Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-05 / 209. szám
4 A Itt-Hon 1994. Szeptember 6., Kedd Kulturális ajánlat Gönc - A Nagyközségi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő 8-12 és 12.30- 17.30-ig, kedd 8-12 és 12.30- 17.30-ig, szerda: zárva, csütörtök: 8-12 és 12.30—17-ig, péntek: 8-12 és 12.30-17 óráig, szombat, vasárnap: zárva. Gönc - A Huszita-ház, vagy ahogy mások nevezik, a Cseh-ház állandó kiállítása nyitvatartási ideje: a turisták igényeihez alkalmazkodóan, de általában hétköznap reggel 8-tól délután ötig. Forró - A nagyközségben, a hajdani fogadó, ma étterem patinás műemléképületének emeletén található Aba- új Múzeum megtekinthető hétköznap délelőtt 10-től este 6-ig. Csobád - A Tájház nyitvatartási ideje: hétfő-kedd: szabad, szerda: reggel 8-tól délután 5-ig, csütörtök: 8-tól 17 óráig, péntek: reggel 8-tól este 7-ig, szombat: reggel 8-tól déli 12-ig. A Tájház előtt autóparkolót alakítottak ki a helybéliek, a kertben pedig szabadtéri kiállítást régi mesterségek használati tárgyaiból. De van a kertben fedett pihenő, a gyerekeknek hinta, valamint étkezési lehetőség is. Encs - a József Attila Városi Könyvtár nyitvatartási ideje: hétfő reggel 8- tól 12-ig, 13 órától délután 4-ig, kedden: 7.30-tól 12-ig, 13-tól 16-ig, szerda: szünet, csütörtök 7.30-tól 12-ig, 13- tól délután 4-ig, pénteken 7.30-tól 12- ig, illetve 13-tól délután fél 4-ig. Szombaton zárva. A beiratkozási díj felnőtteknek 50 forint, diákoknak 20 forint. Videokölcsönzés kedden és pénteken. Telefon: 385-656. Szikszó - A Városi Könyvtár nyitvatartási ideje, hétfő zárva, kedd: 10 órától délután háromnegyed 6-ig. Szerda: délelőtt 10-tól 17.45-ig. Csütörtök: délelőtt tíztől 17.45-ig, pénteken zárva. Szombat reggel 8-tól déli 12-ig. Vasárnap zárva. Telkibánya - Az Encsi Közművelődési Intézmények tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Cigánygyerekek Életmódtáborát augusztus 5-12. között, valamint a felső tagozatos tanulók hagyományos olvasótáborát a telkibányai Gyermek és Ifjúsági Táborban. Az olvasótáborban 50, a cigány életmódtáborban pedig 40 gyerek vesz részt. Abaújdevecser - Autós mozi szerdán és pénteken este 9-től premierfilmek. Szikszó - Mozi működik a Petőfi Sándor Művelődési Központban. A filmvetítők minden hétfőn és pénteken este hat órától várják a mozirajongókat. Magyar ősvallás — őseink hitélete I. A Föld lakosságából 3 milliárd 764 miihó 695 ezer ember tartja magát valamilyen vallás követőjének. A kilenc világvallás - kereszténység, iszlám, hinduizmus, buddhizmus, univerziz- mus, zsidóság, szikhizmus, ba- háizmus, dzsainizmus - hívei a vallások összességének 94 százalékát jelentik. Ezek alkotják a Föld lakosságának 74 százalékát. Az adatot az Akadémiai Kiadó NAGY VALLÁSKALAUZ című kötete közli, amely az ősszel jelenik meg. A vaskos könyv szenzációsnak mondható, hiszen a különböző kultúrák, rasszok és népek 170 vallását úja le, múlttal és jelennel. További 500 egyházról, felekezetiül, vallási irányzatról pedig szócikkekben tájékoztat. Ebből mutatunk be részletet. A magyar ősvallás a magyarságnak a honfoglalás, ill. a kereszténység felvétele előtti vallása. A magyarság története folyamán sokat változott; a feltételezett finnugor alapok mellett változatos kulturális hatásokat olvasztott magába. A finnugor és ugor, valamint az ősmagyar kori állapotokra - írott emlékek híján - a magyar néphit újkorig megőrzött adataiból és a hiedelmek terminológiájából tudunk visszakövetkeztetni. Ásatások Tokaj és Tiszatar- dos közötti részen. A régészek a feltárt, honfoglalás kori sírokban gyakorta találnak vallási cejokat szolgáló tárgyakat. (ÉM-archív) Ebben segítségünkre van az összehasonlítás mindazon népek mitológiájával és hiedelmeivel, amelyekkel a magyarság tartós kulturális kapcsolatban volt. A délorosz sztyeppen a legfontosabb a különböző török népek sorozatos hatása volt, elsősorban is a 7-9. századi bolgár-török kapcsolatoké. Számolni kell a 2-9. századi iráni és 9. század előtti keleti szláv hatásokkal is. Ami a vallás és mitológia egyes részterületeit illeti, a kozmogó- nia alapkategóriája az „Ég (istenek lakhelye) - Föld (emberek lakhelye)” kettősség. Ez a dualizmus finnugor hagyomány lehetett, a lapos föld és a buraszerű égbolt elgondolásával együtt. A dualisztikus koz- mogónia mellett feltételezhető a magyar ősvallásban az „Ég- Föld-Alvilág” hármasságának tana is. Az alvilág a halottak, démonok lakóhelye, a mennynek, az istenek lakhelyének sötét, hideg, éjszakai mása, amelyeket kígyók, békák, hüllők, vízi sárkányok népesítenek be. Egy ilyen alvilág-elképzelésre a középkori és kora újkori magyar pokol-víziók leírásaiból és altáji hősénekek rokon motívumaiból következtettek; eszerint ez a magyar nép világképének török eredetű rétegébe tartozna. Fennmaradtak a magyar néphitben is a kettős lélekfelfogás- ra utaló adatok: eszerint volt 1. egy életfunkciókat hordozó, a testtel szoros kapcsolatban lévő „életiélek” és 2. egy „szabad lélek”, amely a testtől ideiglenesen elszakadhat. A hely szelleme meghatároz (ÉM - BSZ) - Harminc éve járok el a ház előtt. Harminc éve láttam már sok gazdáját. Volt ez magánház, szolgálati, tanácsi és bérlakás. Élt benne család, dolgozott benne többféle hivatal is, és persze volt virágzó-kertes, volt irodaszagú, és volt elárvult, gazos, lepusztult... Én mégis mindig ugyanazt az embert, ugyanazt a miliőt kerestem benne, akit és amit még három évtizeddel ezelőtt megismertem. Mert négy éven át a ház előtt gyalogoltam-buszoz- tam hazafelé, és tudtam, a mi öreg latin tanárunk él ott családjával. A ház, a kert rendje, a gondozott fák, a kerítés, mind-mind azt sugallta, nem véletlen a mi jó Hajag papánk humánus gondolkodása, derűs latin órái, közvetlensége, iro- dalomszeretete. Nem kívánt világot megváltatni velünk, tudta, hogy legtöbbünket ebbe az osztályba írtak be, és kész. Öt első osztály indult akkor, s ő látta, hogy ez a sok vidéki gyerek bármely idegen nyelvet úgy tanulná, mint a latint. Ezért hát inkább azokat a tanulókat szorongatta a ragozással, a fordítással, akikről már a kezdet kezdetén kiderült, életük fő célja nem csupán az érettségi bizonyítvány... A többiek derűs egykedvűséggel töltötték el a latin órákat. A latin órák persze politikai órák is voltak. Hajagos tanár úr hol súgva, hol viccesen mondta el véleményét például a dákoromán elméletről, vagy a forint leértékeléséről. Ez utóbbit azzal magyarázta, hogy a vergiliusi monda túlvilági révésze a holtat nemigen vinné át a túlsó partra egyetlen pénzdarabért - ha az magyar forint lenne. Mindent össze tudott kötni a latinnal. Az irodalmat is. Bizonyára sok száz diáknak van a hatvanas évekből származó könyve. Mert mindig hozott verseskötetet, regényt, s ott latin órán beszélt rá minket a vásárlásra. Ilyenkor feltétlenül a latinból gyengébbek vásároltak. Mindez emlékké szépült bennem is, mindenre jó visszagondolni. Ő is átutazott e földi léten, mint minden földi halandó. S az élet igazságtalansága Vele sem kivételezett. Kik nagyon szerettük, azok is későn, magam évek múlva tudtam meg, hogy átvitte csónakján az öreg Charon, s azóta, megbékélve a világgal, diákjaival talán a csillagokból mosolyog ránk „atyám fiai”-ra, s talán jó érzéssel mosolyogva fejezi be most is az égi latin órát, mint itt e földön: „Ez is megvan, még sincs este, de cseste!.. harminc éve járok el a ház előtt. Harminc éve láttam már sok gazdáját. Volt ez magánház, szolgálati, tanácsi és bérlakás. Élt benne család, dolgozott benne többféle hivatal is, és persze volt virágzó-kertes, volt irodaszagú és most elárvult, gazos, lepusztult... De talán egy kis ajándék az élettől, hogy a mi latin tanárunk otthona - patika lett. Latin feliratok, latinul megírt fájdalmak, panaszok, a recepteken és a latin nevű gyógyítószerek... Mikor a csend veszi körül a gyógyszereket, éjszakai titkos órákon bizonyára Ő olvassa nagy elégtéllel a szavakat: Aqua destilla- ta, Valeriana, Antidolor (ebből talán el is vesz egyet, hogy a fájdalmat csillapítsa)... 1994. Szeptember 6., Kedd Itt-Hon A 5 Tudósítások hazai tájakról Az út Borsodból közvetlenül Nógrád megyébe vezet, kihagyva Hevest. Még alig használják. Fotó: Farkas Maya Priska Tibor Szájtátva nézegetjük Hangony- völgyét. Az ok nagyon is adott hozzá. Nevezetesen: Medárd napja óta legföljebb annyi eső hullott, hogy egy kisebb mosófazékba is beleférne, a föld repedezett, a növények pusztulnak, a búza kényszerérett, évszázados rekordhőségek dőlnek meg, itt, a Hangony-völgye viszont minderről valahogy nem vesz tudomást. Nem széles bizony ez a völgy, eléggé keskeny sáv, de jókora hosszúságban húzódik Ózd fölött Domaházá- hoz közelítve. Zölden, barátságosan! A fű sötétszínű, sosem hallott a száradásról, a keskeny táblákban a kukoricának eszébe sincs furulyázni, a dús lombú fák békésen bólogatnak, az árpa egyáltalán nem silány és minden más növény, vetemény is úgy tesz, mintha sosem hallott volna kánikuláról. Pedig csupán egy keskenyke patakocska, a Hangony kanyarog, igaz, előrelátóan jó mélyen bevágott mederében eme szűk helyen, annak is csupán az alján csillan meg valami vizecske, ha az ember sokáig nézeget a nádas, sásos részen, viszont ez a patak mégis megteszi a maga dolgát. Meg persze a meredély hegyek, melyek a mégis lehulló csapadékot pontosan ide irányítják. Lehet, csak képzeljük, de mégis olyan, mintha itt több lenne a madárhang, a bogárdanászás, élénkebbek a virágok. Bizonyos, hogy a vaddisznókból és egyéb nagyvadból is bőséges az állomány, jelzik ezt a fortélyos riasztók is. Minden kis talpalatnyi fóldecs- ke bekerítve az apró szélmozgásra is rezgő szalagokkal, a drótokon üres konzervdobozok, hogy ha belebotlik a vad, hát a csörgéstől ijedten szaladjon vissza, bévül meg a madarak, meg a vadak ellen is a komor, rosszkalapos madárijesztők ácsingóznak, várakoznak a semmire, miként egyébként hozzájuk hasonlóan annyian ezen a tájékon. De a vaddisznók már régóta elégedett röfögéssel köszöntik ezeket az alakokat, a madarak meg békésen pihennek kinyújtott, amúgy fenyegetésre szánt karjukon. Megvannak így együtt a völgyben, a mostani kánikulába is tisztes küllemű keskeny sávban. Az út is ehhez illően keskeny itt, enyhén hullámos, kanyargós, száz métert nem igen lehetne menni egyenesen, de ez nem zavaró. Forgalom alig. Nem is véletlenül esik szó most éppen az útról, valójában éppen ezt nézegetjük, vizsgálgat- juk úgy amatőr módon, utasként, vajh’ miként esik erre közlekedni, főként, ha a megyén túlra igyekezne az ember! Sokéves rimánkodás, veszekedés után ugyanis, elkészült itt egy új útszakasz, úgy 6-7 kilométernyi, melynek egy része Borsodban, a másik része Nóg- rádban várta az építőket. A bátrabb emberek korábban - és csupán száraz időben - nekivágtak ennek a résznek, a földúton átvergődve Borsodból egyenesen Nógrádba értek, kihagyva Heves megyét! Nem akármi! Mert Nógrádba innen vagy Borsodnádasd felé, vagy Gyöngyösnél letérve, vagy Hatvantól elkanyarodva lehetett menni. Most meg a legrövidebb út éppen Domaházától a már nógrádi Zabar aknához vezet, majd onnan lehet leereszkedni Salgótarjánba. Sokan majdnem annyira várták már ezt az utat, mint a Cigánd-Dombrád közötti hidat. Domaháza. Valahol itt kell hát rátérni az új útra. De hol? Valami tábla csak jó lenne ide, valami jelzésféle, hogyaszongya Salgótaiján, vagy Zabar felé, de nincs. Égy szál jelződeszka sincs. Az úton bandukolok mutatják kérdezősködésünkre az irányt. (Ha beérnek Domahá- zára, jobbra!) A községen, a még keskeny út egyre szebbé, szélesebbé válik, látszik is újdonsága, az is, hogy nemigen használják. Sajnos. Csak megyünk, megyünk dicsérjük az építőket, de nem találkozunk egy lélekkel sem, nemhogy járművel. Gyönyörűséges területen haladunk, hegy-völgyes részen, hol már nem csak az utat, de a tájat is csodáljuk, majd egy meredélyen feljutva ott áll előttünk a tábla: Nógrád megye. A partoldalban kis esőbeálló, előtte kőből valami emlékmű, de ma már nem tudható kinek, kiknek a megörökítésére. Felirat sehol. Csodás kilátás viszont a hegy tetejéről át, Nógrádba. Várunk, várakozunk, de sem innen nem megy, sem a túloldalról nem érkezik kocsi. Az út készen van, most már lehetne használni. Hasznosítani. Lepkék viszont töméntelen mennyiségben kísérik minden lépésünket. Azok a furcsa keskeny, feketés, pettyezett szárnyú valamik, amik rátelepednek az ember vállára, karjára, hagyják magukat megfogni, nem ijedősek egy cseppet sem. Talán csöngő lepke a nevük. Mondják, hogy ezeket a lepkéket díszül is föl lehet tenni például a blúzra, a hajráira, ott maradnak, kicsit meg is sértődnek, ha valaki leveszi őket és eldobja, repülésre készteti. Vajon hogyan maradhatnak életben ennyire semmi védelmi készséggel? Mindenestre itt vannak, röpködnek, a két megye határánál ránk telepednek, vitetik magukat bárhová. Ritkán látnak erre embert, hát kíváncsiak. Az út ellenben szép, használható, akinek dolga van Nógrádba hát próbálja ki. Az Itt-Hon konyhája Virsli sörtésztában Hozzávalók (négy személynek): 8 szál virsli, 3 tojás, fél csésze liszt, fél csésze sör, egy késhegynyi só, 4 evőkanál liszt, egy fiter olaj, egy csokor petrezselyem. A szószhoz: egy pohár majonéz, 2 szelet ananász, egy evőkanál curry, egy evőkanál narancslé, egy evőkanál paradicsompüré, egy teáskanál piros- paprika, egy evőkanál sherry, egy gerezd fokhagyma, 3 evőkanál vegyes fü- szerkeverék, só, bors. A szószok elkészítése: a majonézt elosztjuk három mély tálba. Az egyikbe belekeveijük az apróra vágott ananászt, a curryt és a narancslét. A másikba a paradicsompürét, a pirospaprikát és a sherryt, a harmadikba pedig a fokhagymát és a fúszerkeveré- ket. Jól elkeverjük, sózzuk, borsozzuk. A sörtésztába csomagolt virsli elkészítése: a lisztet, a tojássárgákat és a sört jól elkeverjük. A tojásfehérjékből kemény habot verünk. Óvatosan hozzákeverjük a tésztához, és sózzuk, borsozzuk. A virsliket félbe vágjuk, lehúzzuk a bőrét, lisztben megforgatjuk, majd a sörtésztába mártjuk. Forró olajban aranybamára sütjük. Az apróra vágott petrezselyemmel beszórva és a szószokkal tálaljuk. Rakott vegyes zöldség, szalámival Hozzávalók (négy személynek): egy nagy pirospaprika, egy cukkini, 2 fej vöröshagyma, egy padlizsán, 2 nagyobb paradicsom, 20 dkg szalámi, egy pohár tejszín, 10 dkg reszelt sajt, egy evőkanál szárított zsálya, zsemlemorzsa, só, bors. A paprikát kettévágjuk, eltávolítjuk a magházat, és kis kockákra vágjuk. A cukkinit szintén kockákra, a hagymákat pedig négy részre vágjuk. Az így előkészített zöldségeket negyed liter vízben megpároljuk, majd bevaja- zott tűzálló edénybe tesszük. A padlizsánt szeletekre, a paradicsomokat négy részre vágjuk, és szintén a tűzálló tálba rakjuk. Erre rátesszük a szalámiszeleteket, ráöntjük a tejszínt és rászórjuk a zsályát, majd meghintjük a zsemlemorzsával, és a tetejére szórjuk a reszelt sajtot. Sütőben 250 fokon körülbelül 30 percig sütjük. Akár kínál akár cserél az ITT-HON-nal mindent elér!
