Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-15 / 218. szám

1994« Szeptember 15., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Jövőre 4-5 százalék Budapest (MTI) - A kormány ad­dig nem teijeszti be az 1995. évi költségvetést, és a következő három évre vonatkozó intézkedési tervet, amíg az alapvető kérdésekben - a társadalmi-gazdasági paktumról, illetve a stabilizációt szolgáló intéz­kedésekről - nem sikerül megálla­podni - mondta Horn Gyula minisz­terelnök szerdán a Magyar Iparszö­vetség (OKISZ) rendkívüli közgyű­lésén. Az OKISZ reáljövedelmekkel kapcsolatos felvetésére a minisz­terelnök elmondta: 1995-ben való­ban 4-5 százalékos csökkenés vár­ható, de 1996-ban már ennek meg­állítását tervezik, és 1997-ben sze­rény növekedés várható. Enélkül nem valósulhat meg a vállalkozók által kívánt fogyasztásnövekedés. Energikus tanács Budapest (MTI) - írásos megálla­podásban rögzítette együttműkö­dési szándékát szerdán a Magyar Energiahivatal, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezeti Szövetsége (BDSZ), a Magyar Vegyipari Dolgo­zók Szövetsége (VDSZ), valamint a ViUamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZSZ) által létrehozott Összekötő Tanács. Megtárgyalták az alumíniumipari vertikum helyzetéről és a szükséges intézkedésekről szóló beszámolót is. A szakszervezetek indokoltnak tar­tották, hogy a gazdaságos méretű hazai alumíniumipar kialakításáról legkésőbb októberben szülessen meg a kormánydöntés. Az Össze­kötő Tanács kérte, hogy az energia- szektor, így a MVM Rt., a Mól Rt. és a gáztársaságok privatizációjával kapcsolatban is még a döntés előtt egyeztessenek az érintett szakszer­vezetekkel. Egyetemi kapcsolat Washington (MTI) - Széles körű, testvéri kapcsolatokat teremtő együttműködési megállapodást írt alá kedden a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem és az ame­rikai Maryland Állami Egyetem . Az egyezmény tanárok és diákok cseré­jét, közös kutatási programok és tu­dományos tanácskozások megszer­vezését irányozza elő a közgazda­ságtan, a szociológia és a politikatu­dományok terén. Andorka Rudolf, a közgazdasági egyetem rektora el­mondta, hogy az együttműködést az amerikai egyetem kezdeményezte, és tavasszal már meg is tartják az első közös konferenciát, amelynek témáját a magyarországi átalaku­lás politikai, gazdasági és társadal­mi tapasztalatai fogják képezni. Elégett a nyoszolya Miskolc (ÉM) - A megszokott tüzeknél nagyobb füstje volt annak az ágynak, amely a sajóvámosi Kis­erdő úton égett el. A tűz szerencsére a házban nem okozott kárt, mert nem terjedt tovább. Hogy mitől gyulladt ki a nyoszolya, azt egyelőre csak találgatni lehet. Trabant a síneken Miskolc (ÉM) - Tegnap hosszú ide­ig állt a forgalom a miskolci Eszpe­rantó téren, mivel egy Trabant a villamos elé kanyarodott a síneken. Az időveszteséget nem számítva kár nem keletkezett. A villamos­vezető hirtelen fékezésétől mind­össze egyetlen utas szenvedett könnyebb sérülést.-Mozaik Ünnepélyes külsőségek között adták át szerdán Budapesten a 25 000., Magyarországon gyártott és értékesített Suzukit. Törőcsik Mari, a Művész Színház igazgatója Szabó Istvánt, a társulat eddigi főtitkárát igazgató-helyettes­sé nevezte ki. Az MSZP mind a 66 lehetséges fő­városi képviselői helyre jelöltet ál­lít. Első számú főpolgármester-je- löltjük Baráth Etele. üjabb fél százalékkal csökkenti hitelkamatait a CIB Hungária Bank. A kamatcsökkentést jövő hé­ten hétfőtől érvényesítik, így a bank irányadó forint hitelkamata 27,5 százalékra mérséklődik. Ötvenkettő volt, tizenhét lett Nemzetközivé szeretnék tenni a tornanádaskai határátkelőt Tomanádaska (ÉM - B.GY.) - A Csereháti Településszövetség és a Bódvavölgyi Településszö­vetség térségi találkozóra hívta meg a bódvaszilasi medence ön- kormányzatainak vezetőit, va­lamint az érintett szervezetek képviselőit. Az eszmecserének tegnap délelőtt a tornanádaskai Hadik-kastély adott otthont. A rendezvény legfőbb célja az volt, hogy a felek kölcsönösen megismerhessék a határ menti együttműködés lehetőségeit és tájé­kozódjanak azokról a PHARE-tá- mogatásokról, amelyek ezen törek­véseket szolgáljál?. Zakariás István, a Bódvavölgyi Településszövetség elnöke, aki egy­ben Szepsi polgármestere is azt hangsúlyozta, hogy a két térség fej­lesztése csak az együttműködéssel valósítható meg. Ennek pedig alap­vető feltétele, a tornanádaskai ha­tárátkelőhely nemzetközivé tétele, mert abszurdumnak tartja, hogy a Csereháti Településszövetség hol­land származású titkára itt nem mehet át hozzájuk még útlevéllel sem. Fontos lenne minél előbb meg­indítani a vasúti forgalmat Toma­nádaska és Torna között. A határátkelőhely korszerűsítési tervét Ladislav Bartók, Torna pol­gármestere és Matusz Tamás, Hid- végardó önkormányzati vezetője is­mertette. Következetes fáradozása­iknak köszönhető, hogy végre el­mozdult az ügy a holtpontról. A két ország rövid távú programjában ugyan nem szerepel a tomanádas- kai fejlesztés, de napirendre tűzik a kormányközi tárgyalásokon. Zaka­riás István szerint érdemben senki nem tud nyilatkozni három héttel a szlovák választások előtt! Vargáné Kerékgyártó Ildikó (MSZP) országgyűlési képviselő be­jelentette, hogy a szeptember 27-én megyénkbe látogató Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter felkeresi Tomaná- daskát és Aggteleket is. Hatvani Zoltán (SZDSZ) országgyűlési kép­viselő azt fejtegette, hogy a földrajzi zsákutca - fejlesztési zsákutca is. Elszomorító, hogy mindenütt tudja mindenki, mit kell tenni, s mégsem teszi. Köteles László szlovák parla­menti képviselő arra a tényre hívta fel a figyelmet, hogy 1942-ben 52 határátkelőhely volt Magyarország és északi szomszédja között, most csak 17, de 1989-től mindössze egyet adtak át. Jasper Andersen, a budapesti PHARE regionális irodá­jának képviselője kijelentette: tévút csupán a határátkelő megnyitásá­val foglalkozni, mert a gazdasági fejlődés beindítása a fő cél. Határhű atlaszok az iskoláknak Teljesen megújult iskolai atlasz-sorozatot adott ki a Cartographia Kft. a né­met Westermann céggel közösen. Az új térképek már a legújabb iskolai és politikai követelményeknek, illetve realitásoknak is megfelelnek. A két vállalkozás a jövőben iskolai tankönyvek kiadását is tervezi. A friss térké­peket valamennyi iskolába elküldték. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Számok az expóról Budapest (MTI) - A kormány az expo elhagyásával kapcsolatos tör­vényjavaslatot is napirendre tűzi csütörtöki ülésén. Az előterjesztés­nek lesz egy melléklete is, amely számokkal támasztja alá, miért kell lemondani az 1996-os világkiállítás megrendezéséről. A kabinet egyút­tal várhatóan módosítja a honfogla­lás 1100. évfordulójának megün­nepléséről szóló korábbi határoza­tot, mert az szervesen kapcsolódott az expóhoz. Valószínűleg megválto­zik az emlékbizottság személyi ösz- szetétele is, mert azt jórészt lekö­szönt közjogi méltóságok alkotják. Tárgyalnak az aszálykárok enyhíté­sének lehetőségéről is. Döntés szü­letik arról, hogy indokolt esetben elengedik a minimumadót. Foglal­koznak a családjogi törvény módosí­tásával, hogy az összhangba kerül­hessen a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménnyel. A kormánytól kér gazdát a LOS2 Ahány család, annyi lakás - de egyre több a lakhatatlan épület Budapest (ISB - D.Zs.) - A szociá­lis lakásépítés szinte teljesen megszűnt az utóbbi években, és magánerőből is egyre kevesebb lakás épül hazánkban. A tragi­kus lakáshelyzet javítása érde­kében átfogó kormánykoncepci­ót sürget a Lakásszövetkezetek Országos Szövetsége (LÖSZ). Az adatok szerint csaknem 4 millió lakás van az országban, ez körülbe­lül megegyezik a családok számá­val. Csakhogy ezeknek a lakások­nak egyre nagyobb része minőségét tekintve már használhatatlan: évente 18 százalékuk szűnik meg. Az épületeket ugyanis nem elég fel­építeni, hanem folyamatosan kar­ban is kell(ene) tartani őket. Erre azonban az utóbbi időben egyre ke­vesebb pénz jut. Tavaly 20 900 új otthon épült. Idén az első félévben viszont már csak 6800, ami azt je­lenti, hogy év végéig sem érjük el az 1993-as szintet! A visszaesés oka természetesen anyagi jellegű: mi­közben a családoknak nincs pénzük építkezni vagy lakást venni, az ál­lam sem támogatja az efféle törek­véseket. A LÖSZ az áldatlan hely­zet megoldása érdekében átfogó kormánykoncepció kialakítását sürgeti, valamint felelős személy ki­jelölését a témával kapcsolatos ügyek irányítására. Az ország lakásállományából je­lenleg alig több, mint 200 ezer a szö­vetkezeti. A jövőben azonban felte­hetően a magán lakásokon kívül a szövetkezeti formában épülők szá­ma fog növekedni. Ezek működését viszont megbénítja az érvényes szö­vetkezeti törvény, amely a tsz-ekkel és az áfészekkel egy kategóriába so­rolja a lakásszövetkezeteket. Ez utóbbiak azonban - a többiekkel el­lentétben - nem haszonra töreksze­nek, hanem csupán a lakások létre­hozása és fenntartása a céljuk. Ezért - mint Farkas Tamás, a LÖSZ elnöke megfogalmazta - tör­vénymódosításra van szükség. Tö­rekvésüket támogatja az MSZP szí­neiben parlamentbe került Tokaji Ferenc, aki a gyulai lakásszövetke­zet elnöke. Tokaji szerint a lakásü­gyet valamelyik minisztériumhoz kell rendelni. Erre a feladatra a Környezetvédelmi és Területfejlesz­tési Minisztériumot tartja a legal­kalmasabbnak, annál is inkább, mert a parlamentben is az ezzel a témával foglalkozó bizottsághoz tartozik az ügy (a Környezetvédel­mi Bizottság albizottságaként mű­ködik az Építésügyi Bizottság). A tervek szerint a kormány novem­berben külön ülésen foglalkozik a lakáskérdéssel és januárban felállít egy hivatalt, amely kiemelten fog­lalkozik az ifjúságot érintő problé­mákkal, ezen belül az első lakáshoz jutás feltételeinek megteremtésé­vel. A sürgősen meghozandó intéz­kedések közül a LÖSZ a legfonto­sabbnak egy lakás-elótakarékossá- gi megoldás kidolgozását, az áfa­visszaigénylés, a hitelfeltételek és az adófizetési kedvezmények rend­szerének javítását tartja. Hitelből fognak kampányolni a pártok MSZP: 30 napos legyen, és maximum 70 milliót költsenek Budapest (ISB - HM) - A parla­menti választási kampány túl hosszú, és nagyon drága volt, ezeket a hibákat szeretnénk el­kerülni a novemberben esedé­kes önkormányzati választások előtt - nyilatkozta sajtótájékoz­tató keretében Máté László, az MSZP pénztámoka. A pártok kasszája üres, feltehetően hitelt kell felvenniük az önkor­mányzati választási kampány fi­nanszírozására. Ezért is gondoltak a szocialisták arra, hogy minél rövi- debb és olcsóbb önkormányzati vá­lasztási kampányra volna szükség. A szerdai első hatpárti egyeztetésen a parlamenti pártok képviselői elő­zetesen megállapodtak abban, hogy a választás napja előtt 35 nappal in­dulhat a kampány, és a pártok erre a célra 40-70 millió forintnál többet ne költsenek. Ez utóbbi elhatáro­zást kötelezővé tenni, és betartását ellenőrizni ugyan nem lehet, de a hatpárti egyeztetést kezdeményező szocialisták remélik, pazarolni egyik párt szándékában sem áll. A majdani, végleges megállapodás be­tartását egyébként a pénztárnak szerint a nyüvánosság erejével le­het csupán figyelemmel kísérni, és ebben a közszolgálati médiumok­nak jelentős szerepe lesz. A programok versengjenek, ne az eszközök, a drága gigant poszte­rek, és a még költségesebb televízi­ós reklámok - fejtette ki az MSZP szakembere. A tervek szerint a köz- szolgálati televízióban mindössze két hét állna a pártok rendelkezésé­re reklámfilmjeik bemutatására, amelynek időtartama szintén egy­séges lenne. Egy nap egy párttól csupán három reklámfilmet sugá­rozhatna a televízió, az előre kisor­solt sorrendben. Az MSZP kampányfőnöke, Csin­talan Sándor sejtetni engedte, hogy a hatpárti egyeztetés során a költ­ségek csökkentesében, a kampány eszközeinek szűkítésében mintha az SZDSZ és a Fidesz nem lett vol­na olyan határozott, mint a többiek. Csintalan Sándor szerint úgy tűnt, mintha ez a két párt nem szeretné, ha hatpárti megállapodás a kam­pány pénzügyi költségvetése elé korlátokat állítana, vagy meghatá­rozná az igénybe vehető reklámhor­dozók fajtáját, számát. Az emberek igen érzékenyek, ha a politikai pár­tok pénzügyeiről van szó, végtére is adók formájában ók fizetik meg a demokrácia működési költségét. _A PARLAMENTBŐL Drog és jog Miskolc (ÉM - B.I.) - A parlament szerdai, rendhagyó ülésén Kis Gyula József (MDF) na­pirend előtti hozzászólásában különös bejelen­téssel lepte meg az országgyűlési képviselőket: öt nap múlva telihold lesz, s köztudottan (?) ez az időpont a kezdete az indiai kender begyűj­tésének. Készülnek a termelők, de készenlét­ben állnak a rendőrök is. Konrád György neve­zetes mása, amely az enyhe drogok hazai fo­gyasztását szeretné legalizálni, valamint az utóbbi hetek nagy ,,kenderfogásai” felkorbá­csolták a közvéleményt. A képviselő is, az író is javasolta a téma parlamenti napüendre tű­zését, s ettől az illetékes államtitkár sem zár­kózott el. Pető Iván a drog kapcsán a jogra hi­vatkozott, mondván, hogy rendimül kacifán­tosai? a magyar eljárási szabályok, és a ken­derből nyerhető marihuana kapcsán nem ár­tana napirendre tűzni az egyelőre még veszé­lyesebb szenvedélybetegséget, jelesen az alko­holizmust. A parlamenti felszólalásban egyéb­ként az is elhangzott, hogy a hatályos magyar törvények szerint csekély mennyiségű és saját fogyasztásra termelt kender, illetve a lágy ká­bítószer nem tilos, s egyik foglalatosság sem büntethető. Más megítélés alá esik a nagybani előállítás, illetve forgalmazás. A tegnapi ülés fő és egyetlen témája a már korábban megkezdett, úgynevezett önkor­mányzati csomagterv általános vitájának foly­tatása volt. Nem elhanyagolva, de eltekintve a kormánypárti honatyák helyeslő egyetértését, az ellenzék erős kritikával ülette a helyi ön- kormányzatokról, valamint a polgármesterek jogállásáról és az ezzel összefüggő alkotmá­nyozási módosításokkal kapcsolatos kormány- javaslatot. Boross Péter (MDF) az előzmé­nyekről szólt, nem hallgatva el az aggasztó kö­vetkezményeket, ha ez a sebtében összetákolt „fél-törvény” átmegy a parlamenti szűrőn. Mint mondotta, az időzavar sem oka, sem ma­gyarázata nem lehet a kapkodásnak, egy kiér- leletlen aktusnak; ezért javasolja, hogy a kor­mány vonja vissza tervezetét, akár annak árán is - s ezt más hozzászólók is megerősítet­ték -, hogy a helyhatósági választások 1995-re csúsznak... És különben is, az 1990-es válasz­tójogi törvény bevált, s ma is ez van érvény­ben. Hasonló véleményen volt nagyívű előadá­sában Szabad György, a korábbi házelnök is. Jogi, történelmi példákra hivatkozott, s a koa­líciós programot hol /élcsomagnak”, hol pedig „zsákbamacskának” minősítette. A szónok - a válaszokat önmagukban hordó - költői kérdé­seket tett föl. Mi a magyarázata a törvény mó­dosításának? Mi indokolja ezt a sietséget? Vál­ságjeleket mutatott-e az eddigi önkormányza­ti választási rendszer? Miért nem érvel, miért csak deklarál a kormány? A várakozással ellentétben az általános vi­ta nem fejeződött be, hiszen még 13-an várták, hogy kifejthessék véleményüket. Folytatás a jövő héten, hétfőn. _A NAP KÉRDÉSE Veszélyben a kisvasút? Miskolc (ÉM - I.S.) - E hét végén a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány a Lillafüredi Mami Erdei Vasúthoz (LÁEV) szervez tanulmányutat. Ennek apropóján kér­deztük meg a vasutat üzemeltető és fenntartó Északerdő Részvénytársaság vezérigazgató- helyettesét, Varga Józsefet: igaz-e a napokban felröppent hír, mely szerint gazdaságtalansá- ga miatt veszély fenyegeti a kisvasutat? “ Ügy vélem, nem szabad kimondottan gaz­dasági ügyként kezelni a kisvasút sorsát. Több ez ettől. Szervesen hozzákapcsolódik a város­hoz, üdülést, pihenést, kikapcsolódást szolgál, romantikája van, nem túlzás, ha azt állítom: idegenforgalmi látványosság. Igenis létjogo­sultsága van, még akkor is, ha sokszor és so­kan megkérdőjelezik ezt, bár tény ami tény: veszteséges a fenntartása. Erre az évre 4,1 millió forintos veszteséggel kalkuláltunk, júli­usig ebből 4 millió 45 ezer forint be is jött. Részvénytársaság vagyunk, és mi is ered- ménycentrikusak, tehát meglehetősen nehe­zen nyeljük le a veszteséget, de ennek ellenére valljuk és kitartunk álláspontunk mellett: a kisvasutat meg kell tartani! Ám az lenne a kí­vánatos, ha partnerekre lelnénk, mondjuk a város, vágj? az idegenforgalmi alap, esetleg mindkettő hozzájárulna a vasút működési költségeihez. A tizenkilenc kilométer hosszúságú lillafü­redi fővonalon^ illetve a hozzá hasonló hosszú Farkasgödör-Orvénykő mellékvonalon évente és átlagosan félmillió utas utazik. Varga Jó­zsef szerint elvileg (és persze gyakorlatilag is) elképzelhető a menetjegyek árának emelése, de nem ez a megoldás. Az Északerdő Rész­vénytársaság 1-2 milliós veszteséget a jövőben is elbír, de többet mái- nehezen. Es még nem beszéltünk a felújításokról, a vágányhálózat és a járműpark rekonstrukciójáról. Új vagont három évtizede nem vettek, mozdony is akkor került ide legutóbb, amikor felszámolták a bodrogközi, hegyközi kisvasutat. Ennek is már tizenhárom éve. Mindent egybevetve: kö­zösen könnyebb lenne, elvégre ez vala­mennyiünk érdeke. És akkor talán nem kon- dulna meg időről-időre a vészharang...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom