Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-20 / 222. szám

1994» Szeptember 20.« Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Nem kívánunk Európában bezárkózni Göncz Indonéziában - üzletemberek két szerződést írtak alá A Fidesz elutasítja Budapest (MTI) - Elutasítja, és je­lenlegi formájában általános vitára is alkalmatlannak tartja a pótkölt­ségvetés tervezetét a Fidesz parla­menti frakciója. A Fidesz szerint szükség van gazdaságjavító, a hibá­kat korrigáló pótköltségvetésre, ám mint Pokomi hangsúlyozta: a kor­mány tervezete nem ilyen, és né­mely ponton a kormány meghirde­tett programjával is ütközik. Ügy- rendileg szintén hibásnak ítélik a fiataldemokraták a tervezetet, mert például a Világkiállítási Alaptól úgy vonja el az összes pénzt, hogy a parlament még nem is döntött az expo sorsáról. A Fidesz két héten belül benyújtja a képviselők gazda­sági összeférhetetlenségére vonat­kozó törvényjavaslatát, mivel a kor­mány nem készítette el tervezetét szeptember közepére. Dzsakarta (MTI) - Göncz Árpád hivatalos indonéziai programja egy, a helyi protokollnak megfe­lelő udvariassági vizittel kezdő­dött hétfőn Dzsakartában. A köztársasági elnök rövid látoga­tást tett Suharto államfőnél. A Ka- din, az indonéziai kereskedelmi ka­mara vezetőjével tartott találkozó­ján kifejtette: a kelet-európai régió jó befektetési, kereskedelmi lehető­séget ígér, és eloszlatta a jugoszlávi­ai háború továbbterjedésével ösz- szefüggó aggodalmakat. Nem tit­kolta, hogy Magyarország számára elsősorban az európai csatlakozás a meghatározó, de nem kívánunk az öreg kontinensen bezárkózni. Tisztában vagyunk azzal ­mondta -, hogy a csendes-óceáni ré­gió gazdaságilag a XXI. század meg­határozó térsége lesz. A jogi, egyez­ményes keretek adottak a két or­szág cégei közötti együttműködés felgyorsításához, és emlékeztetett: Indonézia Kelet-Európából elsőként hazánkat sorolta a baráti országok közé, Budapesten hozta létre első kereskedelmi központját. Felhívta a figyelmet több, a világpiacon is elis­mert hazai termékre: a magyar au­tóbuszokra, tehergépkocsikra, va­sútijárművekre. Ha nem is ez utóbbi, jóindulatú államfői reklám hatására, de mégis tény: hétfőn este két magyar válla­lat is szerződést írt alá indonéz partnereivel. Több mint kétéves elő­készítés után az Ikarus Járműgyár­tó Rt. egy dzsakartai összeszerelő­üzem létrehozását szentesítette. Ebben a gyárban hagyományos és csuklós autóbuszokat készítenek majd. A szerződés létrehozásában nagy szerep jutott a Közép-európai Befektetési Társaságnak, amely az építkezést japán bankok bevonásá­val finanszírozza. A Rába Rt. teher­gépkocsi tengelyek összeszerelésére és gyártására adott úgynevezett ki­zárólagos ügynöki megbízást írt alá. Jól értesült források szerint a kö­vetkező nap sem múlik el nagysza­bású üzletkötés nélkül. Kedden Göncz Árpád és hivatalos küldöttsé­gének több tagja tárgyal partnerei­vel, majd befejezve a 11 napos ázsi­ai látogatást, a magyar államfő ha­zaindul Budapestre. Nemzetiségi napok A románok méhkeréki és a szerbek battonyai rendezvényével szeptem­ber 24-én megkezdődik a Békés me­gyei nemzetiségek kulturális napja­inak rendezvénysorozata; október 1-jén Gyulán a németek, október fi­án Nagybánhegyesen a szlovákok, végül október 24-én pedig Mezőbe- rényben a cigányok kulturális se­regszemléjére kerül sor. Egységes törvényt! Tatabánya (MTI) - A jelenlegi szétszabdalt jogi szabályozás he­lyett egységes közszolgálati tör­vényre lenne szükség-jelentette ki Fehér József, a Közalkalmazottak Szakszervezetének országos ügyve­zető elnöke hétfőn Tatabányán, azon a szakszervezeti tanácskozá­son, amelyen polgármesterek, jegy­zők és szakszervezeti tisztségvise­lők vettek részt. A hazai köztiszt­ségviselők és közalkalmazottak ér­deklődve várják a társadalmi, gaz­dasági megállapodást a kormány­nyal, hiszen csak azután tudják meg, hogy milyen terhek rakódnak az elkövetkező három évben erre a társadalmi rétegre. Várják a megál­lapodást azért is, mert 1990 óta 32 százalékkal csökkent a reálkerese­tük. Az államapparátus karcsúsítá­sa pedig munkanélküliséggel fenye­getheti őket. Útonállók őrizetben Hemádpetri (ÉM - FJ) - Bravú­ros gyorsasággal fogtak el az encsi rendőrök egy tizenéves rabló-duót - tudtuk meg Molnár Ferenc száza­dostól, a megyei főkapitányság saj­tótisztjétől. Az ifjú útonállók múlt hét csütörtökön a Hemádvé- cse-Hemádpetri útszakaszon tá­madtak meg egy 38 esztendős férfit: főidre rántották áldozatukat, majd ruháját átkutatva elvették hétezer forintját. A sértett bejelentését kö­vetően az encsi zsaruk nagy erőkkel vetették magukat az akkor még is­meretlen latrok után, és körülbelül 210 perc múlva már kattant is a bi­lincs a két sajópetri illetőségű srác csuklóján. ^Mozaik A magyar-amerikai katonai ok­tatási együttműködés keretén belül Budapesten katonai jogi szeminári­um kezdte meg munkáját. Okleveles ingatlanszakértő- képzést kezdtek meg hétfőn Szász- halombattán. A kétéves kurzus má­soddiplomát ad azoknak, akik angol nyelvtudással is rendelkeznek. Az expo megrendezése mellett országos mozgalom kezd kialakul­ni, ezért szeptember 29-étől kezdő­dően minden pénteken nagygyűlés lesz az expo-hídnál. A hazai gázipari szakemberek a jelenleg 8-9 forintos köbméteren­kénti árak 250 százalékos emelését tartják indokoltnak - hangzott el a tegnap megkezdődött sziráki nem­zetközi gáz-konferencián. A Legfelsőbb Bíróság el­nökének nem áll módjában teljesí­teni az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzését (átvilá­gítását) végző bizottság kérését, hogy az „ügynöktörvény” végrehaj­tásával kapcsolatban jelöljön ki leg­felsőbb bírósági bírákat és közölje adataikat.-t­Dobozfalat építenek a határnyitásért Pozsony (MTI) - A szlovákiai Ka- londa község polgármestere, Papp Sándor, a pozsonyi Új Szó hétfői számában azt nyilatkozta, hogy Ipolytamóc polgármesterével, Tisza Attilával szeptember 23-án tiltako­zó nagygyűlést rendeznek a két falu közt tíz éve lezárt magyar-szlovák határátkelőhely újra megnyitása érdekében. „Mivel négyéves fárado­zásunk ellenére a határátkelőhely felújítása nem kezdődött el, elkese­redésünkben úgy gondoltuk, hogy kartondobozokból falat emelünk a Kalonda-Ipolytamóc közti határ- szakaszon, amelyet tíz éve zártak le” - mondta Papp Sándor. A határ megnyitását támogató nagygyűlés­re többek között a magyar és a szlo­vák államfőt ismeghívták. Azonban a meghívókra eddig csupán a Ma­gyar Vám- és Pénzügyőrség balas­sagyarmati igazgatósága reagált. Szerintük a rendezvény törvényel­lenes, és nem vesznek rajta részt. Úgy tűnik, máshol is szükség van a megyénkbeli pácini polgármester „határebédjéhez'' hasonló figyelemfelhívó akciókra Fotó: Laczó József A régi törvénnyel is lesz választás Budapest (MTI) - A kormány­pártok arra törekszenek, hogy az önkormányzati választási törvényt az Országgyűlés minél nagyobb támogatottsággal fo- gadja el. Ennek érdekében az SZDSZ, az MSZP, valamint a Belügyminiszté­rium meg kívánja vizsgáim: milyen kompromisszumos megoldás kép­zelhető el a törvényjavaslat legvita­tottabb pontjaiban, az érvényességi és az eredményességi küszöb tekin­tetében. Erről Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője számolt be a Koalí­ciós Egyeztető Tanács ülése után. A fenti két kérdésben még a két kormánypárt sem alakított ki egy­séges álláspontot. Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy a törvény­nek szeptember 30-ig meg kell szü­letnie alihoz, hogy 1994-ben új hely­hatóságokat választhassunk. A kor­mánypártok ezért szeretnék a tör­vényjavaslat Parlamentben zajló ál­talános vitáját még ezen a héten le­zárni, hogy a jövő hét végéig a Tisz­telt Ház elfogadhassa a törvényt. A két párt vezetői hétfőn délelőtt tárgyaltak az MSZP és az SZDSZ választási együttműködéséről is, ebben azonban még nincs közös ne­vező. A szocialisták ahol lehet, önál­lóan akarnak jelöltet állítani, hogy így méijék fel a párt támogatottsá­gát. Azt azonban pártolnák, ha a felálló önkormányzatokban létre­jönne a két párt koalíciója. A sza­baddemokraták ezzel szemben azt tartják, hogy amennyiben helyi szinten készség mutatkozik koalíci­óra, ott a megmérettetés miatt nem érdemes külön jelöltet indítani. Szekeres Imre elmondta, hogy amennyiben nem születne meg az önkormányzati választási törvény, a voksolásra sor kerülhetne a most hatályos jogszabály alapján is. A módosítás azonban az MSZP-nek és az SZDSZ-nek nem rövid távú érde­ke, hiszen kétfordulós választás esetén a mostam ellenzék „labdába sem rúghatna”. A kétfordulós vá­lasztás költségei pedig a dupláját tennék ki az egyfordulósnak. Lépcsőzetesen, de duplájára emelik 30 százalékos árnövekedés, 1,5 milliárdos kompenzáció Budapest (ISB - D.á.) - Ami bizo­nyos: a lakossági energiaárak még ebben az évben hozzávető­leg 30 százalékkal emelkednek. A rászoruló lakosság számára egyszeri, 1,5 milliárdos kom­penzációra kerül sor az idén. Az energiaárak alakulásáról tartott „Nyitott tárcák” kormányszóvivői sajtótájékoztatóra Forró Evelyn számos érintett minisztérium kép­viselőjét hívta meg, akik saját tár­cájuk szempontjából elemezték a helyzetet. Kiderült: 25-30 százalé­kos inflációra számíthatunk összes­ségében. Az ipari, a mezőgazdasági és a honvédelmi tárca szerint ága­zatuk igen nehéz helyzetbe kerül. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium intézményei például évente 1,7 milliárd forintot költe­nek energiahordozóra, vízre, csator­nadíjra. A várható emelések hatá­sára a villamosenergiára ez az in­tézményi kör több mint 50 millió fo­rinttal, a földgázra majd 20 millió forinttal többet lesz kénytelen fizet­ni. Egyedül a környezetvédelmi mi­nisztérium képviselője nem keser­gett. Kemény Attila közigazgatási államtitkár szerint a magasabb árak hatékonyabb energiafelhasz­nálásra fognak serkenteni. A Magyar Energiahivatal főigaz­gatója leszögezte: a jelenlegi árakat legalább duplájára kell emelni. Idén 30 százalékos áremelésre kerülhet sor, de 1995-ben és ’96-ban még to­vábbi lépcsőkben el kell jutni a rá- fordításos árhoz. Kakuszi István, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az 1,5 milliárd kompenzálásra szánt pénz elosztása során a kisjövedelmű csa­ládokhoz fogják eljuttatni az összeget. Az egyik elképzelés sze­rint idén egyszeri 1500 forint jutna a rászoruló családoknak, más variá­ció szerint pedig az egy főre jutó jö­vedelem alapján szelektálnának. A DTV önálló, csak pénz nincs Budapest (MTI) - Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hétfőn a Par­lamentben fogadta a külhoni ma­gyar sajtó képviselőinek népes cso­portját. A sajtos szakemberek a Ma­gyarok Világszövetségének meghí­vására érkeztek Magyarországra a második alkalommal megrendezett sajtó-világtalálkozóra. Gál Zoltán a gazdasági helyzetről azt mondta, hogy az elkövetkezendő egy-másfél évben válságkezelésre rendezkedik be a kormány. Jövőre gazdasági szi­gorító intézkedések lesznek, hogy megfékezzék a társadalmi méretű túlfogyasztást. Szó esett arról is, hogy a kormány nem lép vissza a határon túl élő magyarság támo­gatásában, érdekeinek képviseleté­ben. A Duna TV-vel kapcsolatban elmondta, a kormány fenn kívánja tartam annak önállóságát. A televí­ziózás ügye általában véve is főként pénzkérdés. Az ország nem képes eltartani az MTV-t; így annak jövő évi költségvetési igényét a kormány valószínűleg nem tudja vállalni. Á probléma az, hogy a racionális mű­ködéshez több száz embert el kelle­ne bocsátani. Beszélgetések ’94 Miskolc (ÉM) - Három évvel eze­lőtt rendezték meg először a Miskol­ci Egyetemen az anyagmozgatásról és a logisztikáról szóló „Miskolci Be­szélgetések” elnevezésű tudomá­nyos konferenciát. Az esemény idő­közben nemzetközi elismertséget szerzett, és a ma kezdődő, kétnapos programon már 12 külhoni előadó vesz részt. A konferencia az elmúlt év nemzetközi kutatás-fejlesztési eredményeiből ad egyfajta váloga­tást. Több előadás foglalkozik például a raktározástechnika leg­újabb eredményeivel, a raktári au­tomatizálással. _ A PARLAMENTBŐL Törvény a támogatásokról Miskolc (ÉM - B.I.) - A tegnapi ülést a már szokásos televíziós parlamenti előzetesben a témához kapcsolódó példák és háttérmagyará­zatok vezették be. A terítéken lévő téma: az önkormányzatok címzett és céltámogatások rendszeréről szóló törvény módosítása. Az el­hangzott vélemények megoszlottak, s a mosta­ni módosításnak - noha rengeteg más, sürgős dolga lenne az országgyűlésnek - jogi és szak­mai érvei vannak. Az eredeti törvény ugyanis 1995-ig szól, s az új kormány szeptemberben köteles beteqeszteni az új módosító javaslato­kat. A második érv - noha a támogatási rend­szer sok kis és nagy településen segített a gyorsabb fejlődésben, gondoljunk csak a vízhá­lózat látványos kiépülésére -, hogy a törvény finomításra, a kor igényeinek megfelelő vál­toztatásra szorul. Ám a miniszteri expozéra csak az ülés meg­kezdése után 75 perccel kerülhetett sor a napi­rend előtti felszólalások bősége miatt. A legéle­sebb vita a kárpótlási törvény körül robbant ki. Szekeres Imre (MSZP) bírálta az előző kor­mányt. Az elvekkel természetesen egyetért, de az Antall-, illetve Boross-kabinet rossz és csak rosszul végrehajtható törvényt hozott. A je­gyek elértéktelenedtek, többségük spekulán­sok kezébe került, a kárpótoltak bizonytalan­ságban érzik magukat. Szabó Iván (MDF) visszautasította ezeket a vádakat, és kérte képviselőtársait, hogy a parlament által ho­zott kárpótlási törvény kapcsán senki se ger­jesszen fölösleges indulatot. A kisgazda Tor- gyán József kijelentette, hogy pártja annak idején nemet mondott az effajta kárpótlásra, mert hasznosabb, tisztességesebb lett volna a reprivatizáció, azaz az elvett vagyon helyett vagyont, s nem papírt adni. A keresztényde­mokrata Füzessy Tibor indokolatlannak tar­totta az előző kormány és parlament kritiká­ját, mondván, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben példaértékűnek nevezhető a ma­gyar kárpótlási eljárás. Visszatérve az eredeti napirendi ponthoz: Kuncze Gábor a bevezetőben utalt a korábbi két törvény lényegére. A címzett és céltámoga­tás elsősorban a vidéki infrastruktúra fejlődé­sét szolgálta. Százmilliárd forintról volt szó. (Kórház, víz, csatorna, tan- és tornaterem, egészségügyi intézmények eszközgyarapítá­sa.) Mintegy 800-ra tehető az érintett települé­sek száma. A fokozódó feszültségeket jelezte, hogy az igény egyre nő, s így korlátozni kellett az előirányzatokat. Az országgyűlésnek új cé­lokat és feltételeket kell megteremtenie a most fogalmazódó törvényben. Á célok szűkül­tek, s csökken a támogatás mértéke is. Bővül viszont a szociális alapon juttatandó bérlaká­sok építésének büdzséje, s ez azért lényeges, mert a fiatalok többsége az otthonteremtés gondjaival küszködik. A négy bizottság szószó­lója támogatta és általános vitára alkalmas­nak találta a belügyminiszter elóteijesztését, ám egy kisebbségi vélemény kevesellte az ok­tatási célú fejlesztésekre szánt támogatást. A vitában felszólaló képviselők reményüket fejezték ki, hogy az új támogatási rendszer tisztességes lesz, és esélyegyenlőséget teremt a pályázók között éppen azért, hogy az ország­ban tapasztalható különbségek mérséklődje­nek, mert az önkormányzatok - már ami a fel­adatok ellátásának financiális részét illeti — nem önellátóak. —A NAP KÉRDÉSE Festhetnek a falra? Miskolc (ÉM - B.A.) - Egy miskolci iskola di­ákjai eltüntetnék a környékbeli épületekről a falfirkákat. A megyeszékhely jegyzője szerint ennek nincs jogi akadálya. Kascsák Ferenc, a 33-as Számú Általános Iskola igazgatója azután telefonált szerkesztő­ségünkbe, hogy olvasta a falfirkákról szóló írá­sainkat. (Az ÉM. 1994. szeptember 14-i és 16-i számában azt tettük szóvá, hogy a város több pontján éktelenkednek ocsmány szövegű, illetve tartalmú falfirkák, horogkeresztek az épületeken, s hogy ezek eltüntetése érdekében mintha nem történne semmi.) Az igazgató vál­lalná, hogy az iskola diákjai részben a tanítási órákon, illetve a szabadidejükben - tanáraik irányítása mellett - gyermekrajzokkal fednék le a graffitiket. Ehhez csupán festékre lenne szükségük. A városgondnokságon arról érdeklődtünk, hogy a cég tudja-e támogatni a vállalkozó ked­vű iskolásokat? Ott Antal igazgató elmondta: van ugyan a társadalmi munkára elkülönített pénzük, de ezt utak és járdák rendbehozatalá­ra tartogatják. így a festéket az avasi 33-as is­kolának másoktól kell várnia. A polgármesteri hivatalban a jegyzőtől arra vártunk választ: ha önkéntes adományokból elegendő festék gyűlne össze, megkezdhetnék-e a munkát az iskolások. Szádecztá Zoltán vála­sza: Miskolcon rendelet nem szabályozza a dol­got, így a paragrafusok azt sem tilalmazzák, hogy a gyerekek képekkel takaiják el a firká­kat. Magánvéleménye szerint viszont a gyer­mekrajzok látványa mindenképpen kelleme­sebb lesz, mint mondjuk az önkényuralmi jelképeké.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom