Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-15 / 218. szám
ZABADIDO Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1994. Szeptember 15. Elektronika Zenél a számítógép, reklámot ír... A keverőpult túlsó végén ott a számítógép, amelyről indíthatók az előre elkészített szignálok, reklámblokkok CD-ROM újdonságok Tokió (MTI) - Az eddigi leggyorsabb CD-ROM meghajtó kifejlesztését jelentette be a japán Toshiba cég. Az XM-35018 típusjelű berendezés átlagos elérési ideje 150 ezred másodperc, adatátviteli kapacitása pedig 600 kilobyte másodpercenként. A vállalat szakemberei szerint a paraméterek javítását a meghajtó továbbfejlesztett, nagy forga- tónyomatékú motorja, az eddigieknél nagyobb érzékenységű optikai felvevő szerkezet, valamint a hibajavítást és más hasonló feladatokat ellátó integrált áramkörök tökéletesítése tette lehetővé. Az új meghajtó mintapéldányai már kaphatók, áruk 86 ezer yen (860 dollár). A vállalat az első évben egymillió darabot kíván értékesíteni belőlük. * Tokió (MTI) - A hagyományosnál négyszer nagyobb adatsűrűségű CD-ROM-ok gyártására és leolvasására alkalmas technológia kifejlesztését jelentették be a japán Sanyo cég képviselői. Tájékoztatásuk szerint az új technológiával 135 percnyi, mozifilmszerű, kristálytiszta képet lehet rögzíteni a lemezek felületén, illetve leolvasni onnan. Az új technológia egy 635 nanométer (635 billio- mod méter) hullámhosszúságú lézerdióda kifejlesztésén alapul, amelynek segítségével a lézersugár az eddigieknél sokkal kisebb helyen összetömörített adatokat tud leolvasni. A Sanyo kidolgozta a lemezek gyártásának azt az új technológiáját is, ami az információk kisebb helyen való tömörítéséhez szükséges. A vállalat várhatóan 1996-ban hozza forgalomba az új technológián alapuló felszereléseket. Új Alpha - egy generáció első tagja Bejelentette a világ eddig leggyorsabb és legnagyobb teljesítményű egylapkás mikroprocesz- szorát a Digital. Az Alpha AXP 21164 egy új generáció első tagja, az első, amely elérte a másod- percenkénti egymilliárd műveletes sebességet. Két változatának órajel-frekvenciája 300 és 266 megahertz, becslések szerint az előbbi teljesítménye 330 SPECint 92,500 SPECCfp92 és 600 TPS (tranzakció/másodperc), az utóbbié 290 SPECint92 és 440 SPECfp92. A lapkák teljesítménye a gyári adatok szerint a Pentium, a MIPS R4400 és a Power PC teljesítményét egyaránt többszörösen felülmúlja. A cég a processzorral egy időben egy DECChip 21171 nevű PCI logikai lapkakészletet is bejelntett, 256 bit széles EEC memóriasínnel a nagy sebességű DMA B/K adatátvitelhez. (Számítástechnika) Digital PC-k felhasználóknak Nagy teljesítményt igénylő felhasználóknak szánja most bemutatott számítógépeit a Digital, a Cele- bris-sorozatba tartozó gépekben az Intel 66 megahertzes 486DX2-je, a 100 megahertzes DX4-es, valamint 60 és 90 megahertzes Pentium lapkák működnek. 33 megahertzes PCI sín, nyolc megabájt RAM, 270 megbájtos merevlemez, 256 kilobájtos külső gyorsítótár, valamint egy 1 megabájt memóriával felszerelt, 64 bites grafikus alrendszer jellemzi még a modelleket. Ugyancsak az alapkonfiguráció vésze a DOS és a WfW. A továbbfejleszthető BIOS támogatni fogja a Chicago Plug and Play-képességeit. Ezekkel a számítógépekkel a Digital nem korábbi rendszereket akar felváltani, hanem az igényes felhasználókat célozza meg. A sorozat egyben azt is jelzi, hogy a cég saját fejlesztésű részegységek helyett inkább ipari szabványnak számító technológiákkal kívánja meghódítani a vásárlókat. Méhes László Öt másodperc múlva adás... négy, három, kettő, egy... Pontban tíz órakor a keverőpult előtt ülő hangmester bal kézzel feltolja a csúszópot- métert, jobb kézzel „Entert” nyom a számítógép klaviatúráján, s a következő pillanatban felhangzik a jól ismert szignál. Azt hinné az ember, stúdiómagnók indulnak be, szalagok tekerednek egyik orsóról a másikra, esetleg bármilyen egyéb, hét- köznapian megszokott hanghordozóról halljuk vissza az éterbe sugárzott hangot..., de nem. Itt és most épphogy a hagyományos technika az, amely kuriózumszámba megy. Hiszen a tradicionális „hangőrzők” - bakelitlemez, mágnesszalag - azok, amelyek rendszeres használatuk során elveszítik hangvisszaadó képességüket (a lemez mikrobaráz- dája átszakadhat, a szalag megnyúlhat, s nyúlik is, stb.), illetve az így „tárolt” hang minősége a fel- használás közben jelentősen romlik. Az pedig (gazdaságilag) sem megengedhető egy rádió esetében, hogy az idő - akár — pótolhatatlan hanganyagokat tegyen tönkre. A Nonstop Rádió stúdiójában viszont már a számítógép „zenél” a maga digitál-audio „nyelvezetén”. Központi számítógép adja be sorrend szerint a megszerkesztett reklámblokkokat, a kezdő-, köztes- és utószignálokat, szövegösszekötő- és aláfestőzenéket. Memóriájában időrend szerint sorakoznak a műsorra vonatkozó adatok, de nyilvántartja emellett: melyik reklám mikor készült, majd hangzott el, mennyi ideig tartott, ez végzi az ügyfelek „felé” a számlázással kapcsolatos teendőket. így minden elhangzott, vagy elhangzás előtt álló anyag visszakereshető, illetve „lehívható” a gépi „emlékezetből” (de - változatlan minőségben - újra fel is használhatók). A központi géppel azonban csak a szerkesztés és nyilvántartás „ügyeit intézik”, s elsősorban az adóstúdió használja a napi program készítésében. A benne összegyűjtött információkat a szerkesztők szobájában „adják be”, hogy az aztán a keverő melletti számítógép gombjain keresztül bármikor elérhető legyen. A számítógépes rendszer legalább hat szalagos magnót, vagy még több CD-t pótol, amelyek elengedhetetlenek lennének a stúdió működéséhez. E nélkül tárolóhelyiségekre lenne szükség, ahol szalag és hanglemeztárat kellene fenntartaniuk; sokkalta nagyobb személyzetre, amely a papírmunkát végezné... Elektronikus hangszerrel készül az „alapanyag", a kidolgozás már a csodaszoftverek segítségével történik Ez idáig azonban a számítógépnek csak a szokványos felhasználásáról beszéltünk. A Nonstop Rádió érdekessége egy másik, az adóstúdióval azonos értékű „süketszoba”, ahol reklámjaikat készítik. A számítógép előnyei, amiket eddig említettünk, itt egészen más színben tűnnek föl. Igaz, az itteni „elektronikus intelligenciát” hálózati szoftver kapcsolja össze a központi géppel, de attól tulajdonképpen függetlenül működik, s itt „írják” készre azokat a reklámanyagokat, amiket a hallgatóság már csak mint zene-szöveg- zörej egységeként hall. Persze a számítógép sem tud mindent. Emberi közreműködés nélkül, előre megírt program és annak hozzáértő kezelése híján aligha jutna önállóan valamire. Az ezzel történő reklámkészítés nyitja tulajdonképpen egy Microeditor program (editálás = szerkesztés, vágás), amit a stúdióban felhasználói programként kezelnek (hasonló létezik már a videotechnikában is, de azt most hagyjuk). Ehhez járul egy, a számítógéphez kapcsolható kis „kék doboz”, ami az egésznek a lelke: az áudio-digitál hangátalakító. Ez teszi az emberi hangot (de akár egy hangszer hangját is) „értelmezhetővé” a gép számára. Azzal a hanggal pedig, amely bekerült a számítógép adatállományába, már többféle módon is operálhatnak a reklámkészítők. Nagy segítség számukra, hogy a monitoron vizuálisan jelenik meg előttük a hang (rezgésszámával, időtartamával együtt), s azt utólag így színezhetik, erősíthetik vagy hallathatják, a szavak, mondatok sorrendjét szabadon variálhatják, ismételtethetik vagy törölhetik - azaz majdhogy bármit tehetnek vele. Ha a szövegbe „belebakiztak”, vagy nem tiszta a kiejtett hang, néhány billentyű lenyomásával azt meg nem történtté tehetik. De képszerűen jelenik meg az a 36 sztereo sáv is, amely rendelkezésre áll ahhoz, hogy a hangmester színesíthesse a hangzást, érdekessé tegye az anyagot. Ettől kezdve már csak az ó fantáziája és kreativitása szab határt annak, hogy milyenné sikeredik a „mű”. A sávok közötti változtatások, csúsztatások, „úsz- tatások” lehetősége a hagyományos technikákkal szemben - ha nem is végtelen —, azok többszöröse. (Egy „mezei” stúdiómagnó 16 mono sávos.) A számítógépes vágás elfelejteti a hangmérnökökkel azokat az időket, amikor még ollóval és ragasztószalaggal kezükben álltak a vágóasztal előtt, míg összehozták egy reklám hanganyagát, felvették az effekteket. Ehhez jöttek még a szövegrá- mondással járó teendők, ami pedig ha „félresikerült”, vagy nem olyan lett, mint azt elképzelték, a .játékot” annyiszor kellett megismételniük (még a profiknak is), mígnem tökéletes lett az anyag. (Legyen pedig bármilyen jó minőségű egy stúdió-magnószalag, bármilyen jó a felvevóegység mechanikája, a többszörös igénybevétel érezteti hatását a kész produktum minőségén, arról nem is beszélve, hogy a másolással ez még tovább romlik.) Ha pedig azt nézzük, hogy a számítógépes hangfelvételek, és azok másolása közben semmiféle minőségrontó tényezővel nem kell számolni, s egy azonos hosszúságú reklám elkészítése így negyedannyi időbe kerül... A számítógépes „hangfeldolgozás” további érdekességekkel is szolgál. Amellett, hogy minősége (a digitális hang) többszöri felhasználás után sem csökken, a rendszerben lévő mondatok és szavak (hangkonzer- vek) - ha kell - betűkre (azaz különálló hangalakokra) is lebonthatók. Az így kivett hangokból akár egy verset is elmondathatnának a géppel. A monitoron „képszerűen" jelenik meg a hang, s a manipulálásnak csak a vágó kreativitása szab határokat Fotó: Farkas Maya ACER-show a fővárosban Budapest (MTI) - Jövőre mintegy 3,5 miihó dollár értékben szeretne számítástechnikai berendezéseket értékesíteni hazánkban a Távol-Kelet egyik leggyorsabban fejlődő informatikai nagyvállalata, a tajvani ACER vállalkozás. Ezt Németh Attila, a cég magyarországi piacért felelős menedzsere mondta annak kapcsán, hogy termékeik még szélesebb körű megismertetésére kétnapos bemutatót rendeztek Budapesten a Béke Szállóban. A menedzser kifejtette, hogy az általa képviselt cég már a ’80-as évek közepén jelen volt termékeivel Magyarországon, ám a nem megfelelő marketingmunka miatt kevésbé vált ismertté, mint versenytársai. Ezt felismerve határozott úgy a cég vezetése tavaly, hogy megnyitja az ACER magyarországi képviseleti irodáját. Ekkor még mindössze 120-150 ezer dollár értékű árut sikerült csak eladni Magyarországon, de 1993 végén már ez az érték elérte az 1 miihó dollárt. Az idei első félévben az eladások összértéke már elérte a tavaly év végi szintet, és Németh Attila szerint decemberben megközelítheti a 2 millió 0011011;. Ez azt jelenti, hogy az idén hozzávetőlegesen 2 ezer számítógépegységet adnak el hazánkban ACER márkanéven. A legnagyobb felhasználók közé tartozik például a BKV, a Malév, valamint több áram- szolgáltató vállalat. Az ACER teljes forgalma az idei első félévben 1 milliárd 360 millió dollár volt, a nettó nyeresége pedig megközelítette a 83 millió dollárt. A cég fejlődését jelzi, hogy részvényeinek álfolyama a tavalyi azonos időszakhoz képest 420 százalékkal növekedett. AMD-lapkák — kettőzött órajellel Megkezdte új órajelkettózó processzorainak szállítását az AMD, miközben a negyedik negyedévre már Intel DX4 osztályú lapkát ígért. A már piacon lévő Am486DX2-80 belül 80 megahertzen működik, míg a rendszerrel 40 megahertzen kommunikál. Az ezzel felszerelt számítógépek az AMD szerint 20 százalékkal nagyobb teljesítményt képesek nyújtani, mint az Intel 66 megahertzes 486DX2-esére épülők. Két változatban készül a processzor, az egyik a szokásos kiépítésben, a másik, az Am486DXL2-80 pedig egy rendszerkezeló elemet lés egy órajelvezérlőt is tartalmaz, csökkentve ezáltal az áramfogyasztást. A lapka beleillik a meglévő DX2-es alaplapokba. Hamarosan készen állnak egy 3,3 voltos, 100 megahertzes lapka gyártására is, amelynek belső sebessége 100, külső sebessége 33 megahertz lesz, hasonlóan az Intel DX4-eshez. Ez utóbbiból ugyanis hiány mutatkozik a piacon, és ezt szeretné kihasználni az AMD.
