Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-16 / 219. szám

Hátsó összeállításunkban most vegyes képeket mutatunk be. Elsőül a pankráció bajnokát, Bret Hitman Hartot, aki szombaton 22.35 órakor látható az RTL-2-n Nem vagyok gyilkos, avagy a végzetes tévedés című amerikai filmben az 1984- es Kari Maldent láthatjuk meggyilkolt lányuk sírjánál, filmbeli feleségével Három nemzet osztozik annak a filmnek a gyártási jogán, amely az RTL-2-n csütörtökön 22.05 órakor kerül a nézők elé, s amelynek a főszereplője Uschi Glas Pénteken 20.15 órakor az RTL-en láthatjuk azt az amerikai akciófilmet, amely­ben egy ragyogó hegedűművész életébe pillanthatunk be TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Mi a kedvenc műsora? Dr. Szeszák Ferenc kutató orvos A televízióban az úgynevezett reformkorszakbeli műsorok, mint a Hajdú János vezette A Hét, a Chrudinák-féle Pano­ráma, a rádióban pedig az Ip- per Pál nevével fémjelzett va­lamikori 168 óra volt a ked­vencem. A legkedvesebbek voltak számomra a különböző kabaréműsorok, kezdve Kom- lós Jánossal, majd folytatva Marton Frigyessel, Hofi Géza műsoraival, amelyek tréfán kí­vül politikailag igazi tájékozott­ságot jelentettek azoknak, akik értették a viccet. Hofi szavaival élve: közben jót rö­högtünk egymáson. Az Antall- korszak nehezen elviselhető momentumának tartottam a túlságosan hivatalos, fennkölt, vagy egyszerűen csak sótlan stílust, mely a közéletben sze­replőket jellemezte. Komoly­zenében a Bartók rádió bein­dulása jelentett számomra él­ményt, akkor tanultuk meg, mit is jelent tulajdonképpen a hifi. Engem főleg a szimfoni­kus zenekari muzsika vonz, összehasonlításra adott mó­dot ugyanazon zeneművek megszólaltatása Karajan, illet­ve Ferencsik vezényletével. A könnyűzenében a nagy gene­ráció képviselői voltak kortár­saim, mint Illés, Koncz, Ko­vács Kati. Ők vitathatatlan színvonalat képviseltek ebben a műsorban. K. I. Mozgássérültek a televíziós műsorokban Egy társadalom milyenségét nagyon híven jelzi az, hogyan foglalkozik azokkal az embe­rekkel, akik valamilyen szem­pontból korlátozottabbak, mint embertársaik. A primití­vebb társadalmak szinte ki­vetik magukból ezeket az embereket, sokan a gúny nyi­lait szenvedik el (egy Magyar Hírlap-beli olvasólevél szer­zője arról panaszkodik, hogy nagyothalló gyermekét isko­latársai csúfolják). A tolerán- sabb társadalmak gazdagsá­guktól függően kedvezmé­nyek megadásával is előse­gítik, hogy teljes életet élhes­senek. Nem véletlen, hogy a DSF-en, tehát egy sportadón rendszeresen jelentkezik a mozgáskorlátozottak műsora. Éppen a sport lehet egyike azoknak a területeknek, ame­lyek a mozgáskorlátozottak társadalmi komfortérzetét ja­víthatják. Hiszen ha valaki a sportpályán is bizonyíthatja képességeit, mi jogon emle­gethetnék mint fogyatékost? (Még arra is van példa, hogy teljesen ép emberekkel együtt versenyezzen, mint például a triatlonversenyek állandó résztvevője, Paczu- lák András, aki annak elle­nére, hogy egyik lába hiány­zik, az úszás után a közép­mezőnyben szokott kimász­ni a medencéből, s csak a kerékpár és a számára toló­székben megteendő futótáv után szorul hátrébb.) Mindez egy angol Oscar- díjas filmről jutott eszünkbe, amelyet a Duna Televízión szeptember 17-én - szom­baton - 21.15 órakor vetíte­nek. A bal lábam című film fő­szereplőjének sok problémá­ja van, de sorban megküzd velük. A filmet Jim Sheridan rendezte. Főszerepben: Da­niel Day Lewis. Gőz József A hét filmje Oroszország-ház Az RTL műsorán szombaton 20.15 órakor látható, a fön- tebbi címet viselő amerikai kémfilm a peresztrojka gyerme­kének is tekinthető, hiszen ez az első amerikai nagy pro­dukció, amelyiket eredeti helyszíneken, a Szovjetunióban készítettek. így a kamerának alkalma van arra, hogy Moszk­va és Leningrád hangulatos képeit bemutathassa a néző­nek. Magáról a filmről a Rheinische Post a következőket írta: „eredeti, szép, időszerű kémfilm, amely nem nélkülö­zi a feszültséget sem”. Férfi főhősét Sean Connery alakít­ja. Barley Blair az orosz irodalom és az orosz emberek nagy tisztelője. Rendszeresen Moszkvába utazik az éven­ként megtartott könyvvásárra. Egy napon megismerkedik a Dante nevű szovjet fizikussal, aki összegyűjtötte a szov­jet fegyverkezés legfontosabb adatait. Ezekből kiderül, hogy óriási mértékben megnövekedett a Vörös Hadsereg megelőzőcsapás-mérő képessége. A szovjet katonai lob­by amúgy is a peresztrojka és a lefegyverzés ellen van, megnövekedett potenciálja szintén ebbe az irányba viszi. Egykori kedvese, Kátya útján három vaskos jegyzetfüze­tet ad át Blairnek, hogy csempéssze őket Londonba. A feljegyzések nem maradnák Blairnél, hanem eljutnak a brit titkosszolgálathoz, annak is az Oroszország-ház fedő­nevű különleges osztályára, amely a CIA-vel is együttmű­ködik. Eme osztálynak a megbízásából Blairnek ismét Moszkvába kell utaznia, hogy az általa kicsempészett anya­gok eredetiségét felülvizsgálja. Ekkor kerül Blair és Kátya szorosabb kapcsolatod, amely mindkettejük számára fon­tosabb lesz, mint a férfi titkosszolgálati megbízása. Kátyát Michelle Pfeiffer alakítja, akit az Eastwicki boszorkányok, a Veszélyes szenvedélyek és a Csodálatos Baker-fiúk cí­mű filmekben is láthattunk. Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom