Észak-Magyarország, 1994. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1994-10-13 / 242. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép zzzl .......~.......~ 1994» Október 13,« Csütörtök _ NOTESZ Tető nélkül Faragó Lajos Edelényben a Borsodi Tájház tetőszerke­zete szeptember 14-én, szerdán délután fél öt körül összeszakadt. Fóliával azon­nal beborították az immár fedél nélküli épületet és gyorsan elővették a felújításá­hoz korábban elkészített tervet. Az épületről ugyanis már megvásárlása­kor, 1987-ben tudták, hogy renoválni kell. Erre készülve 1992-ben a műemléki bi­zottságtól pályázat révén kapott 100 ezer forintból cserepet, 1993-ban az Országos Műemléki Hivataltól ugyancsak hasonló módon elnyert 300 ezerből cserepet és lé­ceket vásároltak. Az önkormányzat pedig most ismét elő­veszi a felújítási tervet. Azt, amelynek szükségességében a testület tagjai nem ké­telkedtek, de amelynek megvalósítását a sorrendben mindig hátrább, mindig ké­sőbbre sorolták. A tető azonban nem bírt várni. Beszakadt, s a munka így még sür­getőbbé, pontosabban szólva az őszi eső­zések miatt halaszthatatlanná vált. De hát azóta nem történt semmi, illetve nem sok minden. A tető nélkül árválkodó épületre a városgondnokság segítségével még egy réteg fóliát borítottak és az ön- kormányzata felújítási tervhez keresi a ki­vitelezőt. És keresi a pénzt. Az új tetőszer- kezet összesen 1 millió 700 ezer forintba kerül. A testület október második felében ül össze és akkor dönt (?) arról, mennyit tudnak a tájházra áldozni. A megyei köz­gyűlés illetékesei is keresik a támogatás le­hetőségeit. A táj házban kiállított tárgyakat időközben máshová szállították, a bútorokat az épü­leten belül összepakolták és fóliával szin­tén betakarták. Ennyi történt eddig. Mit tehet ilyenkor az ember? Keserűen nézi az immár egyhangúan hulló őszi esőt. Azt, amelyik ilyenkorra rendre meg­érkezik és amelyik nem volt tekintettel a tájház felújítását egyre halasztó testületre sem. És szomorú az ember, mert nem tud­ja, nem mossa-e el a majd egyre jobban szakadó őszi eső, nem szívja-e szét a téli fagy, a múlt egy darabját őrző Bor­sodi Tájházat. Bukott „milliomos” Miskolc (ÉM - FJ) - Nagy fogást, közel há­rommillió forint értékű szajrét mondhatott magáénak nem is olyan régen Sz. Zoltán. A fiatalember egy miskolci vállalkozó Fürdő ut­cai telephelyére surrant be egy csillagfényes augusztusi éjszaka, és kétmillió nyolcszázezer forint értékben lopott el ipari varrógépeket, il­letve azok tartozékait - tudtuk meg Óvári András őrnagytól. Ma már azonban a milliók helyett csupán egy kies cella magányának ké­tes élvezetét vallhatja magának: a miskolci de­tektívek a napokban elcsípték. Szintén korábbi balhéja miatt vette őrizet­be a rendőrség kedden B. Dávidot. A férfi szep­tember első napjaiban ablakrács-feszítés mód­szerével hatolt be Miskolcon a Hajós utcai is­kolába, ahonnan tizennyolc darab légpuskát, valamint egy mini hifitornyot fájt meg. Bál az ünnepen Köröm (ÉM) - Egész napos ünnepséggel em­lékezik meg a körömi önkormányzat október 22-én, szombaton a Magyar Köztársaság kiki­áltásának és az 1956-os forradalom és szabad­ságharc kitörésének évfordulójáról. A prog­ramban szerepelnek sportrendezvények, vala­mint nosztalgia műsor és jótékonysági bál is. A reggel 9-kor kezdődő szentmisét követően a kegyelet virágait helyezik el a helyi, II. világ- háborús emlékmű talapzatán. A megkezdett úton tovább kell menni Az infrastruktúra meghozhatja a befektetőket Újhelybe Mészáros István Sátoraljaújhely (ÉM) - A helyi infrastruktúra teljessé válásá­val vonzóbb lehet Sátoraljaúj­hely a befektetők számára - vallja Laczkó Károly, a város polgármestere, aki abban is bí­zik, hogy az elmúlt négy évben megkezdett folyamatoknak a következő választási ciklusban már lesz látható eredménye. Ez a város - elsősorban múltja és földrajzi fekvése miatt - a többi te­lepüléssel összehasonlítva más élet- körülményeket jelent az itt élők­nek. Hiszen egykor Zemplén köz­pontja volt, ugyanakkor közvetle­nül a szlovák-magyar határ men­tén fekszik, s terjeszkedése is beha­tárolt: egyik oldalról e határ, másik oldalról a hegyek „fogják meg”. Egy ilyen várost, mint Sátoraljaújhely, a fent említettek miatt másképpen is kell vezetni. Laczkó Károly polgár- mester szerint mindezen adottsá­gok mellé még számos olyan dolgot produkált az élet az elmúlt négy esztendőben, amivel ugyancsak meg kellett birkóznia az önkor­mányzatnak. • Akkoriban, amikor 1990-ben összeállt az új arculatú városi veze­tés, olyan folyamatok indultak el az országban, amelyek a városra nézve nehéz helyzetet teremtettek. A választások után kedvezőtlen hely­zetbe került a mezőgazdaság és az ipar; megindult a privatizáció, amely nem tett jót például a helyi nagyüzem, az Elzett, de a borkom­binát esetében sem. Ugyanis jelen­tős munkanélküliséget eredménye­zett. Méghozzá úgy, hogy a munka- nélkülieknek nem volt lehetőségük máshol elhelyezkedni. Jóllehet 1990 előtt is volt munkanélküliség a városban, ám akkoriban a még működő kisebb szövetkezetek vala­hogy kielégítették az igényeket. A Herukon ma is sok helybélinek ad megélhetést. Persze, a privatizáció­nak volt előnyös oldala is. Igaz ugyan, hogy a dohánygyárban is voltak leépítések, de aki ott maradt, annak jó és biztonságos munkája van - fogalmazott a polgármester. □ Mindebből az adódik, hogy való­színűleg az új munkahelyek megte­remtésének segítése lett a legfonto­sabb teendője az önkormányzatnak. • Természetes, hogy ezen dolgoz­tunk. Példaként említhetem azt a bébiétel gyárat, amely száz ember­nek adott volna munkát. Akkoriban az egész város lelkesedett ezért, an­nál is inkább, mert ezzel a gyárral a mezőgazdaság is előtérbe került volna. Később kiderült, hogy a gyár alapellátása akadozna, ugyanakkor a befektető kifejtette, hogy szerinte nincs biztosíték az energiára. Akkor Többször is megtámadták már az ebek Tiszaújváros (ÉM - KJ) - A ku­tyatámadások ellen tiltakozva beadvánnyal fordultak a város polgárai a helyi önkormányzat­hoz. Kérik az ebrendelet szigo­rúbb betartatását, a szabálysér­tők felelősségre vonását. A nyár derekán alkotta meg a tisza- újvárosi önkormányzat az ebtartás­ról szóló rendeletét. Akkor ez nem kis felháborodást keltett a város ku­tyásainak körében, akik aláírásuk­kal is tiltakoztak a szigorú megkö­tések ellen, antidemokratikusnak minősítve annak egyes pontjait. Szeptember 15-én újabb követelé­sekkel, újabb aláírásokkal bombáz­ták a polgármesteri hivatalt, de most már a kutyások ellenfelei, akik az ominózus rendelet szigo­rúbb betarttatását, módosítását szorgalmazták. A tiszaújvárosi Hevesi István, aki egyik aláírója az utóbbi bead­ványnak felháborodásának adott hangot, amiért az önkormányzat nem jár el kellő szigorral és követ­kezetességgel a rendeletet megsze­gők ellen, akik póráz és szájkosár nélkül, szabadjára engedve „sétál­tatják” állataikat. Egy ilyen - gaz­dástul is kóbor - eb egy alkalommal feleségét és tizenöt hónapos kislá­nyát fellökte biciklistül, párja nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenve­dett, gyermeke is alaposan beverte a fejét. Ót magát és még több sors­társát többször is megtámadták az ebek, letépték ruhájukat, idős férfit tepertek a főidre. Beadványukban a Barátságban. Segítség kell az ellenőrzéshez - mondja a jegyző. kutyatámadások miatt kérik az eb­rendelet újratárgyalását, és a fele­lősségre vonás megszigorítását. Heiszman Géza, jegyző arról tá­jékoztatott, természetesen köteles­ségük foglalkozni az üggyel, bár vé­leménye szerint a megalkotott ren­delet elég szigorúan szabályozza a kutyatartást. Az aláírt kérelmet bi­zottság elé viszik, majd a képviselő- testületi ülésen előterjesztik. A ren­delet betartatása - mondta - nem egyszerű, nem lehet minden kutya mellé közterület-felügyelőt állítani. Az ellenőrzések rendszeresek, de a lakosság segítő hozzáállása nélkül szinte lehetetlen felelősségre vonni a szabálysértőket. Laczkó Károly: Biztosan lesznek látható eredmények Fotók: LaczóJózsef erősödött meg a gázprogram kivite­lezésének szándéka. Ezt tulajdon­képpen még az időközben elhunyt Katona Rezső polgármester indítot­ta el. Napjainkban már ott tartunk, hogy a kivitelező is megvan, s re­méljük 1996 nyarára - ez a végső kivitelezési határidő - elkészül a gázhálózatunk. Mindezt azért is említem, hiszen ennek révén teljes­sé válik az infrastruktúra, ami nyil­ván vonzóbbá teheti a befektetők számára ezt a környéket. Mindezek kapcsán tehát munkahelyteremtő építkezések kezdődhetnek. □ Szó volt egy vámszabad terület létrehozásáról is. • Igen, s már előrehaladott tárgya­lások folytak erről. Ám ezek félbe­szakadtak. Pedig Szlovákia, Cseh­ország, Ukrajna, Lengyelország kö­zelsége miatt ebben nagy lehetősé­gek rejlenek. □ Négy esztendő telt el az önkor­mányzat megválasztása óta. Nyil­ván eredményekről is beszámolhat. • Túl sok mindennel nem dicseked­hetünk. Részben azért nem, hiszen Újhelynek a településfejlesztés te­rén olyan adottságai vannak, illetve voltak az eltelt négy esztendőben is, amelyekkel más település még nem dicsekedhetett. Példaként említhe­tem a csatornahálózatot, amellyel már a század eleje óta rendelkezik a város, vagy az oktatási intézménye­ket - ezen belül a tornatermeket -, márpedig az utóbbi években a pá­lyázatok zöme ilyesféle beruházá­sok kivitelezésének támogatásáról szólt. A városhoz tartozik Szépha­lom, Károlyfalva és Rudabányács- ka. Ezt csak azért hozom szóba, mert ezeket a településeket termé­szetesen másképpen kell kezelni, mint magát a várost. Az eredmé­nyek közé sorolandó, hogy Rudabá- nyácskán sikerült a vízellátást megoldani. Mindenképpen annak kell elkönyvelni, hogy sikerült a vá­rosban tanuló diákok életét össz­komfortossá tenni: minden jelent­kezőt el tudunk helyezni kollégium­ban. Folyik a leánykollégium épüle­tének állagmegóvása, korszerűsíté­se, ez kétszázmilliós beruházás. Megépült az az elkerülő útszakasz, amelyik a kisebb utcák tehermente­sítését szolgálja, s a tervek közt sze­repel egy másik, az északi elkerülő megépítése is. Ez a főutcáról vezet­né el a nagy forgalmat. □ Ön másfél évig látta el a polgár- mesteri teendőket. Indul a decembe­ri választásokon, mint polgármes­terjelölt? • Ezt én bizonyos kihívásnak tekin­tem. Azt tartom, hogy a megkezdett úton tovább kell menni, s bántana, ha ezt a folyamatot nem lehetne to­vább vinni, annál is inkább, mert biztos lesznek látható eredmények. Úgyhogy indulok, hiszen érzem a lakosság irántam megnyilvánuló bi­zalmát. Persze azt senki nem tudja mi történik még a választásokig. Ózdi városháza Ózd (ÉM - U.J.) - A település kép- viselő-testülete határozatban enge­délyezte hogy a városháza négy fős küldöttsége Amerikában tegyen lá­togatást. Az augusztusi, hatnapos utazáson folytatott tárgyalások és egyeztetések eredményeként az ön- kormányzat a legutóbbi ülésen egy­személyes korlátolt felelősségű tár­saságot alapított. Ez a kft. szoros együttműködésben dolgozik majd az amerikai Tucson Transatlantic Trade Inc. (TIT) céggel, és a térség fellendítésén munkálkodik. Magyar polgármestere volt A látogatás tapasztalatairól, ered­ményeiről az ózdi önkormányzat legutóbbi ülésére részletes tájékoz­tató készült. Ebben az anyagban Tucsonról leíiják, hogy 850 ezer lel­ket számláló város, amely az elmúlt 10 esztendőben négyszerezte meg lakosságát. A polgármester fogadta az ózdi delegációt. A küldöttség ta­lálkozott a korábbi polgármesterrel is, aki magyar származású. A városi tanács testületé a hét tanácstagból és a polgármesterből áll. Éves költ­ségvetésük 435 millió dollár. A váro­si ügyekkel foglalkozó hivatalban 1400-an dolgoznak, élükön a mene­dzserekkel. A város több szervezetet is működtet a vállalkozók „csá­bítására”, munkájuk elősegítésére. Ózdon lesz a központ Az amerikai városban van a Tucson Transatlantic közponija. Ez a cég meg akaija vetni a lábát Közép- és Kelet-Európábán egyaránt. Ennek érdekében hozta létre a Közép-Eu­rópai Társaságát, s e társaság ma­gyarországi irodáját telepítik majd a magyar városba. Ózdon az ameri­kai példán okulva TCEEC Hungary kft. elnevezéssel alapították meg az önkormányzat társaságát. A cég többek között külkereskedelemmel, szállítmányozással, pénzügyi tevé­kenységgel foglalkozik. Tevékeny­ségi körébe tartozik még az adat­banki szolgáltatás, a piac és közvé­lemény-kutatás, szakmai és terve­zési tanácsadás továbbá a felnőttok­tatás. Az egyszemélyes kft. 1994. november 1-től kezdi meg működé­sét egymillió forintos alaptőkével. Lényeges, hogy Amerikában a TTT megalapítja az Ózd USA Develop­ment Company-t. A bejegyzéseket követően a két társaság egymás kö­zött kicseréli a törzstőkék ötven százalékát. Az üzleti manőver ered­ményeként magyar-amerikai ve­gyes társaság jön létre. Ez a társa­ság hozná létre a TIT közép-euró­pai cégének magyarországi irodá­ját, mégpedig ózdi központtal. Szárnyaló tervek Mind a két társaság törzstőkéje 1-1 millió forint lesz. A közös cég életre hívását igyekszenek minél előbb, de legkésőbb 1994 végéig befejezni. Az előzetes egyeztetések nyomán szár­nyaló tervek kibontakozásának le­hetünk tanúi. Az üzleti elképzelé­sek szerint Ózdon, az Általános Mű­velődési Központ szomszédságában egy 1300 négyzetméteres épületet emelnek, amelyben több szakma Kutatási és Fejlesztési Központját helyezik el. Az épület lenne a képzé­si szolgáltatási központ és az Áme- rikai Technológiai Inkubátorház otthona is. Pályázatot írnak ki A képviselő-testület döntése nyo­mán az új társaság kezdetben két fővel dolgozik majd. Az ügyvezető igazgató munkáját egy általános adminisztrátor segíti. Áz állások be­töltésére pályázatot írnak ki, ame­lyet a helyi újságokon kívül az or­szágos lapokban is megjelentetnek. A társaság ez évi működésére (1994. november 1. - december 31.) a képviselő-testület 300 ezer forin­tot szavazott meg, mégpedig az 1994 évi költségvetésben a gazdasá­gi bizottság számára elkülönített és eddig fel nem használt pénzügyi ke­ret terhére. Földet vesznek A társaságot érintő személyi ügyek­ben egyébként az ózdi önkormány­zat gazdasági és pénzügyi ellenőrző bizottsága előzetesen és együttesen foglal állást. A programok megvaló­sítása - az ózdi-amerikai kft. létre­hozása, végleges elhelyezése, az épületek emelése, az ipari park tele­pítése - szükségessé teszi, hogy az Általános Művelődési Központ tér­ségében és a Sárii telep közelében földterületekhez jusson a városhá­za. A területeket az önkormányzat megvásárolja vagy cseretelkeket ajánl fel. Osztályharc Rajz: Szmodis Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom