Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-01 / 206. szám

1994« Szeptember 1., Csütörtök Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Hét önkormányzat sem képes eltartani Krasznokvajda (ÉM - B. Gy.) - Országos Közoktatási Alap létreho­zását javasolta az oktatás egész or­szágban azonos feltételeinek megte­remtésére a parlament alelnöke G. Nagyné Maczó Ágnes. A Krasznokvajdai Általános Iskolá­ban tegnap délelőtt a parlament alelnöke, G. Nagyné Maczó Ágnes találkozott a térség polgármesterei­vel és az oktatási intézmények pe­dagógusaival. Pintér István, Krasz­nokvajda polgármestere köszöntöt­te a tanácskozás résztvevőit, majd a régió hét polgármestere drámai hangon ecsetelte a csereháti gondo­kat. Maczó Ágnes kiemelte: az ok­tatás anyagi feltételeinek biztosítá­sa kötelező állami feladat. Ez azt je­lenti: nem függhet attól az oktatás színvonala, hogy milyen körülmé­nyek között működik az illető tele­pülés önkormányzata. Krasznok­vajda körzetében például az iskola és az óvoda működtetéséhez hiány­zik 4 miihó 287 ezer forint. Ilyen kö­rülmények között elképzelhető, hogy a hét érintett önkormányzat - Krasznokvajda, Büttös, Kány, Pere- cse, Szászfa, Pamlény és Keresztéte - minden igyekezete ellenére nem tudja majd kifizetni az iskola és az óvoda működtetését sem októbertől vagy novembertől. A parlament alelnöke a problémát abban látja, hogy a jelenlegi rend­szer nem kínál megoldást az isko­lák fenntartására, főleg a szétszórt, aprófalvas településekben, amelyek eleve nem tudnak önálló iskolát lét­rehozni, sem fenntartani. A krasz­nokvajdai állapotok modellértékű- ek, ezért a legszegényebb iskolák segélyezésére Országos Közoktatási Alapot szükséges létrehozni, amely segítségével megteremthetők az ok­tatás azonos feltételei az egész or­szágban. Csak így előzhető meg a szülőhelyről való folyamatos elván­dorlás káros folyamata. Maczó Ág­nes messzemenően nem értett egyet a művelődési tárca azon törekvései­vel, amely szerinte a körzetesítés­ben látja a kiutat. Szerinte az elmúlt évtizedekben be­bizonyosodott, hogy a körzetesítés abszolút nem jelenthet megoldást a kis iskolák számára. Krasznokvaj­da körzetében például hét önkor­mányzat sem képes eltartani egy ál­talános iskolát. A parlament alelnöke megígérte a jelenlevőknek, hogy segélykiáltá­suknak hangot ad a parlamentben, ahol - ha a jelenlegi rendszer ma­rad-, beterjeszti a jövő szempontjá­ból oly fontos témát. Új szerkesztőt bíztak meg Patakon Sárospatak (ÉM) - A település képviselő-testülete a keddi ülésen ágy határozott, hogy a városi lap felelős szerkesztői teendőinek ellá­tásával 1994. december 31-ig Ma­gyar Pétert bízza meg. A testület döntése szerint e poszt betöltésére új pályázatot nem írnak ki. A lappal összefüggő további kérdésekről már a választások után újonnan felálló testületnek kell véleményt alkotnia és határoznia. Makkos Kupát szerveznek Makkoshotyka (ÉM) - A zempléni település szeptember 10-én, szom­baton ad otthont a Makkos Kupa kerékpáros versenynek. A találko­zót a jókedv és a kacagás jegyében, délelőtt 11 órai kezdettel rendezi meg, Kropkó Péter, a neves triatlo- nista védnökségével a United Way Nyitott Ajtó nevű alapítványa. Negyedszázadát ünnepli a DH Amíg az MSZMP-től a Népszabadságig jutott a Déli Hírlap Miskolc (ÉM) - Ma huszonöt éve annak, hogy megjelent a Déli Hírlap első száma. Az újság ne­gyedszázados jubileumát szá­mos rendezvénnyel ünnepli a lap szerkesztősége a borsodi megyeszékhelyen. Ma délután 3-kor kezdődik a Mis­kolci Majorette Együttes felvonu­lása a belvárosban. A Centrum Áru­háznál emelt színpadon délután fél 4-től T. Asztalos Ildikó, a város pol­gármestere és Kiss László főszer­kesztő köszönti a lappal ünneplő egybegyűlteket. A gyerekeket lovas­kocsikázásra invitálják. Az Avas Kilátó Galériában pedig délután 6-tól tekinthető meg az újság törté­netét bemutató fotókiállítás. Pénteken reggel 9-tól délután 6- ig az Erzsébet téren kirakodóvásár, a Városház téren pedig - 10 ós dél­után 6 között - autóbemutató lesz. Szombaton reggel 9-töl a Dios- győri Várfürdőben Déli Hírlap nyílt napjára váljak az érdeklődőket. Ingyenes a belépés, a strandra, ahol a betérőket észak-csehországi sörrel kínálják. Ahogy az olvasó látja a lapot Napfényes délelőtt a Búza téri Volán-pályaudvaron. Az újságárus pavilon­nak nagy a forgalma. Fogy a Déli Hírlap is. A szuhakállói Implom János- né készségesen válaszol:- Szuhakállóra is jár néhány családnak, de nekünk nem. Viszont tíz év óta megveszem, ha Miskolcon járok. Elsősorban az érdekel amit Miskolcról és környékéről ír az újság. Kíváncsiak a falusiak, mi történik a nagyvárosban. Ha tudok a megyeszékhely eseményeiről, nem érzem magam annyira be- zártnak Szuhakállón. Engem a krimi nemigen érdekel, a tizenkilenc éves lányom viszont már szívesen olvassa. Természetesen a fiatalokhoz szóló cikkeket is. Nekem kedvenc időtöltésem az apróhirdetések tanulmányozása is. ' " V v p,-- \ »l'Wv'!''­ÁANv'VV:. 's N' ' i" ; i960, szeptember L: Az orézág egyetlen délben utcára kerülő új­ságjaként megjelenik a Magyar i Szocialista Munkáspárt Miskolc 'Városi Bizottságának napilapja, a Déli Hírlap. A 8 oldalas újságot , eredetileg 5-6 ezer példányban kí­vánlak megjelentetni, de read- , : szerint a dupláját adták el belőle. 1886.: Nyugdíjba vonul a lapala- ? píto főszerkesztő, Csala László. A DH-t főszerkesztőként Békés , 1989. szeptember 29,: Megala­kul a Déli Hírlap Kft., Többségi : tulajdonos a Borsodi Lapkiadó; Valiidat. A törzsbe telesek között ott van a miskolci városháza és a helyi tanács több cége. A kft. a na- pilap mellett rövidebb-hosszabb ideig más kiadványokat is meg-1 K entet: a Borsod Express-t. a mgeszó Plusz-t és a Ceg-Hir- :preas-t. ' 1991 vége: Hajnali Hírlap néven - a DH mutációjaként - regioná­lis ••• Hevesben és Borsod-Ábaúj- Zempiénben is megjelenő ~ napi­lapot indít a kft. 1992.: Megszűnik a Hajnali Hír­lap. A -12 oldalas - DH már nem délben, hanem reggel jelenik meg. A lépést azzal indokoljak:,, bőgj' Így mar van értelme elf ni: a posta aznap kézbesíti a í : rendelőknek. A kft. törzsi teseinek döntése értelmében áf társaság ügyvezetője Szántó 1st-' - ván, a lap megbízott főszerkesz­tője Kiss László. 1998. november 1.: A Népsza­badság Rt.-vei kötött - egy évre szoló - szerződés értelmében a DH 16 oldalon, ofszetnyonr jelenik meg. A Népszabad „A teljességre törekvés jellemzi" - mondja a főszerkesztő Csala László, alapító főszerkesztő: - Az első négy-öt esztendő az útke­reséssel telt. Bulvárlapot és egyben megyei lapot követeltek tőlünk egy­szerre. Ennek nehéz volt eleget ten­nünk. Az akkori elvárásoknak meg­felelő megyei lapot nem lehetett volna eladni az utcán. Hosszú ver­gődés után rádöbbentünk, hogy egy szolgáltatói hírlapot kell készí­tenünk. A lapnak állandóan izga­lomban kellett tartani az olvasót, mind tartalmában, mind pedig kül­lemében. Nos, ez egy idő után sike­rült, mégpedig azoknak a fiatalok­nak köszönhetően, akiknek volt merészségük újítani, visszabeszél­ni, és szinte a hátukon vinni a lapot. Békés Dezső, volt főszerkesztő:- Akkor kerültem a főszerkesztői székbe, amikor a Déli Hírlap füg­getlenné vált a megyei lapkiadó vállalattól, és kft.-ként működött to­vább. Ez a változás az első szabad választások előtt következett be. A választási küzdelmeket így csak a saját eszünkre és szívünkre hallgat­va tükröztük illetve dolgoztuk fel. Ez olyan komoly erkölcsi tőkét je­lentett, amelyet sikerült is megőriz­ni. Ugyanakkor kudarcok is értek bennünket, és személy szerint en­gem is, mint botcsinálta vállalko­zót. Nem volt átütő sikere például a reggel megjelenő mutációnknak, a Hajnali Hírlapnak. Kiss László, főszerkesztő:-A mai Déli Hírlap hasonlít huszon­öt évvel ezelőtti önmagára és egy­ben különbözik is tőle. Megőrizte stílusát, szellemiségét és tördelését. Az egykori, nyolcoldalas városi lap ma már viszont tizenhat oldalas of­szet, reggeli megjelenésű megyei lap, színes műsormelléklettel. A ki­lencvenes évek Déli Hírlapját a tel­jességre törekvés jellemzi: olvas­mányosan, érdekesen, de mégis megbízhatóan informálni, tájékoz­tatni, szolgáltatni, egyre többet nyújtva az olvasónak. Szenzáció és információ - így lehetne szlogen­né tömöríteni a ma DH-jának ön- jellemrajzát. MEGYÉNKBŐL. A polgármester nem tudja Miskolc (ÉM) - Bár a párt helyi csoportjainak hatáskörébe tarto­zik, hogy kivel kötnek az önkor­mányzati választásra készülve megállapodást, az SZDSZ mégis leginkább azt szeretné, ha az MSZP-vel működnének együtt a helyhatósági választásokon. Ezt Magyar Bálint, a Szabad Demok­raták Szövetségének kampányfő­nöke hangsúlyozta tegnap Miskol­con,^ a Déli Hírlap szervezte zárt­körű sajtóbeszélgetésen. Lapunk úgy értesült: a szocialisták és a szabaddemokraták között Miskol­con megfeneklettek a tárgyalások, amikor kiderült, hogy az MSZP a megyeszékhelyen önálló prog­rammal és saját polgármester-je­lölttel száll a ringbe. Információnkhoz a sajtóbeszélge­tésen részt vevő T. Asztalos Ildikó polgármester a következőket fűz­te: „sajnos, nincs ebben a terem­ben olyan személy, aki részt vett volna ezeken a megbeszéléseken, így nem tudok erről mit mondani.” Igazgatókat neveztek ki Szerencs (ÉM) - A város képvise­lő-testületének tegnapi ülésén is­kolaigazgatói kinevezésekről és megbízatásokról döntöttek. A Bocskay István Gimnázium igaz­gatójává Jánosi Józsefet, a Rákó­czi Zsigmond Általános Iskola igazgatójává Kulcsár Sándomét nevezték ki. Mindketten korábban is az intézmények vezetői voltak. A Hunyadi János Általános Iskola igazgatói posztjára kiirt pályázat nem járt eredménnyel. Ezért a polgármester egyévi idő­tartamra Menyhért Zoltánt bízta meg az iskolaigazgatói teendők el­látásával. Puszta kézzel nyitotta Miskolc (ÉM - FJ) - A felnőtt kor küszöbét csak alig néhány hónap­ja átlépő S. Miklós a Palóczy úton nyitotta ki egy Dacia csomagtartó­ját. Mégpedig puszta kézzel. A tol­vajok istene viszont cserben hagy­ta: egy szemfüles járőr kiszúrta ténykedését, üldözőbe vette, sót fiilön is csípte. Mint kiderült, az el­múlt héten is alkalma nyűt már közelebbi ismeretségre szert tenni a fogdaráccsal, ám akkor (még) nem járultak hozzá előzetes letar­tóztatásához. Az ügy érdekessége, hogy amíg a rendőrök az ifjút haj- kurászták, a Dacia tulajdonosa - talán mit sem vett észre - elhaj­tott. Mindenesetre, ha beszámo­lónkat olvasva valaki autójára is­mer (kedden délelőtt tíz óra körül történt a dolog), az jelentkezzen a Miskolci Rendőrkapitányságon. —INNEN SZÓLVA Ki Van kiért7 Feczkó János Hivatalba voltam hivatalos kedd reggel. A polgármester asszony jelenlétemben kí­vánta ugyanis tisztázni egyik munkatársá­val: nem szívességet tesz a panaszosnak, ha meghallgatja, de kötelességed) segíte­ni rajta, hiszen ezért kapja a fizetését. Töb­bek között a panaszos adójából. S hogy miért kellettem én oda ? Mert az el­beszélgetés apropójául Valaki(k) címmel aznap megjelent írásom szolgált. A cikk apropóját pedig az ingatlanközvetítő iro­da - szerintem - elfogadathatatlan hang­vételű követelő levele, illetve az ott dol­gozó hölgy nem kevésbé felháborító vi­selkedése adta. Amiért pedig mindez ismét megér egy mi­sét, az T. Asztalos Ildikó meglepően gyors, s ráadásul állampolgárbarát reak­ciója. Mert neki például eszébe sem ju­tott, hogy az ügyfélben keresse a hibát, hi­szen - mondta - egy szolgáltató cégnél dolgozónak nem az a feladata, hogy mi­nősítse a hozzá fordulókat, hanem, hogy segítsen megoldani a problémájukat. S ha a reklamáló ne adj' isten (okkal vagy akár ok nélkül) idegesebb az átlagosnál, nem felbőszíteni kell, hanem megnyugtatni. Aki pedig másképp' vélekedik, vagy kép­telen magát türtőztetni az egyébként is kiszolgáltatott állampolgárokkal szem­ben, az vegye fontolóra: alkalmas-e er­re a munkára? S ha mégis az a faramuci helyzet állna elő - fűzöm tovább a gondolatsort -, hogy a hivatalnok olyan típus, aki szívesen csap az ügyfélre ajtót vagy telefont, de más munkahelyre csak igen kevés eséllyel pá­lyázhatna, hát vegyen erőszakot-magán! Közben pedig legyen nagyon-nagyon elé­gedett, hogy ezekkel az adottságokkal egyáltalán munkája van.-ÉM-portré Kossárik Nándorné Miskolc (ÉM - LGY) - Élsportoló volt fiatal miskolci lányként, bajnokcsapatban kézilab­dázott, így szinte természetes volt, hogy a Testnevelési Főiskolán folytatja tanulmá­nyait. Nem vették föl. A hirtelen támadt úrben a magányhoz menekült, gyógyszerész-techni­kusi oklevelet szerzett, ám hamar kiderült, hogy ő nem erre termett. Tanítónő lett, Tiszabábolnán kezdte pálya­futását. Ma is azt mondja, minden fiatal peda­gógusnak el kellene mennie egy kis időre egy faluba, ahol színjátszókört vezethetne, népi­táncot taníthatna, könyvtároskodhatna... Hja, a szakosodás? Maga is szakosodott. Tanár lett, méghozzá technikatanár. Műszaki rajzot, papír- fém- műanyagmegmunkálást, továbbá szabást-varrást, kötést, hímzést, elektromosságot, gyártástechnológiát, főzést — egyszóval mindent megtanult. A diploma megszerzését 8 év posztgraduá­lis képzés követte, hogy e rengeteg praktikum­ban igazán otthon legyen. Hűséges alkat, kerek 30 évet tanított a miskol­ci Fazekas Utcai Általános Iskolában. Tanít­ványai körében természetes, hogy minden fiú és lány tud vasalót, rezsót szerelni, alternatív csillár kapcsolókat kreálni — baleset nélkül, eredményesen. Nem tartja szerencsésnek, hogy különvált a fiúk és a lányok technikai képzése, jobb volt a régi, amikor a lányok varr­ni, fózni tanultak, a fiúk, meg azt, ami nekik való... Huszonöt évig iskolája kulturális kö­zönségszervezője volt. Ez alatt 17 ezer gyere­ket vitt el a Miskolci Nemzeti Színházba, en­nél többet moziba, és sokakat az Operaházba, múzeumokba. Amikor a gyerekek megtudták: nyugdíjba készül, leveleket írtak neki, köszö- nöt, kesergőt, visszahívót. Marianna hallgat a hívásra, csak pihen egy icipicit és visszamegy közéjük újra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom