Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-13 / 216. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Szeptember 13., Kedd APROPÓ Hirszínház Filip Gabriella Lapozgatom a hétfői Népszabadságot. (Nem véletlenül!) Keresem a drámát. Biztos, hogy benne van. Benne kell lennie. Mert mire ez a lap (az Észak, és a Népszabadság keddi szá­ma is) a nyomdába kerül, a Katona József Szín­ház „Kamrájának" színpadán megelevenedik a dráma. Halász Péter és társai, Kornis Mihály író és a színház művészei arra vállalkoztak, hogy egy nap alatt drámát írnak, rendeznek előadnak valamelyik napi hírből. Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy mi­lyen műfajú lesz a hírszínházi premier. Bár, végignézve a hétfői újságot, inkább tragédiá­hoz kínál alapanyagot az élet. A címlapon itt van mindjárt a pápa. A zágrábi látogatásról, a balkáni népek sorsáról, a boszniai fronton újra fellángoló harcokról nem nagyon lehet komé­diát írni. De az ajnácskői templomszentelés, vagy a pótköltségvetés sem kifejezetten vígjáté­ki téma. Ugyancsak az első oldalon olvasha­tunk tudósítást az MDF hét végi országos gyű­léséről. A fotón Für Lajos, a legnagyobb ellen­zéki párt régi-új elnöke boldogan integet. De hogy komikus figura vagy inkább tragikus hős lenne, ezt ma még nehéz lenne megmondani. (Lehet, hogy a hétfő esti premieren kiderül?!) Mindezeken kívül olvashatunk még a hétfői Népszabadságban arról, hogyBudapestszámít- hat Bonn támogatására, hogy a parlamenti cik­lusváltás 700 millióba kerülhet, hogy még egy nyereséges cég is befuccsolhat, ha a bank úgy akarja, hogy Medgyessy Péter nem vállal tiszt­séget a Fotexnél, hogy felújítás előtt áll félmil­lió panellakás... Csak a jövőbe látó mindentu­dók képesek megmondani, hogy ezeket olvas­va sírjunk-e vagy nevessünk. De a következő címek önmagukért beszélnek: jöjjön - külön­ben ketten halunk éhen!; Barikádok, utcai csa- taMilánóban;Kubaitutajstop;Hajléktalanhalál; Visszatérés a feudalizmusba?; Egy lapra tették fel a várost... Ezek bizony nem igazán kacagta­tó mondatok. Ha nem szakadnak el a hírektől a hírszínhá­zi szerzők, várhatóan tragédiát játszanak (ját­szottak) hétfőn este a Katona József Színház művészei. Bár volt egy kis írás a Népszabad­ságban magáról a hírszínházi vállalkozásról is: egy nap alatt drámát írnak, rendeznek, elő­adnak... Ha komolyan gondolják, ez önma­gában egy nagy komédia. „TÉKA Kortárs Vass Tibor A minap ifjú írogató barátaimmal hosszan be­szélgettünk egy, a Kortárs augusztusi számá­ban megjelent versről. A mű címe: Huzat (Tas- nádi István) és nyolc sora látszólag nem szól másról, mint a címben megjelölt jelenségről: „Az ajtó megszüli a belépőt. / A belépő átrende­zi a szobát. / A szoba kiugrik az ablakon. / Ve­le zuhan a belépő. / Az ajtó és az ablak / állnak egymással szemben, / és legyezik egymást. / Ezt a jelenséget hívjuk így.” Beszélgetésünk is csak látszólag erről a versről szólt, közben a kortárs irodalom „eszményeit” faggattuk, per­sze nem a körképszerű áttekintés igényével, de (pontatlanul) elemezve és értelmezve né­hány fontos kérdést. Mit jelent ez, hogy látszólag nem szól más­ról, mint amit megjelöl? Butácskának tűnő kérdés, hiszen egyszerre feszeget szemiotikát, irodalomtörténetet és irodalomesztétikát, s nem érdemes pokolra menni egy suta meg­jegyzés miatt. Ha a nyelv naiv használatára gondolunk, amikor még a gyermekben nem érik meg a szó és a dolog közti különbség, eszünkbe juthat az is, hogy ez az illúzió lehet akár a költői nyelv egyik axiómája: a szó mági­kus tartalmában való hit, ami a szó hangalak­ja és az általa jelölt tárgy közti kényszerű kap­csolat meggyőződéséből fakad. Ha nem tűnik el a gyermeki illúzió, és a költő a nyelvet olyannyira a hatalmába tudja keríteni, hogy ez már „csak” egy kényelmes eszköz az önkife­jezésre, eljuthat odáig, hogy a költői eszközök nélkülözésével is teremthet poétikát: úgy be­szél például a huzatról, hogy a legnaivabb ha­tározatlanság egyszerre szólalhat meg a ta­pasztalt elvonatkoztatás igényével. Nincs olyan dolog, ami ne válhatna jellé. De nem mindegy, hogyan válik azzá és miként ér­vényesül. A huzatnál elegendő, ha az olvasó érti (érzi) azt a szándékot, amellyel a költő ki­bocsátja azt. Kérdés, hogy ettől még valóban költészet-e az, ami. A pokolra ennél a pontnál kellene lemenni... „Minden vers: hazugság”, olvasom pár ol­dallal odébb, ahol a kritikus Vörös László könyvéből idéz. Lemondás? Ráismerés? Vagy csak egyszerű poén? Huzat van. Az ajtó és ablak egymással szemben. Mit is jelöl a hazugság?... A felborult órarend története Részleges tanév a Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - A főiskolai tanévnyitó értekezlet kérdése - két órával a tanév ünnepélyes nyitása előtt - az volt: lesz-e év­nyitó vagy nem, illetve ha lesz, altkor óraadókkal vagy pedig nélkülük... Mielőtt megválaszolnám a kérdést, elmondom a tényeket: a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola Mis­kolci Tanárképző Intézete tegnapi tanévnyitó értekezletére két vendég érkezett Budapestről, Pongrácz Pé­ter, a Zeneművészeti Főiskola rek­torhelyettese és Katonáné Kelemen Zsófia gazdasági igazgató. Egy be­advány „hozta ide” őket, amelyet az óraadó tanárok írtak, s amelyben az szerepelt, hogy ha valamilyen mó­don nem emelik az órabéreiket, ak­kor nem íiják alá a szerződéseket, vagyis nem veszik fel a munkát... A vendégek pénzt nem hoztak magukkal. Mint a rektorhelyettes elmondta (a rektor jelenleg nincs az országban), ilyen gyorsan nem tud­tak semmit kitalálni, hiszen a júli­usban elküldött beadvány - az isko­lai szünet miatt - csak augusztus 23-án került a kezükbe. Igen, sú­lyosnak, jogosnak érzik a problé­mát, nekik is az lenne a jó, ha rög­tön a pénzt is letehetnék, emelhet­nék a nevetségesnek tűnő bruttó 110 forintos díjakat. De pillanatnyi­lag nem tudnak mit tenni, azon túl persze, hogy a minisztériummal fel­veszik a kapcsolatot. A gazdasági főigazgató először is azt a hiedelmet próbálta meg elosz­latni, hogy persze, van pénz a Zene- akadémián, csak a tagozatokkal szűkmarkúak. Egyáltalán nem így van, ott sincs semmi tartalék, ami­ből óradíjakat lehetne emelni. Vi­szont ha a ’92-ig működő bérauto­matizmusból valamit az óradíjak emelésére szánnak az itteniek, le­hetett volna egy kicsit javítani a helyzeten. Úgyhogy az egyik kér­dés, amit meg kell vizsgálni, miért nem történt így. De van egy másik kérdés is, mégpedig az, miért ilyen Ernőd (ÉM) - Korábban a lenin- városi zeneiskola, majd a mis­kolci Erkel Ferenc Zeneiskola fiókiskolájaként működött az emődi zeneiskola. Szeptember elsejétől azonban önállóak. Ed­digi eredményeiket így össze­gezte Koleszár Árpádné, a Re­ményi Ede Zeneiskola megbí­zott igazgatója. Több mint két évtizede, 1971-tól van zeneoktatás Ernődön. Az első évben körülbelül 27 növendék ta­nult zongora és hegedű szakon. Az évek folyamán tanulói létszámunk egyre nőtt, jelenleg 120-130 növen­dékünk van. A folyamatos fejlődés eredményeként válhattunk most önálló zeneiskolává. Ez nagy jelen­tőségű esemény, nem sok község, de még város sem mondhatja el, hogy önálló zeneiskolája van, s gyerme­kek helyben tanulhatnak zenét. Budapest (MTI) - Minden eddi­ginél gazdagabb programmal várja a hazai és külföldi ér­deklődőket a III. Budapesti Őszi Fesztivál szeptember 23 és október 9. között. A rendez­vény büdzséje nagyon sze­rény. Kasszáját lehetőségeihez mérten számos hazai intéz­mény és művészeti csoport is gyarapította, és jelentős segít­séget nyújtottak a Budapesten működő külföldi kulturális in­tézetek, amelyek első alkalom­mal kapcsolódnak be a prog­ramsorozatba - közölte a sajtó képviselőivel Koltay Gábor fesztiváligazgató. A kortárs művészeteknek szentelt rendezvénysorozat középpontjában idén a zeneművészet áll, ennek je­gyében mini operafesztivált is tar­tanak. Koltay a zenei programból külön is kiemelte az amerikai Mere­Feszült arcok furcsa itt a főállásúak és az óraadók aránya. (A főiskolán 38 óraadó, 7 fő­foglalkozású és 22 félállású tanár van. Ebben a tanévben két új stá­tust kapott a miskolci tagozat. Az ellátandó óraszámoknak viszont mintegy negyven százalékát óra­adók tartják.) Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs válasz. Mit is mondhattak volna még a vendégek? Azt, mennyire borzasztó lenne, ha nem kezdődhetne el a tan­év. Ezért kérték a jelenlévőket, hogy a gyerekekre gondolva írják alá a szerződéseket, várjanak ki még egy kis időt, s kezdődjön meg a tanítás. A hallgatók miatt! Aztán, ha egy bizonyos idő után úgy ta­pasztalják, nem történt semmi, újra létrejöhet egy ilyen találkozás... A jelenlévő tanárok részéről is el­hangzott, hogy bizony, a gyerekek miatt el kellene kezdeni a tanévet, legyen néhány hét haladék, kössék meg a szerződéseket novemberig. Aztán - bár lelkűk mélyén biztosan ezt támogatták - mégis kimonda­tott: nem lehet a tanárokat azzal zsarolni, hogy hivatástudatuk van, hogy nincs joguk a hallgatókat szel­Iskolánkat Reményi Edéről, a vi­lághírű magyar hegedűművészről neveztük el, aki Miskolcon született 1828-ban. A világot járva, hangver­senyezve mindig lelkesen terjesz­tette a magyar zenét, s hangverse­nyei bevételével számos nemzeti akciót támogatott. Miskolcon zenei díjat is neveztek el róla. Az idei tanévben zongora, hege­dű, fuvola, furulya, klarinét, trom­bita és ütőhangszereken lehet ta­nulni iskolánkban, valamint az 1-2. osztályos általános iskolásoknak előképző csoportokat indítunk. Há­rom éve működik fúvószenekarunk, melyben a jelenlegi, s a volt növen­dékeink is részt vesznek. Eredményesen, sikerrel szerep­lünk mind szóló, mind zenekari szá­mokkal különböző községi rendez­vényeken, általános iskolai ünnep­ségeken, megyei, országos találko­zókon: Vác — országos ütőegyüttes dith Monk és együttese budapesti vendégjátékát. A világhírű zene- szerző-rendező-koreográfus-énekes és társulata a Petőfi Csarnokban lép fel szeptember 30-án. Faragó Béla A titok című kompo­zíciójának a Várszínház Refektóriu- mában lesz az ősbemutatója, októ­ber 5-én. Melis László Kleist meghal című zenedrámáját október 3-án hallhatja első ízben a közönség a Merlin Színházban. Durkó Zsolt 60. születésnapja tiszteletére ad hangversenyt a Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar októ­ber 5-én, a Zeneakadémián. Porteleki László-Román Sándor kompozícióját a Honvéd Táncszín­ház mutatja be szeptember 24-én, a Magyar Honvédség Művelődési Há­zában. A magyar nyelvterület leg­jellegzetesebb tánctípusait repre­zentáló körkép címe: Nagyapáék tánca. A kanadai Robert Lepaga és lemi táplálék nélkül hagyni. Lehet, hogy zsarolásnak tűnik az ő lépésük is, de amíg nem történik változás, nem kezdik el a tanítást. A rektor­helyettes szomorúan tudomásul vette a — közben írásban is megfo­galmazott - tényt s a kérést, hogy az óradíjakat a közalkalmazotti tör­vényhez igazodva állapítsák meg a minisztériumban. Hogyan tovább? Az órarend már elkészült - a szerződéskötések előtt. így nem működik. Az órák egynegyede ellátatlan lesz. A tan­évnyitót azonban megtartották, Sándor Zoltán igazgató elmondta az előző két óra történéseit, majd az ilyenkor „szokásosokat”, hogy több mint száz nappali tagozatos hallgatója van a főiskolának, har­mincötén levelező oktatásban vesz­nek részt, de most is csak tizen­négy tantermük van, így a levele- zősök képzése az Egressy Béni Ze­neiskola tantermeiben is folyik majd. Élnek a külföldi kapcsolatok, terveznek mesterkurzusokat... és reménykednek, ideig-óráig - amíg szükséges — meg tudják oldani a működést a kényszerhelyzetben is. találkozó, Kazincbarcika — kamara- zenekari találkozó, észak-magyar­országi trombitás találkozó (a 2. Ernődön került megrendezésre). Több alkalommal bekerültek nö­vendékeink a Zalaegerszegen meg­rendezett országos trombitaver­senyre. A megyei rendezésű trombi­ta-, valamint fuvolaversenyeken kétszer első, egyszer második helye­zést, a fuvolaversenyen harmadik helyezést értek el növendékeink. Szoros és jó kapcsolatunk van az emődi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Speciális Szakiskolával. Mind az iskola igazgatója, Kasza István, mind a nevelők támogatják, segítik munkánkat, biztatják a gye­rekeket a zenetanulásra. Sokat kö­szönhetünk Tóth Bertalan nyugdí­jas igazgató úrnak, valamint Le- hóczki István polgármester úrnak, s az önkormányzatnak, hogy lehetővé tették önállóvá válásunkat. Látványszínháza szeptember 28-án lép pódiumra a Petőfi Csarnokban. Ä ’80-as évek képzőművészetét reprezentálja az Emst Múzeum­ban szeptember 23-án nyíló tárlat. Baász Imre 1981-ben elhunyt romá­niai grafikusművész életmű kiállí­tásának a Budapest Galéria Sza­badsajté úti kiállítóterme ad ott­hont. A tárlatot szeptember 23-tól tekinthetik meg az érdeklődők. Kassák Lajos kollázsait a nevét vi­selő óbudai gyűjteményben láthat­ják az érdeklődők szeptember 25- től. A Szkéné, illetőleg a MU Szín­ház lesz a helyszíne a nemzetközi pantomim- és clown-hétnek, ame­lyen svájci, japán, perui, cseh és olasz művészek is fellépnek. Laza szlogenek címmel szabad­téri feliratokat is böngészhetnek a járókelők a Liszt Ferenc téren a fesztivál napjai alatt, mondván: minden embernek megvan a maga igazsága. T áncoktatóknak Budapest (ÉM) - A Magyar Művelő­dési Intézet és a Táncpedagógusok Országos Szövetsége modem-tánc oktatói tanfolyamot indít a következő év januáijától. A tanfolyam felvételi vizsgáját október 15-én, szombaton délelőtt 10 órától tartják a Vörös­marty Gimnáziumban (Budapest, VIII. Horánszky u. 11.). Felvételi kö­vetelmény: érettségi; a jelentkezők­nek táncolniuk kell egy-másfél percet az általuk kiválasztott bármely mo­dem táncstílusból; ismeretlen moz­gásfolyamat átvétele; a vizsgabizott­ság felméri á jelentkezők ritmuskész­ségét, tempótartását. A tanfolyam időtartama másfél év, az oktatás minden második hétvé­gén szombaton és vasárnap lesz. Je­lentkezni írásban szeptember 30-ig lehet, a következő címen: Táncpeda­gógusok Országos Szövetsége, 1068 Budapest, Városligeti fasor 38.11/46. Érdeklődni lehet a 142-9864 vagy a 121-1120/117 telefonszámokon. Magyar Könyvvásár Pécs (MTI) - A hazai könyvkiadás szinte valamennyi reprezentánsa megjelenik újdonságaival a szerdán nyíló III. Magyar Könyvvásáron, amelyet a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában rendeznek meg. A vásár igazgatója, Schenk János elmondta: a kiadók, terjesztők és ol­vasók országos találkozójának szánt Magyar Könyvvásár idei programja három időszerű téma kö­ré szerveződött, melyekről tanács­kozásokat is tartanak. Fórumot szerveztek az új kamarai törvény könyves szakmákra gyakorolt hatá­sairól, a magyar írók és a könyvkia­dás kapcsolatrendszerérői, vala­mint a gazdasági és jogi könyvkia­dás helyzetéről. A programot a kiál­lítók önálló rendezvényei - író-olva­só találkozók, dedikálások, könyvis­mertetések, számítástechnikai be­mutatók és vetélkedők színesítik. A négynapos könyvvásár nyitónap­ján kezdődik a könyvkiadók és könyvkereskedők hagyományos konferenciája, amelyen az új gazda­sági önkormányzatok, a kamarák megalakulásának helyzetéről is tá­jékoztató hangzik el. Aznap mutat­koznak be a határon túli magyar ki­adók, valamint a Corvina Kiadó, s szerdán tartják a Századvég Kiadó könyvbemutatóját Kende Péter Mi­ért nincs rend Kelet-Európábán cí­mű kötetéről is. A második nap legfőbb eseménye az írók, könyvkiadás, kereskedelem cí­mű szakmai fórum lesz, amelyre a hazai irodalom jeles művelőit, akia­dók, a kulturális tárca, a könyvtá­rak és a kereskedelem vezető képvi­selőit is meghívták. Pénteken tart­ják a Gazdasági és jogi könyvkiadás - ’94 című tanácskozást, este pedig a Hitler című könyv szerzőjével, Or­mos Mária történésszel beszélget­hetnek az érdeklődők. A vásár ide­jén az iparos- és kereskedőházban könyvvásári klub működik majd. Cserkésztoborzó Miskolc (ÉM) - A megújhodott cserkészet ifjú vezetői a nyári veze­tőképző táborok után most állnak munkába. A 19. Számú Bükk Cser­készcsapat két tisztjelöltje, Tóth Ar­nold és Jemei Péter kiváló minősí­téssel végezte a gödöllői cserkész se­gédtiszti tábort. A két érettségi előtt álló iijú vezető most toborzót hirdet. Csapatukba várnak olyan tinédzse­reket, akik szeretik kipróbálni ma­gukat, szeretik a sportot, játékot, kirándulást, táborozást. Pezseg a regös élet is: népdalok, né­pitánc, fafaragás, falukutatás és táncház is tartozik a programokhoz. Angolul is tanulhat, aki akar. A csa­patból már hárman voltak Wales­ben, angliai tanulmányúton, és hár­man tolmács-idegenvezetőként fo­gadták a walesi cserkészeket or­szágjáráson hazánkban. A rossz gazdasági viszonyok miatt nem feltétlenül kell megvenni az egyenruhát, segít a csapat ebben is, és a táborozásban is. A munka nél­küli szülők és a szociálisan rászoru­lók gyerekei tagdíját (havi 20 forin­tot), és táborozási költségeit is a magára vállalja a csapat. Jelentkezni lehet: Tóth Arnoldnál a Herman Ottó Gimnáziumban, Jer- nei Péternél a Kossuth Gimnázium­ban, a 3. Számú Kazinczy Ferenc Általános Iskolában (Középszer u. 3.) Huszámé Csatári Zsuzsa tanár­nőnél, a középiskolások a Reformá­tus Lévay József Gimnáziumban Bai László tanár úrnál. Fiókiskolából önálló zeneiskola Kortárs művészetek, laza szlogenek III. Budapesti Őszi Fesztivál: szeptember 23-október 9. x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom