Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-19 / 221. szám

6 B Itt-Hon 1994. Szeptember 20., Kedd PÁSZTOR ZOLTÁNNAK Sajóvámosra 9. születésnapod alkalmából sok örömet és hosszú, boldog életet kívánnak szüleid TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fény­képüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el megjelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő melléklet­ben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon jut­tathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. Címünk: FFT-MOM (Eszak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafiók 178. HIRDESSEN AZ ESZAK-MAGYARORSZÁG BORSODI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. TISZAÚJVÁROS BARTÓK BÉLA Ü. 7. SZ. (3. EMELET) ALATTI IRODÁNKBAN VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! TELEFON: (49)343-316 A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 81.700.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 40.809.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.250.-Ft + ÁFA 1/2 oldal 20.100.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.200.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 5.10ö.-Ffc + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, V í • ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá felvesszük az Észak-Magyar országban megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdetéseiket is! ■ .­________ 1994. Szeptember 20., Kedd :==i=zz==iz==: Itt-Hon B 3 Kastély, földvár, szénbánya Száz icce szeszt is termelt az edelényi cukorgyár Edelény egyik nevezetessége a kastély Fotó: Fojtán László Edelény (ÉM - KL) - Két gond is foglalkoztatja Edelény lakosságát is, önkormányzatát is, amelynek megoldása rövid távon semmiképpen, hosszú tá­von is bizonytalannak látszik. Az egyik a városban lévő mű­emléki kastély sorsa, hasznosí­tása. A város központjában lé­vő kastélyt 1727-28-ban építet­te L’Hullier Ferenc tábornok, az egri őrség parancsnoka, aki­nek II. Rákóczi Ferenc Ede- lényt 1700-ban zálogosította el. Lakókastélyon kívül „szerep­változtatásával” többféle funk­ciót betöltött -, de sorsa je­lenleg sincs megfelelőképpen rendezve. A másik gond: a bányászat sor­sa. Azt még az ott lakók közül is csak kevesen tudják, hogy a szénbányászkodás mintegy 150 éves múltra tekint itt vissza. Az első bányanyitásról ugyan­is az 1890-es évekből már több bánya helyét jelöli a katonai térkép, amelyek 1838-92 kö­zött kerültek művelésre. Ede- lényt 1848-ban már mint nagy­nevű bányát említik. A bá­nyászkodás napjainkig fenn­maradt - de az ezredforduló utáni léte bizonytalan. Azt is csak kevesen tudják, hogy ha­zánkban az első között, 1838- ban létesült itt cukorgyár. A korabeli leírások szerint: a vá­roson kívül, a Bódva vizénél. A háromemeletes épületben évente 6000 mázsányi cukrot állítottak elő, a hulladékból pe­dig 100 icce szeszt főztek. A cu­korgyártáshoz saját csontszén- gyár is működött. A gyárat az 1800-as évek elején szerelték le. A szénbányászat kezdete is a cukorgyárhoz kapcsolódott. A város nevezetességei közé tar­tozik a borsodi földvár, mely­nek feltárásán munkálkodnak. Ugyancsak egyik nevezetessé­ge volt Hodossy Lajos kovács­mester, aki közel fél évszáza­dig a pásztorművészet egyik ágát, a kampósbot készítését művelte. Műhelyéből egyéb pásztorkészségek, mint csengő, csat, kolomp is kikerültek. Akik ezekhez hozzájutottak, becses emlékként őrzik azokat. Jó a nyár végi vizes mérleg Új veszélyforrás a fiatalokkal rohanó robogó Lindák Mihály Tiszaújváros - Lassan-véget ér az idegenforgalmi szezon. El­csendesednek az üdülők, a strandok, a vízparti kempin­gek. Folyó- és állóvizeink min­den évben szedik áldozataikat és sajnos így volt ez az idén is. A Jász-Nagykun-Szolnok me­gyéhez tartozó Tiszai Víziren­dészeti Kapitányság két, Tisza- újvárosban dolgozó körzeti megbízottja 78 folyamkilomé­ter rendjére felügyel. Tamótzky Ákos rendőr törzszászlós szin­te a Tiszán nőtt fel. Hajózási szakközépiskolát vég­zett, majd a polgári hajózásnál helyezkedett el. Úgy ismeri a folyót, mint a te­nyerét. Örömmel tájékoztat ar­ról, hogy az idei idegenforgal­mi szezonban csak egy vízbe fulladás történt a működési te­rületükön, vízibaleset pedig nem volt. Tapasztalatai szerint a fürdózők nagy többsége fe­gyelmezett, az evezősök betart­ják a vízi közlekedés szabálya­it. Az utóbbi időben gondot okoznak az elszaporodó „vízi­robogók”. Ezek a járművek va­lóban olyan sebességgel közle­kednek, mint a jobb japán or­szágúti motorok, rendkívül mozgékonyak, ami a fiatalok esetenkénti felelőtlenségével párosulva igen nagy veszélyfor­rás. Használóik semmiféle vé­dőeszközt nem viselnek, így a borulás, ütközés esetén bekö­vetkező néhány másodperces eszméletvesztés is végzetes tra­gédiához vezethet. Ellenőrzé­sükhöz a lassú M-4-es hajó mellett jó helyismeretre van szükség. A törzszászlós elmondta, hogy munkájuk során öt megyével tartanak kapcsolatot. Ä két szabadvízi strand nem okozott különösen gondot, de szinte a kerékpárlopáshoz hasonlóan el­szaporodtak a csónaklopások, nőtt az orvhorgászok száma, sőt egyesek egyenesen tiltott módon halásznak. Az utóbbi je­lenséget korábban nem tapasz­talták Tavasztól késő őszig fel­váltva járják a folyót az egyet­len, elég gyakran javításra szo­ruló hajóval, ami csak novem­berben kerül téli tárolóhelyére. A horgászok és a vízpart ellen­őrzésére egy öreg, több mint százezer kilométert futott La­da áll rendelkezésükre. A nehéz technikai, pénzügyi feltételek közepette 70 vízitúra mintegy kétezer résztvevőjére is felügyeltek. A vízitúrák nö­vekvő száma azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább felfe­dezik a Tisza ezen szakaszának természeti szépségeit. A nappalok egyre hűvösebbek lesznek, fogy a turisták száma és a tiszaújvárosi rendőrök is készülnek arra, hogy egyre több lesz a parti járőrutak szá­ma, de készülnek arra is, hogy a jó idő beálltával újra vízre szálljanak, szolgáljanak és véd­jenek valamennyiünket még akkor is, ha rosszak a feltéte­lek, kevés a fizetés. |-----HETI JEGYZET-----­S avanyú a szőlő Priska Tibor Jó lenne leírni, amit így szeptember­ben szokás: szóló szőlő, csengő barack, mosolygó alma telíti a piacot. A Mér­leg havában, a termés begyűjtésének, árusításának idején örülnünk kellene, hogy íme, megint csak érdemes volt ten­ni amit a földeken tenni kell, megérte a fáradtságot. De nemigen írható mindez le, mivel az alma, az idei szeptemberi piacon egyáltalán nem mosolyog, a többi gyü­mölcs se, kínálói nemigen tudnak de­rűs arcot ölteni, a vásárlónak sincs kü­lönösebb oka a somolygásra. Hová let­tek a szép ígéretek? Kérdezhetjük a dal szövegével, a tavaszi nagy biztatások idejére gondolva. Mert május sok min­den jót, szépet ígért, hozta az éltető esőcskét, melegecskét is, nőtt minden, mintha húzták volna, a várható bú­zatermés miatt már pánikba estünk, ugyanis úgy hittük, tényleg terem majd búza, ez meg nálunk legalább annyi­ra ijesztő, idegesítő,'mintha nem terem­ne, a szakemberek tudják ennek okát, mi, akik csupán örülünk a szép kalász­tengernek - nem. Meg elhittük persze a körtét, szilvát, barackot, zöldséget és egyebeket is. Hogy majd így, majd úgy! De sajna, Medárd úr katonásan, túlzott szigorral tartotta be a regulát, neve napján nem esett, így aztán nem­hogy 40 napig, de még azon jóval túl sem hullott egy szem se! Medárd úr vagy elaludt, vagy felettesei őt is szigo­rú rendtartásra intették, különben... Most már a piacokon mustrálgatva a felhozatalt, nem kell félnünk a túlter­melési válságtól. A babnak úgy felvit­te isten a dolgát, hogy már 240 forin­tokat is kérnek érte! Ez igen! Ez már valami! De jól mutat a négy szál pet­rezselyem zöldje is 7 forintért. A mi északi tájékunkon a szilvát, melyet, ha akarnák sem tudnák kiirtani, terem mindenütt, ha kell, ha nem, hát nem­rég még százért adták, most is tartja a 40-50 forintot, az alma is megy 60- ért, a körte még többért, a szép barack­ra kár is ránézni, mert százon felüli pénzért virul, de hát mit tegyünk! Akik megtermelték, azoknak is megvan a maguk baja, tudnák sorolni, mennyi­be kerül a munka, a műtrágya, az uta­zás, a szállítás, mennyi kart okozott az i aszály stb. Mi meg, kik a szatyrokkal I téblábolunk az amúgy nagyon vart őszi piacon, szintén megfelelő ervekkel hum- mögünk, mert ez az a hely. mármint a piac, ahol mindenkinek igaza van. Hát így van ez itt. De milyen lenne az őszi piac szőlő nélkül ? Itt van. hogy­ne lenne itt a szőlő is, gusztusosak, szé­pek a szemek, megtermettek a fürtök, talán legkívánatosabb gyümölcsünk sok színben kelleti magát. De minek? így messziről is jól látszik: savanyú. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom