Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-26 / 227. szám

1994. Szeptember 27., Kedd 4 A Itt-Hon--------------FABULA----------------­K ulturális ajánlat Gönc - A Nagyközségi Könyvtár nyit­vatartási ideje: hétfő 8-12 és 12.30- 17.30-ig, kedd 8-12 és 12.30- 17.30-ig, szerda: zárva, csütör­tök: 8-12 és 12.30-17-ig, péntek: 8-12 és 12.30-17 óráig, szombat, vasárnap: zárva. Gönc - A Huszita-ház, vagy ahogy mások nevezik, a Cseh-ház állandó ki­állítása nyitvatartási ideje: a turisták igényeihez alkalmazkodóan, de általá­ban hétköznap reggel 8-tól délután ötig. Forró - A nagyközségben, a hajdani fogadó, ma étterem patinás műemlék- épületének emeletén található Abaúj Múzeum megtekinthető hétköznap délelőtt 10-től este 6-ig. Csobád - A Tájház nyitvatartási ide­je: hétfő-kedd: szabad, szerda: reggel 8-tól délután 5-ig, csütörtök: 8-tól 17 óráig, péntek: reggel 8-tól este 7-ig, szombat: reggel 8-tól déli 12-ig. A Táj- ház előtt autóparkolót alakítottak ki a helybéliek, a kertben pedig szabadté­ri kiállítást régi mesterségek haszná­lati tárgyaiból. De van a kertben fe­dett pihenő, a gyerekeknek hinta, va­lamint étkezési lehetőség is. Encs - a József Attila Városi Könyv­tár nyitvatartási ideje: hétfő reggel 8- tól 12-ig, 13 órától délután 4-ig, ked­den: 7.30-tól 12-ig, 13-tól 16-ig, szer­da: szünet, csütörtök 7.30-tól 12-ig, 13- tól délután 4-ig, pénteken 7.30-tól 12- ig, illetve 13-tól délután fél 4-ig. Szom­baton zárva. A behatkozási díj felnőt­teknek 50 forint, diákoknak 20 forint. Videó-kölcsönzés kedden és pénteken. Telefon: 385-656. Szikszó - A Városi Könyvtár nyitva­tartási ideje, hétfő zárva, kedd: 10 órá­tól délután háromnegyed 6-ig. Szerda: délelőtt 10-tól 17.45-ig. Csütörtök: délelőtt tíztől 17.45-ig, pénteken zár­va. Szombat reggel 8-tól déli 12-ig. Va­sárnap zárva. Abaújdevecser - Autós mozi szerdán és pénteken este 9-től premierfilmek. Szikszó - Mozi működik a Petőfi Sán­dor Művelődési Központban. A filmve­títők minden hétfőn és pénteken este hat órától várják a mozirajongókat. Mi otthonában is ITTHON vagyunk ______li A ki nem tud arabusul, az — tanít Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Nem­régiben Miskolc adott otthont a paraolimpiának, amelynek Göncz Árpádné volt a fővédnö­ke. A diósgyőri stadionban a jobb sorsra érdemes fiatalok versengését és sokszor hősies küzdelmét nézve megakadt a szemem egy táblán: „A rendez­vényen a SZINKRON Fordító- iroda tolmácsol.” Hiszen ez egy szikszói cég - villant belém a felismerés. De hogyan kerül egy kisvárosi - sőt abaúj i - iro­da az olimpiára? A Vöröskereszt és Wisinger Já­nos, a Magyar Speciális Olim­pia Egyesület elnöke kétségbe­esett hívására - kapom a vá­laszt Kriván Jánostól, a SZINKRON ügyvezetőjétől. - Erre a felkérésre egyszerűen nem lehetett nemet mondani, hiszen nem minden nap tolmá­csolhat az ember Göncz Arpád- né közelében. Mint kiderült, in­gyen nem szívesen vállalták ezt a feladatot a megkeresett iro­dák. Mi azonnal felajánlottunk egy német és egy angol tolmá­csot a háromnapos rendezvény- sorozatra. ígéretünket termé­szetesen be is tartottuk. □ Hogyan lesz valakiből Aba- újban irodatulajdonos? » Tősgyökeres abaúji vagyok. Selyeben születtem, anyukám most is ott él. A Drezdai Mű­szaki Egyetemen szereztem a gépészmérnöki diplomám, majd ezt követően kisebb-na- gyobb megszakításokkal csak­nem tíz évet töltöttem az egy­kori NDK-ban. Németül tehát elfogadható szinten megtanul­tam nemcsak a köznapi, hanem a műszaki szaknyelvet is. Fe­leségemmel, aki jelenleg is né­met állampolgár, 1990-ben ala­kítottuk meg az irodát. Termé­szetesen Szikszón, hiszen itt élünk. □ Van erre a szolgáltatásra helyben fizetőképes kereslet? • Nincs. Az egész régióban te­vékenykedünk. Igyekszünk ki­használni a fehér foltokat. Kí­sérő, „mezei” tolmácsokból gya­korlatilag telített a piac, de ko­molyabb, pl. műszaki szinkron­tolmácsolási feladatokra példá­ul nem sokan vállalkoznak. □ Csak tolmácsolással foglal­koznak? • Nem. A nyelvoktatás és a szakfordítás is a profilunkba tartozik. Én például részt vet­tem többek között az oroszta­nárok átképzésében is. Szeren­csen és Encsen volt csoportom. Elmondhatom, hogy messze nem az én két csoportomból buktak meg a legtöbben a kö­zépfokú nyelvvizsgán, bár ta­nári diplomám nincs. „Tiszte­letbeli tanárként” viszont tag­ja vagyok a Magyarországi Nyelvoktatók Egyesületének. A feleségem sem nyelvtanár, „csak” tud németül. Ő heti pár órában Szikszón és teljes óra­számban Selyeben okítja a ne­bulókat. Egyébként is „vessző- paripám” az abaúji nyelvokta­tás. Az itteni kisiskolákban na­gyon kevés orosztanárt képez­tek át, ugyanis ezekben nem, vagy csak alig voltak oroszta­nárok. Nem volt tehát kit átké­pezni. Dédelgetett tervem, hogy az abaúji kistelepülések hely­ben lakó, vállalkozó szellemű, nem feltétlenül orosz szakos ta­nárai részére átképző tanfolya­mokat szervezzek. Néhány pol­gármester és iskolaigazgató már felkarolta az ötletet, de egyszerűen hiányzik hozzá az anyagi fedezet. De ha nem tesszük meg, a gyermekeink már most meglévő hátrányos helyzete csak növekedni fog. Remélem, néhány abaúji par­lamenti képviselő is olvassa ezt a cikket és valamilyen módon segíteni tud... □ Úgy hallottam, a szikszói gimnáziumban is tanít... • Tanítottam, segítettem két éven keresztül. Közel száz gye­rek érettségizett le ez idő alatt németből. Ebben az évben sike­rült a gimnáziumnak egy kez­dő német szakos és két nem né­met szakos, de középfokú nyelvvizsgával rendelkező ta­nárt „igazolnia”, így munkám­ra ott nincs tovább szükség. □ Mi tünteti ki a jó nyelvokta­tót? • A legeslegfontosabb - mint minden oktatónál - a profi szintű nyelvtudás. A tanulók kérdeznek és válaszolni csak biztos tudás birtokában lehet. Szent meggyőződésem, hogy pl. középfokú nyelvvizsgával az is­kolákban - legyen az általános, vagy középiskola - nyelvet ok­tatni felelőtlenség, sőt bűn. Azt mái’ szinte meg se merem em­líteni, hogy sok „nyelvtanárnál” még ez a minimumvizsga is hi­ányzik. Ismerek például olyan általános iskolát, ahol a négy németet „tanító” tanár közül csupán egy rendelkezik közép­fokú nyelvvizsgával, de „oktat­nak” rendületlenül. Hogy ezek után mit tudnak a gyerekek, az más kérdés. Ugyanakkor nem oktathat viszont ez évtől a né­met anyanyelvű és magyarul jól beszélő, de nem tanár fele­ségem, akinek a heti két-három órában nyelvet tanuló tanítvá­nyai tavaly még a megyei né­met versenyeken sem vallottak szégyent. Persze itt egy kicsit az új oktatási törvény is ludas, amelyik olyasféleképpen fogal­maz, hogy iskolákban csak ta­nár oktathat. De könyörgöm, hogyan oktasson egy egyébként kiváló fizikatanár például né­metet, ha nem tud németül. Er­re nem gondoltak a törvényho­zók. Ok valószínűleg a belváro­si elitiskolákból indultak ki és nem az abaúji kistelepülések­ből, ahová elég nehezen vető­dik el egy szakos nyelvtanár. A nyelvoktatás területén vannak természetesen különféle egyé­ni módszerek és módszertani „fogások”. De higgye el nekem, hogy lehetek én bármilyen módszertani zseni, mégsem tu­dok senkit sem pl. a kovács­mesterségre megtanítani, ugyanis nem értek hozzá. Ha valaki nem tudja nagyon ko­moly szinten az illető nyelvet, akkor sajnos tanítani sem tud­ja. Ez ilyen egyszerű. A két lá­nyunknak már a gimnázium el­ső osztályában felsőfokú nyelv­vizsgája volt. Talán ez is egy pi­ci adalék ahhoz, hogy nem a mi módszerünk a legrosszabb. Itt szeretném elmondani, hogy '• a legkülönbözőbb szintű nyelv- tanfolyamokkal állunk az aba- újiak rendelkezésére (kezdő, érettségire, felvételire, közép- és felsőfokú nyelvvizsgára fel­készítő, cégeknek szakmai anyaggal bővített tanfolyamok, stb.). □ Úgy tudom, köze van Szikszó város németországi testvérváro­si kapcsolatához is... « Igen. Én „szereztem” ezt a Frankfurt am Main melletti kapcsolatot. Természetesen ké­sőbb nagyon sokat segítettek, főleg az önkormányzat és na­gyon sok szikszói és környék­beli lakos. Ennek köszönhető, hogy ma már rendszeresek a „gyermekcserék”, a kölcsönös baráti látogatások, a fiatalok nyári gyakorlatai, hogy jelen­leg négy szikszói lány dolgoz­hat és tanulhat Waldemsben, a többiek pedig már csomagol­nak, hiszen nemsokára utaz­nak. 1995-ben háromnapos kézműipari kiállítás lesz test­vérvárosunkban, amelyre már itt a meghívó. Szeretném, ha ezen nem csak Szikszó, hanem az egész Abaúj bemutatkozna. Ezúton is kérem a térségünk vállalkozóit, hogy bővebb fel­világosítás végett nyugodtan keressenek meg (telefon/fax: 46-396-864). Mindent meg kell próbálnunk, minden szalma­szálat meg kell ragadnunk ah­hoz, hogy végre itt is megindul­jon valami. Ha ugyanis mi, az itt élők nem kezdeményezünk, senki az égvilágon nem fog ne­künk segíteni. 1994. Szeptember 27., Kedd Itt-Hon A 5 Cigánytalálkozó volt Lakon Lak (ÉM - T.J.) - A már ha­gyománynak számító Bódva- völgye és csereháti cigánytalál­kozónak adott otthont Lak köz­ség szeptember 3-án. Az egész napon át tartó program a he­lyi művelődési ház előtti téren zajlott. Berzeviczy Zsolttól, Lak község polgármesterétől megtudtuk, hogy rendezvényük lebonyolí­tásához a megyei közgyűlés ko­ordinációs bizottságától 40 ezer forintot kaptak, továbbá, hogy a találkozón jelen volt a megyei Phralipe Cigányszervezet elnö­ke, országos alelnöke: Kala Er­nő és Lakatos Attila, Miskolc Phralipe Cigányszervezet ügy­vivője is. A napi program keretében be­lehetett nevezni: kispályás lab­darúgó-tornára, futóversenyre, családi kötélhúzásra. Juhász Sándor, a művelődési ház igaz­gatója a verseny előtt „dop­pingszerként” bevetette, hogy a különböző fajsúlyú sportren­dezvények győzteseinek járó ajándéktárgyak összértéke meghaladja a 8 ezer forintot. Azoknak pedig, akik csak pi­henni akartak ezen a különle­ges napon, Horváth László ve­zetésével a Viruló rózsa önte­vékeny cigány együttes elját­szotta Siroki Károly tollából: Egy cigány család története cí­mű darabot. A „színházi” előa­dást Ki Mit Tud? követte, majd az egész napi rendezvény han­gulatáról, talpalávalójáról gon­doskodó helyi zenekar-, - ismer­tebb nevükön: METROX - ját­szott a lelkes közönségnek. A napot utcabállal zárták és az­zal az ígérettel, hogy jövőre is lesz cigánytalálkozó Lakon. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Kisbányának, később pedig Bányácská- nak hívták a Hegyköz e csendes települését. Mai ne­vét Kazinczy Ferenc költő­nek, a nyelvújítás irányító­jának köszönheti, akinek mauzóleuma található itt. (Zárt betű: L) 9. Kés, bicska. 14. Dombormű. 15. Azonos ró­mai számok. 17. Beszédhang írott, vagy nyomtatott jele. 18. Iron fele! 19. Álomba ringat. 21. Folyadékot juttatsz. 23. Kést élesít. 25. Olasz, spanyol és norvég autók jelzése. 26. Alma tájszólással. 27. Kettősbetű ki­ejtve. 28. Férfinév. 30. A fran­cia pénzegység. 32. Azonos be­tűk. 33. Laosz és Norvégia nemzetközi autójelzése. 34. So­ra! 35. Óvoda a gyerekek nyel­vén. 37. Egyesület. 38. Angol női név. 39. Magához szólít. 41. Értéke. 42. Település megyénk­ben. 44. Félig liános! 45. Négy­személyes kártyajáték. 47. Ten­ger angolul. 48. Papírra vet. 49. A fej része. 50. Kígyó jelzője. 51. A lantán és titán vegyjele. 52. Kicsinyítő képző. 54 .....sasson w ash end go. 56. Vasútikocsi- fülke. 58. Rendőrségi egység. 60. ...-zug. 61. Lehetőség. 62. Félig stabil! 64. Harc. 66. „A” dunántúli folyó. 68. Létezik. 69. Szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalom külső voltát jelöli. 70. Rövidítés a me­netrendben. 72. Rejtett. 74. Pénzcsiga, az Indiai-óceánban élő tengeri csiga. 75. A telepü­lésen a XIV. század közepén indult meg a vaskohászat. Napjainkban hulladékégető mű építése van folyamat­ban. (Zárt betű: D). Függőleges: 1. Feszes, merev németül. 2. Muzsika. 3. Azonos a 68. sorral. 4. Olasz női név. 5. Héliumion. 6.... Shave (arc­szesz). 7. Romániai folyó. 8. Emel! 10. ... Novák Vilmos (1894-1941): festő és grafikus. 11. Európai nép. 12. Egyiptpm és Szíria autójele. 13. Az Ár­pád-korban épült műemlé­künk a Kompolth-nemzet- ség tulajdona volt. Neveze­tessége, hogy a mohácsi csa­ta után Perényi Péter itt rejtette el a koronát, amely vele együtt került ki Török­országba. (Zárt betű: I). 16. Peru fővárosa. 20. Repülőgép- típus jelzés. 22. Iskola. 24. Ka­nadai folyó. 26. Időegység. 29. Gyoma páratlan betűi. 30. Aba­úji település. 31. Kambodzsai, vatikáni és osztrák autók jele. 33. Az olasz pénzegység. 34. Spanyol női név. 36. Sugallat. 37. A Bükk-hegység része, a Herman Ottó turistaház­tól északra, a Kisplató északkeleti pereméből emel­kednek ki hirtelen, róluk páratlan panoráma tárul elénk. (Zárt betű: Ó). 38. Al­kalmazott röviden. 39. Kaluga folyója. 40. Azonos betűk. 42. Fogyasztási és közlekedési adó, vám. 43. Habos szeszesital. 46. Alattomos. 48. Újság. 50. A nö­vény szaporító része. 51. Süte­ményféleség neve. 53. Női név. 55. Sudár termetű. 56. Erszé­nyes emlős Ausztráliában. 57. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei település. 59. Befogóeszköz fém, fa megmunkálásához. 61. Motorkerékpár márka. 63. Igazság. 65. Görög törzs volt. 66. Tromf. 67. A határ közepe! 71. Numero röviden. 73. Az -on páija. Megfejtendő: a vízszintes 1., 75. és a függőleges 13., 37. sorok. Előző heti rejtvényünk helyes megfejtése: Tomanádaska, Bod- rogkeresztúr, Füzérradvány. A vadászok ünnepe Lillafüred (ÉM) - Az elmúlt hét vé­gén országszerte ünnepeltek a vadá­szok. Nos nem önmagukat, nem is az év közben megszerzett zsákmányt. Mint jó néhány éve, most is keresték az alkalmat arra, hogy megmutassák, a vadászat nem csupán a vad elejtésé­ből áll. Az ökológiai egyensúly fontos része, milyen feltételek mellett él az erdők, a mezők állatvilága. Ehhez pon­tosan ismerni kell mely fajok szapo­rodtak el, hol gyérült meg erősen a ko­rábban szapora állomány. Gondoskod­ni kell a vadak téli etetéséről, a ne­kik szánt takarmány szakszerű táro­lásáról és még korántsem ért véget a sokirányú, sokrétű vadgazdálkodási feladatok felsorolása. Kétségtelenül igaz persze az is, hogy ennek az ősi foglalatosságnak ezernyi szépsége vár arra, aki vállára puskát akasztva jáija a rengeteget, a cserjé­seket, a vízpartokat szarvasra, őzre, nyúlra, fácánra, vadkacsára, szalon­kára várva. Az erdők, rétek minden évszakban megannyi szépséggel káp­ráztatják el azokat, akik többet haj­landók észre venni a körülöttünk lé­vő világból a puskavégre fogható vad­nál. Lillafüreden a már hagyományos­nak mondható vadászati ünnepségen szeptember 17-én fotókiállítás várta az érdeklődőket, a rendezvény han­gulatát emelő zenei programmal. Szendrey Mihály a megyei vadászszö­vetség vezetője elmondta, szakítottak a korábbi gyakorlattal, most nem egyetlen helyre koncentrálták a va­dásznapi ünnepi programot. Ötvenéves az Észak Fotó: Buzafalvi Győző Ötvenéves jubileumát ünnepli az Észak-Magyarország. Megyei napila­punk és az Itt-Hon Abaúji Szerkesz­tősége szeptember 17-én, Szikszón ta­lálkozott az olvasókkal és a térség ve­zetőivel. Horváth Ferenc, az Észak- Magyarország Lapkiadó Kft. ügyveze­tő igazgatója köszöntötte a résztvevő­ket. Jelen volt a rendezvényen Veres Mihály, a cég ügyvezető igazgatója is. Megtisztelte a nyitórendezvényt Va­dász István, a körzet országgyűlési képviselője (képünkön) is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom