Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-14 / 217. szám

v'á ' L. évfolyam, 217. szám 1994. szeptember 14., szerda Ára: 17,90 Ft MAGYARORSZÁG BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜOtíETl KN NAPILAPJA Nem bírt a firkával a kromofág Répássy Tamás miskolci ügy­véd szavanként ezer forintot Rjánl a város vezetőinek, ha megmondják, hol találhatók a falakon otromba rajzok, fel­iratok. (4. oldal) A kétszázadik város lehetne Felsőzsolca polgármestere nem remél anyagi hasznot abból, ha elfogadva beadott pályázatukat várossá nyilvá­nítanák a Miskolc közeli tele­pülést. (5. oldal) Rt. lett a muhi szövetkezetből Az emberek majd’ minden reggel megkérdezték az el­nöktől: mi lesz velünk, fő­nök? Hitelhez is nehezen ju­tottak, éppen bizonytalán jö­vőjük miatt. (7. oldal) Végső búcsúk Budapest (MTI) - Szentágothai János akadémikust, a Magyar Tu­dományos Akadémia volt elnökét, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem nyugalmazott tanárát szeptember 20-án, kedden 13 óra­kor helyezik örök nyugalomba a Farkasréti temetőben. Az életének 75. évében elhunyt Le- vendel László tüdőgyógyásznak, az Országos Alkohológiai Intézet igaz­gatójának temetése szeptember 19-én, hétfőn 14 órakor lesz a Far­kasréti temetőben. Az elhunytat a Népjóléti Minisztérium, az Orszá­gos Koránja Tbc- és Pulmonológiai Intézet és az Országos Alkohológiai Intézet saját halottjának tekinti. Mázsás heroinfogás Biharkeresztes (MTI) - Több mint 95 kilogramm kábítószerre bukkantak hétfőn a biharkeresztesi Vámhivatal pénzügyőrei egy Török­országból Nagy-Britanniába tartó tehergépkocsi átvizsgálása során. A hajnali órákban egy belépésre je­lentkező, mosóport szállító, brit for­galmi rendszámú tehergépkocsi ok­mányaiban a vámhivatal munka­társai számos ellentmondást fedez­tek fel, ezért a tételes ellenőrzés mellett döntöttek. A mosóporok kö­zött 131 csomagban 95,062 kilo­gramm heroint találtak. A vámhi­vatal a heroint lefoglalta. Euroshow Afrikáért Budapest (MTI) — Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága a ruan- dai gyermekek megsegítésére jóté­konysági koncertet szervezett szep­tember 17-re a Budapest Kong­resszusi Központba. Az Euroshow Afrikáért elnevezésű gálaest külföl­di vendége az olasz gitárművész Jó­sé Feliciano, a Boney M. együttes és Tina Charles, a hazai művészek: Bernjén Ferenc, Horváth Charlie, Gerendás Péter és a Győri Balett társulata. Az Euroshow-t a Magyar Televízió egyenes adásban közvetí­ti. A háború gyemiekáldozatait a vi­lág eddig 16 millió dollárral támo­gatta. A hazai adakozók szeptem­ber 15-től hívhatják felajánlásaik bejelentésével az UNICEF segély­vonalát, a 266-6044/489 számot. Sorozatos ütközés Budapest (MTI) - A fővárosi Szilá­gyi Erzsébet fasorban, a Budagyön- gyénél 12 óra után egy személygép­kocsi felborult, a baleset miatt egy­másnak ütközött egy kamion és to­vábbi hét személyautó. A mentők az előzetes jelzések szerint hat súlyos sérültet szállítottak kórházba. ^Lapzárta Kupamérkőzések Miskolc (ÉM) - Tegnap megkezdő­dött az európai labdarúgó kupák­ban a küzdelemsorozat. A nyitóna­pon az UEFA Kupában indulók lép­tek pályára, és köztük volt két ma­gyar együttes is. Korábban mind­ketten sikerrel vették a selejtezőt, ezúttal azonban nehezebb feladat Várt rájuk, hiszen holland, illetve orosz ellenféllel szemben kellett helytállniuk. Első mérkőzések az UEFA Kupáért - eredmények: FC Twente (holland) - Kispest »PC 1-4 (1-1). Tyeksztyilscsik Kamisin (orosz) - Békéscsabai EFC 6-1 (2-1). Visszadobták a beadványokat Számítógépek a környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítéséért Miskolc (ÉM - KJ) - Tavaly nyá­ron jelent meg a környezetvédelmi hatásvizsgálatról szóló rendelet, amely előíija: minden nagyobb be­ruházás előtt meg kell vizsgálni, a tervezett tevékenység milyen ha­tást gyakorol majd a természetes környezetre. E vizsgálat ismereté­ben ad vagy nem ad engedélyt egy- egy objektum létesítésére a hatóság. Pillanatnyilag nem szabályozott, kik készíthetnek hatásvizsgálato­kat, ezért a legtöbb esetben szak­mai szempontból nem is fogadhatók el a beadványok. A hatóságoknak többször „vissza kell dobniuk” azo­kat hiánypótlásra. Ez nagyban ne­hezíti, lassítja a munkát, a beruhá­zások megindítása is elhúzódhat. A helyzet javítására az Észak­magyarországi Kömj'ezetvédelmi Felügyelőség és a DASY Döntés- és Rendszerelemző Kft. egynapos kon­ferenciát rendezett tegnap Miskol­con, a Tudomány és Technika Há­zában. A találkozón azokat a számí­tógépes rendszereket mutatták be, amelyek segítséget nyújtanak a ha­tásvizsgálatok elvégzéséhez. Ezeket a módszereket már körülbelül egy éve alkalmazzák a felügyelősége­ken, most a tervezőkkel, beruházók­kal, a hatásvizsgálatot készítőkkel, a zöld mozgalom és a lakossági ér­dekcsoportok képviselőivel ismer­tették meg a szakemberek. Tavaly óta már csak környezeti hatásvizsgálat után kezdhetnek hozzá egy- egy beruházás megvalósításához Fotó: Fojtán László Adósságállományunk normális mértékű 300 millió dolláros hitelt vett fel a Magyar Nemzeti Bank Budapest (ISB - D.Zs.) - A Ma­gyar Nemzeti Bank 300 millió dollár újabb hitelt vett fel a nemzetközi pénzpiacról. Az úgynevezett szindikált hitelnek az az érdekessége, hogy csak az ötéves lejárat végén, egy összegben kell visszafizetni. Ka­mata igen kedvező: libor + 1,75 százalék. A szindikált hitelt 13 ország 35 bankja nyújtotta hazánknak, és 8 hazai bank szervezte az ügyletet. A nemzetközi pénzpiacon is érdekes­ségnek számító tranzakciót azért kedvelik a bankok, mert a folyósí­tott hitelek kockázata megoszlik a pénzintézetek között. A hitelfelvétel kapcsán Hárshe­gyi Frigyes, az MNB alelnöke tájé­koztatott hazánk aktuális pénzügyi helyzetéről. Mint elmondta, a ma­gyar gazdaság az év első 8 hónapjá­ban 3 milliárd dollárt törlesztett, és ennél valamivel több, 3,5 milliárd dollár új hitelt vett fel az ország. Eb­ből körülbelül 1 milliárdot a vállala­tok saját maguk vettek fel a nem­zetközi pénzpiacról. Bruttó adós­ságállományunk 26 milliárd dollár. Hárshegyi szerint az évi 40 milliárd dolláros nemzeti jövedelemhez ké­pest az adósságunk normális mére­tűnek mondható. A 330 milliárd fo­rint tervezett költségvetési hiány­ból 70 milliárd a törlesztések összege, vagyis 260 milliárd új meg­takarításra van szükség a hiány fe­dezéséhez. Jövőre - Hárshegyi szerint - a magyar gazdaságnak 3 milliárd dol­lárnál magasabb összegű külföldi hitelre nem lesz szüksége. Ebből a belső piac várhatóan 2 milliárdot ki­termel, és így a Magyar Nemzeti Banknak csupán 1, maximum 1,5 milliárdot kell felvennie. Mint az alelnök elmondta, az or­szág devizatartalékai a forint nagyarányú leértékelése hatására sem változtak. Év eleje óta folyama­tosan 6,7 milliárd dollár a tartalé­kok összege. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy bár folyamatosan nő az ország külföldi bruttó adósságállománya, az MNB az elmúlt két évben nem bővítette külföldi tartozásait. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokba a vállalatok és a ke­reskedelmi bankok mind erőtelje­sebben bekapcsolódnak. A külföldi hitelfelvételek 70-80 százalékát in­tézi ma már csak a jegybank. Jövő­re az országnak mintegy 3 milliárd dollárt kell törlesztenie. Azért csak ennyit, mert a jegybank az elmúlt időszakban jelentős előtörlesztése­ket hajtott végre. Az idén az előtör­lesztés nagysága elérte az egy- milliárd dollárt. Mongóliában kedvezőek a pozícióink Négy államközi szerződés, több ígéretes pályázati lehetőség Ulánbátor (MTI) - A legnagyobb példányszámú mongol lap nagy jelentőségűnek nevezte Göncz Árpád mongóliai látogatását. Hasonlóképpen értékelte a köz- társasági elnök vizitjét Punca- gín DzsaszrAj mongol minisz­terelnök, akivel kedden tár­gyalt a magyar államfő. Göncz Árpád a mongol kormányfő­vel áttekintette a két ország gazda­sági együttműködésének kölcsönö­sen előnyös lehetőségeit. Ezek közül három terület érdemel megkülön­böztetett figyelmet. A jelentős, kül­földi tőkével támogatott mongóliai infrastrukturális beruházások vas­úti és távközlési tenderei ígéretesek a magyar vállalatok számára. Ked­vező starthelyzetben vagyunk a bá­nyakoncessziók elnyerésének verse­nyében is, hiszen a magyar szákem­bereknek évtizedes tapasztalataik vannak az itteni feltárási és kutatá­si munkákban. Ezt a projektet egy meg nem nevezett ázsiai partner fi­nanszírozza. Hasonló okokból ked­vező a pozíciónk a mongóliai víz­készletek feltárására kiírt pályáza­ton is. Puncagín Dzsaszráj szorgal­mazta azt is, hogy a korábban már megszokott gyógyszeripari és vegy­ipari termékekkel nagyobb mennjdségben jelenjenek meg a magyar vállalatok a mongol piacon. A találkozón szóba került, hogy még az idén előkészítenek és várhatóan alá is írnak egy új kormányközi ke­reskedelmi és hiteltörlesztési, vala­mint kulturális egyezményt, és fel kívánják újítani a gazdasági-mű- szaki-tudományos bizottság tevé­kenységét. Göncz Árpád üdvözölte, hogy Mongólia közép-európai kap­csolatainak alakításában hazánkra (és Budapestre) mint regionális központra számít. A nap folyamán az ulánbátori kormánypalotában a két államfő je­lenlétében négy államközi szerző­dést szentesítettek. A légi közleke­dési megállapodást Szent-Iványi István, a külügyminisztérium poli­tikai államtitkára látta el kézjegyé­vel. A kettős adóztatás elkerülésé­ről illetve a beruházások védelmé­ről szóló megállapodásokat Drasko­vics Tibor, a pénzügjrminisztérium közigazgatási államtitkára, a gaz­dasági, kereskedelmi és tudomá­nyos-műszaki együttműködési bi­zottság létrehozásával foglalkozó egyezményt Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um helyettes államtitkára irta alá.-KOMMENTÁR Magyar ám Marczin Eszter Régen túlhaladottá vált a népi bölcses­ség, amely szerint jó bornak nem kell cé­gér. Reklámkampányok hatásvizsgálatai bizonyítják, milyen jelentősége van a fo­gyasztók különböző rétegeit bombázó hirdetéseknek. Sőt, nem is kell ilyen ko­moly szakmai elemzésekre hagyatkoz­nunk, elegendő, ha saját vásárlási szoká­sainkat nézzük meg. Lehet, hogy este a te­levízió képernyője előtt még bosszanko­dunk a néhány másodperces reklámetű­dön, ám másnap, amikor a bolt polcairól kacsint felénk a neves termék, már erős késztetést érzünk, hogy azt válasszuk. Ezek után nem véletlen a kereskedők meg­állapítása: nem csupán a minőségük mi­att keresik a magyar vásárlók a külföldi cikkeket. Kétségtelen, a hazai reklám gyakorlatá­ban is egyre több jó példa akad, de vall­juk be, még rengeteg tanulnivalónk van ezen a területen. Igaz persze az is, hogy a „hírverés" elsősorban pénz, és csak má­sodsorban ötlet kérdése. És még ha az utóbbi nem is hibádzik, az előbbiből - tudvalévőén - nem vagyunk túl nagyvo­nalúan „eleresztve". Ezért örültem annak, hogy a napokban két esemény kapcsán is a vásárlóközönség fi­gyelmének középpontjába kerülnek a ma­gyaráruk. Az egyik a Budapesti Nemzet­közi Vásár, ahol külföldi társaik mellett a hazai gyártók, forgalmazók is bemutatják termékeiket, a másik a Centrum Áruházak Rt. által szervezett magyar áruk hete. Az áruházlánc közismerten harmadik al­kalommal szervezi ezt az akciót, és a je­lek azt mutatják, olyan ügyről van szó, amelyet a részvénytársaság vezetése a pri­vatizációs folyamat közepette is folytatás­ra érdemesnek ítél. A fővárosi megnyi­tón részt vevő Schagrin Tamás helyettes államtitkár úgy nyilatkozott, a hazai pi­ac védelme szempontjából sokkal na­gyobb jelentősége van a vállalkozók ilye­tén kezdeményezésének, mint az esetle­ges állami intézkedéseknek. Mert az vitat­hatatlan, a magyar termékeknek elsősor­ban a hazai piacon kell bizonyítaniuk ver­senyképességüket. Ez a fajta segítség pe­dig - éppen az említett tőkeszegény­ség miatt - nagyon is ráfér a gyártókra, for­galmazókra. Hogy mi minősül hazai terméknek? Min­den olyan áru, ami itthon készül, még ak­kor is, ha vegyes vállalat készíti. A lényeg, hogy valamennyi honi szakemberek keze munkáját dicséri. És ha a piros-fehér-zöld címkével ellátott (persze a külföldivel ver­senyképes!) termékek közül választunk, munkahelyek biztonságát teremtjük meg. A tizenkét naposra tervezett magyar áruk hete ezt az üzenetet is közvetíti. Mégis lenne expo-befektető Budapest (MTI) - A Fővárosi Képviselők Pro Expo Egyesülete a leghatározottabban felszó­lítja a kormányt, hogy vonja vissza az expo le­mondásáról hozott döntését, egyúttal felhívja az országgyűlési képviselők figyelmét, hogy utasítsák el a világkiállításról szóló törvény hatályon kívül helyezését. Kassai Róbert, a világkiállítási fórum elnö­ke bejelentette: a napokban tárgyalást kezd­tek egy nemzetközi befektetői csoportosulás­sal, amely vállalkozói alapon, koncessziós jel­leggel biztosítaná az expo megrendezéséhez szükséges milliárdokat. Az állami költségve­tésből ebben az esetben maximum 18 nűlliár- dot kellene előteremteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom