Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-24 / 226. szám

1994. Szeptember 24., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Falugazdászok bizonytalanságban Sokan úgy vélik, a hálózat csupán fölösleges láncszem Mit, hol, s miből...? Bizony elkél a jó tanács. Fotó: Dobos Klára gyűlések szervezésében. Gondoljon bele, ma a megye 275 ezer hektár­nyi szántóterületének majd’ fele, 112 ezer hektár magántulajdonban van. A falugazdák 22 363 magán- gazdálkodót tartanak nyilván. So­kan nemcsak földműveléssel, de ál­lattartással is foglalkoznak. A kis­üzemi disznótartás mindig megha­tározó volt, így abban semmi megle­pő nincs, hogy a sertésállomány több mint a fele magánkézen van. Ám az már sokat mond, hogy a 43 ezer szarvasmarha egyharmada is egyéni gazdák tulajdonába került, hasonlóképpen a,69 ezer juhból kö­zel 40 ezer. Higgye el, munkánk van bőven! Azt persze könnyű ránk süt­ni, hogy fölösleges „láncszemek” va­gyunk a termelés-felvásárlás ügy­menetében. De ha az idei gabonafel­vásárlásra gondolok, amikor azt kellett megszervezni, hogy a gazdák közösen értékesítsék, szállítsák be gabonájukat a felvásárlónak, s ez milyen alapos koordinálómunkát vett igénybe, akkor tudom, ilyet csak az mond, aki nem ismeri munkánkat. □ Mivel telik egy nap? • A megye 365 települését 56 kör­zetre osztottuk fel, ennyi falugaz­dász dolgozik szinte óramű pontos­sággal az előre leírt program sze­rint. Szervezi a tömény- és termék- értékesítést, a vetőmagbeszerzést, tanácsot ad, hogy hol, mit érdemes termeszteni és hogyan. Ezen túlme­nően a műszaki fejlesztési alap tá­mogatásának elnyeréséhez környe­zettanulmányt végez, illetve az ál­lami támogatás igényjogosultság­hoz igazolást ad ki. Elméletileg minden településen fogadóórát tar­tanak, ám a gyakorlat az, hogy a mezőről hazajövő gazdák általában az esti órákban otthonaikban kere­sik fel őket ügyes-bajos dolgaikkal. □ Mi lesz önökkel, ha megszüntetik a hálózatot? • Olyan nagyon nincs félnivalónk. A falugazdászok mind jól felkészült szakemberek. Valamennyien felső­fokú diplomával rendelkeznek, de van közöttünk akadémikus is, aki egyben egyéni gazdálkodó. A mun­kaszerződésünk december 31-én le­jár, ezzel mindannyian tisztában vagyunk. Reméljük ugyanakkor, hogy a hálózatot az év végével nem szüntetik meg. Egyszerűen azért, mert valóban szükség van ránk. Augusztusban élénkült a részvénypiac Nyert az MRP Mályi (ÉM) - Az Állami Vagyon­ügynökség által 1994. szeptember 22-ére kiírt részvényvásárlási ver­senyt a Mályi Agroker Rt. MRP szervezete nyerte el, így az MRP tu­lajdonhányada az Ágroker Rt.-nél 76,4 százalék. A szövetkezetek je­lenlegi tulajdonrésze 7,5 százalék. A közeljövőben a szövetkezetek ré­szére 16,1 százalékos részvénytulaj­don-hányad kerül értékesítésre. Az értékesítés után a cég privatizációja teljes egészében megtörténik. A foglalkoztatásról Szófia (MTI) - Bulgáriában június­ban 20 százalékos volt a munkanél­küliség - jelentették be csütörtöki szófiai sajtóértekezletükön a Köz­ponti Statisztikai Hivatal szakértői. A tájékoztató szerint a 8,5 milliós lélekszámú Bulgáriában 3,61 millió fő tartozik a gazdaságilag aktív la- kossághoz.Vidéken átlagosan 26,3 százalékos a munkanélküliség.-Partnerkereső __ N emzetközi kereskedelemmel fog­lalkozó holland vállalat ajánlja szolgáltatásait. Vállalna Magyaror­szág és Hollandia, illetve a Benelux országok közötti importtal, export­tal, együttműködéssel és termelő- kapacitások kihasználásával kap­csolatos közvetítőtevékenységet. Díjat csak eredmény esetén számí­tanak fel. A tevékenységet ismerte­tő tájékoztató megtekinthető az ITD Hungary Információban. Cím: Natra Trading International, Ou- delandsedijk 33, 3216 AR Abben- broek, Holland. Telefon/Fax: 31-1887-1945. Német cég joint venture létesítését tervezi. Tevékenysége: gépkocsi al­katrészek gyártása, export-import, élelmiszer-kiskereskedelem. Cím: Takraf Commerz GmbH, Moh- renstrasse 53/54. D-10117 Berlin, Germany. Telefon: 49-30-229- 2765., Fax: 49-30-229-1391., Tlx.:304987. Külföldi cég nagyobb mennyiség­ben gyártana Magyarországon a Holland „Masita” sportruházati cég számára tréningruhákat tactel, pa­mutgyapjú, valamint polyészter anyagból. Jelentkezés: a Masita cég kizárólagos magyarországi képvise­lőjénél (Herr Willi Koller). Cím: Wi- ko Plus, 5600 Békéscsaba, And- rássy út 6. Telefon/Fax: 66-446-243. Angliai cég felújított gépeket kínál tejgazdaságok számára, beleértve tejhűtőtartályokat és új porlasztó­szárító gépeket tejporgyártáshoz, valamint ugyancsak felújított gépe­ket a húsfeldolgozó, pék, és édes­ipar számára. Pénzügyi konstrukci­ók létrehozásának lehetőségét is említi. Cím: Manna Machinery LTD. 32 Milton Crescent, Ravens- head, Nottingham. NG15-9BA. U.K. (Mr. AA. Duckworth; Direc­tor), Fax: 44-623-490433. (Az ajánlatokat a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától, kaptuk.) Balogh Andrea Miskolc (ÉM) - Az alig több mint fél éve létrehozott falugazdász hálózat fölött máris megkon- dult a vészharang. A létjogo­sultság vitájában pro- és kontra érvek hangzanak el, miszerint például a hálózat csak egy újabb fölösleges láncszem a ter­melés-felvásárlás mozzanatá­ban, avagy az egész egy, a ma­gángazdálkodásra felülről ráte­lepedő szervezet csupán. Lu­kács László, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei falugazdák ko­ordinátora, főfalugazdász minderről így vélekedik; • Megítélésem szerint a hálózat életképességét sokan azért kérdője­lezik meg, mert létrehozása egybe­esett a választási kampány idősza­kával, és azt hiszik, a régi kormány ezáltal akarta a vidéket felkészíteni a „saját szájíze szerinti” szavazásra. Nos, mi a munkánkat politikamen­tesen végezzük, s az a meggyőződé­sünk, hogy az egész rendszert egy évvel korábban kellett volna meg­szervezni. Akkor mostanra a politi­ka is elfogadta volna létünket, s nem venne körül ennyi bizony­talanság. □ Véleménye szerint a falugazdá­szok megtalálták a helyüket az áta­lakult agrárgazdaságban? • Ha most erre én igéiméi válaszo­lok, könnyen rám süthetik a bélye­get: persze, ő elfogult, meg egyéb­ként is „saját lovát dicséri”. Ezért inkább arra a felmérésre hivatko­zom, amelynek a feldolgozása a na­pokban zárult le. Körlevelet küld­tünk ki a megye 352 önkormányza­tához, amelyben felkértük a polgár- mestereket, jegyzőket, értékeljék ók a falugazdászok munkáját. A visszaérkezett válaszokból kitűnik, hogy a falugazdász intézményrend­szerrel nemcsak a helyi gazdák, ha­nem az önkormányzatok is egyetér­tenek, hiszen segítségük nélkülöz­hetetlen például a földrendező-, a földkiosztó bizottságok munkájá­ban, vagy a legeltetési bizottság, er- dőbirtokosság megalakításában, a szociális földalap kezelésében, falu­Budapest (ISB - HM) - Augusz­tusban jó hónapot zárt a Buda­pesti Értéktőzsde. A tőzsdei üz­letek száma júliushoz képest közel duplájára, a részvény- szekció forgalma pedig 2,6-szo- rosára, 2,8 milliárd forintról 7,4 milliárd forintra emelkedett. Ennek köszönhetően a részvények a teljes forgalomból a júliusi 16 %- kai szemben augusztusban 52 %- kai részesedtek. A tőzsde ideigle­nes, nem hivatalos indexe a múlt hónapban folyamatosan emelke­dett, 13 %-kal magasabban zárt (1692,07) mint július végén. Augusztusban névértéken 51 milliárd forint értékben került tőzs­dére új kibocsátás, lejárat miatt pe­dig 25 milliárd forint értékű papírt törölt a BÉT az értékpapírlistáról. A hónap végén már 111 különböző értékpapírra - 39 részvényre, 27 kötvényre, 25 kincstáijegyre, vala­mint 19 befektetési alap jegyeire és a kárpótlási jegy különböző soroza­taira - lehetett üzletet kötni. Augusztusban tovább élénkült a részvénypiac, a forgalom meghalad­ta a 7 milliárd forintot, ami a teljes tőzsdei forgalom 52 %-át jelentette. A tőzsdére bevezetett 39 társaság­ból négy kivételével valamennyi pa­pírjai forogtak. A kárpótlási jegyek tőzsdei piaca augusztusban is élénk volt, de a jegyek árfolyama privati­zációs kínálat hiányában draszti­kus mértékben leesett. A hónap má­sodik felében 435 Ft-ig süllyedt a jegyek ára. A Budapesti Értéktőzsde Taná­csa az 1994. szeptember 13-án meg­tartott rendes ülésén megvizsgálta hat kibocsátó fellebbezését, amelyet a Tőzsdetitkárság velük szemben kiszabott pénzbírsága ellen jelen­tettek be. Ä Tanács megállapította, hogy a többségében elismert mu­lasztások miatt a Titkárság jogsze­rűen alkalmazott szankciót, azon­ban a kiszabott büntetések mérté­két a Tanács méltányosságból enyhítette. .SZAKÉRTŐ SZEMMEL A különleges gazdasági övezetekről Barkóczi István (43), az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara gyáriparos tagozatának elnöke, gépészmérnök Lezárult a szakértői vita a Magyarországon létreho­zandó különleges gazda­sági övezetek kialakításá­ról, és rövid időn belül megkezdődhet annak kor­mányzati szintű előkészítése. Az ipar, a pénzügyi és a területfejlesztési tárca vélhetően 2-3 hónap múlva benyújtja a kormányhoz azt az egyeztető javaslatot, amely tartalmazza - később majd jog­szabály formájában - a különböző kedvezmé­nyekkel támogatott nemzetközi kereskedelmi centrumok kialakításának elveit, lehetőségét. Már hosszabb idő óta - a világ több területén - működnek különleges gazdasági övezetek; hatal­mas sikerrel. Az elmaradott területek felzárkóztatá­sának, a külföldi tőke és a belföldi vállalkozói tőke becsalogatásának ez az egyik módja. Tudomásom szerint ezen övezetekre a legjellemzőbb példát Kí­na mutatja, itt, rövid idő alatt tizenegy ilyen övezet alakult, hatszáz külföldi cég kétmilliárd dollár érté­kű beruházást hajtott végre. Jelenleg is óriási Kíná­ban a fejlesztés és beruházás, újabb és újabb terü­leteket csatolnak a gazdasági övezetekhez, ame­lyeknek különben négy fő funkciója van. A nem­zetközi kereskedelem, a nemzetközi pénzügyek bonyolítása, a vámraktározás és az export-lebo­nyolítás. A különleges gazdasági övezetek elfoga­dott nemzetközi normák és gyakorlatok szerint prosperálnak, de erős nemzeti jelleggel. Ha részleteiben nézzük: a nemzetközi kereskede­lem lényege, hogy az adott zónában az állami elő­írásoknak megfelelő módon külföldi, hazai és kö­zös vállalatok, magánvállalkozások működjenek. A nemzetközi kereskedelem segítése érdekében az export-, import-, és tranzitügyek bonyolítására kell kialakítani szervezeteket, amelyek az öveze­ten belül kereskedelmi raktározásokat, kiállításo­kat szervezhetnek. A nemzetközi pénzügyekről szólva: a Magyar Nemzeti Bank előírásainak meg­felelően hazai és külföldi bankok és pénzintézetek pénzügyi és biztosítási tevékenységet folytathatná­nak itt. Magyar és külföldi üzletemberek pedig az övezetben raktárakat építhetnek, tranzitáruexport és -import vámszabadterületen történő raktározá­sára, míg az övezeten belül szorgalmazni lehet olyan gyártási folyamatok, csomagolás és össze­szerelés elvégzését, amelynek eredményeként az áru közvetlenül a nemzetközi kereskedelembe, il­letve exportra kerül. Felmerülhet az a kérdés, hogy a gazdasági öveze­tekben alkalmazott adó- és vámkedvezmények növelhetik-e a költségvetés hiányát. Egyértelmű a válasz: nem. Ha nincs vállalkozás, akkor nincs költségvetési bevétel, ellenben van munkanélküli segély, szociális feszültség. Ha a vállalkozások működnek, munkalehetőséget biztosítanak, a jö­vedelemadó, a tb-járulék bevétel, a fogyasztás után fizetendő adók úgyszintén. Vállalkozók véle­ménye szerint minél előbb létre kellene hozni a Dunán innen a különleges gazdasági övezeteket, s erre - elsősorban - Záhony és térsége felelne meg leginkább. A térség mind Szlovákiához, mind Uk­rajnához, mind pedig Romániához közel fekszik, ráadásul a közvetlenül a határok mellett található infrastrukturális ellátottsága megfelelő, kisebb be­fektetésekkel tovább javítható, és bőven található munkaerő is. Úgy értesültem, hogy már most je­lentős beruházási érdeklődés tapasztalható, s ez tovább növekedhet, ha a kormány legalább elvileg jóváhagyná a gazdasági övezetek létesítésének jo­gi és közgazdasági feltételrendszerét. Itt egyelőre leggyorsabban egy termelőtevékenysé­get is folytató vámszabadterület kialakítására len­ne szükség, a továbbiakban pedig külföldről beér­kezett áruk felhasználásával történne a gyártás, a feldolgozást, kiszerelést, csomagolást bizonyos vám- és adókedvezmények mellett lehetne folytat­ni, a késztermék akár harmadik ország felé is érté­kesíthető. Bátran kijelenthetem: mi, Borsod me­gye/ vállalkozók is érdekeltek vagyunk a gazdasá­gi övezet kialakításában, a földrajzi közelség ösz­tönzést adhat a befektetésekhez. Több mint félmillió munkanélküli Budapest (MTI) - Augusztusban 550 800 munkanélkülit regisztráltak, 124 ezerrel kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az Országos Munkaügyi Központ tájékozta­tója szerint egy hónap alatt - 5700-zal csökkent a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta - a gazdaságilag ak­tív népesség és a munkanélküliek aránya - idén júliusban 11,1, augusztusban 11 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 13 száza­lékkal. A csökkenésben meghatározó szerepe volt annak, hogy a júliusi 30 ezres pályakezdő beáramlást követően augusztusban már fele ennyi, 14 600 pályakezdő került nyilvántar­tásba. Csökkent a nem pályakezdők beáram­lása, csaknem négyezerrel, számuk nem érte el a 29 ezret. A regisztrációból kikerülők szá­ma a pályakezdőknél 6600 volt, a nem pálya­kezdőknél 42 300. A munkanélküliségi ráta a fővárosban a legalacsonyabb, 5,8 százalék. Győr-Moson- Sopron megyében 7,5, Pest megyében 7,8, Vas megyében 8,1, Zala megyében 9,5, Somogy megyében 9,8 százalék. Változatlanul a leg­rosszabb helyzetű területek: Szabolcs-Szat- már-Bereg megye 19, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye 16,7 százalék rátával. Ä hóvégi zárónapon 187 400-an részesültek munkanélküli járadékban vagy pályakezdő segélyben. Az ellátásból kikerülők közül a jö­vedelempótló támogatást elnyerők száma au­gusztusban már elérte a 201 ezret. A nem pá­lyakezdő regisztrált munkanélküliekhez vi­szonyított arányuk így már meghaladta a 42 százalékot, és Borsod-Abaúj-Zemplén, vala­mint Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász- Nagykun-Szolnok megyékben a nem pálya­kezdők több mint fele tartozik ebbe a kate­góriába. Az augusztusi zárónapon 162 400 olyan munkanélkülit tartottak nyilván, akik pilla­natnyilag nem részesültek ellátásban. Közü­lük 96 200-an jogosultságot szereztek támoga­tásra, de várakozási idő vagy más okok miatt nem kapták meg ezt a segítséget. Több mint 66 ezren ellátási jogosultsággal sem rendel­keztek. A munkanélküli járadék és a pálya­kezdők segélyének együttes átlagos összege augusztusban 11255 forint volt. .ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 353 üzletben 642,370950 mil­lió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki napon árfolyamér­téken. A részvények forgalma (304 kötés) név­értéken 25,6620 millió forintot, árfolyamérté­ken számolva pedig 56,435350 millió forintot tett ki. Összesen 36 783 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű for­galma 100,411655 millió forint, a befektetési je­gyeké 49 000 forint, az államkötvényeké 79,3110 millió forint, a kincstárjegyeké pedig 406,16450 millió forintot tett ki. A részvények körében a legtöbb kötést az EGIS Gyógyszer- gyár (46), papújában realizálták. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) szept. 23. 1551,93 - 29,21 Hivatalos árfolyamok: Érvényben: 1994. szeptember 23. Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. 170,23 168,62 171,62 .............. B elga frank* 336,39 3-11.89 339,22 ^ Dán korona , 17,59 17,89 .1 < ,7o ; ?inn marka 21.77 22.11 21^96 •I»*' m Japán yen* 109,38 111.24.......110,20 K anadai dollár 79,58 81.10 80.34 Kuvaiti dinár 359,74 366.40 363,07 SStó WT’ 69,80 Norvég korona 15.76 16.04 15,92 ínamul peseta* S3Ő3 ' 84.99 1 8Ü24 " Svájci frank 83,24 84,56 . , .34,03 íved korona 14.34 14.58 l4,48 .108,94 ! 107.94 132.07 134,31 133,19 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom