Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-19 / 221. szám

8 B Itt-Hon 1994. Szeptember 20., Kedd i— BORSODI PORTRÉ — A káplán Mezőkövesd (ÉM - O.T.) - Gáspár József káplán kövesdi summáscsalád- ból származik. Negyedik elemista ko­rában Budapestre került, majd a há­ború alatt ismét visszaköltöztek Me­zőkövesdre. A Szent László Gimnázi­umban érettségizett 1949-ben. A papi hivatás iránti vonzalma a kö­zépiskola felső osztályaiban bontako­zott ki. Nagy szerepe volt ebben De­ák Bárdos Lénárt ifjúsági egyesületé­nek, a Iuventusnak is. Tanulmányait az Egri Hittudományi Főiskolán foly­tatta, ahol 1954-ben végzett. Lelkészi pályája Sajószentpéteren in­dult, majd Füzesabonyban, Bátoron és Pócspetrin folytatta választott hivatá­sát. Ezt követően - egészségi állapota miatt - ismét Mezőkövesdre került. A Jézus Szíve plébánián segédlelkészi, kápláni állást kapott, s a mai napig is itt teljesít szolgálatot. Mint elmond­ta, jelenleg leginkább az iroda vezeté­sével foglalkozik, de emellett betegel­látást is végez. Rendszeresen jár pél­dául a Kövesdtől mintegy 30 km-re fekvő Tiszabábolnára is. Az egyház és a hívők szolgálatában el­töltött évtizedek, valamint betegsége indokolttá tennék számára a pihenést, ő azonban nyugdíjas kora ellenére is tovább szolgál. Mezőkövesd város képviselő-testülete 1993. november 24-én a lakosság er­kölcsi nevelése érdekében végzett hu­mánus és áldozatos tevékenysége elis­meréseként a „Mezőkövesd városért” kitüntetést adományozta neki. Megér­demelt elismerés volt ez, hiszen az egyház számára legnehezebb időszak­ban is következetesen és embersége­sen szolgálta a várost. „A város hitélete a hosszan tartó ate­ista nevelés következtében nagyon so­kat romlott. Ennek ellenére a köves- diek mindig adtak a számomra papi munkát, és sohasem éreztem, hogy nincs reám szükség...” - fejezte be be­szélgetésünket. Fiatal öregek és öreg fiatalok (ÉM) - Válaszd ki a szerinted logikus választ és írd fel a pontértékét. A végén add össze s olvasd el, hogy serdülő, felnőtt, vagy öreg vagy-e a szerelemben, a kapcsolatteremtésben, a munkában. 1. „Sohase veszítsd el a fejedet!” Ki mondhatta először? a. Egy ostoba... 3 pont b. Egy bölcs... 1 c. Egy felületes ember 2 2. Ha egy gyerek törvénybe ütközőt követ el... a. Az a szülők hibája 3 b. Nyilván rossz társaságba keveredett 2 c. Ilyen a sorsa 1 3. Melyik kifejezés tetszik az alábbiak közül? a. Hold 3 b. Napnyugta 2 c. Csodálatos 1 4. A krimi - akár könyv, akár film - hatása... a. Félrenevelő 1 b. Szórakoztató 3 c. Közömbös 2 5. A környezet megóvása a. Üzlet 2 b. Szükséges 3 c. Illúzió 1 6. Egy szerelem kibontakozá­sának a tanúja vagy. Hogyan reagálsz? a. Titokban figyeled a fejle­ményeket 2 b. Ha módodban áll, segítesz 3 c. Közömbös vagy 1 7. A neked tetszőhöz melyik jelzőt választanád? a. Szép 1 b. Fantasztikus 3 c. Rendkívüli 2 8. Egyszavas véleményed lá­nyokról, fiúkról a. Parancsolgatnak 1 b. Engedelmesek 2 c. Fárasztóak 3 9. Az „elegancia”, szerinted: a. Nagyon fontos 2 b. Másodrendű 3 c. Nem fontos 1 10. A hazugság: a. Veszélyes 2 b. Szükséges 1 c. Becstelen 3 (Ezt a lapszámot érdemes meg­őrizni, az eredmény, következő számunkban olvasható.) Legendát cáfol a tudomány (ÉM - K.L.) - Telkibánya az alsó-magyarországi bányaváro­sok legjelesebbjei közé tarto­zott, azért is nevezték „arany- gombos”-nak. A hajdani dicső­ségből, a gazdagságot adó arany- és ezüstbányászatból azonban napjainkra gyakorla­tilag semnú sem maradt. Csak egy legenda, a 360 telkibányai bányász tragikus halálát meg­örökítve, amely Verespatak, vagy Háromszáz özvegyasszony tánca néven került a magyar irodalomba. Ezt a tragikus ese­ményt - mint szájhagyományt - 1687-ben Királyhelmeczi Ist­ván református prédikátor je­gyezte be a telkibányai refor­mátus egyház anyakönyvébe. Ez a legenda aztán szájról-száj- ra hagyományozódva napjain­kig élt. Hasonló hagyományról tudunk például Nagybányáról, Körmöczbányáról is. Azonban ezt az eseményt protokolum- ként csak Telkibányán jegyez­ték fel. A kutatások bebizonyí­tották, hogy ezen a környéken soha nem volt olyan jellegű bá­nyászkodás, ahol egy munka­helyen vagy bányában egyszer­re ennyi ember dolgozott volna, ilyen arányú szerencsétlenség következhetett volna be. Az volt a jellemző, hogy az úgyne­vezett horpabányászat befeje­zése után több kisebb bányá­ban termeltek. A hajdani bá­nyaszerencsétlenség kutatása során arra figyeltek fel, hogy az 1963. július 26-án bekövetke­zett szkopjei katasztrofális föld­rengés után 4 órával az egyik nagy erejű utórezgés Telkibá­nyához közeli két külszíni bá­nyában halálos balesetet okozó omlást okozott. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a törésvo­nalak mentén jutottak el a ren­gések egy csomópontba, s ott fejtették ki hatásukat. Ez a ge­ológiai esemény adta a gondo­latot, hogy egy felkutatott írás szerint 1443. július 5-én a föld­rengés olyan iszonyú volt, hogy „hegy és völgy és sok vár és kő­ház omlott össze. A bányákat és azok tárnáit iszonyú repedé­sek szétszaggatták és kőhalma­zok csúnyán betemették azo­kat.” Az akkori „iszonyatos” rengésről azóta újabb bizonyí­tékok is napvilágot láttak. így a bánya közelében lévő Konc­falva nevű település házait is elpusztította. Ha a legenda nem is nyert iga­zolást, a fennmaradt tárgyi em­lékek, mint az Osva-völgyében található víztározó gát, a völgy­ben telepített őrlő, illetve fon- csorozó malmok részei mind a hajdani nemesfémbányászatról tanúskodnak. Gyerekek honi rajzasztala Legel a ló, utána meg ihat vizet Rajzolta Németh Zsuzsa 6 éves, Hangony Új iskolák épültek az új tanévre Az önkormányzatok igyekeznek hazahozni a gyerekeket A mezőnyáródi iskola (ÉM - KL) - Számos települé­sen okozott gondot, s nemcsak az általános iskolába járó gye­rekeknek napi megterhelést, de a szülőknek is idegességet, az iskolák korábban történt kör­zetesítése. Az akkor hangozta­tott érvek nem állták meg he­lyüket. Az évek tapasztalatai bebizonyították, hogy nem vál­totta be ez a forma az elvárá­sokat. így aztán az önkormány­zatok megalakulásával, a köz­ségek önállóvá válásával egy­re több testület foglalkozott az iskolák „visszatelepítésének” le­hetőségével. Igyekezetük több helyen ered­ményre vezetett, s az idén már számos községben helyben ta­nulnak a gyerekek. így történt ez Sajópálfalán, ahol a helyi önkormányzat megteremtette a helyben taní­tás feltételeit. Ugyancsak „ha­zahozta” általános iskolai tanu­lóit a szuhakállói önkormány­zat is. A testület mintegy 16 millió forintot fordított az ál­talános iskola felújítására és bővítésére. Ennek eredménye­ként a már meglévő osztályok­hoz újabb tantermet és torna­termet építettek. Ezzel meg­szüntették a gyerekeknek az alberttelepi iskolába történő in­gázását. Ugyancsak bővítették az iskolát a határ menti Agg­telek községben is: A mintegy 15 millió forintba kerülő bőví­tés lehetővé tette, hogy helyben tanulhassanak a felső tagozat­Fotó: Fojtán László ba járók is. Nekik az új tanév­ben már nem kell nap mint nap buszozniuk. Az önkormányzat gondoskodott arról is, hogy megfelelő tantestület végezze az oktatást. Az iskolát a ren­delkezésre álló pénzeszközök­ből két tanteremmel bővítették, így most már 8 tanterem, va­lamint szertár és nevelői szo­ba szolgálja az oktatást. A to­vábbi fejlesztés során tornater­met kívánnak létesíteni. Más iskolákban a korszerű kö­vetelményekhez igazították a tanrendet. A mezőkeresztesi ál­talános iskolában például infor­matikai ismeretekkel bővítet­ték a tananyagot, amelyet a központi mellett 10 hálózati számítógép tesz lehetővé. Nyár végi vizes mérleg Újabb veszélyforrás a rohanó vízirobogó (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - Felújítják az ABC-t Ezernél több ember keresi fel napon­ta a mezőkövesdi 2. számú ABC-áru- házat, közismert nevén a Dobót. Ma már szükséges az üzlet területének nö­velése, hogy a betérők kényelmeseb­ben nézelődjenek, vásároljanak. A munkálatokat már meg is kezdték. (2. oldal) Nyárbúcsúztató Az éjszakai fürdőzés így nyár végén érthető, de a korcsolyázás már kevés­bé. Tiszaújvárosban ez is szerepelt a nyárbúcsúztató programjában, megte­tézve a lézer diszkóval. (2. oldal) Edelényi cukorgyár Edelény mindenekelőtt kastélyáról ne­vezetes, de talán nem mindenki tud­ja, hogy több mint száz éve itt műkö­dött az országban az elsők között egy cukorgyár. Ráadásul ez a gyár mellék- termékként 100 icce szeszt is kifőzött. Képünkön a nevezetes kastély. (3. oldal) Gömöri vendégek Putnok, Ózd környékén a szlovákiai gömöriek vendégeskedtek. Úgy tűnik, hagyománnyá vált már ez a találkozó, mely természetesen kölcsönös. Tovább­ra is van mit megnézni, miről beszélni akár Keleméren, akár Rimaszombaton. (4. oldal) Gurítottak Papin Körzeti tekeversenyt rendeztek Hejő- papin. Mindenki nyert, ha mást nem, hát az összes résztvevőnek kijáró ha­lászlét, vagy birkapörköltet. (7. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom