy Vojislav Seselj le fogja köpni Radoman Bozovi- cot, a parlament egyik házának elnökét - je­lentette ki Újvidéken Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt (SRS) egyik vezetője. A vajdasági varosban rendezett tiltakozó gyűlé­sen felszólaló Nikolic elmondta: „Amikor arról beszélgettünk, miképpen lehetne provokálni Bozovicot, megbeszéltük, hogy Seselj leköpi. Nem lett volna elegendő, ha ezt a párt valame­lyik egyszerű tagja teszi meg, mivel ez nem keltett volna akkora visszhangot a tömegtájé­koztatásban. Az kellett, hogy ezt a pártelnök, Seselj tegye meg. Meg akartuk tudni, mikép­pen reagál Szerbia lakossága, és mennyire ké­pes az együttműködésre az ellenzék, ha az emberi jogok durva megsértésével erőszakkal letartóztatják az egyik ellenzéki vezetőt”. A gyűlésről beszámoló Borba szerint a radikáli­sok arra számítottak: Seselj pere kapcsán ki­derül, milyen ember valójában Radoman Bo- zovic. - Bozovic azonban nem mert elmenni a bíróságra, mivel tudja, hogy van egy jegyző­könyvünk, amelyben nyolc oldal csak arról szól, mit rabolt össze a szocialista politikus - idézte a lap Nikolicot, aki hozzátette: - Be akartuk bizonyítani: Slobodan Milosevic szerb elnök tudja, hogy Bozovic a legnagyobb bűnö­zök egyike, és ennek ellenére sem váltja le hi­vatalából. Osztrák újnáci — 11 év Bécs (MTI) - Újfasiszta tevékenység vádjával tizenegy évi börtönbüntetésre ítélte egy bécsi bíróság a 26 éves Gottfried Küsselt. Az oszt­rák neonácik vezérét egy évvel ezelőtt egyszer már tíz esztendőre elítélték, a Legfelsőbb Bíró­ság azonban helyt adott a védelem formai hi­bákra hivatkozó perújrafelvételi kérelmének, és újra tárgyalták az ügyet. Küssel ellen a fő vádpont az volt, hogy 1986-ban fasiszta esz­mék tévesztésére és fegyveres kiképzésre létr rehozta a Néphez Hú Parlamenten Kívüli El­lenzék nevű szervezetet. A perújrafelvételen a korábbiaknál is több bizonyíték szólt a vád­pontok mellett, bemutattak olyan videofelvé­teleket, amelyeken Küssel és legközelebbi tár­sai ölni tanítottak fiatalokat. A tizenegy évből több mint két és háromne­gyed évet Küssel már leült, hiszen 1992 janu­árja óta van vizsgálati fogságban. Az ítélet nem jogerős. Küssel fellebbez. „Muszáj ’’-kamikázék Tokió (MTI) - Ötven évvel azután, hogy két japán Zéró vadászgép elindult öngyilkos missziójára, egy volt kamikáze pilóta, aki túl­élte a háborút, megírta az igazságot. A pilóta, Morimoto Tadao, azt állítja, parancsnokaik kényszerítettek fiatal katonákat, hogy meg­haljanak a császárért. 1944. október 21-én a két Zéró vadászgép, olyan bombákkal felszerelve, amelyeket nem lehetett kioldani, felszállt a Fülöp-szigeteken lévő Mabalacat támaszpontról, hogy missziót hajtson végre, amelyből nincs visszatérés. Az egyik repülőgépet az Australia nevű cirkáló le­lőtte. A másik nekirepült a hajónak, amely ugyan megsérült, de nem süllyedt el. Á háború végéig mintegy 3300 fiatal pilóta és tengeralatíj áró-vezető vesztette életét a gyilkos támadások során. Morimoto Tadao most kampányt indított, hogy megírja az igaz­ságot, miért haltak meg fiatal férfiak „repülóbombáik” irányitófiilkéjében. Az expi- lóta beszámol arról, hogy a parancsnokok, akik életük feláldozására kényszerítettek ka­tonáikat, igyekeznek az egész ügyet tisztára mosni azzal, hogy mítoszt keltenek egyfajta „szuperhazafiságról”. „Az igazság az, hogy nem voltunk önkéntesek, bár jogunk volt meg­tagadni a szolgálatot” - állítja Morimoto, aki tizenéves korában pilóta őrmesterként két kört rajzolt neve után egy kérdőívre. A két kör azt jelentette, hogy hajlandó kamikáze szolgá­latot vállalni. Azok a fiatalok, akik a végzetes két kört rajzolták nevük után, megbánták el­határozásukat. „A különleges japán erkölcsi fölfogás szerint, amely egyébként még ma is létezik, a fiatalok csoportja kollektív elhatáro­zást tett” - mondta Morimoto. „A parancsno­kok jól tudták, hogy valójában nincs választá­sunk. Számukra az volt fontos, hogy a háborús morál fenntartásáért feláldozzuk életünket”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom