Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-12 / 215. szám
8 A Itt-Hon 1994. Szeptember 13., Kedd- ABAÚJI PORTRÉ — A tanár úr Abaújszántó (ÉM -KS) - Utószor hangzott el az a csengő, amely tanévkezdésre hívta Ferencz János tanár urat, mert hiszen a következő év nyarától, negyvenkét évi szolgálat után nyugdíjas lesz. Pályáját életútjának legjellemzőbb állomásaival követhetjük nyomon: Erdőbénye, Sárospatak, Szatmárcseke, Eger, Debrecen, Abaújszántó, Encs. Valójában csak két munkahelye volt a több mint négy évtized alatt: Szatmárcseke és most Abaúj- szántón a Gyárfás József Mezőgazda- sági Szakközépiskola. Sárospatak, Eger és Debrecen azok az iskolavárosok, ahol tanulmányait végezte. S így lett magyar-történelem szakos általános iskolai tanár, majd történelem szakos középiskolai tanár. Ferencz János 1935-ben született Erdőbényén. Szülei iparos emberek voltak. Egész életét végigkísérik a gyerekkori élmények, amelynek alapja a zempléni táj, az erdőbényei romantikus környezet. Gyerekként itt élte át a háborút, s a front átvonulása során több tragikus eseménynek volt fül- és szemtanúja. 1945 nyarán került Szatmárcsekére, Kölcsey falujába, ahova az akkori pedagógus hiány miatt helyezték.- „Ott kezdtem el tanítani, és ott munkálkodtam több mint harminc éven át. Meleg szívvel gondolok a csekei éveimre, hiszen ez volt a felnőtt oktatás hőskora. Ebben az időszakban közel kétszáz felnőtt dolgozó szerzett végbizonyítványt nálunk.” Ferencz tanár úr Szatmárcsekén a harminc évből huszonhét évet volt általános iskola igazgató. Közben vezette a mátészalkai mezőgazdasági szak- középiskola kihelyezett osztályát is. Volt tanácstag, vb-tag, szervezte a falu sportéletét, jelen volt a hatvanas évek mezőgazdasági átalakulásánál, együtt élt a néppel. Részese volt a Köl- csey-kultusz kiteljesedésének, közreműködött azokon a nagy ünnepségeken, amelyeken nagy gondolatok fogalmazódtak meg, nagy emberek szereplésével a Himnusz költőjének emléke kapcsán. Természetes, hogy hely- történeti kutatással is foglalkozott, ezen belül főleg Szatmárcsekével és a Kölcsey családdal. „Mindig odarohantam - mondja - ahol a munkát osztották.” Megnősült, két lánya van, már mindketten házasok és mindkét helyen unokák is vannak. Egyik lánya Debrecenben, a másik Fehérgyarmaton él. Huszonhét évi kiegyensúlyozott boldog házasélet szakadt meg felesége hirtelen halálával. Nem volt miért maradni Szatmárcsekén. Visszavágyott a hazai tájra. Testvére kádármester Abaújszántón, szülei is a környéken éltek. Második felesége Szoták Erzsébet tanárnő, aki szintén elvesztette első férjét. Most Encsen élnek, itt is telepedtek le végleg, mert második felesége idevaló és itt érzik jól magukat. „Itt érzem magam itthon, de azért gyakran visszajárok, mert az a táj is a szívemhez nőtt”. Olyan ritka, mint a fekete gólya A mocsarat kedveli, de a hegyekben is szívesen él (ÉM - K.L.) - A közmondás csak azt emlegeti, hogy „ritka mint a fehér holló”, ám azt már nem, hogy csaknem olyan ritkaság megyénkben, de országosan is egyik gázlómadarunk, a fekete gólya. Amíg a fehér gólyával, ha nem is lépten-nyomon, de szép számmal találkozhatunk még most is falusi házak kéményén, vagy villanypóznák tetejére rakott fészkeiben, addig a fekete gólya csak ritkán kerül a természetjárók szeme elé. A fekete gólya szigorúan védett madár. Ennek is köszönhető viszonylagos elszaporodásuk. Megyénkben is két fészkelőhelye ismert. Az egyik a Bodrogközben, a másik pedig a Hór-völ- gyében. Két, szinte ellentétes természeti környezetben. Mert míg a Bodrogközben, annak is szinte ősvadonnak nevezhető, nehezen megközelíthető lápos, mocsaras, ingoványos területeken rakja fészkét, addig a Hór-völgyében erdős-hegyes vidéken telepedett meg és ott is költ. A Bodrogközben a vízjárta területen bőségesen talál magának és fiókáinak táplálékot, így nem is igen hagyja el fészkelőhelyét. Hiszen a jellegzetes árvízi területeken szinte terített asztal váija és kínálja magát. Más a helyzet a hegyvidéken, a Hór-völgyében. Itt a fészkelőhelyei nehezen megközelíthetők, védelmet adnak a fészekrablók ellen. Az erdők mélyén meghúzódva él, ezért csak a nagyon óvatosan közlekedő természetjárók találkozhatnak vele. Leginkább akkor figyelhető meg, mikor táplálékszerzésre indul. Elrepül, sokszor egészen a Tisza menti részekig, kiöntésekig. A fekete gólyák egy-egy fészekben két-három fiókát nevelnek. A gólyaszülők felváltva vigyázzák a fészket, s felváltva járnak táplálék után is. Fiatal öregek és öreg fiatalok II. Serdülő vagy, ha 10-16 pontot értél el. Ez azt is jelzi, hogy válaszúton vagy a bölcsesség és a kishitűség között. Attól függően döntesz, hogy melyik tulajdonságot érzed nagyobb hatásúnak, oldod meg a problémáidat megfontoltan, cselekedsz konstruktív módon, vagy inkább elmenekülsz. Az utóbbi esetben megkíméled magad néhány csalódástól, de az esetleges nagy lehetőséget is el- szalasztod munkában, szerelemben egyaránt. Felnőtt vagy, ha a pontjaid 17-23 közöttiek. Kiegyensúlyozottság, valóságérzék jellemző rád, ez határozza meg döntéseidet is a bizonytalan helyzetekben. Az a körülmény, hogy képes vagy higgadtan mérlegelni, kész vagy kompromisszumot kötni, ha erre van szükség, hogy el tudod különíteni a magánélet problémáit a munkádtól, nos ez ugyan fáradságot is jelent, de biztonságérzetet is kelt; megalapozza a későbbi életet. Öregnek érezheti magát sok szempontból, aki 24-30 pontot teljesített. Bizonyára azért is, mert képtelen élvezni az örömöket, amelyeket az élet kínál - vagy amelyekért meg kellene küzdeni. Az elégedetlenség érzése, sajnos, szinte minden döntése után nyomot hagy. Talán azért is, mert akkor is erőlteti az elképzelését, amikor nagyobb diplomáciai érzék volna a célravezető. Nagy elánnal indul a szerelmi kalandba, de elbizonytalanodik. Gyerekek honi rajzasztala Égervölgyi emlékem, egy esti tábortűzről Duhi Beáta 9 éves, origai 4. oszt.tanuló rajza Igazi meseország lett Csenyétén Holland művészek misszionárius tevékenysége a Csereháton Csenyéte (ÉM - B.Gy.) - Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a hétköznapi ember számára haszontalan anyagokból a szárnyaló fantázia, az ügyes művészi kéz milyen csodára képes. így varázsolt egy igazi meseországot a Csenyétei Általános Iskola udvarára egy holland művészcsoport, az Omgeef mij néhány tagja. Jan Eduard Riemersma-t, a Gagyvendégiben működő Terület- és Gazdaságfejlesztő Központ holland titkárát arról kérdeztük: Miért is jöttek honfitársai erre a köztudottan elmaradott abaúji településre?- Az Omgeef mij tagjai két évvel ezelőtt már jártak a Csereháton. Akkor a gagyvendégi óvoda udvarára építettek a cse- nyéteihez hasonló játszóteret. Misszionárius munkájukat most ebben a faluban folytatják, ahol gumiabroncsokból, a természet adta elemekből hozták létre ezt a játszóteret. □ Csak a két kezük munkájára számíthattak? • Nagy örömmel kell mondanom, hogy nem így volt. Igazi nemzetközi összefogással épült ez a játékparadicsom. Egy holland alapítvány, a Vadlibák Alapítványa 7500 guldent ajánlott fel az építésre. A magyar oldalról pedig a Tiszai Vegyikombinát Rt., az Ongai Csavargyár, az Érdért miskolci és en- csi egysége, az encsi MÉH-te- lep, a Kurek Bt. és a bereti szövetkezet segített. Az egy hónapos munkálatok alatt a falu lakossága is szerszámot ragadott olykor. □ Hogyan jutottak a hollandok pont a Cserehátra? « A Csereháti Településszövetség holland testvértagozatán keresztül, amely Drente megyében található. □ Van valami oka, hogy ezek a művészek a gyerekek „szolgálatában” állnak? Fotó: Buzafalvi Győző • Az építők az UNESCO egyik szervezetének, az IPA-nak, a Nemzetközi Játszóterek Egyesületének tagjai. Céljuk, hogy megvalósítsák az Emberi Jogok 51. cikkelyének azt a kitételét, amely kimondja: a gyerekeknek joguk van olyan környezethez, ahol fejlődhetnek. Ehhez járulnak hozzá a játszótér-építési misszióval. így építkeztek már Bombay- ban, Melboume-ben, de legtöbbet saját hazájukban, Hollandiában dolgoztak. A magyarországi tartózkodásuk nagy élményt jelent számukra, hiszen tapasztalattal gazdagodva térnek haza. Olyan gumiabroncsokból összeállított mozdonyt, mint Csenyétén áll, sohasem építettek. Egy gagyvendégi asztalosmestertől pedig sikerült egy ősi fogást elsajátítaniuk, mégpedig azt: hogyan lehet vékony deszkába úgy verni vastag szöget, hogy az esztétikus legyen. Nosztalgia-találkozó, csalódással Szomorúan fejeződött be ez a gyönyörű nap... (4. oldal)- A TARTALOMBÓL Válasz helyett arcul csapás A szikszói sportcsarnok folyosóján Pa- nyik József polgármester felszólította Kaposi Zoltán önkormányzati képviselőt, hogy hagyja el a helyiséget. A képviselő megkérdezte, hogy miért menne ki, mire a polgármester - Kaposi úr szerint — válasz helyett ököllel arcul vágta őt. (3. oldali Átadták a Gönci Fogyasztói Irodát Bensőséges házi ünnepségen avatták fel szeptember 6-án Göncön, az Észak- Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Rt. III., minden igényt kielégítő fogyasztói irodáját. Az Émász Rt. Sárospataki Üzletigazgatóságához tartozó Gönci Fogyasztói Iroda vezetője ideiglenesen Nánási László. (3. oldal) Megszűnik a tankönyvhiány A gönci önkormányzat is hozzájárult a tanévkezdéshez. A későbbiekben új segélyezési formákat is bevezetnek, s ez a támogatás bizonyára maximálisan eléri a célját. (4. oldal) Az utolsó abaúji vándorköszörűs Putnoki Ferenc, az utolsó vándorköszörűs tisztában van azzal, hogy szakmája kihalófélben van. Most már mindenkinek akad a házaknál valamilyen köszörű és ha nem is csinálják úgy, mint a gyakorlott szakember, valahogy csak elvégzik a feladatot. (5. oldal)
