Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-10 / 214. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Szeptember 10-, Szombat APROPÓ Keserű muzsika Filip Gabriella A tanévet megnyitják. Itt van az asztalomon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézetének hétfői tanévnyitó ünnepségére invitáló meghívó. De hogy mennyire lesz ünnepélyes ez a nap, és egyáltalán meg tudják-e kezdeni a tanévet, az egyelőre kétséges. Az iskolában tanító óraadó tanárok, külsős munkatársak levélben fordultak a főiskola rektorához, hogy rendezzék végre óradíjaikat. A szánalmasan alacsony összegért nem hajlandóak tovább dolgozni. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy sztrájkolnak, hiszen nem tartoznak a főiskola hivatalos állományába. Évről évre szerződést köt velük a felsőoktatási intézmény. így mindenki magadöntheti el, hogy elfogadja-e vagy sem a felajánlott lehetőséget. Mi itta baj, kérdezhetnénk. FUszen ha ők nem, majd mások vállalkoznak a munkára. Csak hát ez nem ilyen egyszerű, jelenleg harmincnyolc külsős tanár tanít a főiskola miskolci tagozatán, képzett muzsikusok, zenepedagógusok, nyelvtanárok. Ők tartják az órák negyven százalékát. Szükség van a munkájukra, és jogi státusuktól függetlenül ők is részesei a főiskola eddigi eredményeinek. A csak részben önálló miskolci tagozat igazgatója elismeri a kérés jogosságát, és korábban maga is kérte már a főiskola vezetőit, hogy rendezzék az órád íjakat. Rendeztékvol- na, ha lett volna rá pénz. Évek óta nem történt ez ügyben semmi. Illetve mégis történt, hiszen nap mint nap növekednek az árak. Átlagosan kettőszázforintazegy-egyóráértkifizethetőösz- szeg. És ebben az átlagban az is benne van, hogy sokan bruttó 710 forintért tartották a leendő zenepedagógusok számára az alapos szakmai felkészültséget igénylő főiskolai órákat. De ha még azt is hozzávesszük, hogy ebben az átlagban benne vannak a nyelvtanárok is, akiknek a magánórákért nyolcszáz-ezer forintot is fizetnek, akkor már világos, hogy miért nem akarnak a főiskolán tanítani. A főiskola által felajánlottösszeg mára végzős nyelvszakos egyetemistákat sem vonzza. A főiskola vezetői eddig csak azt tudták mondani, hogy nincs pénz az óradíjak emelésére. Megpróbálnak a minisztériumtól segítséget kérni. Itt tartunk most. És várjuk, hogy a hétfői tanévnyitót megelőző tanári konferenciára milyen hírekkel érkezik a rektorhelyettes és a gazdasági igazgató.-TÁRLAT Mária-napi szépségek Mária-napi szépségek címmel Macskássy Izolda festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás szeptember 11-én, vasárnap délután 5 órakor a tiszaújvárosi Városi Kiállítóteremben (Barcsay tér 2-4). Az október 3-ig látogatható tárlatot Timkó István római katolikus plébános ajánlja a közönség figyelmébe. Évkezdet a Haynalban Miskolc (ÉM) - A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara Miskolci Tagozatán is megkezdődik a tanítás. Ma, szombaton délelőtt 11 órakor tartják a tanévnyitó ünnepi nyilvános tanácsülést a megyei kórház területén lévő épületükben. Mint Molnár György igazgató elmondta, ez a nyolcadik tanévkezdetük. A két szakon (gyógytornász és védőnő) mintegy hetven elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait. A képzés az elmúlt évtől négyéves. Gondot az jelent, hogy kicsi a kollégium, így csak kevés hallgatót tudnak itt elhelyezni. Es az oktatási épület is túlzsúfolt. Újdonság, hogy februártól háromféléves levelező képzést indítanak a főiskolai végzettségű védőnőknek, családgondozó szakon. Jándi Dávid és a MissioíiArt Anya gyermekével - Egyetlen szobor az életműből Fotó: Kulcsár Géza Miskolc (ÉM) - A MissionArt Galéria és a Miskolci Galéria rendezésében Jándi Dávid alkotásaiból nyílik emlékkiállítás ma, szombaton délben fél 1-kor a Miskolci Galériában (Déryné u. 5.). Jándi Dávid egészen a legutóbbi időkig a kevésbé ismert nagybányai művészekhez tartozott, noha művei rendszeresen - egyre gyakrabban - szerepeltek aukciókon, szép számmal előfordulnak magángyűjteményekben, és a jelentősebb múzeumok is őriznek tőle képeket. Jándi a művésztelepnek ahhoz a generációjához tartozik, amelynek tagjai pályájukat az első világháború után kezdték el. Az 1911 és 1916 között Ferenczy Károlynál, Réti Istvánnál és Thorma Jánosnál tanuló ifjú hamarosan kialakította egyéni hangú stílusát, amelyet az intenzív kolorit és a tájképek mellett a monumentális aktkompozíciók jellemeznek, és amelynek festői nyelvezete világosan elkülöníthető fiatal pályatársainak stílusától. Jándi jellegzetes alakja a korabeli fotókon olyan művészek társaságában tűnik fel, mint például Bemáth Aurél, előfordul a nagybányai művészanekdotákban és még Borsos Miklós önéletírásában is találkozunk vele. Jándi rendszeresen szerepelt a művésztelep kiállításain, de folyamatosan részt vett a budapesti tárlatokon is. 1929-ben Kmetty Jánossal és Máttis Teutsch Jánossal együtt választják be a Nagybányai Festők Társaságába, majd 1930-ban a Barabás Miklós Céh alapítótagja. Festészetét három korszakra lehet osztani. Első alkotói periódusában a ’ 20-as évekre jellemző neoklasszicizmus dominál, majd egyre jobban előtérbe kerülnek a pasztell- tájképek, de a bibliai-mitologikus kompozíciók is stilizáltabb képi világban jelennek meg. Végül a ’30-as évek végén a Szocialista Képzőművészek Csoportjának expresszív felMiskolc (ÉM - H.S.) - Megjelent az 1993-as Tokaji írótábor előadásait tartalmazó A magyar irodalom és kultúra változásai című kötet. A könyv mint olvasmány - éppen a témája miatt - feltehetően nem csupán a szakmát fogja érdekelni. Akarva, akaratlan dokumentumértéke is nő az időben. Aki volt már (az elmúlt 20 év alatt) a Tokaji Irótáborban, az érti miről beszélek; a tábor egyre belterjesebbé, profibbá válik. Korábban - még a pártállam idején - az volt a fixa idea, hogy a nemzet és a haza nagy kérdéseit (család, nő, munka, demográfia stb.) az íróknak kell megvitatni, mert a politika nem alkalmas vagy nem hajlandó rá. A változást - a szemléletit —1990, az első szabad, a fogású, társadalmi elkötelezettségű stílusához került közelebb. Legjelentősebb művei önmagával szembenéző, expresszív önarcképei, izzó színekben pompázó tájai és városképei. Olajképei mellett kiemelke- dőek a pasztell-technikával készült munkák. 1966-ban a Magyar Nemzeti Galéria rendezte meg emlékkiállítását. A miskolci tárlat rendezői, Ju- recskó László és Kishonthy Zsolt mintegy 180 művet gyűjtöttek ösz- sze. Tekintve, hogy ennyi alkotása a művésznek még sohasem volt együtt bemutatva, ez lesz az eddigi rendszerváltó választás hozta meg: az írók (honatyaként, hivatalnokként) maguk léptek politikus pályára. Az írótábor végre saját dolgával, az irodalommal, kultúrával foglalkozhat. így értettem, hogy szakszerűvé és belteijessé vált, mint egy bölcsészszeminárium. Az idei téma az elmúlt 15 év lírája volt. Örvendetesen sokan jöttek el a szomszédos országokból, s egyre több a fiatal. Maguk az előadások, s a vita korántsem merítették ki a témát, abban megegyeztek, hogy végső ítéletet az idő, s az irodalomtörténészet mond. Jövőre ez is olvasható lesz az írótábor évkönyvében, mint ahogyan most a tavalyi, a ’93-as tanácskozás anyagát vehettük kézbe. A résztvevőnek, de az érdeklődőnek is némi pikantériát jelent, hogy közben kormányváltás zajlott le, tehát hangsúlyok, felhanlegteljesebb életműkiállítás Jándi Dávid munkásságáról. A Nagybányai Művésztelep jeles alkotóit bemutató kiállítássorozat harmadik darabja e tárlat, követve az 1992-es „Nagybányai művészet a neósok fellépésétől 1944-ig”, illetve az 1993- ban rendezett Nagy Oszkár művészetét reprezentáló kiállítást. A hagyományokhoz híven, a megnyitón vehetik kezükbe a látogatók Szűcs György és Zwickl András művészet- történészek Jándi Dávid-monográ- fiáját, amely a MissionArt Galéria által kiadott Nagybánya Könyvek negyedik kötete. gok átértékelődtek. A tavalyi tanácskozás - a címe is jelzi - egyfajta helyzetfelmérés volt, összevetés a rendszerváltozás előtti állapottal. Ismételten megállapíttatott, hogy az irodalom, a könyv helyzete igen rossz (Mezey Katalin, Oláh János, Kőbányai János, Papp Tibor, Lakatos István stb), mert a gondoskodó állam már nincs, a piac meg nem működik (jól). Az írók, az irodalom elveszítették kivételes helyzetüket (Petőcz András) most kerülhetnek igazán a helyükre, illetve kell megkeresniük a helyüket a postmodemben, a kommersz kihívásával szemben is. A kiadványból képet kaphatunk a szomszédos és a nyugati országok magyar irodalmának állapotáról is (Sipos Gyula, Vajda Gábor, Papp Tibor, Karol Wlachowsky, Katona Szabó István stb). Emléktábla-avatás Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Református Egyházközség és templomának történetét tartalmazó emléktáblát avatnak szeptember 11-én, vasárnap a délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteletet követően a Táncsics téri templom előterében. Az egyházközség történetét ismerteti Balázs József helytörténész, nyugalmazott iskolaigazgató, az emléktáblát megáldja Szőnyi György teológiai professzor, diósgyőri lelkipásztor. Díszítőművészek Szerencs (ÉM) - A szerencsi Városi Kulturális Központ és a 30 éves jubileumát ünneplő szerencsi díszítőművészeti kör által meghirdetett Kaláris ’94 című pályázat anyagából nyílik kiállítás ma délelőtt 10 órakor a Rákóczi-várban. Délután fél 3-kor a vár kisgalériájában köszöntik a 30 éves szerencsi díszítőművészeti kört. Ekkor vehetik át az önkormányzat által alapított „Pro Űrbe Szerencs” kitüntetést. Természetfotók Miskolc (ÉM) - A tragikusan fiatalon elhunyt biológus-természetfotós, Less Nándor tiszteletére nyílik emlékkiállítás szeptember 12-én, hétfőn délben a Földes Ferenc Gimnázium nagytermében. A szeptember 16-ig látható tárlatot Kormos Vilmos igazgató nyitja meg. Mozijegy-premier Miskolc (ÉM) - A Cine-Mis mozijaiban, a Kossuth és a Béke filmszínházban szeptember 15-től számítógépen kinyomtatott jegyet vásárolhatnak a nézők. De az elővétel miatt már 12-én, hétfőn megkezdik a gépi jegykiadást. A hagyományos mozijegyeknél több, részletesebb információt tartalmaznak az APEH- számlaként is elfogadható új szelvények. A két gép beállításával takarékosabban működhet a Cine-Mis, olcsóbb lesz a jegynyomtatás, és leegyszerűsödik a nyilvántartás, a könyvelés is. Királynéink faliképé Székesfehérvár (MTI) - A 997 és 1539 között megkoronázott királynéink származási helyét feltüntető, nagyméretű faliképet állítottak fel a hajdani koronázóváros, Székesfehérvár idegenforgalmi központjában, a Szent István által alapított középkori királyi bazilika maradványait őrző romkertben. A térképes ábrát Kralovánszky Alán, a Magyar Nemzeti Múzeum tavaly elhunyt főigazgatója, Székesfehérvár középkori történelmének kutatója készítette s Wilhelm Ottó gyermekgyógyász ajándékozta a településnek. A kép segíthet a történelmi ismeretek bővítésében, az Árpád-ház kiterjedt kapcsolatainak megismerésében. Középkori uralkodóink a világ számos tájáról házasodtak. A magyar irodalom és kultúra változásai KÉPTÁR Néhány nap után még izgalmas az iskola. Ilyenkor még nem zavar a csengő, akkor fejeződik be az óra, mikor a gyerekek figyelme lankad, már nem tudnak a tudásra éhes kis agyukkal befogadni többet a betűk, a számok birodalmából. Ám nem sokáig lesz ez így. A megye mintegy 10 000 elsőse (Miskolcon 2100) lassan beleszokik a hosszú évek tartalmát adó mindennapokba. (Felvételeink a miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskolában készültek) Fotók: Dobos Klára L
