Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-21 / 223. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Szeptember 21., Szerda _APROPÓ drámai nap Filip Gabriella Drámai napra ébredtünk. Sok más egyéb mellett elsősorban azért, mert szeptember 21. a magyar dráma napja. Ráadásul drá- / mai küzdelemnek nézünk elébe. Nem/ nem mi küzdünk. Három ismert író vál­lalja a harcot a magyar drámáért. Herná­di Gyula, Siposhegyi Péter és Spiró György délelőtt 10-kor tollat ragad, szem­be néz fehér papírral - és ezzel kezdetét veszi az első hazai drámaíróverseny. A három szerző ugyanazt az újsághírtdol- gozza fel, mégpedig versenyben. Este fel- olvasószínház-szerűen mutatják majd be a három egyfelvonásost, és a közönség szavazatai alapján döntik el, melyik a leg­jobb produkció. Produkció lesz ez a ja­vából, amolyan tréfás vetélkedő. Mert nem nagyon vehetjük komolyan a drámát, amely néhány óra alatt születik. Persze nem időre, nem terjedelemre mérik a re­mekműveket. Senki nem kérdezte Katona Józsefet, mennyi idő alatt írta a Bánk bánt. De még a közönséget sem, hogy tetszik-e nekik az előadás. El kellett telnie néhány évnek, amíg egyáltalán bemutatták a mű­vet. Sőt, úgy írja az irodalomtörténet, hogy az Erdélyi Múzeum pályázatára beérke­zett művek között szóra sem méltatták a ma már egyik legnagyobb nemzeti drá­mánkként számon tartott Bánk bánt. Pe­dig akkor is hiányoztak az eredeti magyar drámák. Maga Katona is töprengett azon: „Mi az oka, hogy Magyarországon a já­tékszíni költő mesterség lábra nem tud kapni?" A versenyzők célja most is az, hogy felhívják a figyelmet a magyar drá­ma aggasztó helyzetére. Katona József fájdalmas választ adott az önmagának feltett kérdésre: „ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyürészése, élelemről gondoskodik, és - elhallgat." A játékos versenyből úgy tűnik, a mai szer­zők nem túl komorak. Bár az is lehet, olyan nagy a baj, hogy önmagunkon is képesek nevetni. És azzal, hogy a bevételt átutal­ják a „XXL századi drámáért" alapítvány javára, ők is az élelemről gondoskodnak - csak közben fütyürésznek egy kicsit. Adományok és adományozók Új múzeumépület és képzőművészeti gyűjtemény Gömörben Holló László: Lovak a Tilalmason című festménye Putnok (ÉM - FG) - Szeptember 23-án, pénteken délután adják át a nagyközönségnek a Gömöri Múzeum Holló László Galériá­ját. Az új gyűjtemény adomá­nyozója Újvári Zoltán pro­fesszor, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Nép­rajzi Intézetének tanszékveze­tője. Viszont maga az épület a putnoki Seress család egykori otthona volt.- A Seress családot sokan ismerték a régi putnokiak közül, úgyszintén Seress József gyógyszerészt is - kezdi a történetet Bodnár Mónika, a Gömöri Múzeum vezetője. - Főut­cai „Jókai” gyógyszertárukat az 1950-es években államosították, ma már az épület sincs meg, a Gömör Aruház építésekor szanálták. Se­ress József lánya, dr. Lendváiy Be­nőné-Seress Sarolta is gyógysze­résznek tanult. A családi gyógyszer- tár elvesztése után különböző mis­kolci patikákban dolgozott egészen nyugdíjazásáig. Nyugdíjas éveit itt­hon, a Rákóczi úti családi házban töltötte. A ’80-as évek közepe táján fogalmazódott meg benne az elhatá­rozás, hogy gyermeke nem lévén, házát közösségi célra adományozza, így történt, hogy 1986. december 7­én Rákóczi úti ingatlanát a múze­umnak ajándékozta azzal a kikötés­sel, hogy ő abban élete végéig élhet, s halála után benne múzeum le­gyen. Sárika néni hosszas beteges­kedés után 1993 augusztusában meghalt. Akaratának megfelelően 1994 tavaszán elkezdődött a ház fel­újítása és múzeumi célra történő átalakítása. Az új múzeumi egység kialakítá­sáról értesülve Ujváry Zoltán pro­fesszor azonnal felajánlotta közel 3 millió forint értékű képzőművészeti gyűjteményét, és ezzel lehetővé tet­te az új galéria megalapítását. A festményekből, grafikákból, kis­plasztikákból, szobrokból álló gyűj­temény valamennyi darabja neves művész alkotása. A névadó Holló László festményein és tusrajzain kí­vül megtalálhatók benne Feledy Gyula, Reich Károly, Medgyessy Ferenc, Tóth Sándor, Kiss Nagy András, Zádor István és Szilágyi Imre művei is. De a tervek között szerepel, hogy az új galéria lehető­séget adjon a kettészakadt Gömör képzőművészeinek a bemutatko­zásra, és ezzel együtt a térség kul­turális életének fellendítésére, a fel­növekvő generációk művészeti, esz­tétikai nevelésére. Ujváiy Zoltán ezzel az adomá­Szilágyi Imre: Illusztrációk a Mátyás király Gömörben című kötethez nyával is azt a célt szolgálja, amit néprajzkutatóként folytat. A gömöri születésű professzor több mint negyven éve Debrecenben él, de so­ha sem szakadt meg a kapcsolata a szülőföldjével. Már diákkorában megkezdte ezen a tájon a honisme­reti gyűjtőmunkát, a ’70-es évektől szervezi, vezeti az intenzív Gömör- kutatást. Immáron a negyvenedik kötetet is meghaladja a Gömör Nép­rajza sorozatban megjelent könyvek száma. A helyszíni kutatások és publikációk mellett fontos feladatá­nak tekintette a Gömöri Múzeum létrehozását. Saját gyűjtésű anya­gaival, dokumentumaival segítette az állandó kiállítás megalapozását. De a múzeum megalapítása mellett azó nevéhez fűződik a „Pro Gömör - Gömörért”-díj megalapítása, és most már a Seress-házban megnyí­ló Holló László Galéria is. Tokaji tanácskozás Tokig (ÉM) - Szeptember 22-én és 23-án Tokaj és Hegyalja címmel tu­dományos tanácskozás lesz Tokaj­ban a polgármesteri hivatal tanács­termében. A szeptember 22-én, csü­törtökön délután 3 órától kezdődő előadások sorrendje a következő - Orosz István: Tokaj a XVII. század­ban, Hoffmann Tamás: A bor útja szárazon és vízen, Boros László: Adalékok a tokaji szőlő- és borgaz­daság XIX. századi földrajzához, Máté Kálmán: Adalékok az erdélyi (Dés) sóbányászat történetéhez, Göőz Lajos: A hegyaljai ásványbá­nyászat jövője, János István: Adalé­kok a kapucinusok tokaji történeté­hez, Juraj Zadansky: Szlovákia kapcsolatai Tokaj-Hegyaljával a XVIII-XIX. században, Bogoly Já­nos: Észak-Bodrogköz jellemzése, Pap Miklós: Az első tokaji konyak­gyár, Szalipszky Péter: Tállya me­zőváros társadalma a XEX. század második felében. A szeptember 23-án, pénteken reg­gel 9 órakor kezdődő előadások sor­rendje - Németh Péter: Tolcsva a mohácsi vész előtt, Ujváry Zoltán: Az Ukkon-pohár felmutatása, Bel- lon Tibor: A Tisza néprajza és To­kaj, Frisnyák Sándor: Tokaj-hegy- alja integráló szerepe a XVI-XIX században, Udvari István: Tokaj- Hegyalja férfi keresztnevei Mária Terézia korában, Rózsa Gábor: A Pannonia-gőzhajó útja Szegedtől Tokajig a Tiszán (1846), Szabadfal­vi József: Herman Ottó szerepe a fi- loxéravész leküzdésében, Almássy Károly: Egy hegyaljai újság és a fi- loxéra utáni rekonstrukció Hegyal­ján, Hőgye István: A tokaji görögök hétköznapjai, Szalay Emőke: Szőló- fürtserleg Abaújszántóról, Pocsainé Eperjesi Eszter: A makkoshotykai református egyházközség úrasztali kannája, Fehér József: Németi Fe­renc tokaji várkapitány alakja, Ko- kai Sándor: Tokaj-hegyaljai váro­sok fejlődése a XIX. században, Do­hány Zoltán: A taktaközi falvak de­mográfiai sajátosságai (XVIII-XX. század), Vitányi Béla: Tokaj telepü­lésszerkezete régi térképek tanúsá­ga alapján, Makoldi Sándomé: A to­kaji Tittes család, Zelenák István: A bodrogkeresztúri csodarabbi, Csor­ba Csaba: Nyomdák és könyvkeres­kedések a XIX-XX. század forduló­ján Tokajban, Bencsik János: Tokaj 1869-ben. _ÉM-portré A karmester Miskolc (ÉM - DK) - Mikor azt kérdem tőle, szeret-e énekelni, mintha ki akarna térni a vá­lasz elől. „Nagyon szeretek dirigálni” - feleli. Majd amikor másodszor is felteszem a kérdést, így válaszol: „Minden karmesternek tudnia kell énekelni. Aki nem tud és nem sze­ret énekelni, az nem lehet jó karmester. Tosca- nininek sem volt szép hangja, mégis mindent előénekelt a zenekarnak...” Gergely Péter Pál a Mindszenty énekkar karmestere. Már ötéves korától erre a pályára készült. A zenés színházi előadások határoz- tatták el vele, hogy csak zenészként keresheti a kenyerét. Aztán kisdobos korában már isko­lai kórusokat vezényelt a Kun József utcai is­kolában. Novotny Zoltánnénak köszöni, aki felfedezte ilyen irányú érdeklődését, és segí­tette a kisgyermek próbálkozásait. Hétéves korától hegedűim tanult az Eg- ressy Béni Zeneiskolában, ahová később mint tanár tért vissza. (És tanít a Fényi Gyula Je­zsuita Gimnáziumban is.) A Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola miskolci tagozatán brá­csa szakon szerzett diplomát. Ezután -15 év­vel ezelőtt - következett a Mindszenty kórus vezetése. Közben tagja és vezetője volt a Vival­di kamarazenekarnak. „A legtöbbet Lassusnak és Palestrinának köszönhetek. Ugyanis velük kezdtem karmes­teri pályámat, nagyon jó stúdiumnak bizo­nyult. Ez a belépő ahhoz, hogy minden stílus­ban, minden korszakban otthon lehessen az ember. Mert egy karmestertől nem lehet ide­gen Monteverdi és nem lehet idegen Giuseppe Verdi... A dirigálás művészete pedig olyan so­kat fejlődött, hogy ma már megadatik nekünk a szellemi rálátás képessége, láttatni tudjuk a közönséggel a művek lényegét...” Városok közötti egyetemi oktatás Miskolc, Eger (ÉM) - A névadó egykori elgondolása valósul meg ebben a tanévben Egerben az Eszterházy Károly Tanár­képző Főiskolán. Az egyetem­nek szánt, több mint kétszáz éves Líceum falai között, a Kos­suth Lajos Tudományegyetem képzési helyeként megkezdő­dik a másoddiplomás, levelező tagozatos, pedagógia szakos hallgatók képzése. A főiskola neveléstudományi tan­széke javaslatára, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Pedagó­gusképző Főosztálya és a tanárkép­ző főiskola vezetésének támogatá­sával, a KLTE Bölcsészettudomá­nyi Kar egyetértésével került sor e tagozat megszervezésére. A képzés Róma (ÉM - DK) - Nem először - másodszor. Ám míg az elmúlt évben „csak” a B-kategóriát, idén szeptember elején az Á-t nyerte meg a templomok és szé­kesegyházak Palestrináról el­nevezett római világversenyén a Mindszenty énekegyüttes. A kórus már nem ismeretlen a ró­mai közönség előtt. A tavalyi B-ka- tegóriás győzelem már „nevet szer­zett” nekik. Most is abban a kategó­riában szerettek volna indulni, ám a világverseny művészeti bizottsá­gának javaslatára mégis az erősebb mezőnyben szerepelhettek. Persze - ahogy Gergely Péter Pál, az együttes vezetője mondta - a B sem sokkal gyengébb. A kötelező művek nehézségi foka árnyalatokban kü­lönbözött, de mindkettő nagyon ko­moly felkészülést kívánt. A B-kate­góriát most a másik magyar együttes, a szegedi dóm kórusa nyerte meg. Hogy milyen dallamok hozták a célja, hogy elsősorban az észak-ma­gyarországi régióhoz tartozó isko­lák, illetve nevelői intézmények munkatársai a főiskolai tanári dip­lomájukat egyetemi pedagógia sza­kos diplomával egészítsék ki, elsa­játítva a legkorszerűbb pszichológi­ai és pedagógiai kultúrát. Ez évben a közel hatvan jelentkezőből har­minc hallgató kezdheti meg tanul­mányait az Eszterházy Károly Ta­nárképző Főiskolán. A konzultáció­kat az egyetem neveléstudományi és pszichológiai tanszékének oktatói, illetve a főiskola tudományos fokozat­tal rendelkező tanárai tartják. Az egyetemi szintű képzés mel­lett főiskolai alapdiplomát adó, le­velező tagozatos, pedagógia szakos képzés is indul az Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskolán e tanév­miskolciak győzelmét? A versenyki­írásban szerepelt, hogy a maximum negyedórában meg kell szólaltatni egy reneszánsz, egy romantikus és egy modern művet. A Mindszenty együttes Palestrina egy ritkán fel­hangzó művét énekelte, a Priego al­ia Beata Maria Vergine ciklusból két tételt, valamint Verdi Ave Mari­áját, és Bárdos Aestimatus sum cí­mű motettáját. Sok van, mi igazán emlékezetes marad az együttes tagjainak. Ilyen például, hogy a pápai fogadáson a pápa magyar nyelven gratulált az óriási tömeg előtt a két magyar kó­rusnak... Hogy maestro Colino a zsűri elnökhelyettese (vatikáni ze­neigazgató) azzal a kéréssel fordult a miskolciakhoz, hogy szeretne mi­hamarabb városunkba jönni, és di­rigálni a kórust... Hogy a worksho- pok színesítése céljából a washing­toni Leó Cornelius Nestor nemzet­közi kórust alakított, amelybe az egész Mindszenty szopránszólamot ben közel háromszáz hallgatóval a budapesti, egri, miskolci és nyíregy­házi tagozatokon. A főiskola neveléstudományi tanszéke a megkülönböztetett ér­deklődésre való tekintettel 1995 februárjában úgynevezett kereszt- féléves indítással is elősegíteni kí­vánja a főiskolai pedagógia szakos diplomaszerzés lehetőségét, hiszen ismeretes, hogy a felsőoktatásban tanulók számarányát kormányza­tunk jelentősen kívánja növelni. A felvételi vizsga sikerét szolgál­ja remélhetően az az előkészítő, amelyet Miskolcon a 40. Számú Ál­talános Iskolában szerveznek a le­endő hallgatók számára. Az előké­szítőre szeptember 30-ig lehet je­lentkezni az Educorg bt.-nél (3300 Eger, Papay Sámuel utca 1.) és az alt szólam felét meghívta... Hogy Raphael Passaquet, a francia egyházzenei szövetség elnöke írt egy művet,,s azt a legjobb kórusnak dedikálta. így ezt a Mindszenty kó­rus mutatja majd be... Hogy tulaj­donképpen több mint száz együttes küldött kazettát a versenyre, a dön­tőben tizenhármán szerepeltek, s végül is a hattagú nemzetközi zsűri egyöntetűen őket tartotta a legjobb­nak. És hogy kiderült: a magyar ze­neszerzőiskola nagyon magas szín­vonalú. Külföldön szeretik Bartó­kot, Kodályt, Bárdost, Halmost, Ligetit.- Azt érezzük, hogy ezek szinte torkon ragadják a közönséget — mondta a karmester. - A magyar zenei mentalitás nagyon kell Euró­pának. Úgyhogy sikerünk titka részben a magyarságunk volt. Sze­retik a tiszta, nyitott művészi világ­nézetünket, az elementáris erejű zenét. Küldhetem majd faxon a kot­tákat Olaszországtól Argentínáig... Képregény-tárlat Miskolc (ÉM) - Az Alliance Fran- caise őszi programjai közül az első egy képregény-kiállítás lesz. A tár­latot szeptember 22-én, délután fél 4-kor nyitják meg központjukban, a Kossuth u. 11. szám alatt. Ez a ki­állítás annak a néhány napnak az eredménye, amelyet tavasszal itt töltött Dominique Rousseau, fran­cia képregényfestó, aki akkor a Zrí­nyi Ilona Gimnáziumban 18 gye­reknek tartott műhelyfoglalkozáso­kat. A kiállításra a fiatalok képre­gényeiből válogattak. Péchy Blanka emléke Budapest (MTI) - Péchy Blanka színművésznő és író születésének századik évfordulója alkalmából a Művelődési és Közoktatási Minisz­térium, valamint a Kazinczy-alapít- ványi Bizottság tegnap délután megemlékezést tartott a művésznő sírjánál a Kerepesi úti temetőben. Sebész-fotók Kazincbarcika (ÉM) - Nyulászi András fotóiból nyílik kiállítás a ka­zincbarcikai kisgalériában szep­tember 22-én, csütörtökön délután négy órakor. A barcikai sebész szakorvos tárlatát Callmayer Fe­renc Ybl-díjas építész, egyetemi ta­nár nyitja meg. Jazz-délután Miskolc (ÉM) - A „Zenepalota ifjú muzsikusaiért” alapítvány nyílt jazz-délutánt rendez a Zenepalotá­ban ma, szerdán. A program délu­tán 2 órakor kezdődik, a jazz törté­netéről és elméletéről tart előadást zenei illusztrációval Esze Jenő zon­goraművész. Délután 5 órakor hangverseny kezdődik, Esze Jenő (zongora), Gyimesi László (basz- szusgitár) és Jánosi Vilmos (dob) részvételével. Az előadók felajánlot­ták tiszteletdíjukat az alapítvány támogatására. Pápai köszönet az emberi hangért A Mindszenty kórus Palestrináról elnevezett versenyt nyert

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom