Észak-Magyarország, 1994. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-09 / 213. szám
Hátsó összeállításunkban a NBC Super Channel híres műsorvezetőiről közlünk összeállítást. Első képünkön magát, Jay Lenót láthatjuk, aki éjszakai show-ban lép a nézők elé szerdán 22.30-kor Clive Pearse az Ushuaia című sorozatban természeti és egyéb katasztrófák színhelyére kalauzolja el a. nézőket, akik örülhetnek,; hogy nem ők kerültek bajba szombaton 19.30-kor ; Ugyanez a férfi Martina Berne-nel a legújabb szórakoztató magazint, az Enter- taiment X-Press című műsort vezeti, amelyben ugyanúgy megértik egymást, mint a fényképész kamerája előtt kedden 20.00 órakor Olykor meg maga Martina Beme marad egyedül, és kalauzolja a nézőket a már említett szórakoztató adásban, amelynek frissessége is ex-press, még hétfő éjszaka 2.30-kor is TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Mi a kedvenc műsora? Szűcs Istvánné, debreceni lakos Szeretem a sorozatokat, köztük is a Dallas áll első helyen, de a Szomszédokat is kedvelem. Nagyon örülök, hogy ősztől ismét láthatjuk a Friderikusz- show-t a képernyőn, mert nagyon hiányzik nem csak nekem, de az ismerőseim közül is szinte mindenkinek. A Híradó, valamint A Hét műsora nem maradhat ki, valamint mindig megnézem péntekenként az Évgyűrűk és az Ablak műsorát. Jó lenne, ha ismét láthatnánk a Jogi eseteket, hiszen alig tudunk időnként tájékozódni a jogszabályok sűrűjében. Nagyon szeretem az operettet, sajnos alig-alig lehet látni mostanában egyet mutatóban. A városi televízióban szerencsére elég sokszor adnak régi magyar filmeket, amelyek között vidám, szórakoztató is található, hiszen a mai kor embere inkább ezeket nézi szívesen, a drámákat, a horrorfilmeket, a krimiket kevésbé. Szívesen hallgatom a Debrecen és a Cívis rádió adásait, de hiányolom belőlük a hangulatos, nosztalgikus zeneszámokat. Éppen ezért sajnálom, hogy már egyáltalán nem hallhatjuk a régi típusú Szív küldi adásait, amelyek pedig egykor igen nagy népszerűségnek örvendtek a hallgatók valamennyi rétegének körében. Röplabda a televíziókban A röplabda nagyon sokáig meglehetősen rossz megítélésben részesült Magyarországon. Talán annak volt ez köszönhető, hogy a bevonuló szovjet csapatok egyik kedvenc sportja volt. A harc szüneteiben csakhamar felvonták a hálót, a ruszki szoldátok félmeztelenre vetkőztek, s hamarosan szállni kezdett a labda a háló fölött, a nézők és játékosok víg ordításai közepette. Később feledésbe merült a játéknak ez a szeplője, s a sportrajongók rájöttek a volleyball.szépségeire, izgalmaira. Különösen ott já- szódott le ez a váltás, ahol jó csapatok művelték a röplabdát, mint például a debreceni egyetemi egyesület, a Debreceni Egyetemi Atlétikai Club sokáig egyetlen vidéki NB l-es csapata. Mérkőzéseikre néha többen mentek ki, mint egy-egy focimeccsre. Most, hogy Miskolcon és Debrecenben rendezik meg a junior röplabda Eu- rópa-bajnokságot, s a tévé is közvetített néhány a mérkőzést, a sportra ismételten ráirányul a tévénézők figyelme is. (Képünk egy izgalmas jelenetet ábrázol a tornáról.) A sportszatelliteken ha nem is olyan sokszor, mint mondjuk a kosár, de szerepel. Sőt, újabb változata, a strandröplabda egyre nagyobb teret nyer. Még a híres sorozatban, a Magnumban is előfordul, hogy a főhős izgalmas strandröplabda-mérkőzést vív ellenfeleivel. Akik a homokos strandon legalább egyszer nem pisztollyal akarják legyőzni. Lám, a röplabdán keresztül is el lehet jutni a háborús valóságtól a bűnügyi filmig! Gőz József A hét filmje Cinema Paradiso A Duna Televízióban szombaton 21.15-kor színes olasz-francia filmet mutatnak be. A történet Rómában kezdődik a 80-as években, éjszaka. Salvatore Divitta fölveszi a telefont. Anyja hangját hallja: Alfredo meghalt. Alfredo nevének hallatán a férfiban feltolulnak ifjúsága emlékei, a szicíliai Giancaldo falu, a fehér, poros tér, a kút, a templom. De mindenekelőtt Paradiso, a községi mozi, ahol Alfredo, a gépész alakja tornyosul a nézők fölé. Salvatore - becenevén Toto - szabadidejét ministráns- ként a templomban vagy pedig nézőként a moziban tölti. Ám istenigazából a gépész bűvöli el a fiút, aki valósággal varázslónak látja. . Toto, akinek áz apja elesett az orosz fronton, nem tágít Alfredo mellől. Titokban összegyűjti az ócska dobozba dobált filmkockákat, amelyeket a tisztelendő atya - cenzori minőségében - kivág a bemutatandó filmekből. Ekként őrzi a kisfiú a csókok, az ölelések képi lenyomatait. A mozi uralkodik a falun. Az emberek sírnak, nevetnek úgyszólván bármin, ami csak feltűnik a vásznon. A zsémbes, de jó szándékú Alfredo megpróbálja távol tartani a gyermekeket a gépháztól, hiszen a gyúlékony filmszalag veszélyes. Toto nem adja fel, sokszor fondorlatos módon jut be álmai színhelyére. Egy nap azonban kigyullad a film, porrá ég a mozi. A kis Toto megmenti Alfredo életét, aki viszont szeme világát elveszti. Ezután a gyerek lép a felnőtt örökébe, ő kezeli a gépet, a vak Alfredo pedig tanácsaival segíti. P. M.
