Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-17 / 220. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Szeptember 17«, Szombat —APROPÓ Könyvek és könnyek Brackó István Korábbi sejtéseimet csak igazolja, jelesen, hogy a tények és a könnyek könyvei nagyon kapósak, s a klasszikus szépirodalom keletje megcsappant. Nem foglalkozom az ábrándos hölgyeknek szánt nyúlós-nyálas olvasmányokkal, bár ezek szerepelnek a bestseller egyik serpenyőjében. A másikban a szikár valóságot bemutató memoárok, életrajzok kerülnek. Nem emlegetem föl például a nagyszerű s annak idején sikeres, ám mégis fiktív háborús regényeket: Most és mindörökké, A 22-es csapdája, Oroszlánköly- kök, A piszkos tizenkettő, Hozd el nekem Hitlert, Kémek a sasfészekben stb. Inkább az amatőrök munkáira hivatkozom. Igaz, Churchill irodalmi Nobel-díjat kapott, de a második világháborúról szóló monumentális munkája hosszadalmas, unalmas és feleslegesen bőbeszédű. De Caulle intelligens memoárt írt, Schellemberg viszont trehány módon fogalmaz, Eisenhower korrekt, de kissé szürke, Montgomery bántóan nagyképű, Zsukov tényszerű, de száraz, bár még mindig az ő nevéhez fűződik a leginkább olvasható szovjet háborús dokumentum. Horthy Miklós - literáto- ri mércével mérve - hibátlanul ír, de Szálasi naplója - túl az aberrált nézeteken - tol/forgatónak is csapnivalónak bizonyult. ' Mindezt csak azért emlegetem föl, mert az utóbbi hónapok három slágeréből csak egyet tudtam megvenni (Coebbels naplója), egyet kölcsön kaptam (Hessnek, a Führer helyettesének különös halála), de Ormos Mária Hitler könyvére nem tudtam rábukkanni. Ezt nem panaszként mondom, csak bizonyítom azt, hogy az egyre dráguló olvasnivalót fizető magyarság két táborra szakadt. Hogy ez máshonnan vett hasonlattal éljek: van, aki a Kiskegyedre esküszik, van, aki a Tallózóra. Egy-szerintem - giccses könyv legalább annyiba kerül, mint egy időtálló tény regény. Nem vagyunk egyformák, s az írók-szerkesztők-kiadók-nyomdá- szok-terjesztők profitot akarnak a Gutenberg nevével jelzett túlkínálati piacon. Nem akarok ítélkezni. ízlés és vérmérséklet dolga, hogy ki mit vesz és olvas. Saját meggyőződésemen és érdeklődési körömön kívül engem még egyetlen dolog motivál, amikor az eladásra kínált könyvek, újságok és folyóiratok közöttválogatok: vajon tíz, húsz év múlva gyermekeim haszonnal forgatják-e majd azt az olvasnivalót, amire én 1994-ben pénzt és időt fordítottam vagy fecséreltem. TÉKA Hitel Vass Tibor Kell-e Nagy Lászlót „újrafelfedezni”? A kérdés meghökkentő, hiszen (majdnem) egyértelmű, hogy Nagy László költészetének ismerete nélkül (a ’70-es évektől kezdve) nem beszélhetünk általános műveltségről. Jánosi Zoltán a Hitel legújabb számában a költő Inkamáció ezüstben címmel legutóbb kiadott, válogatott verseit tartalmazó kötet kapcsán reflektál Kis Pintér Imre szavaira, aki a kötet fülszövegét írta, ebből egy részlet: „Hírlik, ma már a szélesebb közvélemény számára is lejárt Nagy László költészetének szavatossági ideje... Eszméi váltak tarthatatlanná és tűrhetetlenné: erkölcse, hűsége, ellenállása”. Nem semmi ajánlás ez! Akkor minek az újabb kiadás? Jánosi udvariasan (mondhatnám: a jelen kritikai attitűdben ismeretlen, alázatos toleranciamodorban), joggal kétkedik Kis Pintér értékelésében. Pedig a fülszöveg írója régóta kutatja Nagy László munkásságát, azon kevesek közé tartozik, akik apró részleteiben, velejéig ismerik és tudják azt, mégis indulattól telten „félti” Nagy Lászlót az időszerűtlenségtől. Indulata a mának szól, (valószínűleg) úgy érzi, Nagy László értékei elvesznek ebben a morális (?) hangulatban - féltése mégis elhatárolódásnak, megtagadásnak érződik. Szándéka tehát nem a költő, hanem a (jelen)kor visszásságai ellen szólni, s ebben az esetben a költő ennek csak eszközéül szolgál. Szabad-e ilyen vádakkal és ilyen gunyorosan illetni Nagy László életművét, csak azért, mert halála után közel két évtizeddel már nem használhatjuk az erkölcs, a hűség fogalmát, mert kivesztek? A korrupció, az önzés, a gyűlölködés hazájában Nagy László nem aktuális. Kétségtelen, hogy életműve hordoz olyan elemeket, melyek a modemitás korában nem aktuálisak, de összességében olyan költői erő szólal meg, amely a fejlődés torzulásaiban, a mában válik teljesebbé, ak- tualizálhatóvá... A ma költője figyelmen kívül hagyhatja a „váteszt”, a morált, a humanizmus eszményét, de nem nélkülözheti a Nagy László által felállított líramodell néhány elemét: a mindenkor következetes pontosságot és fegyelmezettséget. A Podmaniczky-díjas helytörténész Balogh Sándor, a bükki üveghuták és Diósgyőr kutatója „Nem szívesen adom ki a kezemből a kutatási eredményeimet..." Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - Úgy számolja, hogy az elmúlt öt évben 3 millió forintnyi értéket teremtett. Bár pénzben nehezen fejezhető ki mindaz, amivel szű- kebb-tágabb pátriáját gazdagította Balogh Sándor diósgyőri helytörténész. ® A most vasárnap felavatandó ló- főtisztási emlékmű lesz a nyolcadik történelmi emlék, amelynek létrehozásán dolgoztam - kezdi a leltárt Sándor bácsi. - Ha lenne ilyen verseny, hogy ki tölt a legtöbb időt a levéltárban, biztos, én lennék az első. Az utóbbi öt évemet szinte teljesen kitöltötte a helytörténeti kutatás. Ahhoz, hogy megszülessen, vagy eredeti, méltó helyére kerüljön egy- egy emlékmű, előbb meg kell szerezni, ki kell kutatni a hiteles dokumentumokat, korabeli feljegyzéseket. Utána jön csak a megvalósítás, a támogatók, a lehetséges segítőtársak megkeresése. □ Az elmúlt öt évről beszél. Előtte nem foglalkoztatta közvetlen környezetének múltja? 0> A Diósgyőri Városvédő Egyesület alapító tagja vagyok, öt éve a vezetője. Nyugdíjazásom előtt nem nagyon volt időm erre a munkára. Tulajdonképpen csak ekkor ismertem meg a kutatás módszertanát. Nem vagyok tanult történész, azt sem tudtam korábban, hogy kell eligazodni a levéltárban. A leghosszabb nevű iskolában, a Miskolci Magyar Királyi Állami Négyévfolyamú Deák Ferenc Felsőkereskedelmi Iskolában végeztem 1938-ban. Akkoriban ugyanilyen nehéz volt munkát találni, mint manapság. A vasgyárban kezdtem dolgozni, és onnan is mentem nyugdíjba. A megélhetési gondok, a napi munka után nem nagyon maradt idő a kutatásra. De azt nem mondanám, hogy előtte nem érdekelt szőkébb pátriám sorsa. Még kultúrotthont is vezettem. A mai Ady Endre Művelődési Ház elődjének én voltam az első, tiszteletdíjas igazgatója. □ És a bükkszentkereszti múzeum alapítója... ® Ez már az utóbbi 5 év története. Ez volt az első nagyszabású munkám. A bükki üveghuták történetét bemutató gyűjteményt ’89-ben nyitottuk meg, hivatalosan ’92-ben kaptuk meg a Művelődési Minisztériumtól a múzeumi rangot. A gyűjtemény összeállítása mellett feldolgoztam, kikutattam négy bükki település múltját. Egy kicsit bánt a következő eset: a bükkszentkereszti önkormányzat felkért, hogy a község látnivalóit bemutató kiadványba újam le, foglaljam össze a település történetét, én meg is csináltam, aztán megjelent a képviselő-testület neve alatt. Ezért nem szívesen adom ki a kezemből a kutatási eredményeimet... □ De folytassuk az eddig elért eredmények felsorolását! • Ugyancsak ’89-ben kezdődött a diósgyőri I. világháborús emlékmű felújítása. A Szinva-partról áthelyeztük eredeti, méltó helyére az emlékművet. Ez így kimondva nagyon egyszerű, de két évembe tellett, amíg sikerült beszerezni az engedélyeket, megnyerni a támogatókat, a kivitelezőket. A következő munkám a 600 éves diósgyőri törvényfa helyének megjelölése volt, ’92-ben állíttattam fel a Diósgyőr és Újdiósgyőr határát jelző táblákat. Ugyancsak ’92-ben, szeptember 18-án, az eredeti, 1938-as országzászló átadásának napján avattuk fel a korabeli fotók alapján elkészített új országzászlót. Ehhez Ruszkabányai András képviselőtől kaptunk anyagi támogatást, ebből fizettük ki Varga Éva szobrászművész tiszteletdíját, de a munka jelentős részét önerőből végeztük. Ezután következett az egykori pálos rendház harangjának visszaállítása. A diósgyőri katolikus egyház raktárában találtam meg a harangot. Hosszas történeti kutatás után állítottuk fel a mai Erdőfelügyelőség udvarán az eredeti harangot, és a korabeli minták alapján készült haranglábát. Ezenkívül kiállítást rendeztünk a Kós-házban, Diósgyőr történeti múltjáról, ezt az anyagot szeretnénk a vár melletti Déryné-házban bemutatni. De a barátaimmal együtt részt vettem a lillafüredi kálvária és kápolna felújításában is. Legutóbb pedig IV. Béla tatárokkal vívott utolsó ütközetének helyét megörökítő emlékmű megvalósításán dolgoztam. □ Ezért kapta meg nemrégiben a Falu- és Városvédő Szövetség 13. országos kongresszusán a Podma- niczky-díjat? • Nem hiszem, hogy kimondottan ezért az egy munkámért. De mi tagadás, nagyon jól esett, hogy számon tartják eredményeimet, elismerik eddigi tevékenységemet. Tábori mise Miskolc (ÉM) - A „Görömbölyi ősz” rendezvénysorozat keretében szeptember 18-án, vasárnap délelőtt fél 9-től tábori misét tart a görömbölyi pincesoron Horváth György görög katolikus paróchus és Hideghúti Sándor római katolikus plébános. Mandorla-est Miskolc (ÉM) - A Mandorla Köz- művelődési Egyesület szervezésében szeptember 18-án délután 5 órától Szántai Lajos szentendrei kutató Szent István és a beavatási szokások címmel tart előadást a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Moziavatás Tiszaújváros (ÉM) - A felújított ti- szaújvárosi Derkovits Filmszínház ünnepi megnyitóját szeptember 18- án, vasárnap délután fél 6-tól tartják. A megnyitó után az új technikával levetítik a Féktelenül című színes amerikai filmet. Történelmi filmek Miskolc (ÉM) - Idő, emlékezés, történelem címmel indít filmklubot a Kék Ház Ifjúsági Iroda. A vetítések szeptember 19-től, hétfőnként este 7 órától lesznek a Kossuth moziban. Az emlékképek a történelem érdekes korszakait villantják föl, különös tekintettel a magyar múlt néhány különleges pontjára.Bemuta- tatásra kerülnek a következő filmek: Valahol Európában, Bádogdob, Vörös grófnő, Tanítványok, Szindbád, Úrvacsora, Szerelmem Hirosima, Senkifoldje, Ilyen hosszú távoliét, Az évszázad csütörtökig tart, Orlandó, Álmodozások kora és Németország kilenc (új) nulla. Előkészítő Miskolc (ÉM) - A Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola felvételi előkészítő tanfolyam indul matematika és magyar tantárgyakból 8. osztályos tanulók részére. Jelentkezni lehet szeptember 30-ig az iskola titkárságán. Az első foglalkozás időpontja: október 7. délután 3 óra. Magyar tanárképzés Beregszászon Nyíregyháza (MTI) - Ünnepélyes tanévnyitóval ma, szombaton kezdődik a speciális magyar főiskolai tanárképzés Beregszászon, ahol a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatói lesznek az óraadók. A speciális képzésre száznégy Kárpátalján élő fiatal jelentkezett. Közülük a felvételi vizsgán 42-en jutottak túl sikeresen. Heten angol-történelem, nyolcán óvodapedagógus, tízen angol-földrajz, tizenheten pedig tanítói szakon kezdhetik meg tanulmányaikat. A Nyíregyháza-Beregszász között ingázó óraadó szabolcsi tanárok hétvégeken tartják majd a foglalkozásokat, amelyek természetesen megegyeznek a magyar főiskolai követelménnyel és tantervvel. A tanévnyitó után, az első tanítási nap szeptember 23-án, pénteken lesz. A három - a tanítói és az óvodapedagógusi szakon -, illetve a négyéves képzés befejezése után, a diplomát a nyíregyházi tanárképző főiskolától kapják a végzett diákok. A diploma ukrajnai elfogadásáról a két ország között már folynak a tárgyalások. A határon túli tanárképzés költségeit az Illyés Alapítvány és a magyar művelődési minisztérium állja: több mint 16 millió forint támogatást adnak erre a célra. A hallgatók kiadásaihoz a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány is szeretne támogatást adni, pályázat alapján. Az alapítvány egyébként önálló magyar főiskolát szeretne létrehozni Ukrajnában. Népművelő-találkozó Mezőkövesd (ÉM) - Idén harmadik alkalommal hívja találkozóra a megye nyugdíjas népművelőit, népművelési felügyelőit a mezőkövesdi Közösségi Ház. Az október 3-i rendezvényt a megyei Mecénás Alap, a megyei önkormányzat oktatási és közművelődési osztálya, a Pedagógiai és Közművelődési Intézet, a Művelődésszervezők Megyei Egyesülete és a Mezőkövesd és Környéke Kultúrájáért Egyesület támogatja. Délelőtt 10 órától találkozhatnak a régi és új ismerősök, eleveníthetik fel élményeiket. A találkozóra jelentkezni lehet a mezőkövesdi Közösségi Házban. _KEPTAR Jándi Dávid megjelent a Nagybánya Könyvek negyedik kötete, a Jándi Dávid monográfia. A szerzők, Szűcs György és Zwickl András bevezetőjükben ezt írják: „Jándi Dávid művészetének és személyiségének tárgyalása messze túlmutat egy „elfeledett festő" művészettörténeti közleményekben gyakorta felbukkanó formuláján. Művészetével felismerhető, egyéni stílust teremtett, még akkor is, ha számos analógiát, szemléleti rokonságot állapíthatunk meg pl. Szőnyi István, Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly 20-as évekbeli alkotásaival." Á könyv átfogó képet ad a „nagybányai művészetről", és részletesen bemutatja Jándi Dávid munkásságát. A kiadvány egy részében természetesen az alkotásokról készült reprodukciók láthatók. Jándi Dávid alkotásaiból nyílt kiállítás az elmúlt héten a Miskolci Galériában, a- mely október 16-ig látogatható. Ebből az alkalomból a MissionArt Galéria kiadásában
